Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-22-23 / 249. szám

4. oldal Hazai Tükör 1994. október 22-23., szombat - vasárnap Adóbefizetések felfüggesztése A kormány határozata szerint az ez évi aszálykárok enyhíté­sére az adóhatóságok egyéves időtartamra méltányosságból felfüggesztik az idén aszályká­rosnak minősülő mezőgazda- sági termelők azon, az állam­mal szembeni tartozásainak megfizettetését, melyek az 1992 óta beváltott állami garancia miatt váltak esedékessé. Ez csak a még be nem fizetett ősz- szegre vonatkozik. Erről a Pénzügyminisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium közös közleményben tájékoz­tatta pénteken az MTI-t. Az érintett termelőknek az il­letékes adóhatósághoz kell be­jelenteniük, hogy idén aszály­károsnak minősülnek, csatolva az illetékes földművelésügyi hivatal igazolását. A kormány emellett a mező-, erdő- és vadgazdaság, továbbá a halászati ágazat azon adóala­nyait is mentesíti idén a mini­mumadó befizetése alól, akik minimumadó fizetésére kötele­zettek. A megjelölt ágazatba sorolt adóalanyok a kérelmet „aszálykár miatti minimumadó alóli mentesítési kérelem” meg­jelöléssel ez év november 2-ig nyújthatják be a területileg ille­tékes adóhatósághoz. A kére­lemben fel kell tüntetni az adó­alany nevét, adószámát, gaz­dálkodó szervezet esetén szék­helyét, vagy telephelyének pon­tos címét. A kormány az APEH-adóhatóság javaslatára dönt majd a minimum­adó-mentességről. A november 2-áig beérkezett kérelmek ese­tében a kormány döntéséről az adóhatóság haladéktalanul tá­jékoztatja az adózó agrárterme­lőt. A november 2-a után benyúj­tott kérelmekről döntést az 1994. évi adóbevallások beadá­sát követően hoznak. A kérel­mezőknek az adóhatósági hatá­rozat kiadásáig nem kell befi­zetni az adót. Festik Ópusztaszeren a Feszty-körképet Legfontosabb szakaszához ér­kezett a Feszty-körkép három évvel ezelőtt megkezdett resta­urálási munkálata. A lengyel Ars Antiqua cso­port hozzákezdett a festészeti restauráláshoz. Készül a körkép előtti dio­ráma is. A terepasztalon valóságos tárgyakkal - kerítés, sziklák, eldobott fegyverek — meghosz- szabbítják a képen látható tájat, hogy a megfestett történet, a magyarok bejövetele még élet­szerűbb legyen. A Feszty-körkép a tervek sze­rint a jövő nyárra elkészül, s az augusztus 20-i ünnepségen már a közönség is megtekintheti. (MTI) Robinson és Crusoe. Ez a címe Nino D’introna - Giacomo Ravicchio egyfelvonásos játékának, amelynek tegnap délelőtt volt a sajtóbemutatója az egri Ifjúsági Házban. A da­rab főszereplői: két ellenséges vadászrepülő pilóta, akik a világtenger közepén egy úszó faháztetőn szembekerülnek egymással. A kérdés már csak az: hogyan tovább, élet vagy halál, háború vagy béke. Mindezt természetesen az is nehezíti, hogy különböző nyelvet beszélnek, és ezért számos félreértéssel és szélsőséges helyzettel kell megküzdeniük. A nem mindennapi játék különlegessége még, hogy a díszlet- és jelmeztervezéstől a ren­dezésig mindent a két színész, Várhelyi Dénes és Bajcsi Lajos vállalt. (Fotó: Perl Márton) Gyöngyösi templomfelújítás - meglepő felfedezéssel Ha van épület Gyöngyösön, amelynek története szinte azo­nos a városéval, így az a Szent Bertalan-plébániatemplom, azaz a Nagytemplom. A föld­rengés, földesurak csatározásai, tűzvészek, az át- és újjáépítések alaposan megváltoztatták kí- vül-belül az évszázadok során. Mai formájánál nem is gondol­nánk, hogy a XV. század utolsó negyedében hatalmas, késő gó­tikus csamoktemplommá épí­tették át, s ezzel egyszersmind az ország legnagyobb méretű városi temploma lett. A gótika aztán fokozatosan „lekopott” róla, hogy átadja helyét más stí­lusirányzatoknak. Építészek szerint az újhoni átépítések nem kedveztek a templomnak. A le­gújabb felújítás azonban való­ban pazar külsőt kölcsönzött a műemlék épületnek. Erről beszélgettünk dr. Nagy Lajos apát-plébánossal.- A nyolcvanas évek végére nagyon leromlott a Nagytemp­lom állaga. Az esőcsatorna tönkrement, a bádogborítás fel­szakadt, az esővíz már a temp­lom belsejében folyt. A vakolat kívül-belül mállott - panaszko­dott az apát úr. - Korábban het­ven évig semmilyen felújítást nem végeztek a templomon. Az 1917. május 21 -i tűzvész a templom történetében a legna­gyobb pusztulást jelentette, ezt követően a ’20-as évek elején megfelelő anyagi fedezet hiá­nyában csak részben sikerült a felújítás. Amikor 1991-ben épí­tészek és régészek bevonásával elkezdtük a munkát, sejtettük, hogy a templom gótikus korá­ból értékes leletek bukkannak majd elő. így is történt. Megta­láltuk azt a falmaradványt és padlóburkolatot, amely a régé­szek szerint egyértelműen az 1301 -es oklevelekben emlege­tett templomépület maradvá­nya. Ez a mai Nagytemplom északi irányán helyezkedett el, és ugyancsak az oklevél tanú­sága szerint nagy pincével ren­delkezett. Mi a pincét is megta­láltuk, így Gyöngyös legrégibb építészeti emléke került elő a föld alól. Olyan jó állapotban van, hogy a végleges feltárás után akár kiállítóteremnek is használható. A másik szenzáció a temp­lom északkeleti oldalán a páros gótikus ablakok részbeni re­konstrukciója.- Tervezik-e a Nagytemplom belső felújítását is?- A freskók jó állapotban vannak, 1922-ben készítették őket, csak a portól és koromtól kell megtisztítani őket. Na­gyobb gond a falak festése, mi­vel elvizesedtek, sok helyen mállanak. 1997-ben, a templom újjászületésének 75. évforduló­jára azonban szeretnénk ezt a munkát is befejezni.- Eddig mennyibe kerültek a felújítási munkák?- A 14 millió forintos össz­költség túlnyomó részét az egy­házközség, az egyházmegye és külföldi katolikus segélyszerve­zetek biztosították. Az önkor­mányzat vállalta a templom környékének rendbetételét, parkosítását. A műemlékfel­ügyelőség is hozzájárult kisebb összegekkel. Egyházunkat na­gyon leterheli a felújítás, hiszen ezzel egy időben a Szt. Erzsé- bet-templom is újjászületik. Nagy Gyula Elefánttal: végig a Rákóczi úton Aladdin meséjébe csöppenhet­nek azok, akik október 22-én végigsétálnak egy elefánttal, egy lángoló torkú tűznyelővel és egy pikírt fakírral egy pará­dés kocsit kísérve az Astoriától a Blaha Lujza térig. Az ese­mény alkalma: piacra dobták az Aladdin című Walt Dis- ney-rajzfilm videokazettáját. A menetet a Bergendy Ka­marafúvós Együttes kíséri. A végállomáson a film Oscar-dí- jas betétdalát is hallhatják a je­lenlevők. Ajándékokat nyer­hetnek azok, akik visznek vagy a helyszínen 2 forintért vásá­rolnak egy almát az elefántnak. Békési László az öt ért vádakról (Folytatás az 1. oldalról) Los Angelesben részt vett az IAAF kongresszusán, s akkor került kapcsolatba Bodnár Györggyel. Bodnár sokat segí­tett a kint tartózkodó magyar küldöttségnek, de senki nem érdeklődött múltja iránt. Egyébként már abban az idő­ben rendszeresen járt Magyar- országra, világos üzleti elkép­zelései voltak, így Békési László is tartotta vele a kapcso­latot. A kérdéses kaszinóengedély- lyel kapcsolatban a pénzügy- miniszter kifejtette: Magyaror­szágon 1980-tól lehetett kor­mányrendelet alapján kaszinót létrehozni. Ez a rendelet azon­ban egyetlen ilyen vállalko­zásra adott lehetőséget, ez a Hiltonban kezdte meg működé­sét. 1990. február 16-án a kor­mány újabb határozattal szabá­lyozta a játékkaszinók működé­sének engedélyezését. Ez a jog­szabály a pénzügyminiszter ha­táskörébe utalta az engedély ki­adását. Ebben az időben sok ké­relem érkezett, és ezeket a Pénzügyminisztérium viszony­lag rövid idő alatt, 30 napon be­lül bírálta el. Békési László 1990. március 20. és április 20. között nyolc engedélyt adott ki olyan kérelmekre, amelyek megfeleltek a törvény elő­írásainak. Köztük volt a kérdé­ses Las Vegas kaszinó engedé­lye is, melyet a Panama Black­burn International Kft. kapott meg. A sajtótájékoztatón kiderült, hogy a kaszinóengedély önma­gában nem elég a működtetés megkezdéséhez. Csupán arra szolgált, hogy hozzálássanak a vállalkozás megszervezéséhez. A kaszinó azután nyílhatott meg, hogy 1992 februárjában - amikor már nem Békési László volt a pénzügyminiszter - megkötötték a koncessziós szerződést. Egyébként Bodnár csak 1992-ben szerzett érde­keltséget a kaszinóban. Békési László arról is be­számolt, hogy valóban vállalt felügyelőbizottsági állást a HTD Kft.-ben, amely alapve­tően Bodnár György tulajdoná­ban volt. Erre 1990. július 1-jén került sor, és 1994. június 30-ig töltötte be ezt a tisztséget. Végül a pénzügyminiszter arról is kifejtette véleményét, vajon kiknek állhat érdekében, hogy a kormányt ilyen jellegű rágalmazás érje. Véleménye szerint nyilvánvaló, hogy jelen­léte a kabinetben sok ember ér­dekeit sérti. Pénzügyminiszter­ként gazdasági csúcsminiszteri funkciót is ellát, és ő felel a pri­vatizációért is. Mindettől nehéz elválasztani a történteket. (MTI) G2AZ ÖN NAPJA! OKTÓBER 24-ÉN, ENGEDMÉNNYEL VÁSÁROLHAT A MÉTER-LAKÁSTEXTIL OSZTÁLYON (MÉTERÁRUT LAKÁSTEXTILT, ÁGYNEMŰT, FÜGGÖNYT, BIO ÁGYNEMŰT, STB.) A SKALA GYONGYSZOV ÁRUHÁZBAN... KI wmm hagyja! SKÁLA ó“Mór & bcüretem lunatituis 1. rész A nagy piacon szokatlan izga­lom élénkítő a különben is mozgalmas képet. Párt, mint szabad észjárás­hoz, önkormányzathoz szokott néphez illik, a debreceni piacon is mindenha létezett. A piacnak is van arisztokráciája és de­mokráciája. Aki szalonnát, disznóhúst árul, aki óriási dobozokban az illatozó túrót bocsátja az em­beriség rendelkezése alá, azt a viszonyok hatalma arisztokra­tikus hajlamokra kényszeríti. Ahhoz bizonyos fekvő tőke szükséges, és házbirtok, és ku­koricaföld, gyári készülékek és tanulmány, tehát pénz és intel­ligencia. Aki fontos és serpe­nyőt kezel, egy nemét gyako­rolja a földesúri hatalomnak, midőn sátorában igazságot szolgáltat, apelláta nélkül. Míg ellenben aki csak suly- mot, sárgakását, sült tököt árul, s legföljebb fonatosig, főzött perecig és mézkenyérig viszi az indusztriát, az önkéntelen a demokrácia táborába sodorta- tik, s igen természetes, hogy egészen más programbeszédet kell tartani annak, aki pattoga­tott kukoricát osztogat kupával egy krajcárért, mint annak, ki a drága jó paprikás szalonnáért engedi kéretni magát, s egy sus- tákon (susták: kétgarasos, négykrajcáros) alul hozzá se nyúl, s midőn a forgalomban levő pénzek minden nemeit avatott szemmel felismeri, s meg tudja ítélni a különbséget a fekete bankó meg a schein fo­rint (váltóforint) között, s azok­nak viszonylatait a húszashoz, tízeshez, az öt és három kon- venciós krajcárhoz (konvenciós pénz, 1858-ig a hivatalos oszt­rák-magyar pénznem); közben egy téveteg máriás belbecsét meghatározni, a régi kétgara- sost az újak közül visszautasí­tani, mikre harminc krajcár van verve: a három krajcárt két krajcárra devalválni, mind­ezekhez, valljuk meg, sokkal több financiális kapacitás kí­vántatik, mint a vámszövetség­ről perorálni. Ide már intelli­gencia kell. Szerencsére, ha voltak is pár­tok a debreceni piacon, de az intelligencia mindig többség­ben volt, és mindig győzött. Engedte a demokráciát har­sogni kedve szerint, s aztán nyugodt majesztással lesza­vazta. (Nem állhatom meg, hogy útközben meg ne örökítsem azon festői és drámai jelenetet, amelynek magam is tanúja vol­tam e históriai nevezetességű piacon. 1849-ben volt, a márci­usi napokban. A piac tömve emberrel és asszonnyal. Egy­szer a néptenger között híre fu­tamodik, hogy itt hoznak egy hírhedett váífeladót, akit fo­golyképpen szállítanak a vész­törvényszék elé. A fedett hintót egy rota huszár (a XIX. század­ban: ezred huszár) kísérte a vá­rosházig. A nép dühe lángra lobbant, elállták a hintó útját, félretolták a huszárokat, kések, vasvillák erdeje villogott a hintó körül: - Halál az áruló fe­jére! - ordítá az ezertorkú rém. S bizonyára ezrekre lett volna darabolva az áldozat, ha a vihar pillanatában egy hatalmas alak fel nem ugrik a fenyegetett hintó bakjára, kiben a nép ked­venc szónokát ismeré fel: Be- sze Jánost. Hah! Besze János! Mik vagytok ti ahhoz képest, mostani piacbekurjantó epigo- nok? Mikor ez oroszláni hang­ját nekieresztette a viharnak, s mondott olyanokat, hogy az ijedtség megfordult, s vitéz­séggé vált, a düh meg kaca­gásba csapott át: - „Polgártár­sak! Megálljatok!” - menny­dörgőit alá a kocsibakról a ha­talmas hang. - „Hozzá ne érjen kezetek e hazaárulóhoz! Mert ez oly rettenetes gonosztevő, aki nem érdemes rá, hogy a nép szent keze tépje őt széjjel; en­nek a bakó pallosa alatt kell el­vérezni!” - „Igaz a!” - mondá a nép. Győzött az intelligencia; csizmaszárba visszadugattak a kések, s a vádlottat bántatlanul szállíthatták a vésztörvényszék elé, ahol föl is mentették ren­dén, ma is él; de ezt bizonnyal csak az intelligencia győzelmé­nek köszönheti.) Tehát a nevezetes piac iz­galmai közepeit állunk jelen­leg; azazhogy a század első ne­gyedében, ami ismét csak figu­rásán értendő; minthogy akkor még sem én (a szerző), sem a teljes című (az olvasó) még meg sem álltunk, sem nem ül­tünk sehol, lévén még akkor nem is születve. Tehát a gyékény tetejű sátor alatt állva, mint egy trónmeny- nyezet árnyékában, fél kezét csípőjére téve, másikban az érett-túró keverő vaslapátot használva meghosszabbított taglejtésnek, tett a fórumhoz Dudásné asszonyom következő tartalmú betanulatlan beszédet:- Hallják pedeig. Ide hall­gassanak. Ne legyen Dudásné a nevem, ha nem igaz. Úgy áld­jon meg az Isten, mint a suhai malmot (Nagy elátkozás! Hét­szer ütött bele egy nyáron a mennykő. J. M.), ha egy mák- nyi makulányit teszek hozzá. A magam két szemével láttam, amikor este, éjfél után két óra­kor hazamentem, a Dajkosné leányomnál voltam a Cegléd utcában. Minden ember tudja, hogy tegnap körösztölte a ki­csikéjét a nagytiszteletű úr a nagytemplomban. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents