Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-05 / 208. szám

1994. szeptember 5., hétfő Heves Es Körzete 5. oldal Tanfolyamok munkanélkülieknek A szeptember beköszöntével többféle tanfolyamot is szervez a Heves Megyei Munkaügyi Központ hevesi kirendeltsége. Pék szakmát tanúsító bizonyít­vány megszerzését ajánlják munkanélkülieknek. Emellett a helyi Eötvös József Szakközép- iskolában ács-állványozó, szo­bafestő és mázoló képzést ter­veznek. Arról is szó van, hogy- kellő jelentkező esetén - a hevesi 4. számú általános isko­lában nőiruha-készítőket ké­peznek. Bővebb felvilágosítást a munkaügyi központ kirendelt­ségén adnak Hevesen, a Szere­lem Alfréd u. 28. alatt. Telefon és fax: 345-251. Fotó-„párbaj” hevesi amatőröknek Két hónapig tart nyitva a hevesi Eötvös József Gimnázium és Szakközépiskola aulájában a városban tevékenykedő amatőr fotósok kiállítása. A tárlaton bemutatott képanyag alapján a nézők szavaznak majd arról, hogy kit tartanak Heves legjobb amatőr fotósának. Szövetkezeti támogatás- iskoláknak A Tárnáméra és Vidéke Afész igazgatósága legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy az ellátási te­rületén levő hét iskolának - a tanévkezdéshez - anyagi támo­gatást nyújt. Ennek nagyságát a településeken élő szövetkezeti tagok létszámának arányában állapítják meg. Mindezt a kö­zeljövőben a helyi intéző bi­zottságok juttatják el az érintett iskoláknak. Hevesen próbáltak az egri színészek Egy korábbi megállapodás alapján augusztus 30-tól szep­tember 2-ig helyszíni próbákat tartottak Hevesen, a Móricz Zsigmond Művelődési Köz­pontban az egri Gárdonyi Géza Színház művészei. Ats Gyula, Jászai-díjas színművész irányí­tásával készültek arra a megyei bemutatóra, amelyet az alföldi város intézményének színpadán tartanak majd. Az egyeztetések alapján ok­tóber 21-én és 22-én bemutat­ják Robert Thomas: Szegény Dániel című komédiáját. (Fotó: Fehér Miklós) A fogacsi búcsú ma is sokakat összeköt Pusztafogacs még az ’SO-es években a magyar tanyavilág jel­legzetes „ékszerdobozát” jelentette. A hajdani, Tárná menti földbirtok száz apró tanyáján a puszta semmi máshoz nem hasonlítható szokásaival együtt élő közel félezer embernek adott otthont, munkát, küzdelmet, életet. A szilaj életű ottaniak előbb iskolát, majd „összkomfortos” kultúrházat építettek. Mind­ezeket villannyal, telefonnal tetézték meg, ami egyenesen „hallatlan” nagy merészség­nek tűnt ez idő tájt, de volt. Az összetartozás varázsát a puszta közepén, a dombtetőn szabadon álló egyhajós, tor­nyos barokk kápolna jelen­tette, amelyet 1766-ban Al- másy földbirtokos építtetett. A ’60-as évek téeszesítésével az ékszerdoboznak számító ta­nyavilág a kényszerelmúlás ál­lapotába került, csupán az Is­ten háza maradt mementóul az utókornak. A Nepomuki Szent János- kápolna megmentésére meg­mozdulok közül a „frontembe­rekkel” beszélgettünk a szán­dékokról, az elképzelésekről. Kaszab János tamaörsi gye­rekként gyakori látogató, az ’50-es évektől pedig Fogacs- hoz kötötte életét.- Még suttyó gyerek voltam akkor - emlékszik vissza -, rengeteget játszottunk a temp­lom kertjében, amely gyö­nyörű volt. Nyírott sövények­kel, csodálatos, örökké nyíló virágokkal úgy nézett ki, mint egy hatalmas virágtenger. Kö­rülölelték azok a hatalmas év­százados fák, amelyeken bronz emléktáblák hirdették a tanyavilág hősi halottainak emlékét. Még most is elnyo­módik a lelkem, ha visszahal­lom emlékeimben a végtelen esti csöndet árasztó harang­szót. Egy kicsit a fiatalságom jut eszembe. Minden hónap utolsó vasárnapján tartottak itt istentiszteletet, búcsú pedig május derekán volt. Mára már csak a kápolna maradt. Ma­radványai hirdetik a hajdani életet. Tavasszal újraélesztet­tük a búcsút - mondja elége­detten. - Sokan, nagyon sokan voltunk. Talán félezren is. Az ország minden részéből jöttek azok a fogacsiak is, akik még élnek. Olyan volt ez, mint ta­lán az iskolában az érettségi találkozó. Akkor jött az a gon­dolat, hogy most magunknak, majdan az unokáinknak meg kell menteni a kápolnát, erede­tiben kell pompáznia ennek a barokk ékszerdoboznak. Túri Margitnak, akit a vi­dékhez. köt munkája, a gyer­mekkorát jelentette a fógacsi puszta.- Itt születtem, itt is jártam iskolába, innen kerültem el a középiskolába - mondja eltű­nődve. - Az itteni nyíltszívű, kérges kezű emberek tiszta ízű hagyatékából élek ma is. Csak az tudhatja, milyen volt a sok-sok szentjánosbogár-fé­nyű téli tanyasi este hangulata, a hófúvásban a templomba igyekvők látványa, aki maga is benne élt. A búcsúba lobo- gós zarándokmenetek érkez­tek a környék falvaiból, a bú­csú estéjén pedig hét országra szóló népvigalom volt a pajtá­ban, amelyen ott volt a tanya­világ apraja-nagyja. Az iskola körzetesítésével a gyermekek után mentek a szülők is, el­hagyván a vidéket. Most fel­támadni látszik poraiból az egyetlen emlék, a kápolna. Se­gítője vagyok azoknak, akik szeretnénk, ha eredeti állapo­tába kerülne az épület, amely idő kérdése csupán. Varga Bertalan a székhely­község, Tárnáméra plébánosa szeretettel emlékszik vissza a tavasszal történtekre:- A hívektől többször hal­lottam a kápolnáról, kimen­tem, láttam: gyönyörű barokk, valamikor pompás környe­zetbe „ültetett” épület, de most a huszonnegyedik órában van, hiszen a tető berogyva, fű nő a falon. S akkor jött az ötlet: mi történhet, ha a névadó Nepo­muki Szent János ünnepén évente szentmisét mondanánk a romokon. A tavaszi istentisz­teleten a vártnál jóval több résztvevő vette körül a kápol­nát. Közel 60 ezer forint per­selypénz gyűlt össze, ami az épület eredetivé tételének öt­lete, s alapja is. Nagyon sokan tettek akkor, s azóta is ígére­tet. Akik tehetik, anyagi segít­séget, mások fizikai munkát ajánlották a kápolna megmen­tésére. Az a tervünk - mondja a plébános -, hogy az idén a tetőszerkezetet hozzuk rendbe, aztán meg kell erősí­teni a kupolát, s jöhet a vako­lás, ajtók, ablakok rendbeté­tele. Nincs szándékomban visszavinni a barokk oltárt - azt a tarnamérai Almásy-kas- télyban állítjuk ki -, hanem a közelben épen maradt védő­szent szobra kerül az oltár he­lyére, előtte egy modem épí­tésű szembeoltárral. Éven­kénti engesztelő szentmisét tervezünk, esetleg gyalo­gos-zarándoklattal egybekötve minden idesereglő, jóakaraté emberrel közösen. Az emlék­hely újjávarázsolását a hívek támogatják, várjuk tehát a környező önkormányzatok, a műemlékvédelem, s mindazok anyagi támogatását, akik hisz­nek az egyházi értékek terem­tésének varázsában. Cseh Béla Ma: felvételi