Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-27 / 253. szám

4. oldal Hazai Tükör 1994. október 27., csütörtök Az Agrárszövetség Egerben dr. Nyíri Ivánt támogatja A kegyelet virágai. Az elhunytakra emlékezés méltóságteljes jelképei különlegesen szép szirmaikkal a krizantémok. Közeleg a halottak napja, amikor majd a kegyelet virágai borítják el a temetőkben a hozzátartozók nyughelyeit. Ne felejtsünk el legalább egyetlen szálat vinni szeretteink sírjára... (Fotó: Perl Márton) Békési László: jövőre első a stabilitás (Folytatás az 7. oldalról)- Úgy vélem - folytatta dr. Nyíri Iván -, a megyeszékhely borászai, mezőgazdászai és kis­termelői igen fontos szerepet játszanak a város új értékte­remtő közösségében. Támoga­tásuk nagyon nagy megtisztelte­tés számomra a polgármesteri kampányban, de valós jelentő­ségét akkor kapja meg, ha a kö­vetkező négy évben kell segíte­niük talpra állítani a település mezőgazdaságát.- A hír adja az apropót: tu­domásunk szerint Ön az egyik legnagyobb bécsi székhelyű osztrák pénzintézet igazgatója­ként tagja az Eger-Invest igaz­gatótanácsának. Összeegyez- tethetö-e ez a polgármester-je­löltséggel?- A Reiveisen Central Bank igazgatósága februárban kért fel az Eger-Invest igazgatóta­nácsi tagságára. A polgármes­ter-jelöltséggel a világon bármi összeegyeztethető. Addig pe­Tegnap délelőtt a hatvani vá­rosháza tanácstermében talál­koztak tizenhárom település polgármesterei, valamint a me­gyei önkormányzat alelnöke, dr. Molnár Miklósné. Összejö­vetelük célja Hatvan körzeté­ben a kistérségi fejlesztési tár­sulás megalakítása volt. E vál­lalkozás elsődlegesen fel kí­vánja tárni a terület társadalmi, gazdasági helyzetét, és kidol­gozni olyan programokat, ame­lyek a térség előrehaladását, fejlődését segítik. Az egybegyűlt polgármeste­rek - Apctól Szűcsiig, Boldog­tól Rózsaszentmártonig - egyetértettek a célkitűzésekkel. A Magyar Iparszövetség (Okisz) nem kíván érdekközös­séget vállalni olyan vállalko­zókkal, akik nem tiszta eszkö­zökkel dolgoznak. Az Okisz társadalmi összefogást sürget a feketegazdaság visszaszorítá­sára, ezért felhívással fordul a munkaadói szervezetekhez, hogy közösen vessenek gátat a folyamatnak. Ezt a szervezet szerdai elnökségi ülése úján az Okisz képviselője az Érdek­egyeztető Tanács ülésén is fel­veti. Sümeghy Csaba elnök szer­dán újságíróknak elmondta: ideje szembeszállni azzal a tév­hittel, hogy a feketegazdaság a dig, amíg országgyűlési képvi­selők, helyettes államtitkárok, minisztériumi főosztályvezetők állami vagyont kezelő vállala­tok, részvénytársaságok vezető testületéinek tagjai, felügyelő­bizottságok elnökei lehetnek, addig akár egy polgármesterje­lölt, akár egy polgármester igazgatótanácsi tagja lehet egy magánvállalatnak. Olyannak, amelyik az adott városban nye­reségét tekintve az első tíz közé tartozik. Ez a világon minden­hol elfogadott gyakorlat.-A közvéleményben viszont az terjedt el, hogy az ilyen tiszt­ségek viselői dúskálnak a pénzben, a javakban...- Erről csak annyit mondha­tok, ami tény: tiszteletdíjat az Eger-Investtől a mai napig nem kaptam, az osztrák bank annak idején szinte szégyenkezve kö­zölte velem, hogy az egri cég havonta bruttó 10 ezer forintot ajánlott fel nekem tiszteletdí­jul... elfogadták a társulási szerző­dést, megválasztván Szinyei Andrást a társulás elnökévé, míg a két alelnök Kassa László horti és Gémes Gábor apci pol­gármester lett. Érdeklődésünk kapcsán Hat­van polgármestere elmondotta, hogy hosszú ideje készültek már e társulás megalakítására, mivel a térség infrastrukturális fejlesztésében az egyes önkor­mányzatok összefogva hama­rabb érik el céljaikat, s ezt pa­rancsolja az élet terén való egymásrautaltságuk oktatástól, egészségügytől a foglalkozta­táspolitikáig. (moldvay) magyar gazdaság átalakulásá­nak, a privatizációnak szükség- szerű mellékterméke. A