Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-09 / 212. szám
1994. szeptember 9., péntek Eger Es Körzete 5. oldal A fűzfát kivágták, pótlását biztosítják Az egri polgármesteri hivatal főmérnöki irodája tájékoztatja a lakosságot, hogy a Hatvani temető előtt lévő fűzfát kivágták, mivel annak idején valakik szabálytalanul a csapadékcsatorna nyomvonalára ültették. Az idők múlásával gyökere a csatornarendszert átszőtte, és lehetetlenné tette a vízelvezetést. A kivágott fűzfát - most már szabályos helyre - hamarosan pótolja az iroda. Ismét „keris” siker az országos döntőn Az egri Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola III/D osztályos tanulói részt vettek a Kossuth-évfordulóra meghirdetett országos versenyen. Az alapítvány kuratóriuma a napokban értesítette az intézményt, hogy a diákok „Kossuth és a gasztronómia”, valamint a „Kossuth és a has költészete” című pályázatokon harmadik helyezést értek el. A középiskolások - osztályfőnökük, Matúzné Nagy Ildikó vezetésével - Monokon vehetik át az értékes díjat és a vele járó pénzjutalmat, amit kutatásra használnak fel. Családi diszkont a legolcsóbb árukkal Korábban már beszámoltunk arról, hogy az Egri Családsegítő Intézet az Északi-lakótelepen családi diszkontüzletet alakított ki a nyugdíjasok házában. A boltban a legolcsóbban kaphatók a tartós és féltartós alapvető élelmiszerek. Az önkormányzattól kapott utalványokat is beválthatják itt a családok és az egyének. Rendezési tervek a városháza aulájában A következő közgyűlésen tárgyalja az egri képviselő-testület a délkeleti és az északi városrész rendezési tervét. Ez utóbbi a Vallon és a Cifrakapu utcák által határolt területre vonatkozik. A terveket a városháza aulájába közszemlére kifüggesztették. A már említett elképzeléseket szeptember 26-áig tanulmányozhatják az egriek, és fűzhetik hozzá véleményüket a helyszínen, vagy a főépítészeti irodába címzett levélben (Eger, Dobó utca 28. szám). A patakszegélyt díszítő virágok sokakat lenyűgöztek, nem úgy a mederben lévő dús növényzet. (Fotó: Perl Márton) Egri séta - bosszankodások, örömök Annak kapcsán, hogy a megyeszékhely is indult a virágos városok versenyében, a helyi televízióban az illetékesek nyilatkoztak erről a nem éppen könnyű, s komoly pénzeket jelentő kérdésről. Egy egri betelefonált a szerkesztőségbe, és szóvá tette: hiányolja az ablakok virággal való díszítését. A városi ön- kormányzat képviselője joggal utalt annak költséges voltára. Sajnálatos módon senki nem említette, hogy messze példamutatóan, a város központjában, az egyik legjelesebb műemlék épületünknek, a Líceumnak valamennyi homlokzati ablakát és erkélyét változatosan szép virágözönnel ékesítették. Nem értek a virágok árához, da az bizonyos, hogy az Esz- terházy Károly Tanárképző Főiskola nyilvánvalóan tekintélyes költség árán vállalta, hogy példát mutat más intézményeknek e téren. Remélem, az önkormányzat méltán jutalmazni fogja főiskolánk szép tettét. Úgy tudom - a képviselő-testületi közgyűlésen elhangzottak alapján -, hogy az Eger-patak medrének tisztítása a vízügyi igazgatóság feladata, s annak költségei nem városunkat terhelik. Vajon a szakemberek végigsétáltak-e a városunkat keresztülszelő patak partján? Ha nem, vajon felhívták-e figyelmüket feladatuk teljesítésére? Az azonban bizonyos: a kis patak állapota ma már botrányos képet mutat egyes területeken. Kivált a Klapka utcai hídtól délre egyre dúsabb vegetáció borította el a medrét, s ennek folytán zegzugos menetet alakított ki a patak magának. Nem is szólva például éppen a strandhíd közelében lévő patakszakasz állapotáról. A télen elpusztult dús növényzet a vízbe rogyva rothadásnak indult, és rostozata közé iszap és salak rakódott le, s újabb, kisebb-nagyobb szigeteket hozott létre. A patak egyre tekergőbbé válik. Emlékezetem szerint utoljára 1960-ban, a városi tanács akkori útkarbantartó részlege végezte el az alapos és szakszerű munkát. Néhány hete egy budapesti szakember arról tájékoztatott, hogy igen súlyos összegekkel többe kerül majd e munkálat, mintha azt évekkel korábban elvégezték volna. Egyben mindenképpen érdemes lenne a főiskola növénytani tanszékének - a diákok bevonásával - feltárni és feldolgozni az Eger-patak medrében elburjánzott növényvilágot. Csaknem ötven esztendeje lakom a patak mellett, illetve annak közelében, de állíthatom, olyan növények telepedtek meg a mederben, amelyeknek annak előtte se híre, se hamva nem volt, nem mutatkozott. Minden rendelet és törvény annyit ér, amennyire azt végrehajtják. Ezt a mondást, tényt nem én találtam ki, ez örök érvényű megállapítás. Nem másért idézem most fel e bölcsességet, mint azért, hogy szóvá tegyem és megállapítsam: bár rendelkezik városunk kiváló ebtartási szabályrendelettel, de bizony, eleddig csupán az Érsekkertből tiltották ki az ebeket, de hogy mi a helyzet a város különböző pontjain, városrészein, ott semminemű változás nem történt. A játszóterek közelében továbbra is ott hancúroznak a kisebb-nagyobb kutyusok. Van olyan kétszobás lakás, ahol a négy bérlő mellett két jókora farkaskutya is lakótársként éldegél. A szájkosárról pedig ne is ejtsünk szót! Oly ritka, mint a fehér holló. Félreértés ne essék! Én kifejezetten kutyapárti vagyok, míg panellakásba nem költöztem, mindig volt kutyánk. Nemegyszer már azt is tapasztaltam, hogy az autóbuszra felszálló polgártársunk ugyan pórázon hozott magával egy jókora kutyát, de szájkosár nélkül, s bizony a gépkocsivezető ezt szó nélkül eltűrte. Néhány utas morgolódására a kutyás férfiú eléggé nyers hangon kioktatta a nyugtalan- kodókat: ne bántsuk kedvencét, hiszen kutyája nem harapós, olyan jámbor szegény, és hiába tenne fel rá szájkosarat, az eb ki nem állhatja, nem tűri. Nem tudom, hogy a szabályrendelet szerint kinek a feladata a helyes ebtartási előírások betartásának ellenőrzése. Az biztos, sem én, sem pedig széles körű baráti köröm sem tudója ennek. De bizonyos, hogy semmi javulás nem tapasztalható az ebtartási anomáliák terén. Láthatóan minden maradt a régiben - kivéve az Érsekkertet. Sugár István Tárkányi lakodalmas a német Dickenschiedben A felsötárkányiak kétéves kapcsolatra tekinthetnek vissza a Németországban lévő Dickenschied községgel. A német kulturális küldöttség tavalyi vendégszereplését viszonozta a Bakondi Simon polgármester vezette 50 tagú delegáció. Az innsbrucki pihenőt leszámítva húszórás autóbuszos utazás végén érkeztek a képviselők és a Rozmaring néptáncegyüttes a rajnai helységbe, a Mainz városhoz közeli, hétszáz lakosú faluba. A családoknál történt szállásfoglalás után Manfred Kuhn polgármester a helyi fúvószenekar közreműködésével a település határában köszöntötte a magyar vendégeket, és felavatta a testvérkapcsolatot szimbolizáló táblát. Az 1993-ban aláírt alapító okirat szellemében zajlottak a további események. Zsúfolt programot szerveztek a vendéglátók, amelyben szerepelt rajnai hajókirándulás, koblenzi városnézés, működő palaüzem és bányamúzeum megtekintése. Betekintést kaptak a tárká- nyiak a nyugati robottechnika alkalmazási lehetőségeiről a Telecom vállalat simmemi telephelyén. A rendkívül szívélyes baráti vendéglátást viszonozva, a zárónapon magyar estet szerveztek a vendégek. A helyi kézműipari vásárhoz kapcsolódóan a Rozmaring együttes a Haddel- liadd zenekar kíséretében tárkányi lakodalmassal lépett a mintegy ötszáz főnyi közönség elé. A hagyományőrző műsorral, a gyönyörű népviselettel nagy sikert arattak, és igazi fesztiválhangulatot varázsoltak a főtérre, ahol Boros Gyula és Boros Csaba szakácsok magyaros pörkölttel és palacsintával kedveskedtek a házigazdáknak. Az ételekhez a felsőtárkányi Vitamin Kft. minőségi vörösborait fogyaszthatták a résztvevők. A kulturális bemutatók után Bakondi Simon polgármester Felsőtárkány zászlaját adta át Manfred Kuhnnak. A két falu képviselő-testülete a testvérkapcsolat jövőjéről tárgyalt, és körvonalazódtak a következő év programjai. A mostani kulturális műsorváltás bővülhet gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokkal, és a sport területén is. A hunstrücki dombok szép környezetében fekvő, rendezett és barátságos német község jó példa lehet gazdasági, idegen- forgalmi szempontból a fejlődésben lévő Felsőtárkány számára. Az ott tapasztaltak Tár- kányban is hasznosíthatók. A küldöttség tagjai megismerhették a német polgárok napi életvitelét, gondjait, munkáját. A jövőben tehát a két falu lakóin múlik, hogy milyen tartalommal töltik ki a képviselő-testületek európai színvonalú együttműködését. Bajzát Rafael Az iskoladráma és a barokk Háromnapos tudományos ta- nácskpzás zajlott a napokban az egri Érseki Gyűjteményi Központ előadótermében, Az iskoladráma és a barokk címmel. A rangos eseményt az MTA Irodalomtudományi Intézete, az ELTE magyar irodalom tanszéke, a Magyar Színházi, valamint a miskolci egyetem bölcsészettudományi intézete szervezte. Mint kiderült, nem volt véletlen, hogy éppen Egert, a barokk emlékeiről nevezetes várost választották a találkozás színhelyéül. Ez már a huszadik találkozó volt ebben a témakörben - kaptuk az információt Kilián István irodalomtörténésztől. A legfőbb céljuk: a nemzetközi barokk-kutatás központja Eger legyen. Ennek érdekében nemcsak hazai, hanem külföldi, elismert kutatókat is meghívtak. Itt volt a Párizsban élő Jean Marie Valentin, aki pillanatnyilag Európában a téma legjobb szakértője. Színvonalas előadást hallhattak az érdeklődők a manchesteri Nigel Griffintől, ő az európai színjátszás bibliográfiáját térképezte fel, s írta meg átfogó tanulmányai után. Hasonlóan izgalmas kérdésről szólt az aacheni Dieter Breuer, aki elsősorban a keresztény színházzal foglalkozik. A magyar előadók közül érdemes kiemelni Bécsy Tamás megállapítását, miszerint Madách Imre és Katona Józsej művein kívül is születtek jelentős magyar drámák. A XVII- XVIII. században kiváló szerzők alkottak, akik latinul vagy magyaml írtak, sokszor névtelenül. Jövőbeli folytatásként szeretnék elérni, hogy patronálok segítségével pályázatot hirdessenek régi magyar drámák előadására. A színműveket verseny keretében mutatnák be. A tanácskozás ideje alatt két darabot is bemutattak: a ciszterci templomban a XVIII. századból való gyöngyösi pásztormisét Csörsz Rumen István és a Musica Historica együttes, a budapesti Szent Család egyházközösség pedig Jantsó Ferenc: A gazdag és a szegény Lázár történetét adta elő. (b.p. gy.) Ég áldja, Szabó tanár úr... Kiszámíthatatlanul, hirtelen jött érte a halál. Feleségét, kisuno- káját vitte kocsival a vasúti pályaudvarra. Elköszöntek egymástól - de senki sem sejtette, hogy immár örökre. Szabó Endrét szinte mindenki ismerte Egerben. Amióta, 1948-ban megalakult a tanárképző főiskola azóta tanított, oktatott, nevelt a városban. Generációk nőttek föl „ a keze alatt”. Pedagósusként több mint negyven évet dolgozott. Az egri tanárképző főiskola 2. számú Gyakorló Általános Iskola igazgatójaként 1981-ben ment nyugdíjba. Hajdani tanítványai azóta már mérnökök, orvosok, választott hivatásuk elismert szakemberei. A Tanár úr immár nem kísérheti figyelemmel pályafutásukat. Élete táblájáról végleg letöröltetett a dátum... Álljunk meg egy percre a Mária-szobornál Immár tizenkét éve, hogy Eger szépségének és történeti értékeinek megőrzésén munkálkodik a városszépítő egyesület. Legutóbb a Farkasvölgyben található Mária-szobrot állították helyre. Ennek ünnepélyes megáldására Szent István-nap előestéjén került sor. A környék lakói szép számban gyűltek össze, hogy részesei legyenek a Czakó István kanonok úr által végzett felszentelési szertartásnak. Bevezetőjében dr. Löjfler Erzsébet, az egyesület titkára elmondta, hogy a szobor sokáig igen rossz állapotban állt eredeti helyén. Ma egy kicsit - néhány méterrel - távolabb kellett felállítani az időközben megépült trafóház miatt. A hozzá tartozó haranglábat már néhány éve helyrehozatták a városszépítők. Köszönetét mondott azoknak, akik a legtöbbet tettek azért, hogy a Má- ria-szobor megújulhasson. A szomolyai Bene Miklós kőfaragó mesternek és fiainak, akik a talapzatot faragták. Deák Endrének, a Dobó István Vármúzeum munkatársának a restaurálási munkáért. A kertészeti és tereprendezési munkálatokért pedig Sós Istvánnak, a Városgondozási Kft. vezetőjének. Mostantól mi is megállhatunk egy percre a szobor előtt, gyönyörködhetünk benne és elgondolkodhatunk azon, milyen jó, hogy vannak városunkban olyan emberek, akik mindezeknek a szépségeknek ápolói és gondozói. Ők a városszépítő egyesület tagjai, már számtalan hasonló városképi jellegű szobor helyreállításában, megmentésében vettek részt. így például a viadukt lábánál álló Mária-szobor és harangláb elkészítése. Valamint a ciszterci templom kocsifelhajtójának kapuján álló Szt. Mihály és Szt. Gábor arkangyal, Szt. József és Nepo- muki Szt. János alakjai. Nemrégiben készült el a Fellner utcai Szt. István-szobor és -kút. Befejeződött a Batthyány-féle kerti pavilon restaurálása is. Jövőbeli tervként pedig egyik eddigi legnagyobb munkájukra készülnek a Bazilika és a Lyceum díszkivilágításának megvalósítására. Ehhez jelentős anyagi támogatást nyújt a Főegyházmegyei Hatóság és a Philip Morris Alapítvány. Remélhetőleg a városban élők és a turisták is hamarosan megcsodálhatják legújabb vállalkozásuk eredményét. B. Papp Györgyi A Mária-szobor a haranglábbal (Fotó: Perl Márton)
