Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-18 / 245. szám

1994. október 18., kedd PÉTERVÁSÁRA ES KÖRZETE 5. oldal Mátraderecskén is „úton” a szennyvíz Mátraderecskén is megkezdőd­hettek a közelmúltban a szennyvízvezeték-rendszer ki­építésével kapcsolatos munká­latok. Az első ütemben a Mát­rádé re cskét a recski tisztítóval összekötő szakasz épülne meg. A kivitelező reményei szerint azzal már a hónap végére vé­geznek, hacsak az időjárás ke­resztül nem húzza a számításo­kat. A ballai óvodában már gázzal fütenek A belső szerelési munkálatok befejezésével immár a mátra- ballai önkormányzat intézmé­nyeiben is a takarékosabb, kör­nyezetkímélőbb gázzal fütenek. Az október elejével elkészült elengedhetetlen „beruházás” mintegy ötmillió forintjába ke­rült a településnek - tudtuk meg Forgó János polgármester­től. Megszűrték az ivádiak tüdejét Az elmúlt héten - csütörtökön és pénteken - az ivádiak „átes­tek” a kétévente esedékes tüdő- szürésen. A 16-70 éves polgá­rokat érintő, az egri Tüdőgon­dozó Intézet orvosai által fel­ügyelt szokásos vizsgálaton mintegy 300-an vettek részt. Parádi Mozaik a hét közepére várható Várhatóan e hét közepén jele­nik meg a Parádi Mozaik. Az érdeklődők ezúttal - egyebek mellett — az önkormányzat né­gyesztendős ciklusáról, illetve a közelmúltban megejtett Bad Breisig-i útról olvashatnak a te­lepülés lapjában. Felújították a ravatalozót Szeptember végén immár meg­újulva adták át a szederkény­pusztai ravatalozót. A felújítást közmunkásokkal végeztette el az istenmezejei önkormányzat, így mindössze 60 ezer forintba került a beruházás. Ugyancsak Istenmezejét érinti az a hír is, miszerint a piactér rendbetételére rövidesen sor kerülhet. Az elképzelések sze­rint ide mintegy 60-70 ezer fo­rint értékben asztalok kerülné­nek. Egy „elfelejtett” falu küzdelme a tóért A Búzásvölgyi-tó esete nem egyedülálló az ország­ban (Fotó: Kaposi Tamás) (Folytatás az 1. oldalról) A rendelkezésre álló adatok szerint a szövetkézét anyagi­lag nem járult hozzá az épít­kezéshez. Valamilyen rejtélyes okból fakadóan azonban az állami beruházás ellenére a tulajdoni jog és azzal együtt a kezelői jog nem lett átíratva az ál­lamra, illetve az ETAVITA-ra, így az érintett földterület to­vábbra is maradt a szajlai Bú­zakalász Mgtsz használatá­ban, tagjainak tulajdonában. Vélhetően ez a helyzet így maradt volna az idők végeze­téig, ha a rendszerváltás és a kárpótlás nem bolygatja meg a már-már elfeledett ügyet. 1993 decemberében azzal a kéréssel fordult a Heves Me­gyei Vagyonátadó Bizottság­hoz a recski önkormányzat, hogy a tavat és a hozzá tartozó 50 méteres földsávot adja az ő tulajdonába. Kérését azzal támasztotta alá a település, hogy a tó létesítését indokolttá tevő okok közül az árvízvéde­lem csak Recsket érinti, az ön­tözés pedig sosem valósult meg, emellett a fenntartási munkálatokat, a gát karbantar­tását az ETAVITA látja el. A fentebb említett tulajdonosi jognak az állam javára történő átíratása pusztán mulasztás volt. (Amennyiben az állam tulajdonába kerülne a nevezett terület, az az önkormányzati törvény értelmében Recskre szállna át.) A kérés - noha az átírás meg nem történtét maguk is furcsállták - elutasításra talált a VÁB-nál, mondván: a tulaj­donosi lapok szerint az a szö­vetkezeti tagoké, nem az ál­lamé. Az elutasítást követően fordult az önkormányzat a Belügyminisztériumhoz jogor­voslatért, ám ott is nemleges választ kaptak a tulajdonosi lapokra hivatkozva. Ezután került az ügy az Egri Városi Bíróság elé a közelmúltban, ahol az önkormányzat már a Belügyminisztériummal állt perben, ám az eredmény itt is hasonlóan alakult. Arról, hogy a fellebbezés jogával élni kí­ván-e a település, vagy esetleg más módon igyekszik igazát bebizonyítani, várhatóan a na­pokban dönt az önkormányzat. Fekete József polgármester szerint a háttérben komoly anyagi motiváló tényezők is meghúzódnak. A tó partján ugyanis még a ’70-es évek vé­gén zártkerteket alakított ki a szövetkezet, amit értékesített, majd ezt megismételte ’88-ban is. Amikor azonban már a harmadik ütemben kérte az önkormányzat hozzájárulását a telekeladásokhoz, Recsk megtagadta azt, mivel a tele­pülés nem részesedett a bevé­telekből. Még így is 110 zárt- kert létesült - mondja a pol­gármester, aki szerint a falu több beruházást is finanszíro­zott ott, sőt még 1990-ben el­készítették a terület részletes rendezési tervét, amit a kárpót­lás miatt azonban már nem le­hetett engedélyeztetni. A recski horgászegyesület szintén abban lenne érdekelt, ha az önkormányzat szerezné meg a tavat. Mint Kovács Jó­zsef elnök mondja, a szövetke­zet pusztán annyit tett, hogy építtetett két stéget, meg leha­lászta az egyesület által telepí­tett halakat. Ez pedig azt je­lenti, hogy a Búzakalásznak csak bevételt jelent a víz, míg az egyesületnek, az önkor­mányzatnak és az ETA- VITA-nak rengeteg kiadást a fenntartási munkálatokért vagy éppen az olcsónak nem nevezhető haltelepítésért. Gond még - mondja az el­nök -, hogy a szerződés fel­mondása azt mutatja: koránt­sem biztosítottak a recskiek sportolási, kikapcsolódási le­hetőségei a tónál, ha továbbra is a szövetkezet használja. A többszöri egyezkedési kísérlet ellenére csak márciusban tud­tunk megegyezni velük úgy, hogy a bérleti díjunkat jelen­tősen megemelték, de az is pusztán ’95 végéig érvényes. Az egyesület sorsa így teljesen bizonytalanná vált. A Magyar Országos Hor­gász Szövetség elnöke, dr. Or­bán Ferenc szerint a probléma korántsem egyedi, mint mondja, sajnos már több tu­catra tehető azon tavak száma, ahol ilyen jellegű vita robbant ki, mi több, számuk csak nő. Ezen vízfelületekben „csak” az a közös, hogy nem állami tulajdonban, illetve kezelés­ben vannak. Gond velük: a szövetkezeteknél sem tudni, mi lesz velük, gyakran a kezelői jogok gyakorlói sem ismertek a szövetség előtt. Ebben a helyzetben a MO- HOSZ csak jogi segítséget tud nyújtani, hogy elkerüljék az egyesületek hátrányosabb po­zícióba való kerülését. A ta­pasztalat azt mutatja, nem egy helyen - ahol a bérlők az egyesületek - a régi tulajdo­nos úgy adja el a területet, hogy előzőleg nem értesíti a horgászokat, noha elővásár­lási jog illetné meg őket. Biz­tató jel ugyanakkor a MO- HOSZ elnöke szerint, hogy a Földművelésügyi Miniszté­rium is rendezni szeretné a las­san tarthatatlanná váló helyze­tet: készül ugyanis az új halá­szati, horgászati törvény, amely - a szövetség reményei szerint - ’95 elején a kor­mányzat elé kerül. A tó ügyét azonban - töb­bek között - a recski földren­dező bizottság is más szem­üveggel nézi. Gál István elnök egyszerűen abszurdnak mondja az önkormányzati tö­rekvést. Szerintük ugyanis azoké a terület, akik földjét annak idején elárasztották víz­zel. Gál István tudomása sze­rint a létesítésért a támogatást nem az ETAVITA, hanem a szövetkezet kapta, így legfel­jebb csak akkor lehetett volna állami tulajdonba venni a ta­vat, ha kisajátítják az alatta lévő földeket, ami azonban elmaradt. (Érdemes itt megje­gyezni: felmerült annak a gyanúja is, hogy a tó feltölté­sének költségeit kétszer is kifi­zette az állam.) A bizottság arra az állás­pontra helyezkedett, miszerint tisztességes megegyezés szük­ségeltetik, és továbbra is mun­kalehetőséget biztosítanának az itt dolgozóknak. Ehhez azonban - fogalmaz a bizott­ság elnöke - félre kell tenni az egyesületi és a pártérdekeket is. Ha életképesnek bizonyul a szövetkezet, úgy maradjon nála, ha pedig nem, akkor jöj­jön a recski önkormányzat, hi­szen eredetileg recski földről van szó. Kühne Gábor Leleszi tévéfelvétel Vitrayval A hosszú évek alatt amatőrként, zeneiskolai háttér nélkül is igen figyelemreméltó eredményeket felmutató Szűk Mátyás Ifjúsági Fúvószenekarral és vezetőjé­vel, Rákóczi Péter tanár úrral kíván tévéfelvételt készíteni Vit- ray Tamás. A beszélgetésre és a nebulók kis „koncertjére” a tervek sze­rint holnap, szerda délután két órakor kerül sor Tarnaleleszen. Kisebbségi önkormányzatot szeretnének Váraszón Az elmúlt hónap végén ala­kult meg Váraszón - ahol a cigánylakosság száma mint­egy 70-80 főre tehető, a lakos­ság 12-14 százaléka - a Lungo Drom helyi tagszervezete, melynek elnökévé id. Csikós Lászlót választották. A frissen megalakult szerve­zet a múlt hét elején tartott első alkalommal összejövetelt. E fó­rum témája a közvetlen helyi ki­sebbségi önkormányzati válasz­tás kezdeményezése volt. A megjelent közel 40 érdeklődőt Csikós László, a szervezet el­nöke tájékoztatta a helyi ki­sebbségi önkormányzati válasz­tás lehetőségéről. Elmondta, hogy az érdekvé­delem ezen formája a kisebb­ségi lakosság szempontjából előnyösebb lesz a korábbinál. A kisebbségi önkormányzat ugyanis - a törvények szabta keretek között, a települési ön- kormányzat döntéseinek figye­lembevételével - önállóan in­tézkedhet majd a kisebbséget érintő ügyekben. Az elnök hangsúlyozta: saját magunk tehetünk magunkért, így nemcsak a javak, a szociális juttatások elosztásáról van most szó. A kisebbségi önkormányzat ugyanis kezdeményezője lehet különböző gazdasági és kultu­rális tevékenység megszervezé­sének, melyen keresztül pénz­ügyi támogatáshoz is juthatnak. A fórumon részt vett Pálfi István, a település polgármes­tere is, aki véleményt mondott a kezdeményezéssel kapcsolat­ban. Szólt arról - a tévedések el­kerülése végett -, hogy az a döntés, miszerint kisebbségi önkormányzat megválasztására kerül majd sor, a település ösz- szességét illetően nem jár anyagi előnyökkel, az éves költ­ségvetési bevétel ettől még nem lesz nagyobb. Utalt arra is, hogy véleménye szerint nem lett volna előnytelenebb az sem, ha az etnikai kisebbség képviselőt választott volna az önkormányzatba. Személy sze­rint ő korábban is ezt javasolta a helyi Lungo Drom szervezet elnökének. Miután a döntés joga a kisebbséget illeti meg, így az önkormányzat azt tudo­másul veszi, a választás előké­szítését, lebonyolítását előse­gíti. A további együttműködés a következő, az újonnan meg­választásra kerülő önkormány­zat, illetve polgármester fel­adata lesz. A fórum ezt követően egy­hangúlag döntött a közvetlen helyi kisebbségi önkormányzati választás kiírása ügyében. Zay József Parajdiak „vendégjátéka” Bodonyban Mint arról korábban már be­számoltunk, október 7. és 10. között Bodonyban vendégeske­dett a Hargita megyei Parajd község 25 tagú delegációja. Az erdélyiek viszontlátogatására azután kerülhetett sor, hogy' a Mátrában megbúvó falucska küldöttsége - kalandos úton, még a nyáron - néhány napot töltött Parajdon. Bodony