Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-18 / 245. szám
1994. október 18., kedd Megyei Körkép 3. oldal Kisebbségek érdekében Bükkszenterzsébeten Kisebbségi önkormányzat alakítását kezdeményezte a bükk- szenterzsébeti Lungo Drom cigány érdekképviseleti szervezet. A Suha Jenő vezette szövetség - amely mintegy ötven tagot számol - úgy véli, ez a legmegfelelőbb forma az ott élő kisebbség jogainak érvényre juttatására. Kozma István tárlata az egri IH-ban Október 30-ig tekinthető meg az egri Ifjúsági Ház galériájában Kozma István erdélyi származású képző- és iparművész kiállítása. A „nagybányai iskola” jeles képviselőjének tárlatát - vasárnap kivételével - mindennap 11-től 18 óráig tekinthetik meg az érdeklődők. Fáklyagyújtás lesz pénteken Tarnaleleszen A tervek szerint 21-én, pénteken, délután két órakor lobban fel a gázláng Tarnaleleszen. A fáklyát dr. Szaló Péter, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára gyújtja meg. Recsken is van KDNP-s alapszervezet A Kereszténydemokrata Néppártnak október 16-án megalakult Recsken a helyi szervezete. A szervezet elnökévé Tóthné Nagy Máriát választották. Döntöttek arról is, hogy a decemberi önkormányzati választásokon már indítanak jelölteket. Növényvédelmi tanfolyam Hatvanban A hatvani Városi Művelődési Központ 80 órás növényvédelmi tanfolyamot indít, amelyre december 15-ig lehet jelentkezni. Bővebb információhoz a helyszínen lehet jutni, illetve a (37) 342-383-as telefonon kaphatnak az érdeklődők. F orgalomkorlátozások megyeszerte Az Egri Közúti Igazgatóság tájékoztatója szerint október 17- 24-ig az alábbi helyeken számíthatunk forgalomkorlátozásra a megyében: 3. sz. főút detki elágazás — vécsei elágazás, illetve a kápolnai vasúti átkelési szakaszon; 30. sz. főúton a hatvani felüljárón; 24. sz. főút Recsk és Eger között, valamint a 23. sz. főúton Pétervására belterületén. Családi hétvége a „lila iskolában” Az egri Családsegítő Intézet sok-sok játékkal, bemutatókkal „fűszerezett” családi hétvégét rendez a „lila iskolában” október 22-én, szombaton 9-14 óráig, ahová minden érdeklődőt szeretettel várnak. / n Göncz Árpád Heves megye népszerű vendége volt Sokan kíváncsiak itthonról és a hazánkkal szomszédos országokból a Kárpát-medence vízkészletére és a vízi környezetvédelmére. Ezt bizonyította a tegnap délelőtt Egerben, a Hotel Flórában megnyílt - és öt napig tartó - nemzetközi vízügyi kongresszus, amelyet a Magyar Hidrológiai Társaság szervezett. Nagy érdeklődés kísérte a konferencia fővédnökének, Göncz Árpád köztársasági elnöknek a köszöntő szavait. Külön üdvözölte a magyar, a szlovák, a szerb, a horvát, a román és a német résztvevőket. Hangsúlyozta, hogy ez a kongresszus szinte párját ritkítja napjainkban kontinensünkön, miután a feszültségek oldását, a közös tenniakarást segíti elő. Kiemelte, hogy közösek az érdekeink a kárpátaljai folyók tisztításában, a kisalföldi kavicsréteg alatt húzódó víz megőrzésében, nem kevésbé az erdélyi vízvédelemben. Az elnöki látogatás további programjában kapott helyet a megye mintegy húsz településének vezetőjével történt eszmecsere. A megyeházi kötetlen beszélgetésen - egyebek mellett - az önkormányzati rendszerről, a települési autonómia jelentőségéről, financiális kérdésekről esett leginkább szó. Mint elhangzott: a köztársasági elnök országjáró kőrútjai során látványos, az infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos beruházásokkal találkozott. Ez a fejlődés - mint mondotta - példátlan az elmúlt évtizedek toporgásaihoz képest. Ahhoz azonban, hogy a működőtőke az ország keleti felébe is szívesen jöjjön, tovább kell haladni a megkezdett úton, emellett pedig a keleti piacok visszaszerzésére is nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Mindez azért fontos - fogalmazott Göncz Árpád -, hogy elkerüljük a magyar társadalom kettészakadását. Ennek egyik záloga lehet a már megkezdett M3-as autópálya, amely lehetővé tenné a megyének, hogy a Trieszttől Kije- vig húzódó vonalon érvényesíteni tudja elképzeléseit. A köztársasági elnököt ebédre a Fehér Szarvas étterembe invitálták, ahol különféle specialitások kerültek az asztalra: hideg füstölt lazac kapormártással, tejfölös vad- malacleves, hutai szarvasfiié burgonyafánkkal, majd végül a meggyes-túrós rétes. Az ebéd után a vendégek az Egervin Részvénytársaság ár- nyékszalai pincészetébe vették útjukat, ahol Suszter Endre vezérigazgató köszöntötte Göncz Árpádot és kíséretét, köztük Medgyesi Pétert, a Befektetési Bank elnök-vezérigazgatóját. (Fotó: Kaposi Tamás) sági elnök különféle évjáratú, palackos érlelésű nedűkből kortyolgatott. Ezt ceremónia követte az Egervin borrend- avató termében, ahol az ország legnagyobb, 360 hektós hordója előtt zajlottak az események. A borrend jelöltje, Göncz Árpád sikerrel állta ki a próbát, a borok közül ki tudta választani a bikavért. A fogadalom szövegével arra tett esküt: az itt élőkben élteti azt a tudatot, hogy a borkultúrának van jelene és jövője is. Az avatómester ezután Göncz Árpádot a borok követei közé felvette. Mindennek koronája az a ’73-as évjáratú, névre szóló egri bikavér volt, amit Botos Attila nyújtott át a köztársasági elnöknek. Államfőnk és kísérete - Heves megyei látogatása befejezéseként - a kora esti órákban érkezett a nagyrédei Szőlpskert Mezőgazdasági, Élelmiszer-ipari és Szolgáltató Szövetkezetbe, ahol Nagy Tamásnak, a MOSZ elnökének, illetve Balázs József helyi polgármesternek a társaságában Nagy András szövetkezeti elnök fogadta igazgatóságuk tagjaival. A vendégek a házigazdák kalauzolásával megtekintették a szőlészeti, borászati és a hűtőüzemet. A szövetkezet elnöke tájékoztatójában elmondotta, hogy jó évzárásra számítanak, időarányos árbevételük a tavalyit már 100 millió forinttal meghaladta. Befejezték a szüretet, a 10 ezer tonna feldolgozott szőlő jó minőségű borhoz teremt alapanyagot. Hűtőházukban 4700 tonna különféle termény várja kiszállítását, a borhoz hasonlóan ugyancsak nagyobbrészt nyugati exportra. Jelentős a szövetkezet idei beruházása is, a fejlesztések értéke meghaladja a 120 millió forintot. Fővédnökként megnyitotta a hidrológiai konferenciát A köztársasági elnöknek kijáró érdeklődés a sajtó részéről A társaság idei eredményeit Botos Attila, az rt. egyik tulajdonosa ismertette. Örömmel szólt a technológiai fejlesztésekről, de ugyanakkor nem hallgatta el a gondokat sem: nagyon nehéz helyzetben van e térség, hiszen a kárpótlás, a tulajdonváltás még nem zárult le. Égetően sürgős a hegyközségi törvény megalkotása, és serkenteni kellene a szőlőtelepítésre nemcsak a magán-, hanem a nagyvállalatokat is. Szerencsére a megyében sok szőlőtermelő modern gondolkodású, tud újat alkotni, de a drága berendezések olykor megnehezítik munkájukat. A termelés 35 százalékát exportálják Nyugatra, Amerikába, Nagy-Britanniába, Hollandiába, Németországba, Dániába és Svédországba. A rövid ismertető után Fülöp Gábor beszélt a vállalkozók helyzetéről, a kamarák előkészítéséről. Számuk nem kevés Hevesben, a 23 ezer vállalkozó többsége az ipari és kereskeFelölti a borrend díszpalástját delmi szektorban tevékenyke- A program borkóstolással dik. folytatódott, ahol a köztársaA hajléktalanok nem maradtak az utcán - az igazgatónő szerint Nagy érdeklődéssel olvastuk a Heves Megyei Hírlap 1994. október 13-i számában Szegedi László „A hajléktalanok az utcán maradnak?” című cikkét, de igazából nem tudtuk eldönteni, hogy miről is szól. A hajléktalan emberek nehéz, kilátástalan helyzetéről? Vagy talán a hajléktalanok ellátásával megbízott intézményről és az ott dolgozók nehéz körülményeiről? Egy társadalmi problémáról? Vagy egyszerűen csak késő esti kocsmai hangulatjelentésről van szó? Tapasztalataink szerint a hajléktalan emberek többsége nagyon leromlott fizikai, egészségügyi, mentális állapotban kerül intézményünkbe, önálló életvezetésükben súlyos gondok vannak, problémamegoldó képességük csekély. Életük újraépítése és személyiségük megerősítése hosszú folyamat, amelyben nekik is aktívan közre kell működniük. A sikerek pedig igen csekélyek, mert az egészségügy nem minden esetben kezeli teljes jogú állampolgárként a hajléktalan embert, munkahely és lakás nemcsak számukra, de igen sokak számára teljesen kilátástalan. Az ő helyzetüket pedig még nehezíti a társadalmi előítélet is. így tehát nem lehet csodálkozni azon — s mi, akik ezen a területen dolgozunk, nem is csodálkozunk, hiszen ezzel együtt élünk nap mint nap -, hogy a hajléktalan emberekben rengeteg feszültség, keserűség gyűlt össze, s ezt éppen ránk, a velük foglalkozókra, a nekik segítőkre zúdítják. Azon viszont már csodálkozunk, hogy a hajléktalanságról író újságíró teljesen tájékozatlan módon nyilatkozik a hajléktalanságról, az intézményről, annak szabályairól, az itt történtekről. Csodálkozunk, hogy Szegedi László az 1994. szeptember 16-án, 19 órára megbeszélt találkozónkra közel kétórás késéssel jelent meg, mondván, éppen batyusbálra volt hivatalos. A késő esti órában, mikor a lakók többsége már aludt, végignézte az intézményt, majd tőlünk semmit sem kérdezve távozott, s mint cikkéből kiderült, a Zellervár italboltba. Amennyiben megkérdezte volna, elmondhattuk volna, hogy:- A gondozóiházon belül kétféle ellátás működik, 28 férőhelyes éjjeli menedékhely, 46 férőhelyes átmeneti szálló, éves kihasználtsága átlagosan 64 fő.- Az éjjeli menedékhely alapszolgáltatásokat nyújt, éjszakai szállást, tisztálkodási lehetőséget, egészségügyi ellátást, meleg vacsorát és igény szerint szociális ügyintézést, melynek igénybevétele feltétel nélküli és ingyenes.- Az átmeneti szálló komfortosabb körülmények között biztosítja a fenti szolgáltatásokat, valamint az egész napos életvitelszerű benttartózkodás lehetőségét jövedelemarányos térítési díj ellenében.- Az intézményen belül - mint általában az élet minden területén - vannak szabályok, amelyeket be kell tartani ahhoz, hogy a hatvanvalahány ember együttélése biztosított legyen. Abban az esetben, ha valaki nem tartja be a szabályokat és fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az éjjeli menedékhelyen kerül elhelyezésre. Igen súlyos rendbontás esetén kerül csak sor az éjjeli menedékhelyről való kitiltásra is.- Cs. Zs. (vagy ahogy az újságíró tévesen írta: V. Zs.) és élettársa, K. K. két és fél éven keresztül volt lakója az átmeneti szállónak. Téntésidíj-hát- ralékuk tetemes, magatartásuk állandóan feszültséget idézett elő a gondozói házban, így az éjjeli menedékhelyet ajánlottuk fel számukra az átmeneti szálló helyett. Felháborodásuk természetesen érthető az ő álláspontjuk szerint, de ettől még nem biztos, hogy a valóságnak megfelelően nyilatkoznak. A megjelent cikk hemzseg a pontatlanságtól, és súlyosan, becsületsértően rágalmazza az intézményt. Farkas Zsuzsanna Családsegítő Intézet igazgatója Levele szerint a hajléktalanok nem maradnak utcán. Ön szerint tájékozatlan módon írtam a hajléktalanságról. Viszont kellően tájékozódva távoztam az ön által vezetett intézményből, később inkább túlzottan is, de a jelek szerint annak örültek volna leginkább, ha írásom az érintettek, a Kertész út 100. alatt lakók meghallgatása nélkül jelenik meg. Riportalanyaim közül - a levelében kocsmai hangulatjelentésnek titulált beszélgetésünk után - ketten az utcára kerültek. Ha a hajléktalanszállón dolgozók valóban olyan nagy erőfeszítéseket tesznek, csak sétáljanak át a gondozóházzal szembe, a mikrobuszhoz, nézzék meg, hol és hogyan élnek „kitessékeltjeik”. Ne felejtsenek el legalább két tányér meleg levest vinni magukkal. Hátha valaki közülük már napok óta nem evett... Szegedi László