szerve­zet úgy véli, hogy a feketeke­reskedelem ellehetetleníti a tisztes termelőipari, meg­akasztja a gazdaság fejlődését, végső soron növeli a munka­nélküliséget és az inflációt. A nem regisztrált jövede­lem-áramlás éppen a legeleset­tebbeket sújtja, nehezíti a szo­ciális ellátó rendszer működé­sét. Az Okisz határozott intéz­kedések megtételére kéri a kormányt, azonban hangsú­lyozza: a feketegazdaság ellen nem lehet csupán adminisztra­tív eszközökkel fellépni. (Folytatás az 7. oldalról) Kétségtelen - hangoztatta Bé­kési László pénzügyminiszter -, hogy az elmúlt évek gazdasági folyamatai hatására pozitív vál­tozások is megkezdődtek a gazdaságban. A pótköltségvetés és a forint augusztusi leértéke­lése nélkül azonban még ennél is nagyobb lett volna a folyó fi­zetési mérleg hiánya. A leérté­kelés előnyt biztosított az ex­portőrök számára. így idén az export erőteljes, mintegy 12-13 százalékos növekedése várható az év végére, a tavalyi évhez képest. A költségvetés hiánya azonban jelentős terhet; jelent, ebből a lakossági megtakarítá­sokkal csupán 250-260 milli­árd forint finanszírozható. Év végére a hazai megtakarítások várhatóan 290 milliárd forintot tesznek ki, így az államháztar­tás túlköltekezése mintegy 800-900 millió dollárral ront az ország egyensúlyi helyzetén. A bruttó bérek 25-26 százalékkal, a nettó bérek 27-28 százalékkal nőnek éves szinten, a reálkere­setek növekedése 6-7 százalé­kos szintet ér el, a reálbérek pe­dig 5 százalékkal emelkednek idén, miközben az árszínvonal emelkedése 19-20 százalékos lesz év végére. A jövő évi gazdasági priori­tások közül kiemelte: abszolút elsőbbséget élvez a stabilitás. Nem nőhet az ország nettó adósságállománya. Az állam- háztartást úgy kell összeállítani, hogy a folyó kiadások növeke­dését fedezze a folyó bevételek emelkedése. A kormányzat meg akarja te­remteni a tartós gazdasági nö­vekedés alapjait. Ez csak úgy lehetséges, hogy a GDP végső felhasználásában a beruházá­sok, befektetések aránya nő, miközben a fogyasztásé csök­ken. Jövőre 3-4 százalékos csökkenést ten’ez a kormányzat az összfogyasztásban. A lakos­sági fogyasztásnak 2 százalék­kal kell mérséklődnie, miköz­ben a közületi fogyasztásnál 10 százalékos mérséklődést ter­veznek. Ha ez tartható lesz, a beruházások 6 százalékkal nö­vekednének, az export pedig 6- 8 százalékkal emelkedne. Békési László szerint elen­gedhetetlen az, hogy jövőre hozzáfogjon a kormányzat a nagy elosztási rendszerek re­formjához. Ennek első lépése­ként 1995-ben a központi költ­ségvetés kiadásai lényegében az ez évi nominális szinthez képest csupán 10 százalékkal emelkednek. Ez a jövő évben várható 20 százalékos infláció mellett a központi költségvetés kiadásaiban, reálértékben 10 százalékos csökkenést jelent. Meg kell kezdeni a korenged­ményes nyugdíjrendszer, a je­lenlegi táppénzrendszer, a munkanélküliek ellátásának át­alakítását, változtatások szük­ségesek a családi pótlék kiuta­lása, a gyógyszertámogatások és a felsőoktatás finanszírozása terén is. A bérek esetében a pénzügyminiszter a közalkal­mazottak közül csupán a fegy­veres testületeknél lát lehetősé­get egy 10 százalékos béreme­lésre. A központi költségvetés más területein csak 5-6 száza­lékos béremelés képzelhető el, ennél nagyobb béremelés csu­pán létszámcsökkentés mellett lehetséges. Ez igaz azokra az állami vállalatokra is, ahol az állam többségi tulajdonban van. Minél előbb meg kellene kötni a tervezett társadalmi-gazda­sági megállapodást a munkálta­tók, a munkavállalók és a kor­mányzat között. Ha ez nem le­hetséges, az államnak az 5-6 százalékos maximális béremel­kedést kell érvényesítenie a többségi tulajdonban lévő ál­lami cégeknél, bankoknál. Jövőre a pénzügyminiszter szerint azok a cégek élveznek majd előnyt a társasági adózás terén, amelyek a nyereség mi­nél nagyobb részét visszafor­gatják a cég beruházásaiba. Több különböző elképzelés lé­tezik. Közös jellemzőik, hogy a mostani 36 százalékos társasági adó mértékét csökkentik. Az első variáció szerint a társa­sági adó a visszaforgatott nye­reségrész esetén 18 százalékos, a második variáció szerint 20 százalékos lenne, mindkét eset­ben a kifizetett nyereségrész 22 százalékkal adózna. A második variáció azonban támogatná azon gazdasági társaságokat, melyek válságban lévő térsé­gekbe fektetnek be. A harmadik tervezet alapján a társasági adó mértéke 36-ról 30 százalékra csökkenne, de ekkor 30 címen kaphatnának különböző adó- kedvezményt a vállalkozások. Jövőre a személyi jövedelemadózás terén évi 320 ezer forint jövedelem alatt va­lamelyest csökken, efölött nö­vekszik a lakosság „fajlagos adóterhelése”. (MTI) Rémhírterjesztés miatt Torgyán bíróság elé kerül Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke rémhírter­jesztés vétsége miatt október 28-án, pénteken áll majd a Pesti Központi Kerületi Bíróság elé. Mint arról a Magyar Távirati Iroda korábban nemegyszer már hírt adott, az ügyben a Bu­dapesti V., VIII. és XIII. Kerü­leti Ügyészség 1993 elején nyújtott be vádindítványt Tor­gyán József ellen hatóság meg­sértésének vétsége és más bűn- cselekmény miatt. Az ügyész­ség 1994 nyarán - miután az Alkotmánybíróság alkotmány­ellenesség miatt megszüntette „a hatóság vagy hivatalos sze­mély megsértés” bűncselek­ményt - módosította a vádin­dítványt, amelyről értesítette a bíróságot. Mint emlékezetes, Torgyán József, a Független Kisgazda- párt országos elnöke, ország- gyűlési képviselő ellen 1992. június 15-én tett feljelentést Boross Péter egykori belügy-, és Für Lajos volt honvédelmi miniszter. Miután az Országgyűlés fel­függesztette Torgyán József mentelmi jogát, a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal nyomozást rendelt el hatóság megsértése és más bűncselek­mény alapos gyanúja miatt. A nyomozás megállapítása szerint Torgyán József 1992. június 12-én a Nap TV stúdió­jából közvetített riportban kü­lönböző kijelentést tett a Füg­getlen Kisgazdapárt budapesti, Belgrád rakparti székháza ellen 1992. június 11-én délután, il­letve este elkövetett állítólagos támadásokról. Többek között azt mondta, hogy ” ...szabályos katonai ak­ciót bonyolítottak le a Függet­len Kisgazdapárt ellen tegnap. Utcalezárással (...) a katonai elhárítás, a katonai rendészet, a Nemzetbiztonsági Hivatal embereinek támadása volt ez lényegében”. Torgyán József 1992. június 12-én valameny- nyi, Magyarországon működő diplomáciai testület vezetőjé­nek levelet juttatott el, amely­ben „alkotmányellenes táma- dás”-ról adott tájékoztatást, és az „alkotmányosság védelmé­ben haladéktalan segítségüket” kérte. A vádindítvány szerint Tor­gyán József az interjú idején már tudta, hogy előző nap pártbeli ellenfelei kísérelték meg őt eltávolítani a párt élé­ről._ Állítólag tisztában volt azzal, hogy sem a Katonai Biztonsági Hivatal, sem a Nemzetbizton­sági Hivatal, sem a katonai ren­dészeti tevékenységet ellátó ha­tóságok nem hajtottak végre támadást a Független Kisgaz­dapárt ellen. (MTI) A hatvani tizenhárom célja: fejlettebb településpolitika Az Okisz a feketegazdaság teljes visszaszorításáért 5. rész Ott volt a számukra a másik szoba; az éppen olyan nyagy volt, mint az első; igaz, hogy az udvarra nyílt; de szebb volt oda kinézni, mint az utcára, s külö­nösen írással, tudománnyal fog­lalkozó emberre nézve nyugo­dalmasad. A konyhát pedig bírta azután a két asszony közösen. Hogy milyen kifogyhatatlan török-montenegrói határvillon­gás származott az ilyen atyafi- ságos együttfőzésből, azt majd mindjárt meglátjuk nagytiszte­letű Tóbiássyné nagyasszony és nagytiszteletű Haranginé nagy­asszony példájából. Az ő vi­szonyuk is ilyenformán szár­mazott. Nagytiszteletű Tóbiássy pro­fesszor emeltető azt a derék há­zat a Cegléd utca mentében; ő volt a családfő. Első nejét korán elvesztő, s egyetlen leányát ko­rán férjhez adta nagytiszteletű Harangi professzor úrhoz, s ek­ként kollégájának ipává lön, miután éveken át volt neki ve­szekedő társa. Itt aztán közel ta­lálták egymást, s mindennap vi­tatkozhattak. A menyecske csak nevette a két tudóst, s nem bánta, akármelyiknek van igaza. Az egyik apja volt, a má­sik férje, mind a kettőnek enge­delmességgel tartozott. Egyszer aztán azt gondolta magában n. t. Tóbiássy pro­fesszor úr: ha már nekem van mindennapos veszekedő tár­sam, hát Harangi kollégám fe­leségének miért ne legyen? Hozzunk egy napaasszonyt a házhoz. Tóbiássy professzor úr üz- Vegy asszonyt vett el második feleségül; mint természetes, néhai tanártársának, nagytiszte­letű tudós Bársonyi professzor úrnak hátramaradt özvegyét, aki abban a hírben állt, hogy igen jó gazdaasszony, és pén­zecskéje is van. Az a pénzecske a régi boldog időkben, mikor még takarékpénztárak nem vol­tak, otthon hevert aranyban és ezüstben, harisnyaszárba be­kötve, s úgy származott anyáról leányra. Kölcsön sem igen ad­ták azt, mert azért a nyomorú­ságos hat percentért nem volt érdemes felvenni azt a minden­napi aggodalmat, hogy hátha az adós nem fizet meg, s porolni kell érte. Mennyi lehetett az a pén­zecske, azt soha senki sem tudta meg, mert az válogatott furfanggal volt elrejtve olyan helyekre, ahol senkinek sem ju­tott eszébe pénzt keresni, s ha tulajdonosnője gyanút fogott, hogy valaki kitalálta a pénze rejtekhelyét, rögtön vándorolt az máshová; amit arról lehetett megtudni, hogy olyankor a nagytiszteletű asszony minden­kit kizárt a szobából, még az egyetlenegy leányát is. Mert egy leánya is volt Tóbi­ássy úr második felségének, akiről azt mondták, hogy éppen olyan szép és jámbor, mint anyja volt fiatal korában. Isten őrizz, hogy olyan perlekedő le­gyen vénségére, mint az anyja. Veronka volt biz annak a neve. E két tárgy fölött volt a leg­több eszmecsere a férj és fe­leség között; közönséges nyel­ven ezt veszekedésnek nevez­nék, de diplomáciai stílusban csak eszmecsere. Tulajdonképpen egy volt a nézet a férj és a feleség között aziránt, hogy az egyik tárgy ki­adni, a másik pedig otthon tar­tani való. Csakhogy a tárgyak megválasztásában volt meg a kiegyenlíthetetlen eltérés kö­zöttük. Nagytiszteletű asszony ugyanis azt tartotta, hogy a pénz örökké otthon tartandó, mert ott van legjobb helyen, el­lenben a leány minél előbb férjhez adandó, mihelyt kérik. Nagy tiszteletű úr ellenben azon a nézeten volt, hogy a pénzt jobb volna kamatra ki­adni, vagy szőlőt venni rajta, vagy (ki tudja, mennyi lehet?) talán tanyát is, s oda milyen jó volna délutánonként kitalyi- gázni. Ellenben a leány, amíg csak lehet, otthon tartandó; mert igen jó leány, és mert egy cseléd helyét pótolja. Ezen aztán sokat vitatkoztak. Málta asszonynak nem kellet­tek azok a szőlők, amiket a pro­fesszor úr ajánlott neki, a pro­fesszor úrnak meg nem kellet­tek azok a kérők, akiket Márta asszony ajánlott. Pedig voltak közöttük igen szép és jeles fiúk. Csakhogy mit ér az a „fiú”? Fiú! Mikor lesz abból még ember? Háza­sulható ember. Professzor leá­nyának minden diák kurizál, az­tán mikor vége a szemesztrisz- nek, úgy elmegy, hogy soha hí­rét sem hallják többet. Egészen más, ha egy olyan ritka talentum akad, akinek az emlékezőtehetsége annyira ki van mívelve, hogy mikor már végzett, kenyérkereső ember lett belőle, még akkor is eszébe jut, hogy itt meg itt hagyott ő valakinek az ujján egy saját maga készítette lószőrgyűrűt: utána kellene nézni, hogy meg- van-e még? Hanem hát ennek is megvan a maga módja. Vannak szerény, jámbor életű fiatalemberek, kikből az anyai gondos szem már messzi­ről kinézi azt a hajlékony fát, amelyikből jó férjet lehet fa­ragni. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents