Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-05 / 234. szám

4. oldal Hazai Tükör 1994. október 5., szerda Vendégprofesszor érkezett Gyöngyösre A gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskola és a Mátraaljai Szőlő- és Bortermelők Egyesületének vendége Frank Woodshow pro­fesszor, az USA kormányának szőlészeti és borászati tanács­adója, akit kedden a főiskola vezetői és Keresztes György, Gyöngyös város polgármestere fogadott. A látogatást az IESC ameri­kai segélyszervezet anyagi tá­mogatásával szervezték meg. Ennek célja: a professzor a ko­rábbi egy hónapos tapasztala­tait - melyről lapunk részlete­sen tájékoztatta olvasóit - fel­dolgozva konkrét javaslatokat tesz a mátraaljai szőlőterme­lőknek, feldolgozóknak és bor­forgalmazóknak az integrációs kapcsolataira a kaliforniai ta­pasztalatok alapján. A programot a főiskola ker­tészeti tanszéke dolgozta ki és bonyolítja le. Morvái és Hongkong Az Országgyűlés tegnapi nap­ján a T. Házban vita zajlott a vi­lágkiállításról. Morvái Ferenc (FKGP) a világkiállítás mellett érvelt. A Heves megyei politi­kus leszögezte, hogy helyes döntés volt a budapesti expo megrendezéséről határozni, mert Magyarországnak ki kel­lett használnia a vasfüggöny lebontásával szerzett politikai előnyöket. Sikeres megrende­zés esetén mi lehetnénk Európa Hongkongja vagy Szingapúrja. Óriási politikai kárt okozott a Hom-kabinet azzal, hogy beje­lentette a világkiállítás lemon­dását, mert így országunk meg­bízhatatlanná vált a külföldi be­fektetők szemében. Ezért fel­elősségre kell vonni a kor­mányt, függetlenül attól, hogy lesz vagy nem lesz expo Buda­pesten - tette hozzá a kisgazda képviselő. Morvái Ferenc úgy vélekedett, hogy az Országház­ban „a farok csóválja a kutyát”, mert a kormányzat úgy döntött a világkiállítás lemondásáról, hogy senkinek sem kérte ki a véleményét. Magyarországon pedig sok település várta az ex­pót, mint az egyetlen kitörési pontot; legalább ötszáz falu és város készült különböző ren­dezvényekkel 1996-ra. - Ho­gyan veszi a bátorságot a kor­mány, hogy ne törődjön azok­kal a vállalkozókkal, akik saját pénzüket fektették az expóba - tette fel a kérdést a képviselő. Morvái Ferenc hangoztatta, hogy a kabinet politikai döntést hozott; az MSZP ugyanis enge­dett az SZDSZ-nek. Titkos pak­tumok helyett azonban inkább pontos kimutatásokra volna szükség arról, hogy mennyibe kerülne az expo, és mennyi be­vételt hozna a világkiállítás. Az expo lemondása elveszi a hitet és az élniakarást az országtól. (MTI) Magyar Csaba: „Jó hatméternyire csúszott be erről a kőszegélyről a kisfiú...” A síkfőkúti életmentő vallomása: „Gondolkodás nélkül ugrottam utána...” Azon a június eleji napon évzáró tanulmányi kiránduláson voltak az egri 12. Számú Általános Iskola 1/a osztályos tanu­lói Síkfőkúton. A két tanár néni - Dorkó Emőke és Gál Já- nosné - az apróságok örömére beiktatott a programba egy rövidke vízibiciklizést is a tavon.- Úgy beszéltük meg a kol­léganőmmel, hogy én megyek be velük a vízre, ő segít a be­ás kiszállásnál, illetve ott lesz a parton a várakozókkal - idézi fel a történteket Dorkó Emőke. - Éppen elindultam befelé néhányukkal, amikor a tópart egy távolabbi részén egyszeriben csak becsúszott az egyik fiú. Mint kiderült, a kis Surjánszki Matyi... A mosolygós arcú, mokány kis srác a tegnap reggeli óra­kezdés előtt csak annyit mond a nyári „kalandról”, hogy bi­zony alaposan megijedt, ami­kor váratlanul megbillent, s a partszegély meredeken ki­kövezett oldalán becsúszott a vízbe. Aztán egyszerre csak ott volt mellette az a bácsi, át­karolta, s kiúszott vele a partra.