Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-29-30 / 255. szám

4. oldal Hazai Tükör 1994. október 29-30., szombat - vasárnap Nincs pestisveszély, de van torokgyík és kolera Diáknapok a Közgében Gólyabállal kezdődött, kor­teskedéssel, majd zenével folytatódott a diáknapok ren­dezvénysorozata Egerben, a Közgazdasági Szakközépisko­lában. Hőlégballon emelkedett a magasba az egyetlen hölgy di- ákrektor-jelölt, Kovács And­rea jóvoltából, s a Nagy utazás című dalra névrokon osztály­főnökével emelkedtek a ma­gasba, a „Sárga Angyalok” jó­voltából, a IV. E. és D. osztá­lyok szervezésében. Bánn Ri­chard fáraóként rabláncra fűzte tanárait, majd kegyeletet „osztott”, Bartus Norbert Zor- róként tűnt fel, akit osztályfő­nöke rendőrként tartóztatott le, Garamvölgyi Szilárd pedig ke­resztfeszülettel jellemezte az iskola követelményeinek diá­kokra nehezedő súlyát. A szavazatok alapján Bánn Richard vette át Pócsik Dé- nesné igazgatónőtől az intéz­mény kulcsait. (Fotó: Per! Márton) Torgyán Józsefet felmentette a bíróság A pestis magyarországi felbuk­kanásától emberi számítás sze­rint már nem kell tartanunk, a kolera veszélye azonban nem múlt el, bár járványszerü elő­fordulása szinte teljesen kizárt. Az utóbbi időben ismét sok he­lyütt előfordult harmadik jár­ványos betegség, a diftéria vi­szont csak komoly intézkedé­sekkel, védőoltások bevezeté­sével kerülhető el - mondta pénteki sajtótájékoztatóján Kel ­tái Pál országos tiszti főorvos. A pestis indiai elterjedése óta a hazai közegészségügyi szer­vek is tartottak attól, hogy a be­tegség akár hazánkat is fenye­getheti. A körültekintő repülő­téri ellenőrzésnek köszönhetően azonban mindeddig egyetlen pestises megbetegedés sem for­dult elő hazánkban. Más a helyzet a kolerával, amelyben eddig ugyan még senki sem betegedett meg Ma­gyarországon, ám mivel a kór­okozók a befagyott folyókban a telet is átvészelhetik, a kolerá­tól továbbra is tartani lehet. A betegség járványszerü előfor­dulása ellenben kizárt, sőt - mondta a tiszti főorvos - meg­felelő orvosi kezeléssel a kolera száz százalékban gyógyítható. A legreálisabb problémát Ma­gyarország számára jelenleg egy harmadik kór, a diftéria, más néven a torokgyík jelenti. Ez a megbetegedés 1990 óta ugyanis fokozatosan terjedt el a volt Szovjetunió területén, s ma már a balti államokból és Len­gyelországból is jelentettek dif- tériás eseteket. Hazánkban - ahol európai mércével mérve is példaértékű a kötelező védőol­tások rendszere - a gyerekek 11 éves korukban kapják meg az utolsó, diftéria elleni vakcinát. Új jogi kézikönyv: Hogyan intézzem? A közigazgatási és a bírósági ügyekben járatlan ügyfelek el­igazodását szolgáló „Hogyan intézzem?” című új kéziköny­vet pénteken a Belügyminiszté­rium épületében mutatták be a sajtónak. Elhangzott: a kötet szerzői a hivatalokban, a bíróságon, a közjegyzőnél eljáró ügyfél szempontjából törekedtek meg­közelíteni a jogszabályok ren­delkezéseit. A 380 oldalas kézikönyv az alábbi témaköröket fogja át: az államigazgatási eljárás általá­nos szabályai; anyakönyvi ügyek; névviselés és névváltoz­tatás; állampolgársági ügyek; útlevélügyek; gyámügyek; a szociális ellátások rendszere; egyéni vállalkozások; a háztar­tási tüzelőolaj felhasználása és vásárlása; lakásügyi igazgatás; építésügyi igazgatás; földműve­lésügyi igazgatás; közoktatási ügyek; az illetékekről; a vámel­járás; devizahatósági engedély; szabálysértési ügyek; birtokvi­ták; találás, gazdátlan javak el­sajátítása; közüzemi szerződé­sek; ingatlan-nyilvántartás. A kötet a szakkönyvesbol­tokban vásárolható meg, előfi­zethető a BM Kiadó címén. Viták a Munka törvénykönyvéről A Munka törvénykönyve üzemi tanácsra vonatkozó szabályo­zásának módosításával foglal­kozott pénteki ülésén az Érdek­egyeztető Tanács bér- és mun­kaügyi bizottsága. Egyetértet­tek a felek abban, hogy változ­zon az üzemi tanácsba megvá­lasztható tagok száma. 100 dol­gozóig továbbra is 3 tagot le­hetne megválasztani a testü­letbe, de az ennél nagyobb lét­számú vállalatoknál csökkenne a megválasztandó tagok száma. A jelenlegi szabályozás szerint 200 dolgozóig hét, 500 dolgo­zóig 9, 1000 dolgozóig 11 tagú, 1000 dolgozó felett 13 tagú üzemi tanács választható. A módosítás szerint 300 dolgo­zóig választhatnának 5, 500 dolgozóig 7, 1000 dolgozóig 9, 1000 dolgozó felett 11 tagú üzemi tanácsot a munkaválla­lók. Azt is javasolja a bizottság, hogy a jövőben a több telep­hellyel rendelkező vállalatok­nál ne csak a helyi szintű üzemi tanácsokat, hanem a központi üzemi tanácsot is közvetlenül a dolgozók válasszák. A bizott­ság szerint a „póttag” intézmé­nyét bevezetve létszámváltozá­sok esetén nem kellene új üzemi tanácstag-választásokat kiírni, az üzemi tanács létszá­mát a póttagok delegálásával egészíthetnék ki. Abban is egyetértés volt a szociális part­nerek között, hogy eredményte­len választásnál a második for­dulóban elnyert mandátum ne egy, hanem két évre szóljon. A Pesti Központi Kerületi Bíró­ság Dénes Veronika vezette ta­nácsa pénteken felmentette Torgyán Józsefet, az FKGP el­nökét a rémhírterjesztés vétsé­gének vádja alól. Egyidejűleg megszüntette ellene a hatóság nagy nyilvánosság előtt elköve­tett megsértésének vétsége mi­atti eljárást. A vádlott az ítéle­tet tudomásul vette, az ügyész viszont fellebbezési igényt je­lentett be. Az ítélet nem jog­erős, az ügyben a Fővárosi Bí­róság mondja ki a döntő szót. Mint ismeretes, Torgyán Jó­zsef 1992. június 12-én a Nap Tévé műsorában interjút adott, amelyben az előző napon, azaz június 11-én az FKGP buda­pesti, Belgrád rakparti székhá­zában történteket ismertette. Azt állította, hogy az állam se­gítségével szervezett fegyveres puccs történt, amelyben a kato­nai elhárítás, a katonai rendé­szet, a rendőrség és a Nemzet- biztonsági Hivatal emberei vet­tek részt. A pártvezér szerint a támadás célja azt volt. hogy őt alkotmányellenesen eltávolít­sák elnöki posztjáról. A nyilat­kozatban elhangzott állítások miatt Boross Péter akkori bel­ügyminiszter, valamjnt Für La­jos ex-honvédelmi miniszter feljelentést tett Torgyán ellen. Az indoklás: Torgyán június 12-én, a „támadás” másnapján nem volt abban a helyzetben, hogy utánajárjon az általa állí­tott tényeknek. Nyilatkozatá­ban „csúsztatott”, és klasszikus formáját követte el a híreszte­lésnek. A testület - figyelem­mel a nyilatkozó személyére és az adott körülményekre - ak­ként foglalt állást, hogy a