vizsgák a hevesi zeneiskolában Fontos eseményre invitálják ma délután két órára a Hevesi Állami Zeneiskola tanárai azokat a gyerekeket, akik az új tanévben valamelyik tan­szakra jelentkeztek. Felvételi vizsgát tesznek, és akiknek sikerül a megméretés, azok beíratására is sor kerül a hely­színen. Értesülésünk szerint zon­gora, hegedű, gitár, fúvósok tanszakokon tanulnak majd a növendékek. Az iskola életé­ben a harmincadik - jubile­umi - tanévet holnap délután öt órakor nyitják meg ünnepé­lyes keretek között az oktatási intézmény udvarán. Rossz idő esetén a Móricz Zsigmond Művelődési Központban tart­ják a megnyitót. Az új tanév kezdetére az iskola hangszereit kijavítot­ták, illetve karbantartották, így a növendékek megfelelő körülmények között kezdhe­tik a tanulást. Egyébként a jubileumi tanév tiszteletére októberben különböző rendezvényeket szerveznek. Magas elismerés az öregek gyógyításáért Mint lapunkban nemrég be­számoltunk róla, a közelmúlt­ban Egerben, a Szent István- napi ünnepség keretében a He­ves Megyéért címmel tüntették ki dr. Szegő Imre hevesi főor­vost, az orvostudomány kandi­dátusát. Olyan ember részesült ebben a a magas elismerésben, aki hosszú évek munkájával tel­jes joggal kiérdemelte azt. A ki­tüntetés kapcsán beszélgettünk vele további munkájáról, el­képzeléseiről.- 1954 óta dolgozom Heves megyében - emlékezik a kezde­tekre.- Kórházi orvosként kezd­tem, majd később két évtizeden át több helyen is voltam kör­zetben. Azt követően kerültem Hévesre, a szociális otthonba, ahol röviddel ezelőtt adtam át az igazgató főorvosi teendőket az utódomnak. Szeretem ezt a megyét, és nagyra értékelem az elismerést, amelyet - úgy érzem - az otthonban lakó emberek gyógyításának szentelt évek megbecsüléseként kaptam.- Mivel foglalkozik most?- Mióta „letettem” az igazga­tóságot, azóta újra „csak” a gyógyításnak élek. Ellátom a betegeimet a szociális otthon­ban és a gerontológiai gondo­zóban.- Mik a jövőbeli tervei?- A Soros Alapítványtól kap­tam támogatást egy új módszer kidolgozásához. A neve: HOS­PICE.- Ennek az a lényege, hogy az elmúlt években az emberek többsége otthon, a saját, meg­szokott környezetében várta az elmúlást, de a mai világban ez nagyon sokaknak nem adatik meg. Ők kórházakban, „sze­mélytelen környezetben” ké­szülnek az elmúlásra.- Az említett módszer a sú­lyos betegek és haldoklók ellá­tását - lehetőségek szerint -, a család pótlását foglalja magá­ban. Ennek a gyakorlatban való kipróbálása és tökéletesítése most szeptemberben kezdődik, így az eredményekről csak ké­sőbb tudok majd többet mon­dani. Molnár Csilla Dr. Szegő Imre (középen) a kitüntetés átvételekor. (Fotó: Perl Márton) Önkormányzatok anyagi segítsége a tanévkezdéshez A múlt héten elkezdődött az új tanév. Ezt megelőzően a Tárná menti településeken te­vékenykedő önkormányzatok is - lehetőségeik alapján - igyekeztek anyagi segítséget nyújtani a gyermekes csalá­doknak. Értesülésünk szerint Kom­lón például erre a célra hat­százezer forintot különítettek el. Ebből teljes egészében megtérítik a faluban tanuló 217 általános iskolai tanuló tankönyveinek árát. Vala­mennyi középiskolás korú gyereknek négyezer, az egye­temekre és főiskolákra járó hallgatóknak személyenként ötezer forintot