Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-09 / 212. szám

4. oldal Gazdaság 1994. szeptember 9., péntek Még az idén privatizálják az rt.-vé alakult HAF-ot Még ebben az évben kiírják a pályázatot a Gyöngyösoroszi- ban lévő Hulladékakkumulá­tor-feldolgozó Rt. - a HAF Rt. - privatizációjára - tájékoztatta a Napi Gazdaságot Vargáné Su- lyovszki Márta, a társaság ügy­vezető igazgatója. Mint elmondta, a most vég- elszámolásban lévő Országos Érc- és Ásványbányák több mint egymilliárd forint saját tő­kével alapította nemrégiben a HAF Rt.-t, amelyből mindössze húszmillió forint a jegyzett tőke. Az egymilliárd forintnyi tő­ketartalékból a meglévő léte­sítmények és az infrastruktúra becsült értéke 200 millió forint, a többi pedig a még becsoma­golt berendezések értéke. Ha a részvények értékesítése nem sikerül, akkor a kamatok­kal együtt több mint másfél milliárd forint összegű hitelt esetleg az Állami Fejlesztési In­tézet tulajdonává konvertálják. Az Országos Érc- és Ásvány­bányák végelszámolásának be­fejezésével pedig az állami va­gyonkezelő tulajdonába kerül a maradék részvénypakett. A HAF Rt. eddig még semmit sem termelt, mert az 1988-ban megkezdett beruházás a kör­nyezetvédők tiltakozása miatt 1989-ben félbeszakadt. Azóta is vajúdott a sorsa. Még további egymilliárd forintra van szük­ség ahhoz, hogy üzemképessé tegyék a mostani állapotában mintegy egymilliárd forint ér­tékű beruházást. Ehhez 1989-ben elég lett volna 100 millió forintot költeni. Ez azon­ban akkor elmaradt. A HAF Rt. névleges kapaci­tása évi 40 ezer tonna körüli hulladék akkumulátor feldolgo­zása lenne, melynek eredmé­nyeként ólomtömböt nyernének. A hazai akkumulátorgyártás évi tízezer tonna ólomtömböt használhatna fel, de a terméket többet között az atomenergeti­kai iparban, a vegyiparban és más iparágakban is felhasznál­ják. Bár jelenleg még a mélypont közelében van a termék világ­piaci ára, a szakértői előrejelzé­sek szerint jók a külpiaci kilátá­sok. Magyarországon jelenleg nem dolgoznak fel hulladék ak­kumulátort, és azok összegyűj­tése sem megoldott. Manapság Szlovéniában értékesítik a hazai hulladék akkumulátorokat évi mintegy 12-13 ezer tonna mennyiségben. Szakértői becs­lések szerint Magyarországon évente 20-25 ezer tonna a hul­ladék akkumulátor mennyisége, amelynek az összegyűjtéséről és feldolgozásáról gondoskodni kell - tudtuk meg a tájékozta­tóból. Egyébként a feldolgozásra létrehozandó zöldmezős beru­házásra a mai árakon számolva legalább 3,5 milliárd forintot kellene fordítani. Az engedé­lyezési eljárások féléves időtar­tamát követően még egy évig nem lehetne az építkezést meg­kezdeni, a törvény által előírt egyéves hatásvizsgálat befeje­zéséig. Kedvező változást csak ’96-ra ígérnek... Másokhoz hasonlóan a földművelésügyi tárca szakemberei is készítik már az ágazat jövő évi közgazdasági szabályozórend­szerét. Ezt még ebben a hónapban a kormány elé terjesztik, amelyet dr. Lakos László miniszter jelentett be. Mondanivaló­jából kitűnt, hogy a támogatásoknak négy fő elemét dolgozzák ki, amelyeket már elfogadott a gazdasági kabinet. Az egyik az árukivitel támogatása, a másik a technológiafej­lesztésre, illetve a gépek vásárlására tett javaslat. A tárca ezt különösen fontosnak tartja, és ezért növelni kívánják a műszaki eszközök beszerzésére a gazdák által felvett hitelek kamattámo­gatásának mértékét. Emellett szélesíteni akarják a segítséggel megvásárolható gépek körét is. Ezzel különösen az új gazdákon szeretnének segíteni. Arról is szó van, hogy továbbra is folyósítani akarják a jöve­delemkiegészítő támogatásokat. így megmarad a búzavetésre a hektáronkénti kétezer forintos támogatás, valamint a növény- termelésben már ismert 14 ezer forintos - kedvezményes kamat­tal - igényelhető kölcsön. A tárca javaslatában szerepel az úgynevezett térségi programok folytatása, valamint az erdő- gazdálkodás kiemelt támogatása is. A készülő program, amely az ágazat fejlesztését hivatott elő­segíteni, a miniszter véleménye szerint már jövőre is javíthatja az élelmiszer-gazdaság kilátásait. A nagyobb változást azonban minden bizonnyal csak 1996-ban érzékelhetik majd az érintet­tek, amikor megindulhat e fontos nemzetgazdasági ágazat fel- emelkedése. Mentusz Károly Sikerrel mutatkozott be az építőknek a Vásár Agriában nemrég zárult rendezvény- sorozatán a veszprémi székhelyű Schiedel Kft. Az osztrák tulajdonú társaság falazóblokko­kat, valamint a szakemberei által kifejlesztett kéményt mutatott be. Ez utóbbi az energiata­karékos fűtést segíti elő. (Fotó: Perl Márton) A GAZDASÁG HÍREI „Vádlottak padján” a Goldstar Tisztességtelen verseny címén beperelte a dél-koreai Gold­star elektronikai céget egy óri- ásképemyőket gyártó kínai vállalat, s ezzel először fordul elő, hogy kínai cég ilyen okból indít pert külföldi gyár ellen. A Közép-kínai Képernyőgyár 42,5 millió hongkongi dollárt követel a Goldstartól amiatt, hogy az 1990-es pekingi Ázsiai Játékokon a kínai cég által gyártott eredményjelző tábla alá a dél-koreaiak „Goldstar audio and Video” felirattal reklámtáblát helyez­tek el. A kínai elektronikai társa­ság azt sérelmezi, hogy a fel­irat miatt a nézők joggal azt gondolhatták, hogy a kijelző dél-koreai gyártmány. A Goldstar eddig nem reagált a kínaiak panaszára. (Napi Gazdaság) Autópálya Moszkva és Szentpétervár között? Az ezredfordulóig több mint másfélszeresére, 1,5 millió ki­lométerre növekszik a kiépí­tett autóutak hosszúsága Oroszországban, ha megvaló­sul a kormány erre vonatkozó átfogó fejlesztési programja. Vitalij Jefimov közlekedési miniszter szerint a meglévő 927 ezer kilométernyi útból csak 560 ezer kilométer asz­faltozott. Moszkvai kereskedelmi rá­diók beszámolója szerint fel­merült az a lehetőség is, hogy Moszkva és Szentpétervár kö­zött fizető autópályát építenek, erre azonban csak magánvál­lalkozás keretében kerülhet sor. (Világgazdaság) Privatizáció Argentínában Az argentin kormányzat a pri­vatizációs folyamat folytatá­saként többek között az ország valamennyi repülőterét, mind a három atomerőművet, a pos­tát és a legnagyobb petrolké­miai üzemet tervezi magán­kézbe adni 1995 végéig. Domingo Cavallo gazdasági miniszter arról is beszámolt, hogy az állam pénzügyeinek rendben tartása érdekében a jövőben csökkenteni kell a közszolgálatban dolgozók lét­számát. Annak ellenére teszik ezt, hogy a független gazda­sági kutató intézmények átla­gosan a bruttó nemzeti termék 0,6 százalékának megfelelő költségvetési többletet való­színűsítenek az idén a dél-amerikai országban. (Világgazdaság) Újabb nemzetközi hitelek Szlovákiának Az iparilag fejlett országok G-24-es csoportjának képvi­selői Pozsonyban tanácskoz­nak, hogy elvégezzék az utolsó simításokat a gazdasági reformok támogatására kilá­tásba helyezett 245 millió dol­láros hitelmegállapodáson - közölték a pozsonyi pénz­ügyminisztérium illetékesei. A legnagyobb összeget, 60 millió dollárt Japán adja, őt Ausztria követi 20 millióval. Az AG-24-es csoport azután jelezte készségét a hitel folyó­sítására, hogy a Nemzetközi Valutaalap az idén júliusban jóváhagyott egy 263 millió dolláros készenléti hitelt az 1994-95-ös évre. (Világgazdaság) Nem lesz ötnapos munkahét Kínában A kínai kormány egyelőre el­halasztotta az ötnapos munka­hét bevezetésével kapcsolatos terveit - írta a China Daily című napilap. Az idén márci­usban 48 óráról 44-re szállí­totta le a heti munkaidőt. Ez­zel lehetővé vált, hogy a kína­iaknak kéthetente két szabad­napjuk legyen a hét végén. (Világgazdaság) Szlovén rekordbevétel az idegenforgalomból Minden idők legnagyobb be­vételére, egymilliárd dollárra számít idén az idegenforga­lomból a szlovén gazdasági minisztérium illetékes állam­titkára. Tavaly 728 millió, 1992-ben 660 millió dolláros volt a bevétel. Mindamellett az államtitkár leszögezte, hgoy az országba látogató külföldiek száma így is a fele a Jugoszlávia felbom­lása előttinek. Ez év első hét hónapjában 861 ezer turista kereste fel Szlovéniát, annak kedvelt részeit. (Világgazdaság) Mennyivel emelik az energia árát...? Mint lapunkban is beszámol­tunk róla, az elmúlt hét végén Horn Gyula miniszterelnök egy rádiónyilatkozatban kijelen­tette, hogy átlagosan harminc százalékkal emelik az energia árát. A szolgáltatók azonban különböző mértékben növelnék a tarifákat. Mindezeket a Magyar Ener­giahivatal nemrég felülvizs­gálta, és elkészítette saját javas­latát. Erre vonatkozóan tart a tárcaegyeztetés, amelyről rész­leteket nem hoztak nyilvános­ságra. Annyi azonban bizo­nyos, hogy a hivatal öt és 36 százalék közötti növelésre tett javaslatot. Készülődés a bábolnai napokra A kedvező tapasztalatok alap­ján immár harmadik alkalom­mal rendezik meg a bábolnai nemzetközi gazdanapokat. A szeptember 21-24. között tar­tandó eseménysorozaton más­félszáz hazai cég vesz részt, de a külföldi kiállítók száma is várhatóan meghaladja a százat. Mint dr. Papócsi László, a Bábolna Rt. vezérigazgatója elmondta, a mezőgazdaság fej­lesztésében a jövőben jelentős szerepet kell vállalnia a kor­mánynak. Szükség van arra, hogy a gazdálkodást érintő megfelelő jogszabályokat mi­előbb megteremtse. Lényeges­nek tartja, hogy a részvénytár­saságot nemzetközileg is ver­senyképessé tegyék. A jövőben a brojlercsirkére alapozott, a to­jást és a keveréktakarmányt előállító, valamint az élelmi- szeripari és a vágóállatokat hasznosító ágazat lesz a megha­tározó a részvénytársaságnál. VALUTA Vételi Eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font 165,82 168,82 Ausztrál dollár 79,78 81,12 Dán korona 17,52 17,82 Finn márka 21,36 21,70 Francia frank 20,23 20,57 Görög drachma (100) 45,50 46,30 Holland forint 61,79 62,83 ír font 163,95 166,75 Japán yen (100) 108,11 109,97 Kanadai dollár 78,39 79,91 Kuvaiti dinár 360,56 367,22 Német márka 69,31 70,51 Norvég korona 15,76 16,04 Olasz líra (1000) 68,18 69,40 Oszt. schilling (100) 985,131001,83 Spanyol peseta (100) 83,19 84,65 Svájci frank 82,91 84,23 Svéd korona 14,13 14,37 USA-dollár 107,22 109,22 ECU (Közös Piac) 131,94 134,18

Next

/
Thumbnails
Contents