- Olyan hirtelen történt az egész, hogy még ma sem tu­dom, hogyan is került oda az a férfi. Mintha kismotorral jött volna, de mi már csak a jókora csobbanásra figyeltünk fel... - teszi hozzá a tanárnő. *- Az unokaöcsémhez igyekez­tem éppen, ott dolgozott akko­riban a csónakázótó mellett - kezd a történetbe Magyar Csaba, a 32 éves noszvaji au­tószerelő, mielőtt kimennénk az őszi szépségében pompázó tóhoz. - Alig váltottunk né­hány szót, amikor megláttam a gyereket a vízben. A feje búbja volt ki, meg a kétségbe­esetten markolászó keze. Gondolkodás nélkül ugrottam utána...- Milyen ott a víz?- Nem nagy tó ez, van olyan része, ahol mindössze egy méter mély csak, máshol egynegyven. Ótt azonban - mutat befelé a korlát mellől, ahonnan a vizes, nyálkás sze­gélyről becsúszhatott a fiúcska - megvan olyan két és fél mé­ter is... Ott már veszélyes, rá­adásul a lendülettől be is sod­ródott a gyerek vagy hat mé­ternyire. Kapálózott ugyan, de onnan egyedül nem tudott volna kijönni.- Egyszóval, komoly életve­szélybe került...- Igen, s éppen ezért azon­nal ugrani kellett. Úgy, ahogy voltam, ruhástól, mindenes­től... Egy pillanat alatt mellette voltam, hátulról átkaroltam az áliánál, s kitempóztam vele. A parton László Márk, az unoka­öcsém segített ki bennünket, mert valóban nagyon csúszott a kőszegély. Aztán a tanárnők száraz ru­hát szereztek a gyereknek, én is kiraktam a zsebemből min­dent, ott száradt a napon a munkásruhám, a pénzem. Mi­előtt elváltunk, még megkér­deztem, kell-e orvost hívni, vagy esetleg hazavigyük-e au­tóval a fiút a szüleihez. Végül is - úgy tűnt - minden hamar rendbe jött, így aztán elballag­tunk a polgármesteri hiva­talba, és ott felvettek egy jegyzőkönyvet az esetről...- Tanult valaha is vízimen­tést?- Nem. Ez akkor csak úgy jött magától... Úszni is csak olyan sajátos módon tanultam meg, itt-ott, különböző vízpar­tokon, főként a Dunánál, ahová elég sokszor eljártunk a családdal kempingezni.- Utólag belegondolva, mennyire volt biztos a dolgá­ban?- Akkor nem volt időm gondolkodni. Utólag pedig? Azt hiszem, máskor sem ha­boznék. Jó érzés volt látni, hogy végül is az ijedtségen meg a kényszerű fürdőzésen kívül nem történt más baja a lurkónak. Persze, rosszabbul is végződhetett volna, mert hát nem tudott úszni a gyerek... Egyébként nekem is van egy fiam, 23-án lesz hároméves a kis Csaba, de már tavaly szok­tattam a vízhez a bogácsi strandon. Szerencsére nem fél tőle... * Állunk az osztály ajtajánál, mindjárt kezdődik az óra. Az immár másodikos Surjánszki Matyi még elárulja, hogy az­óta önszorgalomból úgy-ahogy megtanult úszni... A suliban egyébként - mint Szarvas Dénesné igazgatóhe­lyettes tájékoztat - a második osztálytól különben is köte­lező úszótanfolyamon vesznek részt a kisdiákok. * S végül a nyári esethez kap­csolódó hír: Magyar Csabát ma délután 2 órakor Eger­ben a köztársasági megbízott megyei hivatalában Élet­mentő Emlékéremmel tünte­tik ki. Szilvás István Osztrák „sícsekk” forintért Az ausztriai idegenforgalomból mi magyarok egyre inkább ki­vesszük a részünk. Míg négy évvel ezelőtt ötszázezer vendégéjszakát töltöttek honfi­társaink a szomszédos ország­ban, addig az idén ez a szám már eléri a hatszázötvenezret. A „sógorok” örömmel nyug­tázták azt is, hogy átlag három napot náluk időzünk, sőt a téli hónapokban négy napig élvez­zük a vendégszeretetüket. Mindezt Kapus Györgytől, az Osztrák Nemzeti Idegenfor­galmi Képviselet igazgatójától tudtuk meg az egri Flóra Ho­telben tegnap megrendezett „Workshop”-on, ami nem volt más, mint a térség idegenfor­galmi szakembereinek találko­zója osztrák kollégáikkal. Hat­vanhárom utazási iroda képvi­selője érkezett Magyaror­szágra, hogy bemutassa kínála­tát, s itteni partnerei révén Ausztriába csalogassa a magyar turistákat. Egy érdekes adat. A német honpolgár 780 schillinget költ szállásra, étkezésre, ugyanerre egy magyar nem sajnálja na­ponta kifizetni a 830 schillin­get. A magyarázat? Kétféle is lehet. Az egyik, hogy nyugati szomszédunkat a vastagabb pénztárcájú magyaroknak áll módjukban felkeresni, már per­sze, ha a vakációról beszélünk. A másik - Kapus György sze­rint —: hazánkfia hajlandó meg­fizetni a szolgáltatásokat, ha azoknak elégedett a minőségé­vel. Úgy fogalmazott, hogy a magyar turista az egyik legigé­nyesebb, de ha jól érzi magát, nem kicsinyes. Az elmúlt időszak tapaszta­lata azt mutatta, hogy a nyári forgalom stagnál, néhol vissza­esést tapasztaltak. A téli szezon a felkapottabb, ami már csak azért is érthető, hiszen itthon ötszázezer aktív sízőt tartanak számon, s közü­lük mind többen spórolnak arra, hogy egy-két hetet az Alpok lejtőin tölthessenek el. Tavaly Alsó-Ausztria, Karintia, Stájer- ország volt a magyarok első­számú úticélja, s főként az apartmanos elhelyezést részesí­tették előnyben. Ami az árakat illeti, az idén az osztrákokhoz készülőknek meg kell barát­kozniuk azzal, hogy Ausztria húsz százalékkal drágább lett nekünk, magyaroknak. Nem azért, mert náluk is meglódult az infláció, hanem a sorozatos forintleértékelés miatt kell töb­bet fizetnünk a szolgáltatáso­kért. Egy jó hírrel azonban már most szolgálhatunk az Alsó-Ausztriába és Stájeror­szágba sízni készülőknek. Ki­bocsátanak ugyanis egy olyan „sícsekket”, amit itthon lehet megvásárolni forintért, és ezt Ausztriában síbérletre lehet át­váltani a megadott pályákon. Hisz nálunk is egyre többen vallják a tiroli mondást: a vilá­gon a síelés a második legjobb dolog... TVR-Hét Aranyszarvas-díjak Az Axel Springer-Budapest Kft. a TVR-Hét megjelenésé­nek ötödik évfordulójára „Aranyszarvas" művészeti dí­jat alapított. A díjat a kiadó - részben a közönség szavazatai, részben a zsűri döntése alapján - minden év októberében, öt különböző kategóriában adja ki. Tegnap, a színes műsorújság születésnapja alkalmából a Néprajzi Múzeumban rendezett összejövetelen Kaposi Kis Ist­ván, a TVR-Hét főszerkesztője köszöntötte a meghívottakat. Az öt kategóriában odaítélt Aranyszarvas-díjakat dr. Bayer József, az Axel Springer-Bu­dapest Kiadói Kft. ügyvezető igazgatója adta át. A közönség és a zsűri döntései alapján a leg­jobb televíziós filmsorozatnak a Szomszédokat minősítették, a tévés egyéniségek közül Vitray Tamás vitte el a pálmát, a vetél­kedők közül a Mindent vagy semmit nyert. A legnépszerűbb popénekesnek Bayer Friderikát találta a bírálóbizottság, míg a külföldi színészek közül Co­lombo, vagyis Peter Falk győ­zött. Az esemény fogadással zárult, amelyen részt vett dr. Ringelhann György, Eger pol­gármestere is. A díj odaítélésében részt­vevő, 213.000 szavazószel­vényt beküldő olvasók nyere­ményjátékon vettek részt, me­lyen főnyereményként egy Re­nault Laguna személygépko­csit, továbbá öt Fisher video­kamerát és 50 sétálómagnót sorsoltak ki. A nyeremények összértéke hárommillió forint. Kez-pénz börze kiállítás Az Álláskereső című lap Szer­kesztősége, valamint az Alapít­vány a Munkanélküliekért ku­ratóriuma szervezésében ked­den a budapesti XIII. kér. Váci út 8. szám alatt megnyílt az első, munkanélküliek házilago­san készült termékeit bemutató és értékesítő országos kiállítás, a Kéz-pénz börze. Az egy hó­napig, munkanapokon 10-18 óráig, szombaton pedig 10-14 óra között megtekinthető kiállí­táson az 55 budapesti és vidéki munkanélküli több száz termé­két kereskedők árusítják. (MTI) David Yellop Carlos-dosszié * Saká 1. rész Amikor végre elérkeztünk „Az igazi Carlos megszületésé”-hez, már második interjúnk kellős közepén jártunk. 1985 szep­temberét írtuk. Első találkozá­sunk óta megpróbáltam az első interjú eredményeit feldolgozni, hogy jól felkészüljek a máso­dikra. Egy dologgal tisztában voltam: még ha Carlos hajlandó lenne is újra egy teljes éjszakát végigbeszélni, akkor is szüksé­gem lesz még egy harmadik, egyben utolsó interjúra is. Második beszélgetésünkre ismét Baalbek közelében került sor, de egy másik faluban. Ez az interjú illusztrálta, mekkora szakadék tátong a Carlos által előadott „valóság” és a szemé­lyét körüllengő legendák kö­zött. Már ha hihetünk szavának.- Aszerint, amit olvastam, ön Mohamed Budia meggyilkolása után átvette az ő egész európai szervezetét. Vastag szivart vett elő, szá­jába tette, és hosszan szemlélte parázsló végéfi mintha^ annak lángjában keresné a választ.- Mindent elhisz, amit olvas?- Természetesen nem.- Gondolja, hogy átvettem volna Budia csoportját?- Erről még nem alkottam ha­tározott véleményt. Ha ez igaz, akkor Vádi Haddad kifejezetten naiv ember volt. Bármit is állí­tanak róla, de a naivitás egyálta­lán nem lehetett jellemző rá. Egyetértőén bólintott.- Jó. De miért lett volna nai­vitás, ha rám ruházza a veze­tést?-Tulajdonképpen nekem kel­lene kérdezni.- Parancsoljon. Intett, hogy folytassam.- Amikor Budiát 1973 júniu­sában meggyilkolták, ön még tiszta, megíratlan lap volt. A jordániai követ ellen tervezett merényletnél a Fekete Szep­tember megelőzte. A jordániai csatatéren szerzett harci tapasz­talata szerintem még nem bizto­síték arra, hogy a nagyvárosi bevetésre is alkalmas. Különö­sen olyan bevetésekre, amilye­nekről Haddad ábrándozott. Egyetértő bólogatással kí­sérte fejtegetéseimet. Egy pillanatig egy vezető­képző tanfolyam egyetlen hall­gatójának éreztem magam.- És ezért adta át a vezetést Michel Moukarbelnak azután, hogy az izraeliek meggyilkolták Budiát. Moukarbel következett tehát Budia mögött a rangsor­ban?- Igen. Haddad megmondta, hogy Moukarbel és csoportja nem fog engem minden további nélkül teljes jogú tagként elfo­gadni. Először igazolnom kell magam előttük.- És mit javasolt Haddad próbatételnek?- Joseph Edward Sieffet kel- 4ett volna meggyilkolnom. Ezt teljesen lazán mondta. Ismerek olyan embert, akit na­gyobb nyugtalansággal tölt el, ha valami ételt kell rendelnie a vendéglőben. De mi itt ültünk, és a Marks and Spencer keres­kedelmi hálózat elnöke terve­zett meggyilkolásának részletei­ről beszélgettünk. Ez az ember Nagy-Britannia cionista vezére­inek egyike volt, ahogy Carlos gyorsan hozzátette. Énnek a merényletnek részletesebb ki­fejtését későbbre halasztottam, mert mint már annyiszor, Carlos első megjegyzései máris újabb kérdéseket vetettek fel. 1973 januárjában egy palesz­tin kommandó, elterjedt nézetek szerint Mohamed Budia pa­rancsnoksága alatt, rajtaütést kísérelt meg az ausztriai Schö­nau kastélyára, az emigráns szovjet zsidók átmeneti tábo­rára. Ugyanezen év szeptember 28-án két palesztin felszállt egy Pozsonyból az osztrák határvá­rosba, Marcheggbe tartó vo­natra, és útközben több zsidó túszt ejtett. A Bruno Kreisky vezette osztrák kormányzat csak alig több mint 24 óra múlva kapitu­lált. A palesztinok rendelkezé­sére bocsátottak egy könnyű re­pülőt, Schönaut bezárták. A pa­lesztinok számára ez hatásos győzelem volt. Nem folyt ugyan vér, de annál nagyobb hatású propagandasikert könyvelhettek el. Ä két palesztin magát „A pa­lesztin forradalom sasma- dará”-nak nevezte. Ilyen nevű csoport addig nem fordult elő. Általában feltételezték, hogy ezzel a névvel az akció mögött állók valódi személyiségét akar­ták fedezni. Az ezt követő idő­ben egyetlen csoport sem vál­lalta ezért a felelősséget, de egyes szerzők azt állítják, a Népi Front akciója volt, amely előbb Budia, majd később, ha­lála után, Carlos vezetése alatt állt. Annak alapján, amit Carlos a párizsi csoportnál végzett tevé­kenysége kezdetéről mesélt, úgy tűnik, hogy az ausztriai vál­lalkozáshoz nem volt köze. Kérdéseket tettem fel neki ezekkel az eseményekkel kap­csolatban. De válaszai megint szöges ellentétben álltak mind­azzal, amit addig erről az ügyről írtak.- Mikor történt a schönaui akció? - kérdezte.- 1973. szeptember 28-án kora reggel kezdődött.- Szeptember vége előtt nem tértem vissza Bejrútból. (Folytatjuk) (A kötet Budapesten megvásá­rolható a Magyar Könyvklub­nak a Déli pályaudvari keren­gő(ében lévő könyvesboltjában, illetve megrendelhető postai úton a következő címen: Ma­gyar Könyvklub, 1546 Buda­pest.) - - -Ml -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents