Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-22-23 / 249. szám
1994. október 22-23., szombat - vasárnap Gyöngyös Es Körzete 5. oldal Viszneki diákok a tardosi „iskolában” Viszneki felső tagozatos általános iskolások voltak e héten a bükki - tardosi - „erdei iskola” vendégei. Az alföldi diákok foglalkozásaihoz természetesen a környékbeli szép őszi kirándulások is hozzátartoztak. Az ötödikes-hatodikos gyermekek - sok élménnyel gazdagodva - pénteken érkeztek vissza községükbe. Vámosgyörkön is készülnek a választásra A közelgő önkormányzati tiszt- újításokra Vámosgyörkön is készülnek. A községben a pártok javaslatait is figyelembe véve a hét közepén tartott rendkívüli képviselő-testületi ülésen szavaztak bizalmat a választási bizottságnak. Aktuális témákról abasári gazdáknak A községi önkormányzat és a helyi gazdakör november 4-én aktuális témákról indít előadássorozatot Abasáron. A községházára tervezett találkozók nyitányán a hegyközségről és pinceszövetkezetről kapnak az érdeklődők hasznos információkat további életük formálásának segítésére. Még mindig segítik Ludas tüzkárosultjait Az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. 1,8 millió forinttal segíti a ludasi tűzkárosultakat. Ugyanekkor a szerencsétlenül járt család, Iványi Andrásék új otthonba költözését az önkormányzat az eddigieken túl is támogatja. A település együttérző lakóitól érkező pénzadományokat így a felajánlóktól a községi számla külön helyén fogadják a továbbiakban. Társulat alakul a rédei csatornaműhöz Egy hónap alatt nyolcszázan csatlakoztak a nagyrédei tisztítómű és vezetékrendszere programjának megvalósításához. Ilyenformán a háztartások több mint kétharmadában vállalták, hogy 10 év alatt befizetik az ön- kormányzatnak az 50-55 ezer forintnyi hozzájárulást. A tervek valóra váltásához szüret után a községi csatornamű-társulatot is megalakítják. Harmincmillióval lép Keletre a Mátramalom A választók szemébe nézhetnek Visontán a településért dolgozó önkormányzat tagjai Visontán sem múlt el nyomtalanul a legutóbbi négy esztendő, az első önkormányzat is hagy maga után maradandót. Vitathatatlan, hogy a község tovább épült, szépült, kellemesebbé, marasztalóbbá vált lakói számára. Az igyekezettel - mint ezt néhány hete a helyi képviselő- testület ülésén is összegezhették - ma már aszfaltos a település minden útja, s vízelvezető árkok, kövezett lefolyók biztosítják csapadékosabb időben is a zavartalanabb közlekedést. A visszakívánkozók vagy a csupán helyben szét- költözők, az új „fészekrakók” számára telekparcellázással további utcát is nyitottak, az egészségügyi ellátást fiók- gyógyszertár létesítésével javították. Megfelelőbbé tették az óvodát, nagyobbá, jobban felszereltté — ismét nyolc osztály nevelésére alkalmassá - az iskolát. Az elhunytak iránti kegyelet méltóbb kifejezésére pedig tisztességes ravatalozóval gyarapították a temetőt.- Most a gáz- és szennyvíz- hálózat egyidejű megteremtésén a sor - magyarázza találkozásunk alkalmával Ambrusz Józsefné polgármester illetve általános iskolánkat egészítjük ki még egy korszerű, tanuszodás, szaunás, konditermes tornacsarnokkal. A dombra futó, s a gyöngyösi Comp-Terv elképzelései alapján, valamint a szintén ebben a városban székelő Fuga Kft. kivitelezésében igazán impozáns építmény elkészültére van kilátásunk. Olyanra, amely a maga megjelenésével az egész faluközpontot tovább ékesítheti a jövő tanévkezdetre. Szeretne azonban még a jelenlegi önkormányzat is további újat avatni. Azon vagyunk, hogy még e mostani ciklusban sikerüljön fogászati rendelőnk kialakítása, berendezése körzeti orvosunk épületében, egy túlzottan tágas váróhelyiség megbontásával. S ha sikerül: talán nem várhatjuk pironkodva az új választást. Nem dicsekszik, dehogy henceg a polgármester! Nagyon is szűkszavú, ahogy beszélgetünk. Azt tartja: beszéljenek inkább azok a munkák, értékek, amelyek emlegetés nélkül is vallanak a legutóbbi időkről. (-ni) Ilyen lesz a most épülő tornacsarnok Új munkahely egy Gyöngyös-széli üzemben, ahol már most exportszállításokat terveznek Felkeltette az érdeklődésemet egy újsághirdetés... A feladója minden ügyes kezű embert betanít a cipőkészítésre, s 15 ezer forintos alapfizetést