polgármestere, Ko­vács Imre szerint a vendégek között nemcsak a település pol­gármestere és a képviselők vol­tak megtalálhatók, hanem a gazdasági élet képviselői is. Mint hírlik, konkrét üzletkötés­nek már megcsillantak a lehe­tőségei. A zsúfolt program ellenére alkalom adódott rá, hogy a há­rom nap szabta szűk keretek között a falu látványosságai, nevezetességei mellett Egerrel és Gyöngyössel is megismer­kedhessenek a hargitaiak. Vasárnap reggel fél nyolckor- „rendhagyó módon” - a pa- rajdi katolikus plébános mon­dott szentmisét a helybéliek­nek, este pedig a bodonyi asz- szonykórus műsora fűszerezte búcsúvacsora-est várta a hosszú visszaútra készülődő vendége­ket. A már korábbban megszöve­gezett „Testvéri és együttmű­ködési Egyezségre” hétfőn reg­gel került a polgármesterek alá­írása. Ebben a két település ki­fejezte kapcsolataik erősítésé­nek szándékát, vállalataik, cé­geik közötti együttműködés se­gítését, de szorgalmazzák a polgárok közötti kapcsolatfel­vételt is. A polgármester reményei szerint jövőre tovább színesít­hetik a palettát, a tervek között ugyanis ott szerepel a bodonyi diákok kiutazási feltételeinek megteremtése, és fordítva, a parajdi gyerekek fogadásának előkészítése. (kágé) Mátraballán az „állomási víz” hasznosítását tervezik A közelmúltban azzal az öt­lettel kereste meg a mátrabal- lai polgármestert egy buda­pesti székhelyű német-ma­gyar nemzetközi jogtanács­adói iroda, hogy az önkor­mányzattal közösen haszno­sítsák a településen csak „ál­lomási vízként” ismert for­rást. Forgó János polgármester és az FCI Fi­scher közötti tárgyalás alap­ját képező kútból folyó köz­kedvelt víz leginkább a „pa­rádi büdösre” emlékeztet. A nevezett kutat még 1929-ben fúrták, azóta jön itt fel 164 méter mélyből a kénes víz, amit sokan fogyasztanak előszeretettel. A helyzetet azonban némi­képpen bonyolítja, hogy maga a kút - mint azt a neve is mu­tatja - a mátraballai vasútállo­más területén található, így legelőször is a MÁV Miskolci Üzemigazgatóságával kell megállapodniuk az értékesítést fontolgató feleknek. Az egyez­tetésekre Forgó János szerint vélhetően még október végén sor kerülhet. Arról viszont már megálla­podott az önkormányzat és az FCI Fischer, hogy általános és részletes vizsgálat alá veszik a kutat a vízminőséget és a ho­zamot illetően. Emellett fel kell mérni a szükséges beruházás költségeit, és nyilván azt is, hogy a már palackozott termék után mekkora kereslet várható. Az elképzelések szerint - ha sikerül majd dűlőre jutni a MÁV-val - itt egy kézi palac­kozó üzemelne, amely mintegy 20-30 embernek adna munka­helyet. A beindítás költsége - az előzetes becslések szerint - mintegy öt-hat millióra tehető. Mint azonban Forgó János rá­mutatott: a decemberben ese­dékes önkormányzati választá­sok és az elengedhetetlen en­gedélyek beszerzése némiképp késleltetheti a megvalósítást. Várhatóan majd csak janu­árban gyorsulnak fel az ese­mények, de szerencsés esetben már májusban megjelenhetnek a ballaiak a kénes vizükkel a piacon. Ezt elősegítendő - a forrástól alig 200 méterre -, az önkormányzat korábban már megszerzett egy területet a rajta lévő ingatlannal az Afész- tól. A polgármester szerint nem kell tartani attól, hogy így majd fizetni kellene a föld mé­lyének kincséért a lakosság­nak, ugyanis az állomási kút használatában senkit sem kí­ván korlátozni az önkormány­zat. (KG) Ingyen hordhatják a kútról később is a vizet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents