Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-27 / 253. szám
1994. október 27., csütörtök Hatvan Es Körzete 5. oldal Klubot szerveznek a vállalkozóknak A hatvani TIT és a Heves Megyei Vállalkozói Központ helyi kirendeltsége klubot szervez a városban és környékén élő üzletembereknek. Az első találkozó holnap 16 órakor lesz az Ady Endre Könyvtárban. Ezt követően minden pénteken ösz- szejöhetnek majd a vállalkozók, hogy ügyes-bajos dolgaikat megvitassák egymással. A későbbiekben neves szakemberek előadásaira is számíthatnak. A szocialista párt polgármesterjelöltjei A Magyar Szocialista Párt nyilvánosságra hozta azok névsorát, akiket a decemberi hely- hatósági választásokon polgármesterjelöltként támogatni kíván. Hatvanban Farkas Kál- mánnét, Lőrinciben Sárosi Károlyt, Apcon Nagy Imrét, Csányban Bugyi Lászlót, Ecsé- den Csuvikovszky Máriát, Heréden Zsíros Lászlót, Zagyva- szántón Oldal Alfrédet, Petőfi- bányán Papp Istvánt, Szűcsiben Kulcsár Károlyt, Horton Nagy Ferencet állították csatasorba. Rózsaszentmártonban még folynak a tárgyalások Láng Jánosáéval. A nagykökényesi Török László a jövőben is függetlenként kíván indulni, de a párt támogatja. Boldogon nincs alapszervezetük, így az SZDSZ jelöltjét segítik. Szüreti mulatság a lőrinci erőműnél Jeles eseményre várják szombaton az erőműi kultúrházban a környék táncos lábú apra- ját-nagyját. Este 8-kor felelevenedik az egykori szüreti bálok hangulata, a Jimmy Project együttes közreműködésével. Jegyek a gondnokságon kaphatók. Országjáráson a hatvani pedagógusok A Pedagógusok Szakszervezete hatvani vezetősége ismét megszervezte nyugdíjas tagjai részére az őszi kirándulást. Ez alkalommal - Tánczos Istvánné- val az élen - felkeresték a Tar-közeli Körösi Csorna Sán- dor-sztupát, a buddhista szentélyt, majd ellátogattak Szilvásváradra és Lillafüredre. A kirándulás kitűnő alkalmat adott az emlékek felelevenítésére is. Támogatást kapott a hatvani videotár Korábbi lapszámunkban már megosztotta olvasóinkkal keserűségét Monori Zoltán, a hatvani TIT Bugát Pál Egyesület vezetője. Elmondta, hiába küldözgeti pályázatait, hogy a közművelődés céljaihoz valahonnan támogatást szerezzen, a vállalkozások reménytelennek bizonyulnak. Most azonban szeretné világgá kürtölni a jó hírt is: pénz állt a házhoz! A Nemzeti Kulturális Alaptól százezer forintot kaptak. Ez az összeg lehetőséget teremtett arra, hogy új filmeket vásárolhassanak az Ady Endre Könyvtár videotárjába. A népművelő elmondta: elsősorban a magyar és az egyetemes filmművészet remekeit szeretnék beszerezni, amelyekből a filmklubban bemutatót is tartanának. Természetesen ezeket a videokazettákat az oktatási intézmények és könyvtárak ingyenesen kölcsönözhetik. Száradnak a füzérek... (Fotó: Kaposi Tamás) Paprikás hangulatban a boldogiak A falu utcáit járva az idegen arra figyel fel elsőként: valószínűleg a paprikatermelés „őshazájába” érkezett. Számos porta udvarán, tornácán piroslik a felfűzött termés. A bíborló függönyök mára nemcsak profitot, de gondokat is jelentenek. Találomra csöngetünk be az egyik házhoz. Vacsitoló, csaholó kutyus szalad elibénk, nyomában fiatal gazdájával. Amikor eláruljuk jövetelünk célját, közlékeny partnerre találunk. Nem véletlen: manapság a paprika körüli hercehurca központi kérdés Boldogon.- Nincs ezen mit csodálkozni - adja értésünkre vendéglátónk. - A faluban a lakosság 99 százaléka termelő, s nagy részük nemcsak az otthoni pörköltbevalóval foglalkozik. Márpedig aki ebből él, azt igencsak keményen érintik a legutóbbi intézkedések.- Konkrétan?- Ma még megvan a kialakult vevőkörünk, de a jövő bizonytalan. Működik a nagyüzemi lobby, s elérték, hogy jövőre csak vállalkozói igazolvánnyal termelhessünk, majd drága pénzen minősíttessük a portékánkat. Ugyanolyan zárjegyes terméket gyártunk, mint a kávé vagy a cigaretta. Nem lenne csoda, ha mindenki más kereseti forrás után nézne.- Azt be kell látnia, hogy az intézkedés indokolt volt, hiszen mérgezett fűszer lepte el a piacot...