Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-29-30 / 255. szám

1994. október 29-30., szombat - vasárnap Gyöngyös Es Körzete 5. oldal Visszapillantó. Az 1956-os forradalom két veteránját emléklappal is megtisztelte az önkormányzat a gyöngyösi ünnepségen. Képünkön: Keresztes György polgármester előtt Csiba Ferenc és Szladicsek István kitüntetettek. (Fotó: Peri Márton) Helykereső iskolaszékek Gyöngyösön Társadalmi segítség a hajléktalanoknak Jelentős társadalmi segítség könnyíti a gyöngyösi átmeneti szállásra került hajléktalanok kiszolgálását. A szakszervezeti Liga tv-készülékkel, a Whir- pool-gyár hűtőszekrénnyel ajándékozta meg nemrégiben az intézményt, amelynek lakói így még kellemesebb körülmé­nyeket élvezhetnek. Díszkandeláberek a viszneki kegyelethez Már a halottak napja előtt új kandeláberek elhelyezésével is kifejezte a helyi önkormányzat a kegyeletet Viszneken. A vi­lágháborús áldozatok temetői közös táblájánál egy, községi emlékművénél pedig négy dísz­lámpát állíttatott a közelmúlt­ban, együttesen mintegy 150 ezer forintos költséggel. Gazdásztanulók önkéntes véradása Egy-egy alkalommal még soha annyi gazdászdiák, tanár és más intézményi dolgozó nem vett részt önkéntes véradáson, mint a közelmúltban Gyöngyösön. A sikeres akció alkalmával csu­pán a tanulók közül 83 főisko­lás és 55 középiskolás tartotta tű alá a karját, hogy rászoruló embertársain segítsen. Gyöngyöspatán 260 személynek terítettek Az idősek napját az elmúlt hét végén Gyöngyöspatán is meg­rendezték. A művelődési házba hívott öregeket asztalhoz is ül­tették. A rendezők 260 sze­mélynek főztek, terítettek, s az ízletes ebéd elfogyasztása után óvodások, iskolások kedvesked­tek műsorukkal a vendégeknek. Molnár Károly polgármester mondott külön is köszöntőt. A jókedvről ugyanekkor a páva­kor is gondoskodott, Némethné Süveges Zsuzsa vezetésével. Sikeres volt a jótékonysági bál Sikeres volt a gyöngyösi Mátra Lions Klub elmúlt hét végén tar­tott jótékonysági bálja. Közel kétszázan vettek részt az 1800 forintos belépőkkel rendezett mulatságon, amelynek bevéte­léből gyengénlátókat, vakokat segítenek, s a drogellenes prog­ramot támogatják. A közoktatási törvény értelmé­ben valamennyi oktatási intéz­ményben ez év február végéig iskolaszékeket kellett alakítani. Intézménye nem új keletű a magyar közoktatás struktúrájá­ban. A múlt század hetvenes éveitől folyamatosan működ­tek, hogy aztán az elmúlt 45 évben rájuk is a felejtés jóté­kony leple boruljon. Újraélesz­tésük idején a pedagó­gus-szakmának voltak fenntar­tásai szükségszerűségükről, de végül is mindenütt zökkenő- mentesen alakultak meg. Dr. Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter az idei tanév országos megnyitóján is kitért az iskolaszékek fontossá­gára. Több mint fél év elteltével annak jártunk utána, hogy Gyöngyös oktatási intézménye­iben milyen tapasztalatok szűr­hetők le a végzett munkából. Kárpáti István, a városi ön- kormányzat oktatási bizottsá­gának elnöke őszintén beval­lotta, hogy nem foglalkoztak még az iskolaszékek működé­sével. Erre különösebben nincs is szükség - tette hozzá -, hi­szen az iskolaszékek tevékeny­ségében az önkormányzatiság elve érvényesül, saját maguk alakítják ki szervezeti és mű­ködési szabályaikat, választják tisztségviselőiket. Ahány is­kola, annyiféle variáció képzel­hető el. Ä csak úgy találomra kiválasztott kereskedelmi szak- középiskolában dr. Győri Pi­roska igazgatóhelyettes, az is­kolaszék társelnöke tájékozta­tott. Elmondta: náluk az iskola­szék szükség szerint, de leg­alább negyedévenként ülésezik. Kevés döntési jogosítvánnyal rendelkeznek, a hangsúly első­sorban a nevelőtestület, a szü­lők és a fenntartók közötti kap­csolat kialakítására irányul. A közös gondolkodás segít az intézmény vezetésének is a stratégiai döntések meghozata­lában. így például a legutóbbi ülésen tájékoztatót hallgattak meg vendéglátóipari és idegen- forgalmi képzés szakközépis­kolaformájában történő beindí­tásáról, s elfogadták az iskola házirendjét. Ez utóbbi napi­rendnél is csak egyetértési joga van az iskolaszéknek. Fontos továbbá, hogy a ne­gyedévi üléseken aktuális in­formációkat is megosztanak az iskolaszék tagjaival, akik egyébként nagyon lelkesek. Ed­dig valamennyi ülésen teljes létszámban megjelentek. Simon László, a mátrafüredi Vadas Jenő Erdészeti Középis­kola igazgatója szerint náluk konstruktív kapcsolat alakult ki az intézményvezetés és az isko­laszék között. A két testület kö­zötti kapcsolattartás fontossá­gára jellemző, hogy az iskola­széket bevonták olyan kérdések megvitatásába is, amely nem szigorúan hatáskörük. Ez azért fontos, mert az intézet ta­nuló-létszáma nagy, beiskolá­zási körzete kiterjed egész Eszakkelet-Magyarországra. Az elkövetkező években vál­lalkozási tevékenységet is sze­retnének folytatni, amennyiben megkapják az ígért, közel 2000 hektáros tanerdőt, amely nagymértékben segíthetné az erdészképzést. Ugyancsak Mátrafüreden, a Hanák Kolos Általános Iskolá­ban épp a napokban ülésezett az iskolaszék. Mint Hoschek Je­nöné elnökasszonytól megtud­tuk: napirendjükön szerepelt az idei tanév oktatási és nevelési programjának megjavítása, el­fogadása, az iskola házirendjé­ben bekövetkezett változások ismertetése. Az iskolaszék jó­váhagyta az iskola vállalkozási programját. Egy iskola vállal­kozási tevékenysége azonban sajnos, csak szűk körű lehet. Je­len esetben a kollégium szobái­nak bérbeadásáról, bérleti dí­járól döntöttek a tagok. Ez éves szinten is csak pár százezer fo­rinttal növeli az iskola bevéte­lét, de a mai szűk pénzügyi le­hetőségek mellett ennek is nagy szerepe van. A füredi általános iskola kollégiuma egyébként a legolcsóbb szállás a Mátrában. Diákoknak, csoportoknak, akiknek nem túl nagy az igé­nyük, 6-8 ágyas szobákban tudnak szállást biztosítani. A vállalkozási tevékenység a jövőben nagyobb szerepet játszhat az Almásy Pál Mező- gazdasági Szakközépiskola éle­tében is. Mint Fehér Ferenctől, az iskolaszék elnökétől meg­tudtuk: ők is kevés döntési jo­gosítvánnyal rendelkeznek. De a kezdeti, kialakulatlan formá­ban talán nem is lenne szeren­csés több jogot kapni. A feladat elsősorban az iskola működé­sének elősegítése, de a jelen­legi, szakmailag jól felkészült testület különösebb támogatás nélkül is maximális garancia erre. Kenyeres Sándor, az in­tézmény igazgatója szerint nem csupán a tradíció miatt van szükség iskolaszékre, a jövőre nézve is széles perspektívát kí­nál ez a modell. Hajdanában az iskolaszékek döntő befolyással voltak az intézmények életére, működésére, s ez jelentheti a jövő útját is. Az oktatás kereté­ben kapcsolatba kerülnek ma­gánvállalkozókkal, bevonják a szülőket is a törekvésekbe, s közösen újabb gyakorlati lehe­tőségeket térképezhetnek fel. Mindehhez azonban idő kell. Az iskolaszékek ilyenformán jelenleg inkább még csak a he­lyüket keresik a közoktatás szerkezetében. Ahhoz, hogy működésük kevésbé legyen jel­képes, tényleges beleszólással is bírjanak az iskolák működé­sébe: szükséges döntési jogosít­ványaik bővítése. Nagy Gyula A legrégibb hegedűtanár a hangszerek birodalmában A gyöngyösi Pátzay János Zeneiskola hegedűtanára, dr. Sóti Lászlóné 32 éve igazgatja tanítványainak ujjait a húro­kon, és mosolyogva, türelme­sen tanítja, hogyan fogják a vonót.- Budapesten születtem. Szász József tanítványaként tanultam hegedülni, majd az egri főiskola ének-zene sza­| kán szereztem tanári képesí­tést - vallja önmagáról. - Ne­velőként 1962-ben neveztek ki az első munkahelyemre, Gyöngyösre, a zeneiskolába, ahol jelenleg én vagyok már a legrégibb tanár. Nagyon sok tanítványom volt, s szeretettel gondolok rájuk. Felveszek egy képet az asz­taláról. Elsőként a fotón lát­ható fiúról érdeklődöm.- Ma is nagyon kedves nö­vendékem Faragó Dániel, akinek az édesanyját is taní­tottam. Jelenleg a gyöngyösi 3. Számú Általános Iskola he­tedikes tanulója. Legbüsz­kébb azonban azokra a tanít­ványaimra vagyok, akik vég­legesen hűek maradtak a he­gedűhöz, és az élethivatásuk lett. Ezek között is kiemelke- dőek Sándor Kinga és bátyja, Sándor József hegedűművé­szek. Sokan a hegedűtanári pályán dolgoznak, mint az első tanítványaim, Koczka István, Koncz Péter, Szabó Katalin, Tresó Katalin, Bella Éva és még tizenkettő.. Akad­nak közöttük érdekes szemé­lyiségek is, például az a tanít­ványom, aki hegedűből felvé­telizett a budapesti Zenemű­vészeti Akadémiára, és kür­tösként fog végezni.- Bizonyára nagyon sok örömet okoztak tanítványai a különböző versenyeken való részvételükkel és a fellépése­ikkel is.- Nagyon sok emlékem van, öröm és izgalom egy­aránt. Együtt drukkoltam ve­lük a megyei versenyeken, az országos döntőkben. Legna­gyobb sikerünk 1982-ben volt, amikor öt növendékem hat díjat kapott. Emlékezetes számomra még a Záborszky József igazgató által vezetett diákzenekar, amelynek kon­certmestere voltam. Ezzel a zenekarral és a városban mű­ködő énekkarral, szólistákkal, valamint hivatásos művészek közreműködésével a gyön­gyösi szabadtéri színpadon előadtunk több zenés játékot, közöttük a Hári Jánost, a Há­rom a kislányt és a Paraszt­becsületet is.- Az irányításom alatt mű­ködött - dr. Mocsári Lászlóné igazgatósága alatt - a Tücsök zenekar, majd a tanárokból és a régi növendékekből meg­alakult a Musica Mansueta kamarazenekar. Jártunk Ausztriában, Dániában, Némtországban, Olaszor­szágban. Egyik legnagyobb élményem, illetve élményünk volt, amikor a salzburgi dóm­ban a Holló Erzsébet által ve­zetett Cantus Corvinus ének­karral együtt előadtuk Mozart Miséjét. Művészeti díjat kapott 1974-ben a zenetanárok or­szágos kamarazenei találko­zóján, amelyre ma is büszke. A közelmúltban három nö­vendékét vették fel a Zenemű­vészeti Szakközépiskolába, kettőt Budapestre, egyet pe­dig Miskolcra. Ezek olyan te­hetségesek, hogy bizonyára bejutnak majd az akadémiára is!- Most is van két nagyon tehetséges tanítványom, akik felvételiznek majd a miskolci Zeneművészeti Szakközépis­kolában. S az 1995/96-os tan­évben ismételten lesz egy te­hetséges felvételizőm! Úgy gondolom, hogy egy zeneta­nár életében legnagyobb öröm és felelősség, amikor tanítványai közül többen to­vábbtanulnak, és túlszárnyal­ják a yolt „mesterüket”. Horváth Mihály A mester - és tanítványa Kell még a solymosi kő A kőbányákhoz általában kel­lemetlen képzettársítást szok­tunk fűzni. Kiváltképp a Mátra vidékén, ahol négy évtizede az ország leghírhedtebb kény­szermunkatáborában politikai foglyok törték csákánnyal és kalapáccsal a hegy oldalát. A Colas-Északkő Bányászati Kft. Gyöngyössolymosi Üzem­egységéhez érve megnyugod­tam. Barakkok ugyan itt is van­nak, de szemmel láthatóan iro­dáknak alakították ki őket. A kőfalak tövében monstrumgé­pek zúgtak, és terjengős por vette őket körül. Munkásokat alig láttam. A helyszínen aztán Szabó Imre üzemvezető vég­képp megnyugtatott:- Itt, az őrlőüzemben már csak tizenheten dolgoznak, mert igen magas szintű a gépesítés. Gyakorlatilag minimális a fizi­kai erő igénybevétele. A munka hatékonyságára jellemző, hogy az idén mintegy 120 ezer tonna andezitkövet bányászunk ki. Ti­zenöt - elsősorban útépítő - cégnek szállítunk az Alföld egész területére. A gáz- és szennyvízvezeték-program a kőbányászat nagy felfutását eredményezte, hiszen óriási felületű útburkolatot kell hely­reállítani a vezetékek lefekte­tése után. Hosszú távon pedig az autópályák készítése, továbbépítése jelenthet biztos piacot.- A francia tulajdonos már eddig is jelentős beruházásokat végzett, s ez a jövőben is folyta­tódik. Jelentőségünket növeli, hogy a környéken Recsk mellett már ez az egyedüli működő bá­nya. Gyakorlatilag még a sástói bánya utódaként nyitották meg, s hosszú évtizedekre elegendő a készlete. A „solymosi kő” így továbbra is fogalom marad. N.Gy. Rendhagyó képkiállítás látogatható - a városi Családsegítő Központban Rendhagyó vállalkozásba fo­gott a magáról meglehetősen gyakran hallató gyöngyösi Családsegítő Központ az el­múlt napokban A változatos­ság kedvéért most történetesen id.Markó Sándor festményei kerültek az intézmény szobái­nak, irodáinak falára. ,VJ[ Az elmúlt évben elhúnyt arcképfestő, retusőr -, aki mellesleg a nyolcvanas évek közepéig jelentős képzőművé­szeti kört vezetett Szentendrén - képeit fia, ifj. Markó Sándor ajánlotta fel. Korábban a városi Richter Gedeon Gyógyszertárban is kiállították már a művész 13 olajképét, jelenleg pedig 30 festmény került a családsegítők falaira. A cél mindkét esetben ■ ugyanaz volt: legyen a művé­szet, és a művészetre való ne­velés Gyöngyösön is a közíz­lés formálásának eszköze! Nemcsak egy kiállítóterem alkalmas erre, hanem - mint a példa bizonyítja - olykor akár egy gyógszertár, intézmény is. Tóth Attila, a Családsegítő Központ vezetője hivatali megbízatása előtt - mint több olvasónk előtt is ismert- rajz­tanárként dolgozott. Érthetően örül hát, hogy lám, ez alkalommal már épüle­tükbe is sikerült egy kicsit „becsempésznie” a művésze­tet. A kiállítás ahogyan megtud­tuk még tőle - a hivatalos órákban, előzetes egyeztetés esetén pedig természetesen más időpontban is bárkinek megtekinthető. További művészeti törekvé­seikről pedig elmondta az in­tézményvezető. hogy tervezik ifjúsági pódium beindítását is, ahol fiatal amatőr színjátszók pszichodramatikus módszerek segítségével állítanak majd pódiumra kedvükre való, s minden bizonnyl másoknak is tetsző darabokat. A Családse­gítő Központ ezzel is a társa­dalomban mind inkább elural­kodó negatív magatartásfor­mákkal szemben szeretne igaz emberi értékeket felmutatni. Igazán tiszteletre méltók ez újabb törekvésnek is, s remél­jük, hogy beváltják majd a hozzájuk fűzött reményeket. N.GY. Mozart Requiemje, vendégszereplőkkel Jelentős zenei esemény színhe­lye lesz november 2-án, szer­dán 19 órától a gyöngyösi Szent Bertalan-templom, amely a városi önkormányzat kulturá­lis bizottságával közösen támo­gatott eseményen Mozart Re quiemjével várja az érdeklődő két. A belépődíjas rendezvényen a budapesti Szent István Orató­rium Kórus, a helyi Szent Berta­lan Kamarakórus és a Dohná- nyi Ernő Kamarazenekar tol­mácsolásában élvezheti a kö­zönség a klasszikus zeneműve­ket, Záborszky József, a városi zeneiskola első - hajdani - igazgatójának vezényletével. Közreműködik a műsorban szólóénekével a szoprán J. Baghy Emília, a mezzoszoprán Benedek Mária, a tenor Keönch Boldizsár, valamint a basszus Berczely István.

Next

/
Thumbnails
Contents