Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-05 / 234. szám
1994. október 5., szerda Füzesabony Es Körzete 5. oldal Sarudi gondok és örömök Sarudon mindig történik valami, pedig vége a nyárnak, az üdülők is elmentek már a Ti- sza-tó partjáról, a sörsátort is lebontották a jövő május elsejei megnyitóig. A pénz is szűkében van a polgármesteri hivatalban, amikor ott jártunk, éppen el kellett utasítaniuk az egyik segélykérőt, mondván, hogy miért nem jött korábban, az utolsó ezreket egy fél órával ezelőtt fizették ki egy másik rászorulónak. Dohog is a pénz miatt az egyébként nyugalmáról közismert polgármester, Kiss István:- Noszvajon az önkormányzati választásokkal kapcsolatosan felkészítési tanfolyamot rendeztek. Háromezer forint egy napra. Nem értem, miért kellett ezt a cechet is nekünk állnunk? Alig van már pénzünk a sok kiadás miatt, amikor például rövid határidőn belül az iskola és az óvoda fűtési problémáját is meg kell oldanunk. Az olajtüzelésről a gázfűtésre állunk át. Emelkednek az árak, ha olajjal tüzelnénk továbbra is, 600- 700 ezer forintot kellene fizetni az olajbeszerzésre. Ebből az összegből viszont a beruházás egy részét finanszírozni lehet. Később aztán megtudjuk azt is, hogy kedden tüdőszűrés volt a faluban, október 7-én pedig véradás lesz a művelődési központ erre berendezett helyiségében. Annak is örülnek, hogy a gázbevezetésnek, illetve a vezetékfektetésnek már nyoma sincs az utcákban. Rendbe tették a „nyomvonalakat”, most az ünnepélyes fák- lyagyűjtásra várnak. Erre október 14-én kerül sor. A lángot Girhiny Béla, a Ti gáz Rt. főmérnöke lobbantja fel. A faluban egyébként 356 csátlakozó került felszerelésre, amelyet 12 ezer 265 méter hosszú vezetékben helyeztek el.- Annak is örülünk, hogy pályázatot nyertünk a Népjóléti Minisztériumtól - folytatja a polgármester. - Az idősek napközi otthonának felújítására így - számításaink szerint - kétmillió 600 ezer forintot fordíthatunk. Ez teljes átalakítást jelent, amely a jövőben komplex gondozói központként működik majd. Ennek lényege a nappali tartózkodás mellett a rászoruló idős emberek házi gondozásának a kialakítása. A feladat végrehajtására egy gépkocsi vásárlására is sor került 800 ezer forintért, amelyet szintén a minisztérium támogatott. Eddig 50 személyt láttunk el a községben, s ezt szeretnénk 75-80-ra növelni. El akarjuk érni, hogy öregségükre ne kelljen elhagyniuk a falunkat az embereknek. Az átalakítás munkahelyteremtésre is szolgál, a létszám- bővítést szakképzett munka- nélküliekkel kívánjuk megoldani, a munkaügyi központtal kötött szerződés alapján. Az események sorában említhető, hogy a vízhálózat bővé- tése is folyamatban van a Sport és az Árpád út egy részén, 350 méter hosszan. A fejlesztést követően csupán öt ház marad ellátatlanul, ami a jövő év első legfontosabb feladata lesz. Ám ezeket a házakat is 70 méter távolságból, közkútból most is el lehet látni vízzel. A műemlék jellegű templom felújítása is folyamatban van. Már a külső festését végzik a munkások. A feladatokra mintegy 1,5 millió forintot fordítanak a műemlékvédelmi felügyelőség, az önkormányzat, az egyházközség és a hívő lakosság támogatásából. A közhasznú munkások most a temetőkerítés rendbetételével vannak elfoglalva, hogy mindenszentekre a kegyeletnek megfelelő rend legyen. Tervezik a három ismeretlen német katona síremlékének a felállítását is. Sajnos, a nevüket még máig nem tudták felderíteni. Elkészült Sarud község színes információs térképe, amelynek nyomdai költségeit főleg a faluban működő kisvállalkozók, kft.-k fizették. A térkép a település minden fontosabb helyét feltünteti. Fazekas István Felújítás alatt a sarudi idősek otthona Sok rejtélyt ad még most is a kutatóknak a feldebrői altemplom titka (Fotó: Perl Márton) A világon páratlan a feldebrői altemplom Az Országos Egyházmüvészeti és Műemléki Tanács idei őszi ankétja Feldebrön került megrendezésre. A Heves megyei takaros kis falu helyszínének kiválasztására talán az adott okot, hogy Árpád-kori műemlékeink közül egyik sem váltott ki a művészettörténeti szakemberek között olyan óriási és hosszú ideje tartó szenvedélyes vitát, mint a feldebrői altemplom. Több mint egy évszázad óta nem sikerült megnyugtató módon meghatározni a műkincs korát, kapcsolatait, hogy a keleti vagy a nyugati kereszténységhez tartozik-e, de viták folynak magáról az építészeti remekről, annak alakjáról, rendszeréről és a falfestményekről is. A konferencián a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója, főmunkatársai és mintegy ötven, az egyházművészetben kiemelkedő tudós szakember vett részt. A feldebrői régészeti kutatásokról, a felbecsülhetetlen értékű templomról dr. Kova- lovszky Júliát, a Magyar Nemzeti Múzeum régészét, főmunkatársát faggattam.- írott források csak viszonylag későn, a XII. század elején említik először a templomot. 1865 óta viszont a művészettörténeti kutatások újra meg újra visszatérnek a templomhoz. Volt olyan kutató, aki a műemlékmaradványokat ókeresztény bazilikának, mások a magyar honfoglalás előtti szláv épületnek vélték, s volt, aki XI. századi korai magyar templomnak tartotta. Párhuzamait Örményországtól, illetve Bizánctól Nyu- gat-Európáig keresték és vélték felfedezni.- Ma viszont már az ide látogatók és érdeklődök megtudhatják, hogy nem csupán elméletek születtek, hanem a templom valóságos megismerése is előrehaladt.- 1897-ben volt az első tájékozódó ásatás, melyet 1925-ben, majd 1936-ban Lux Kálmán feltárásai követtek. Ekkor derült ki, hogy az eredetileg négyszögletes templom bizonyos átalakítása már a román korban megtörtént. Feldebrő kutatói közül Méri István volt az első, aki felfedezte, hogy a négyzet alaprajzú épület egyetlen, egységes építészeti elképzelés, minden részletében következetes megvalósításként alakult ki. 1972 és 1982 között dr. Dávid Ferenccel folytattunk itt ásatásokat és kutatásokat. A kutatási módszerünk az volt, hogy az akkori állapotból indultunk ki, és visszafelé haladva eljutottunk a kezdetekig.- Mi az ön véleménye az altemplom eredetéről, a freskókról és sírkamráról?- Engem még ma is meghat és lenyűgöz, ha belépek az altemplom falai közé. Mindig tiszteletre intenek a hatalmas oszlopkötegek, a varázslatos boltívek, és órákig tudom csodálni a boltozatokat díszítő festményeket. A művészettörténészek véleménye szerint a festmények a jelenlegi megjelenésükben későbbiek ugyan, mint maga az épület, vagyis nem XI. század első feléből, hanem mintegy 100 évvel későbbi időből származnak, de minden bizonnyal ki volt festve eredetileg is az altemplom, de valószínűleg a felső templom is. A falfestmények - Krisztus a négy evangélista szimbólumával, melyet angyalok vesznek körül, Krisztus élete és kereszthalála, valamint több ószövetségi jelenet portrészerű képei - a hazai román kori emlékeink között különleges helyet foglalnak el.- Található a feldebrői templomhoz hasonló remekmű másutt is Európában vagy a világon?- Ennek egész Európában, de talán a világon sincs párja, hiszen az alaprajzát tekintve a keleti - bizánci - kereszténység centrális templomait idézi fel. Alapvető különbség közöttük azonban, hogy a keletiekben nincs altemplom. Nyu- gat-Európában viszont, ahol a halotti kultusz a XI. századtól erőteljesen kibontakozik, szinte nincsenek centrális templomok. Mégis a legközelebbi párhuzama a franciaországi Loir völgyében fekvő Germeigny des Prés apátsági templom. A kétnapos ankéton - amelynek második napja Egerben folytatódott - sikerült a résztvevőkkel - s bízom abban, hogy az olvasókkal is - érzékeltetni a világörökségnek is beillő altemplom különlegességét, felbecsülhetetlensé- gét, páratlanságát. Az épület ismertté vált ugyan, sőt Gyöiffy György kutatásaiból tudjuk, hogy a középkorban a Szent Kereszt tiszteletére szentelték, de titkát mégis tovább őrzi, mert teljes bizonyossággal nem mondható el, hogy az Aba-nemzetség mely előkelő tagjának szolgálhatott temetkezési helyéül. Kelemen József A legidősebbeket köszöntötték Besenyőn A hét elején - az idősek világnapja alkalmából - összejövetelt tartottak Besenyőtelken is, melyen Kalóz András polgár- mester köszöntötte a falu nyugdíjasait, valamint a település legidősebb polgárát. A szíves vendéglátás mellett kultúrműsort rendeztek tiszteletükre, óvodások és iskolások köszöntötték fel az időseket. Hatvanméteres lesz a torony Demj énben A Pannon GSM Távközlési Részvénytársaság antennatornyot és híradási konténert épít, illetve helyez el Demjén határában, a műsorszórós távközlés minőségének javítására. Az épülő torony hatvanméteré« lesz. A jogerős határozat elkészülte után - a tervek szerűit hamarosan - az építési munkálatokhoz is hozzáfoghatnak a szakemberek. Önkéntes tűzoltók versenye Sarudon A hagyományoknak megfelelően ismét megrendezték a három község: Poroszló, Újlő- rincfalva és Sarud önkéntes tűzoltóinak „vizes” versenyét. A feltételezett tűzfészekre, Sarudra riasztották az Önkénteseket, akik a poroszlóiak kivételével - mivel gépjárművük elromlott - időnormán belül á helyszínre értek, és szakszerűén elvégezték az oltást. ÁZ eredményeket jónak minősítetté és dicsérte Bata Ervin, a Füzesabonyi Tűzoltó-parancsnokság képviselője is, a gyakorlat befejeztével. Fellobbant a gázláng immár Poroszlón is Szombaton délután fél 3-kor ünnepélyes keretek között a polgármesteri hivatal melletti emlékparkban Kovács Ottója. Tigáz Egri Üzemigazgatóságának vezetője meggyújtotta a gázfáklyát Poroszlón. A településen 32 kilométer hosszú vezetékhálózat és több mint hatszáz csatlakozás készült el. A szakemberek hétfőtől folyamatosan szerelik a lakásokba a gázórákat, így a fűtési szezon kezdetére, tehát egy hónapon belül a számítások szerint 400-500 család melegítheti otthonát gázzal. Lourdes-i barlang épült Kerecsenden a templomkertben az egyházközség, a hívők, valamint Fehér József és felesége adományából. A létesítményt - amelyben Szűz Mária és Bernadett szobra található - a minap dr. Czakó István egri kanonok áldotta Megkezdődtek annak az útnak az építési munkálatai, amely Mezőtárkányt Eger- ! farmossal köti össze a jövőben. A pályázaton nyert összeg 30 százalékát a két település önkormányzata állja, a bitumenes utat a Magyar Aszfaltozó Kft. a jövő évre elvégzi.