párt­elnök által a riportban mondot­tak nem voltak alkalmasak a köznyugalom megzavarására. Kormányzati kérdőjelek: mire (nem) elég a száz nap? Érdemes számba venni egy új kormány első háromhavi telje­sítményét? Minden bizonnyal igen, mert egy ilyen számvetés fontos információkkal szolgál két szempontból is: egyrészt ar­ról, mennyire tartja magát az újonnan választott kabinet a kor­mánypártok) választási ígéreteihez, másrészt pedig arról, mi­lyen módon próbál érvényt szerezni a kormányprogramnak, az abban elhatározott intézkedéseknek. Elég tehát a száz nap a kormányzati munka irányának, következetességének, módsze­reinek megítéléséhez, de nem elég ahhoz, hogy ítéletet mond­junk a kormány négy évre tervezett munkájának eredményes­ségéről. Mit mutat a száz nap? Képletesen szólva: az elhatározott irányba való menetelést tétova lépésekkel, olykor kifejezetten ballépésekkel. Példa erre, hogy a kormány tartja magát első számú programpontjához, amely a gazdasági válság mérséklé­sét tűzi ki célul, de az ehhez vezető, kétségtelenül népszerűtlen intézkedések hatását a taktikázás, helyenként az időhúzás erő­sen csökkenti. Az önkormányzati választások idei megtartása melletti kardoskodás is megfelel a programnak, de azok tör­vénykezési előkészítése végül is balul sült el. Hogyan látja az ellenzék? Tétlenséggel, erőtlenséggel, a vá­lasztási ígéreteihez való hűtlenséggel vádolja a kormányt. S re­pedéseket vél felfedezni a koalíció falain. Milyenek a kormány módszerei? Igyekszik betartani a de­mokrácia, a jogállamiság játékszabályait. De még nem ismeri eléggé e nagyon komoly játék fortélyait. Bizonyítja ezt a média- törvény vagy az expo körüli - egyébként elkerülhetetlen - vita sok negatív kísérőjelensége. „T" betű van még a kormány hátán. Nehezen veszi a kanya­rokat. P. T. Ferenczy Europress J“: & Debreceni Urnát tints 7. rész- De én szeretem. Nem is jó étel, ami nem kozmás.- Úgy szokták ám a tüzet szí­tani a köténnyel, hogy az ember a más rostélyosára hajtsa a per­nyét.-Nem is pernye pedig, ha­nem korom, ami asszonyám lá­basaiba hull; régen volt a ké­mény kitisztítva.- Magam is azt gondolom. De vártam rá, hogy mikor jön be rajta menyemasszony luná- tikusa.- Be is jön az, ha akarja.- No már azért se jön.- Ha a kollégium tetején vé­gig tud sétálni.-Tud ám az öregapja borot­vájának az élén.- A mi szolgálónk is látta.- Melyik szolgálónk?- Hiszen csak egy van.- Bábi te!- Borcsa te!- Ne híja Borcsának, mikor ő Bábi.- No hát legyen Borbála. Erre a nagy meghívásra csakugyan előjött az első szo­bából az idézett személy, kezé­ben a zsuroló csutak és a mosó­rongy, hátán pedig egy köpülő.- Ide gyere!- Ott maradj! Erre aztán a közös cseléd, akinek mind a két asszony pa­rancsolt, azt tette, hogy az egyik lábával megállt, a mási­kat meg lépésre emelte.- Mit csinálsz most?- Az öreg nagytisztű asszony azt mondta, hogy pallót zsurol- jak.-Hát az a köpülő minek a hátadon?- Az ifjú nagytisztű asszony meg azt mondta, hogy köpül- jek. Csinálom mind a kettőt.- Láttad-e a lunátikust? Lát­tad-e?- Láttam. Nem láttam.- Okosan felelsz mindjárt.-Az egyik szememmel lát­tam, a másikat behunytam, az­zal nem láttam.- Még a cselédek is mind megbolondultak.- Hát csak az uraságoknak szabad?-Elmégy mindjárt, mert a fejedhez teremtem ezt a serpe­nyő rántást.-De biz itt maradsz nekem zöldséget tisztítani.-Bábi elmenj, mert megté­pázlak.- Borcsa, ide jöjj, mert meg- búbozlak.- No hát csak mentül előbb; még ma nem kaptam ki a porci­ómat. Azzal mind a két asszony neki a nyelves cselédnek! Az sem volt pedig rest, iramodott ki a nyitott konyhaajtón. Nyaviga urat pedig éppen akkor hozta be a bűne ugyan­azon az ajtón. Talált már va­lami ürügyet a bejövetelre; el­fogott egy vándorló cicát az ut­cán, azt hozta ölében, s ez lett volna az alkalomszerű bekö­szöntés: „nem idevaló ez a macska?” Borcsa azonban úgy üté kö­nyökkel oldalba a szegény be­vezető macskát, hogy az elfe­lejtve szerepét, nagyot karmolt Nyaviga úr kezén, kiugrott az öléből, fel a Bábi fejére, onnan le a két harcra induló amazon közé, végre ki, az útját álló mindenféle emberlábak között, a szabadba!-Hozta Isten, drága kedves édes Nyaviga úr: éppen emle­gettük. Tóbiássyné nagy tiszteletű asszony egyszerre csupa édes­séggé és nyájassággá változott.- Nem idevaló ez az izé? Persze, hogy ez volt a beve­zetés; de már a hozzávaló „izé” rég a szederfa tetején volt.-Ó, tessék besétálni, édes kedves Nyaviga úr. Hozta Is­ten! - fogadá nagy nyájasság­gal nagytiszteletű Tóbiássyné asszonyság, ki egyszerre csupa lépesméz lett. - Tessék besé­tálni. Csakhogy volna hová besé­tálni? De az első szobát most hagyta ott félben zsuroltan a Bábi, s olyan ügyesen tolta oda az ajtóhoz a mosogató dézsát, hogy abba a látogatónak múlha­tatlanul bele kellene esni, ha a fűrészporral behintett szobába csakugyan be akarna jutni; a másik szoba pedig nagytiszte­letű Haranginé asszonyság ter­ritóriuma, s oda olyan ellenség­nek, mint Nyaviga úr, bejelen­tés nélkül belépni nem szabad.- Kívántam tiszteletemet tenni - mondá Nyaviga úr. ­Lehet szerencsém a professzor úrhoz? Mindig a professzor urat ke­resi, és mindig olyankor, ami­kor az nincs itthon.-Nincs itthon, édes lelkem, de mindjárt megjön. Várja meg. Jaj, nem merem bevinni a szo­bába, mert most zsurolták ki.- 0, kérem alássan, elleszek én idekinn is.- Hová ültessem le? (Bizony hová? Minden szék tele volt lá­bassal, petrezselyemgyökérrel, konyharonggyal.)- Ó, kérem alássan. Elállók és szívesen. Nem vagyok elfá­radva.- A kalapját tegye kérem ide - oda - hová? Majd beviszem, leteszem az ágyra.- Ó, kérem alássan, nem en­gedem fáradni vele, majd lete­szem ide a szék alá.-Jaj, oda ne! Kis macskák vannak a háznál, még valamit csinálnak vele! Inkább oda fel a polcra. (Folytatjuk) Megölte lányát, s öngyilkos lett Azzal riasztottaK. a Kazincbar­cikai rendőrséget pénteken kora reggel, hogy a Polack Mihály utca 12. szám alatti, tízemeletes ház előtt egy halott nő fekszik. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletes csoportja megállapí­totta: az elhunyt E. Gyuláné 38 éves kazincbarcikai lakos való­színűleg öngyilkossági szán­dékkal ugrott ki a ház kilence­dik emeletéről. A vizsgálat so­rán E. Gyuláné lányát, E. Judit 9 éves iskolai tanulót lakásán holtan találták. A kislányt feltehetően az édesanyja - a rendőrségi vizs­gálat megállapítása szerint - zsineggel fojtotta meg.

Next

/
Thumbnails
Contents