ígér. Gyöngyösön, a Vasút utca 2. szám alatt, a „lengyelpiac” mögött találtam meg a hirdető Csonka János tulajdonost. A hatalmas üzemcsarnokban az asszonyok, lányok gépeken dolgoztak, a férfiak részére pedig oktatás folyt. A tulajdonos közölte: egy hónapja kezdték el a munkát, és jelenleg a próbaüzemelésnél tartanak negyven dolgozóval. Hét-nyolc terméket gyártanak, cipőket, csizmákat, bakancsokat, stb. Végeznek szolgáltatást, javítást és megrendelésre vállalják méretes lábbelik készítését is. Szeretnének ortopéd cipőket is előállítani, ha sikerül a társadalombiztosítással megegyezésre jutniuk. Az alkalmazottak többségét a Heves Megyei Munkaügyi Központ Gyöngyösi Kirendeltsége közvetítette, s valameny- nyien munkanélküliek voltak. Az üzemcsarnok nagysága háromszor ennyi gép beállítását és munkaerő foglalkoztatását lehetővé tenné. S a tervezett, exportra is dolgozó, korszerű kisüzemhez ez talán még elkelne.- Igényeltek-e foglalkoztatási támogatást, mivel a munkanélküliek alkalmazása ezt lehetővé teszi?- Az igényünket bejelentettük - folytatta a tulajdonos. - A munkaügyi központtól azonban olyan választ kaptam, hogy elfogyott a keret. Pedig a jövőben is elsősorban munkanélkülieket alkalmaznánk. Beszélgettem a dolgozókkal is. Hegedűs Istvánné két hete dolgozik itt, tűző szakmunkásként. A hirdetésre figyelt fel, és a munkaügyi központ gyöngyösi kirendeltségének közvetítésével került ide. Több mint egy évig volt munkanélküli, és ő is örül a mostani lehetőségnek. Bádonyi Lajosnak lejárt a munkanélküli-segélye, a polgármesteri hivataltól kapott 5900 forintból pedig nem tudta kétgyermekes családját eltartani. Ezért jött jól a kiközvetítése. Igaz, most nem a tanult szakmájában dolgozik. A helyével viszont ez idáig nagyon elégedett. Horváth Sarolta szakmunkás munkahelyet cserélt az itteniért, mivel ott csak hatezer forint volt a keresete.- Bízom szakmai tudásomban - mondta beszélgetésünk végén a tulajdonos -, és a munkanélküli szakembereknek, ügyes kezű dolgozóknak ígéretem szerint iparkodom állást teremteni. H. M. (Folytatás az 1. oldalról)- Ugyanez játszódik le a malomipar és a sütőipar esetében. A minősítést azonban igyekeznek objektív eszközökkel elvégezni. Senki sem akarja a másikat becsapni.- Ha az eladónak kételye támad ennek ellenére is, olyan hatósági vizsgálatot vehet igénybe, amely részrehajlás nélkül hozza meg az ítéletét. *- Mit vásároltak még?- Sörárpát, úgy nyolcezer tonna körül. Ennek nagy részét hántoljuk, és Árpagyöngy néven hozzuk forgalomba, s főként a keleti piacon tudjuk értékesíteni.- Árut áruért cserélnek a keleti piacon?- Nagyon oda kell figyelni az üzletfelekre! Főként orosz cégekkel lépünk kapcsolatba. Az ukránokkal - miért, miért nem? - már nehezebben boldogulunk. Hogy ennek mi az oka, azt én innen nem tudom megmondani. A keleti üzletkötések kifejezetten készpénz-fizetésesek.- Milyen pénzben fizetnek az üzletfelek a vállalat exportszállítmányaiért?- Dollárban számolunk.- Térjünk vissza a felvásárlásra. Miről nem szólt eddig?- A takarmányárpáról. A keveréktakarmány gyártása nagyon visszaesett. Áz állatállomány mértéke csak a töredéke a korábbinak.- Az is tény, hogy a takarmánygabonából az idén jó volt a termés. A felvásárlás idején az ára is kedvezően alakult. A kukorica viszont a nagy aszályt megsínylette.- Mindennek az is lehet a következménye, hogy a Mátrama- lomnak takarmánygabonából feleslege marad?- Nem! Mindenki maradjon a szakmájánál, és azt csinálja jól, ez az én véleményem. Mi a szakmán belül „több lábon állunk”, de pillanatnyilag nehezen tudom elképzelni, hogy mezőgazdasági tevékenységet is folytassunk. Termeltetni termeltetünk, de az is más dolog.- A Dunaholdinggal egyeztettek már elképzeléseket?- Természetesen. Heteken keresztül folytattuk a tárgyalásokat. A többségi tulajdonos igényeinek megfelelően alakítjuk ki az üzleti céljainkat.- A Dunaholding nagy változtatásokat képzel el?- A Dunaholding működtetni akarja a céget ugyanolyan formában, mint működött eddig. Létszámmódosításról sincs szó.- Akkor az itteniek számára ez nagyon megnyugtató...- Ez a mostani átmeneti időszak, ezért bizonyos feszültségeket okoz. így van ez mindenhol. A szerződés aláírása, a fizetés megállapítása mind olyan dolog, ami addig okoz nyugtalanságot, amíg meg nem történik. A Dunaholding vezetői a gyöngyösi és a selypi malomban találkoztak a dolgozókkal, és közölték elképzeléseiket, terveiket, hogy mindenki tudja, mire számíthat a jövőt illetően. Közölték, hogy minden eddigi szociális juttatást megőriznek, létszámot sem csökkentének. Szóltak a várható műszaki fejlesztésről is.- Mennyire egyeztettek az érdekképviselőkkel?- Miután az érdekképviseletben a szakszervezet súlya a nagyobb, azzal tárgyalt a Dunaholding vezetősége, kötötte meg a kollektív szerződést, és egyezkedett a bérekről.- A vezérigazgató hogyan érzi magát ebben a helyzetben?- Nagyon sok a munkám, de jól érzem magam. Most azt tanulom, hogy az állami vezetőből hogyan lesz egy magáncég vezérigazgatója. G. Molnár Ferenc Gyöngyös jellegzetessége a korszerű gabonatároló (Fotó: Kaposi Tamás) Lesz-e tájegységünk borainak amerikai exportja? Frank M. Woods Mint lapunk előző számaiból olvasóink előtt már ismeretes: a gyöngyösi mezőgazdasági főiskolának, valamint a Mátraaljai Szőlő- és Bortermelők Egyesületének immár másodszor volt vendége Frank M. Woods amerikai professzor, az USA kormányának szőlészeti és borászati szaktanácsadója, akivel elutazás előtt visszatérő látogatásának céljáról és tapasztalatairól beszélgettünk.- Amikor a tavaszi itt-tar- tózkodásom idején meglátogattam több bortermelő gazdaságot és magántermelőt, felfigyeltem arra, hogy a Mátraal- ján olyan borokat termelnek, amelyek versenyképesek lehetnek az amerikai piacon is - mondta beszélgetésünk kezdetén. - A tapasztalataimat ösz- szegeztem, tárgyalásokat folytattam amerikai kereskedőkkel, és azzal a céllal tértem vissza, hogy konkrét javaslatot tegyek egy olyan szervezet létrehozására, amelyik a mátraaljai szőlőtermelők, -feldolgozók és -kereskedők közös érdekeltségén alapuló integrációját teremtheti meg.- A Mátraalján működik már a szőlő- és bortermelők egyesülete. Miért van szükség egy újabb egyesülésre?- Azért, mert csak az említett egyesülés biztosíthatja a kellő mennyiségű, a legjobb minőségű és a legmegfelelőbb imázsú borok exportját Amerikába, mivel az ottani fogyasztó számára nem az ár a fontos, hanem a bor értéke. Az integráció létrejöhet a Mátraaljai Szőlő- és Bortermelők Egyesületén belül is, de önálló szervezetként is funkcionálhat. Nem az én feladatom meghatározni ennek formáját.- Ezek szerint az új egyesületnek legfőbb célja az amerikai export megszervezése és lebonyolítása lenne. Ezzel kapcsolatban milyen tárgyalásokat folytatott?- Az integráció létrehozása érdekében meglátogattam több szőlőtermelő és -feldolgozó gazdaságot, kereskedőket és magántermelőket is. Voltam a visontai, a gyöngyösi, a nagyrédei, a szűcsi, a gyöngyöspatai, a markazi, a detki szövetkezetekben, a Mátrafood Kft.-nél. Megtekintettem Szőke Mátyás gyöngyöstarjáni magántermelő feldolgozóját és palackozóját, a nagyrédei Molnár András pincéjét, a markazi Kovács Ferenc és Kaszás György szőlőültetvényeit.- Melyek voltak a legfontosabb tapasztalatai?- Miután a kaliforniai tapasztalatokat ismertettem az egyesülés létrehozásával és működésével kapcsolatosan, arról győződtem meg, hogy az itteni bortermelők, -feldolgozók és -kereskedők is szívesen vennének részt egy új típusú egyesületben, amelynek legfőbb célja a mátraaljai borok amerikai exportjának biztosítása. Természetesen más országokba irányuló export lebonyolításával is foglalkoznának. Tapasztaltam azt is, hogy az idei évjárat borai mindegyik helyen jó minőséget mutatnak, mert a bemutatott új borok nagyon ígéretesek ízben és zamatban. Ezek közül a char- donnay fajta exportjára van legnagyobb lehetőség az amerikai piacra.- Áz egyesületre visszatérve megjegyzem - folytatta a professzor -, hogy annak természetesen nyitottnak kell lennie. A kistermelőknek pedig azért fontos az egyesülés, mert az exportban való részvételük magasabb értékesítési árat biztosít számukra.- Egyébként ismételten nagyon jól éreztem magam a Mátraalján: nemcsak mint szakember, hanem magánemberként is. Véleményem, hogy a mátrai borvidék vonzó lehet j az amerikaiak számára idegen- \ forgalmi nevezetességként is - ' fejezte be lapunknak adott nyilatkozatát Frank M. Woods amerikai professzor. Horváth Mihály