- Ezt nem vitatom. Ám azt is tudni kell, hogy ezek zöme külföldi - román és ukrán - eredetű volt. Senki nem gondolhatja, hogy mi így színesítenénk az évtizedek során megkedveltetett őrleményeinket. Szerintem, mint mondtam, a nagyüzemek is felelősek a hisztériáért. Tudni kell, hogy az általuk forgalmazott áru jelentős részét kistermelőktől vásárolják fel. Amit maguk termeltetnek, abban nem sok köszönet van. Gépek művelik, takarítják be, így aztán belekerülhet a kisnyúltól a békáig sokféle szennyező anyag. Arról már nem is szólva, hogy a többhetes szárítás helyett csak fél órára tolják a sütőbe. Ha már itt tartunk, én a saját termésemért bárhol, bármikor garanciát vállalok.- Akkor miért ódzkodnak a bevizsgáltatástól ?- Mert a folyamat elvinné az összes hasznot. És itt van a kártérítés kérdése is... A gyárak a többéves, szavatosságát vesztett paprikáért többmilliós kártérítést kaptak. Mi mit kaptunk? Olyan áruért vettek fel pénzt, ami legfeljebb a csirkék alá való.- Kilátástalannak látja a jövőjüket?- Az idei termés biztos, hogy vevőre talál, aztán majd meglátjuk. Legfeljebb káposztát, zöldséget termelek. Áz illetékeseknek jó lenne elgondolkodniuk, hogy nemcsak nekünk ártottak, hanem az ország egyik szimbólumának is. Mert a nyugatiakban milyen kép él Magyarországról? Csikós, gulyás, paprika. Most az egyik kidőlt. A külföldiek nem mernek vendéglőben étkezni, félnek, hogy megmérgezik őket. Használ ez valakinek?- Akik nem termelhetnek, miből élnek ezután?- Fogalmam sincs, ha nem próbálkoznak mással, mehetnek majd segélyért a polgár- mesteri hivatalba. Megint csak az adófizetők lesznek megkárosítva. Azt gondolom, ha valóban szakértői kormányunk van, mint azt hangoztatták, ezekkel a kérdésekkel jó előre szembe kellett volna nézniük. Tari Ottó Mit csináltak Lőrinciben az eltelt négy esztendőben? Térségünk második legnagyobb települése, Lőrinci szerencsésnek mondhatta magát a ’90-es helyhatósági választásokat megelőzően. A nagyobb beruházások - víz- és gázvezetés - a tanács- rendszer utolsó éveiben megvalósultak, így az újonnan felállt testületnek más jellegű problémákkal kellett szembenéznie. A várossá válás folyamata nagyban átrendezte a tennivalókat. Első lépésként a vezetőség áttekintette az előttük álló négy esztendő feladatait, ütemtervet készített, majd óriási lendülettel munkához látott. A későbbiek során az elán megcsappant, a személyi és érdekellentétek nehézkessé tették a kivitelezést. Ezek az ütközések különösen az emlékpark kialakításában, a piactér létrehozásában és az önkormányzati bérlakások értékesítésénél kerültek felszínre, ahol az időhúzásban közrejátszott a számos, indokolatlanul tartózkodó megnyilvánulás is. A legfontosabb feladatok a ciklus végére elkészültek. Az utak százszázalékos kiépítettsé- gűek, sőt olyan részeket is por- talanítottak, amelyek a lakott területen kívül esnek. A sokáig járhatatlan selypi sarok egy részét lebitumenezték. A gázberuházás az erőműnél is befejeződött, s járdát kapott a Mátra, a Meggyfa és a Bercsényi utca is. A közvilágítás korszerűsítése folytatódott, a város felében energiatakarékos izzókat szereltek fel. Az egészségügyben a háziorvosok többsége vállalkozói formában tevékenykedik. A rendelők berendezéseit korszerűsítették, a fogorvos számítógépet kapott. Az utóbbi időben dolgozik a városban orr-fül-gé- gész és ideggyógyász is. A szakmunkásképző szakközépiskolai osztályokat is indított. Az intézmény tanteremgondjai megoldódtak azzal, hogy az önkormányzat épületrészt vásárolt a Csőszertől. A három általános iskola működtetése a jelenlegi formában komoly gondot jelent, mivel a gyermeklétszám csökkent. Az erőműi iskolában átálltak a gázfűtésre, a lőrinci iskola sátortetőt kapott, s a város tulajdonába került a petőfibányai tanműhely is. A selypi tornatermet felújították. Nem feledkeztek meg az évenkénti tankönyvtámogatásról sem. Megvásárolták a cukorgyártól az óvodát, így az apróságokat városszerte négy helyen készítik fel a diákéletre. Ä fenntartás szempontjából ez is problémát jelent. A zeneiskola a környező települések tanulói számára is biztosítja a képzést. Az intézmények zökkenőmentesen üzemelnek, holott a négy év során több helyen vezetőváltás történt. A kulturális életben meghatározó szerepet játszó könyvtár élén is személycsere várható, miután az eddigi „főnök”, Dá- vidné Szalai Edit nyugdíjba ment. A pályázatokat a közeljövőben bírálják el. A selypi kultúrházat az ön- kormányzat közösen működteti a Mátra Cukor Rt.-ve 1. A felújítások folynak, az épületet várhatóan decemberben adják át a lakosságnak. A filmszínházat vállalkozó üzemelteti. A város önerőből megteremtette a rendőrőrs feltételeit, így hat település közbiztonsága, közrendje megnyugtatóan alakul. Az OTP telket vásárolt a polgármesteri hivatal mellett, előreláthatólag jövőre megkezdődik a helyi székház építése. A jövő nagy feladata a szennyvíz elvezetése lesz. Erre már történt kezdeményezés, ám az előzetes költségek a lakosság jelentős részét elriasztották a bemházástól. A környék azonban szennyezett, ami nagymértékben „köszönhető” a medencében működő vállalatoknak is. A testület idáig nem vett fel hitelt, ám erre az év végéig vélhetően sor kerül. (t. o.) Itt hozza döntéseit a testület (Fotó: Kaposi Tamás) Szolnok felől is érkezik a répa a Mátra Cukor Rt. hatvani gyárába. A feldolgozási idény a tervek szerint november közepéig tart, míg Selypen néhány nappal korábban fejeződik be a kampány. (Kaposi Tamás felvétele) Csak a halálhírre jönnek a rokonok Sári néni szép kort ért meg. Akár elégedett is lehetne a sorsával - szellemileg friss, fürge észjárású, tájékozott asszony. Csakhogy a lábai! Két évvel ezelőtt súlyos balesetet szenvedett, hónapokig feküdt combnyaktöréssel. Azóta botjára támaszkodva, az asztal lapjába kapaszkodva araszolgat otthonában, az utcára már nem mer kilépni. Szerencsére az ebédjét házhoz szállítja egy kedves ismerőse, akit más egyéb kéréssel nem akar terhelni. A heti nagy- bevásárlást a szociális gondozónő végzi, s mikor megérkezik a cekkerrel, leül és beszélget az idős nénivel. Ám Sárika nem erre vágyik.- Nincs szükségem társalkodónőre hetvenforintos órabérért - mondja. - Jobb szeretném, ha kitakarítaná a lakásom. Nem akarom lelombozni a nénikét. Heti egy óra alatt itt aligha lehet rendet teremteni. A porszívózással elmenne az idő, s akkor még a törölgetésről, pókhálózásról, egyebekről nem is beszéltünk. Felkeresem inkább a hatvani Városi Gondozási Központ vezetőjét, hogy megtudakoljam, miből áll munkatársaik feladata.- Sári néninek nem csevegőpartnerre, hanem takarítónőre lenne szüksége - avatom be jövetelem céljába a szimpatikus fiatalembert.- így gondolom én is - válaszol Juhász Gábor -, csakhogy akkor nem hozzánk kell fordulnia, hanem egy takarítóbrigádhoz. Néhány százasért csak találna valakit, aki elvállalná ezt a munkát. A mi kolléganőinknek nem ez a feladata.-Hanem?- Az óváros területén négy gondozónk harminckét rászorulót lát el. Bevásárolnak, ügyeket intéznek, tisztába teszik azokat, akik ágyban fekvők. Igaz, kisebb házimunkát is végeznek, de a nagytakarítás nem az ő dolguk.- Kik látják el ezeket a teendőket? __- Ápolónői szakvizsgával rendelkező munkatársak, 24— 50 év közöttiek. A havi bérük 15 ezer forint, „természetesen” bruttóban. És ezért a pénzért „leszedetik” magukról a szoknyát a kutyákkal, szörnyű helyeken teljesítenek szolgálatot. Áz ellátottak mindezért 75 forintot fizetnek óránként, de ez a legfelső határ. Nyugdíjarányo- san állapítjuk meg díjat.- Hogyan kerülnek kapcsolatba az elesettekkel?- Ha nem ő maga jelzi az igényt, mindig szól valaki az érdekében. Szomszédok, utcabeliek. Évekkel ezelőtt készült egy szociális térkép, de az már aktualitását vesztette. Az új törvény szerint huszonnégy munkatárs kellene ekkora lélekszámú területen ahhoz - ezt 1997-ig el kell érni -, hogy biztosítani tudjuk az alapellátást. Ehhez persze rengeteg pénz kellene.- Ezek az emberek teljesen elhagyatottak, nincsenek rokonaik?- A többségnek van. Távolabbi vidékeken élnek, csak a jeles ünnepekkor látogatják meg őket, vagy még akkor sem. Van, aki csak a halálhírre érkezik meg, az örökség reményében már délre itt van. Négyessy Zita