adtak. Tarnamérán az önkor­mányzat úgy döntött, hogy az általános iskolás korú tanu­lóknak személyenként 1200, a középiskolásoknak 1500, míg az egyetemistáknak és főisko­lásoknak egyszeri támogatás­ként kétezer forintot ad. Azt is megtudtuk, hogy Erken a képviselő-testület határozata alapján az általános iskolások fejenként kétezer, a középis­kolások háromezer, míg a fel­sőoktatási intézményekben tanuló helybeliek négyezer forint támogatást kapnak. Tarnazsadányban arról tá­jékozódtunk, hogy az általá­nos iskolásoknak ötszáz, a kö­zépiskolásoknak kétezer, míg az egyetemekre és főiskolákra járó zsadányi hallgatóknak háromezer forintot szavaztak meg a testületi tagok. A hevesi hitelszövetkezet vonzóbb betéti feltételeket kínál a lakosságnak... A Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet átalakulásából hitelszövetkezet jött létre a közelmúltban Hevesen. Miután az ország hajdan egyik legerősebb gazdaságában az átmeneti törvény lehető­sége alapján a tagság egy része saját kezébe vette vagyona irányítását, a kiválni nem szándékozó kisebbség - meglehetősen tekintélyes ingatlannal, jelentős készpénzzel, gyakorlott pénzügyi gár­dával - a pénzügyi szolgáltatások irányában látta jövője biztonságát. A hitelszövetkezet igazgató­ságának elnökétől, dr. Orosz Pétertől megtudtuk, hogy az or­szágosan is új kezdeményezés­ben a nagycenki, győri, debre­ceni és a hevesi egy időben kapta meg az Állami Bankfel­ügyelettől a nyitáshoz szüksé­ges működési engedélyt. A szakembereknek az volt a célja a nyitással, hogy azoknak a ta­goknak az érdekeit biztosítsa, akik a szövetkezetben hagyták vagyonukat, s onnan várják an­nak hasznosítását. Különösen fontos, hogy minél előbb, s mi­nél nagyobb betétállománnyal rendelkezzenek, ezért belátható időn belül 400 millióra szeret­nék fejleszteni forrásállomá­nyukat. Más pénzintézetek kí­nálatánál vonzóbb betét- és hi­telfeltételeket dolgoztak ki an­nak érdekében, hogy a lakosság bizalmát minél előbb megsze­rezzék. Úgy tartják, hogy az elmúlt évtizedekben elért ered­mények garantálják a hitelszö­vetkezet értékállóságát, ezért akinek ott van a pénze, bármi­kor megkaphatja. Elsősorban a nagybankoknak vagy az állam­nak kölcsönöznek. Természete­sen ez nem jelenti a hitelezéstől való elzárkózást, csak fedezet­rendszerét akarják kialakítani. A betétekből is többféle a kí­nálatuk. A kamatozó könyves­betéten, a takaréklevélen, a fo­lyószámlákon túl sávos kama­tozású szerződéses pénzelhe­lyezésre is van lehetőség. A magasabb betéti kamatok fize­tésére a szövetkezet „aktív te­vékenysége” a biztosíték, vé­delmét garantálják. Lényeges az is, hogy a bankfelügyelettől kapott engedély a számlaveze­tésre is kiterjed. Ez jelenleg csak a pénzforgalomra vonat­kozik, a tulajdonost a lekötött folyószámla-nyitásra, illetve hi­teligénylésre jogosítja. A bank­közi elektronikus átutalási rendszerre még nem készültek fel, az átutalások engedélyezése még hiányzik. De foglalkoznak majd egyéb pénzügyi tevé­kenységekkel, többek között valutaváltással, pénzpiaci esz­közök adásvételével is. Tapasztalatok szerint máris nagy az érdeklődés az intéz­mény szolgáltatásai iránt.- cseh ­Az első mise, a romos kápolna előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents