Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-07 / 236. szám

5. oldal 1994. október 7., péntek Eger És Körzete A Franciskánus-udvar: a zene okít is... Az „udvar” vendégei: László Andrea és Koválszki Mária Elkelt a mónosbéli Csikós-kúria Új gazdára talált Kovács Csikós Károly egykori földbirtokos mónosbéli kúriája. A műemlék jellegű épületet - amely koráb­ban az erdőgazdaság kezelésé­ben volt - a hajdani tulajdonos leszármazottai nem igényelték vissza, így az egy budapesti család tulajdonába került. Az új gazdák vállalták az épület ere­deti helyreállítását. Új állattemető a Ravaszlyuk-dülőben Bélapátfalván a közelmúltban adták át a Ravaszlyuk-dülőben létesített új dögkutat. Ezzel egy időben az önkormányzat meg­szüntette a korábbi, a kőszállító szalag melletti kutat. A döntés szerint ennek a használata tilos. Erickson-központot telepítettek Noszvajon Javában tart a telefonháló­zat-fejlesztés Noszvajon, ahol nemrégiben telepítették a he­lyére az új, 400 vonalas Erick­son-központot. Ennek bekap­csolásával előreláthatólag a jövő év közepére végeznek a szakemberek, s ez azt jelenti, hogy akkorra csaknem megtíz- szerődik az állomások száma. Az önkormányzatnál jelenleg 300 igénylőt tartanak számon, a további szabad vonalakra októ­ber közepéig lehet még jelent­kezni. A baktai Valóságban az anyaság vállalásáról Már olvashatják a falubéliek havonta megjelenő újságjukat, a baktai Valóságot. A diákok nyári élményeikről írnak, míg a felnőttek a takarékpénztárral ismerkedhetnek. A labdarúgó­sport változatlanul a közép­pontban áll, hiszen minden re­mény megvan a jobb szerep­lésre. A következő oldalon pe­dig elbúcsúzik a megbecsült sportvezető. A fiatalok figyel­mébe ajánljuk Varga Mariann cikkét az anyaságvállalásról. Egri várjátékok - kisdiákok versengései Régi hagyományt folytatnak Egerben holnap reggel 9 órától az egri hatodik osztályos gye­rekek. A Dobó térről indulnak a csapatok az ügyességi verse­nyekre. Az idei nyárban Egerben a ka­marazenélés és ennek eredmé­nyeképpen a meghitt művészi élmény párosult. László Andrea (cselló) és Koválszki Mária (zongora) azt bizonyították be, hogy a ránk sugárzó XIX. szá­zadot, annak lelkületét mara­déktalanul ki lehet vetíteni a őeeí/ioven-számokkal és Bra/tms-muzsikával. Bevezetésként Beethoven Tizenkét variációját mutatták be, amely nem más, mint a Mo- zart-operából, a Varázsfuvolá­ból vett „ein Mädchen oder Weibchen” dallamának pörge­tése több alakban. S ha már be­számolónkat azzal a felütéssel kezdtük, hogy a zenében egy egész korszak visszazeng, itt azt is hangsúlyozhatjuk, hogy Beethoven beemelte a maga korába a késő barokkból, a ro­kokóból, Mozarttól a szövegé­ben is talányos kis alkotást. A Mädchen - a kislány a Weib­chen - az asszonyka - nem csupán szójáték a németben annak fedezésére vagy bemuta­tására, hogy a „még lány” vagy „már asszony” minősítés lelki vagy testi állapotokhoz köt- hető-e? És ha igen, hol és mi a választóvonal? Míg ez a játék folyik a zongora billentyűin, a gordonka húrjain, belefeledke­zünk a dallam újraindulásába, a lüktetésbe, kutatjuk a hangok mögött a Varázsfuvola igézetét, azt, ahogyan az egymásnak rendelést, az opera által felvá­zolt világképet, s benne termé­szetesen az örök szerelmet Mo­zart elénk tárja, elénekelteti szereplőivel, Mert így igaz: a mozarti világban mintha min­den csak játék lenne, felhőtlen időtöltés. Még akkor is, ha ab­ban a korban is, a zene mögött is minden vérre ment. (S nem­csak a francia forradalomban!) De hogy a muzsika nemcsak az időtöltés, a meghitt társaság lélekemelő szórakozása volt az előttünk lefolyt században, azt Beethoven g-moll szonátája is jelzi. Dráma ez minden mér­tékben és minden mértékkel mérve. Szokták mondani, hogy a romantikában elszabadultak a túltáplált szenvedélyek, olykor harsognak a kürtök, túlságosan sokat akarnak megfogni az ér­zelmek - például Berlioznál - abból, amit a képzelet átélt vagy el akart fogadtatni szel­lemi jelenlét címén, de már itt, Beethovennél is a hősi, a cse­lekvő ember, a magának fontos ember, azzal, ahogyan a sorsról beszél, vall, a múltba tuszkolja a XVIII. százai! fenségét vagy annak ellentételét, a pásztorjá­tékok kedves vagy kedvessé tett idilljeit. És ha még tovább­lépünk ebben a műsorban, Brahms F-dúr szonátájáig, amit a zenész 1887-ben írt, kitetszik: ezek a hangzatok akár jóslatok­nak is felfoghatók a mi nyomo­rúságos XX. századunkat ille­tően, mert túl a lélek szorongá­sán, a drámai hév olykor tragi­kumot is sejtet. Mára, ahogy végighallgattam ezt a két mű­vészt és mindazt, amit hangsze­reikből kihoztak, úgy tűnt ne­kem, hogy ez a zene, onnan, az előző századból azért húz felém ilyen megérthetően, azért ve­szem ennyire „készpénznek” és magaménak, mert hangzatok- ban szinte jóslatszerűen bujkál­nak azok a tragikus elemek, amik ebben a században törté­nelmi gyakorlattá váltak. Lehet, meglehet, vitatkozni is lehet akár fölötte, mennyire éli át a művész, a szépség és az igazság munkása a saját korát, a saját életét, mennyire vetíti ki a kor lelkét, de egy bizonyos: a mai csörömpölős, kakofóniában sé­táló világunkban azért hallgat­juk elmerülve, elgondolkodva és fel-felbukkanó kétségeink között bukdácsolva-forgolódva ezt a beethoveni és brahmsi muzsikát, mert vigasztalást nyújtanak: az akkori lelki at­moszférára sem volt sokkal nyugodtabb, kipihentebb, eset­leg megelégedettebb, mint ez, amit nekünk kell elviselnünk. A különbség talán csak az, hogy közöttük akkor többen akadtak óriások, akik a kor fölébe tud­ták kiáltani a kortársnak, mire figyeljenek! László Andrea és Koválszki Mária - két egymásra talált, ka- rakterileg is egymáshoz közel álló művészek. Érezhető játé­kukban is, emberi tartásukban is, hogy hosszú távon együtt akarnak zenélni. Itt nemcsak a két hangszer barátkozásáról van szó, hanem arról a lelki tar­talomról is, amely a két fiatalt szorosan egybetartja. A kama­ramuzsika nálunk nem mester­ség, mély barátság, életforma. És ezt a közönség is megérzi, még akkor is, ha zenélésükkel éppen a terhes vagy terhessé váló félelmeket is felélesztik idegrendszerében. Mert a kor és a művészet kapcsolata ilyenné vált - mára. (farkas) Városi népmese- és népballada-verseny Az egri Pásztorvölgyi Általá­nos Iskola és Gimnázium előké­szítő tanfolyamot hirdet angol nyelvből azok számára, akik 1994—95-ben a speciális 0. év­folyamos angol nyelvi képzés­ben kívánnak részt venni. Je­lentkezni október 10-ig lehet az iskola titkárságán személyesen, vagy a 312-950-es telefonon. Ugyancsak ezen a címen iratkozhatnak fel azok az elsős és másodikos gimnazisták is, akik részt kívánnak venni a vá­rosi népballada- és mese­mondó-vetélkedőn. Az intéz­mény az elmúlt évben hagyo­mányteremtés céljából hirdette meg a találkozót, már első alka­lommal nagy sikerrel. Az ideire október 15-ig lehet jelentkezni. Egri gasztronómia és borászat - svájci szemmel A Chaine des Rotisseurs - mely magyar nyelven a Pecsenye­sütök rendjét jelenti - hazai tagozatának meghívására ne­gyedik alkalommal érkeztek hazánkba, így Egerbe is illuszt­ris személyiségek. Többek között az olasz borkirály, vagy Svájc egyik legnagyobb borkereskedelmi vállalatának veze­tője, C. Peppino Matasd. A magyarországi találkozó alkal­mával a társaság megkóstolta a helyi gasztronómiai speciali­tásokat, megízlelte az Eger és környéki borok zamatát. „Becserkészték” többek kö­zött a megyeszékhelyen talál­ható Fehér Szaiyas vadászta­nyát is. A szerényebb étkek­hez szokott gyomrunk felcsi- gázására érdemes megemlí­teni, hogy a mulató specialitá­saiból olyan ínyencségek ke­rültek terítékre, mint például hutai szarvasfiié gom­bás-sonkás mártásban, bur­gonyapuding, pikáns vadma- lacleves, vagy tűzdelt őzge­rinc erdők gyümölcseivel.- A magyar borok szá­momra nem ismeretlenek. Vásároltam már több alka­lommal is balatoni borokat, ismerem a tokaji borok zama­tát is. Ám ez idáig egri borral nemigen találkoztam - említi C. Peppino Matasd, svájci üzletember az Egervin bor­pincészetében válaszolva la­punk kérdéseire.- A hevesi megyeszékhely­ről milyen benyomásokkal tá­vozik?- Öröm számomra, hogy ilyen jó minőségű bort ter­melnek ezen a vidéken. Rossz véleményt nem is tudnék al­kotni róluk. Különösen a vö­rösborok nyerték meg a tet­szésemet, így az egri bikavér, amely a legkarakteresebb, bár mint hallottam, többféle bor­ból tevődik össze. Ha szemé­lyes véleményem kérdezi, még a Cabernet de Sauvig- nont tartom jó bornak.- Üzletemberként lát vala­milyen esélyt arra, hogy a vi­dék borai megjelenjenek a vi­lágpiacon?- Nagyon remélem, hogy az egri borok piaca továbbfej­lődik. Ismertek és keresettek lesznek, hiszen itt most meg­győződtem: megérdemlik, hogy híressé váljanak.- A hírek szerint valami­lyen megállapodás született az ön cége és az Egervin kö­zött...- Erről egyelőre még korai lenne beszélni. Svájc, mint köztudott, nem tagja az Euró­pai Közösségnek, így esetle­ges kereskedelmi kapcsolata­ink még későbbi, széles körű koordinációt igényelnek. Ha nem jön közbe semmiféle komplikáció, akkor nem ki­zárt, hogy cégünk - amely borspecialitások, -különle­gességek exportjával, keres­kedelmének bonyolításával is foglalkozik - vásárol az itteni borokból is.- Alkalmuk volt számos ételspecialitást is megízlelni...- Szervezetünkről, a Cha­ine des Rotisseurs-ről tudni kell, hogy nemzetközi szerve­zet, tagjai nemcsak szakmabe­liek, minden országot képvi­sel valaki, és célunk, hogy kü­lönböző népek gasztronómiai szokásait ismertessük meg egymással. Szerettem az éte­leket és italokat, amiket Eger­ben fogyaszthattunk. Tetszett a megjelenítésük, amely mu­tat egyfajta tradíciót. Észre­vettem, hogy ételeik alapve­tően paprikásak, erősek, na­gyon kiváló a hús és a sajt minősége... (szegedi) Adományok Ukrajnába A Magyar Máltai Szeretetszol­gálat bélapátfalvai csoportja a napokban körlevelet kapott a szervezet magyarországi veze­tőjétől, Kozma Imre atyától: kérjék meg körzetük lakosságát elsősorban tankönyvek gyűjté­sére, melyeket a kárpátaljai és ukrajnai iskolákba juttatnak el. Lengyel János, a csoport ve­zetője arról tájékoztatta lapun­kat, hogy a helyi polgármesteri hivatal és általános iskola, va­lamint ti lakosság segítségével az elsők között szállíthatták el miskolci központjukba az ado­mányokat, s ezúton is szeretne köszönetét mondani az önzet­len segítségért. Mint elmondotta, továbbra is várják az adományokat Bél­apátfalvára: elsősorban tan­könyveket és magyar írók szép- irodalmi műveit. Az adomá­nyozók vagy segíteni szándé­kozók telefonjait a 354—293-as számon várja Lengyel János, il­letve Frits Béláné a 354-293-as számon. A Magyar Máltai Szeretet­szolgálat bélapátfalvai cso­portja ezen a nyáron Bereg­szász és térségéből tizenkét gyermek üdültetését vállalta. Felfigyeltek életkörülménye­ikre, s elhatározták, hogy ruha­neműket is gyűjtenek szá­mukra. Amint a hatóságok engedé­lyezik és sikerül járművet talál­niuk, eljuttatják az ajándékokat Kárpátaljára. Az utcai villanyvezetékeket körülfonják a lombkoronák Az energiatörvényben külön paragrafus írja elő, mit kell tenni akkor, ha a villamos veze­tékek biztonságát növények - elsősorban a fák koronái - ve­szélyeztetik. Egerben a főmér­nöki iroda és az ÉMÁSZ feltér­képezte, hol találhatók a város­ban ilyen jellegű veszélyes pon­tok. Több mint harminc utcában találtak olyan fákat, melyeknek ágai szinte körbefonják a veze­tékeket, így tarthatatlan helyze­tet teremtenek. A szakemberek szerint egy kiadós eső után elég csak nekidőlni a fatörzsnek, és könnyen megeshet a tragédia. Az őszi vegetáció megkez­dése után egy kertész vállal­kozó megkezdi a fák gallyazá­sát - kaptuk az információt Ezsiás Kálmántól, a főmérnöki iroda munkatársától. Nagy gonddal látnak a munkához, hi­szen az életveszély elhárításán túl ügyelnek arra is, hogy a fák ne sérüljenek. Vannak olyan' utcák, mint például a Vitkovics, ahol ezt a „gubancos” helyzetet fakivá­gással tudják csak megszün­tetni. Erre csak a legutolsó, il­letve indokolt esetben kerülhet sor, hiszen nem az a céljuk az érintetteknek, hogy irtsák a nö­vényzetet, hanem a biztonság helyreállítása. Az utcabélieket majd az áramszolgáltató válla­lat értesíti a gallyazásról, nyolc nappal a munkák megkezdése előtt. A lakosság megértését kérik, hiszen elsősorban az ő bizton­ságukért hozták meg ezt a dön­tést. ' i n o íj ^ Noszvajon épül az új tornacsarnok A polgármesteri hivatallal majdnem szemben a könyvtár épületét alakítgatják a szak­emberek: egy ifjúsági klub kap majd itt helyet. Az udvar távo­labbi részében viszont már egy csaknem kész épület áll tető alatt, falai vakolásra várnak. A méretek árulkodóak: ez lesz az iskolai tornacsarnok. A 12x24 méteres küzdőtér kialakítása zajlik jelenleg, s folyamatosan haladnak a belső munkálatok­kal is, hogy december végére átadhassák rendeltetésének a létesítmányt, amelyet a kisdiá­kok mellett a Noszvaji Sport­klub felnőtt labdarúgói is hasz­nálhatnak majd edzőteremnek éppúgy, mint a lakosság test­mozgásra vágyó tagjai. Az erkélyen pedig az a 40- 50 személy foglalhat majd he­lyet, aki nézőként jön be ide.

Next

/
Thumbnails
Contents