Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-01 / 205. szám
4. oldal Gazdaság 1994. szeptember 1., csütörtök A hazai cukorrépatermés biztosítja a szükségleteket... A vásár egyik nagydíjasa az Ipoly Bútorgyár Rt. Libra fantázianévre keresztelt irodaberendezése (Fotó: Perl Márton) Szlovén és lengyel nemzeti nap a megnyitón (Folytatás az 1. oldalról) A vásár ünnepélyes megnyitóját követően a szlovén cégek képviselőire terelődött a figyelem, ők - több magyar cégek küldötteivel egyetemben - a körcsarnok első emeleti tanácskozótermébe vonultak, hogy áttekintsék a két ország gazdasági kapcsolatait, illetve ismertessék szándékaikat, elképzeléseiket a potenciális partnerekkel. Fülöp Gábor, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára rövid köszöntőjében örömmel állapította meg, hogy a bejelentkezett 15 szlovén cég helyett jóval több képviseltette magát a találkozón. Ezt követően Bedina úr, a Szlovéniai Gazdasági Kamara főtitkára ragadta magához a szót. Mint mondotta, nemcsak a szomszédos ország vállalatai képviseltetik magukat a Vásár Agriában rendezvényein, hanem a határaikon túli szlovének, így például az olaszországi kisebbség, illetve a regionális gazdasági kamarák is jelen vannak. Ez már csak azért is jelentős, mert Magyarország igen fontos gazdasági partnere Szlovéniának. Bedina úr szerint az ilyen jellegű találkozókra nagy szükség van, amit az is mutat, hogy ezeken egyre többen vesznek részt és egyre jobban is sikerülnek. Mindenki tudja - folytatta akik ide eljönnek, hosszú távon gondolkodnak, hiszen az eredményeket azonnal aligha lehet remélni. A szlovén szakember szerint az export szerkezetével elégedettek lehetnek, lévén az leginkább kiváló minőségű végtermékekből áll, így ők a növekedésben bíznak, ami az exportorientáltság miatt igen fontos számukra. A reményeik azért tűnhetnek megalapozottnak, mert az együttműködés fejlesztésére megvan mindkét félben az akarat, a készség. Ugyancsak a keddi napra, reggel kilenc órára tervezték a szervezők a lengyel nemzeti nap hasonló célzatú megbeszéléseit, ám a megadott időpontban csak a külföldi cégek képviselői jelentek meg a tanácskozás helyszínén. A magyar kollégáik egy-két fővel képviseltették magukat. A találkozót végül egy későbbi időpontban, de megtartották. Kühne Gábor Mennyit ér az áram, ha magyar...? A Cukoripari Egyesülés becslése alapján a várható hazai cukorrépatermés alatta marad a korábbi 3,8-4 millió tonnás várakozásoknak. A mostani prognózis szerint a 106 ezer hektár vetésterületről 3,5 millió tonna cukorrépát fognak betakarítani. A tavalyi 2,1 millió tonnás termést így is jócskán meghaladó mennyiségből, átlagosan 12 százalékos cukorkinyerési rátával számolva, 420 ezer tonha körüli cukor állítható elő, Elmondta., hogy az idegen- forgalom olyan ágazat, amely jelentős valutatermelő forrása az országnak. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelő helyet kapjon a gazdaságban. Hangoztatta, hogy lényeges az átalakítás annak érdekében, hogy a helyi önkormányzatok, a kamarák, a vállalkozói szervezetek nagyobb szerephez jussanak. Ez Heves megyére, illetve Egerre - mint elhangzott - különösen érvényes! Azt is kifejtette, hogy a költségvetés jelenlegi helyzetében nincs mód az adók csökkentésére, viszont szükség van az idegenforgalmi területen is bizonyos változtatásokra. Mindez annak érdekében történik, hogy az ágazat területén dolgozók kedvezőbb feltételek mellett tevékenykedhessenek. A szakértői becslések szerint egymil- liárd forintot meghaladó mérs ez elegendő a belföldi szükségletfedezésére. Még akkor is ki lehet zárni az importot, ha a cukortartalom a reméltnél alacsonyabb lesz, mivel az országnak 30-40 ezer tonnára becsülhető átmenő készlete maradt a tavalyi termésből. A múlt évben hazai cukorrépából 260 ezer tonna cukrot gyártottak, de emellett 230 ezer tonna cukorszirupot importáltak is, amiből további 128 ezer tonna cukrot nyertek. fékben növekedhet az adóbevétel, ha a fizetővendéglátás területén átalányadózást vezetnek be. Mint a hivatal elnöke hangoztatta, jelenleg a fizetővendéglátásban a szobák kilencven százalékát feketén adják ki. Dr. Schagrin Tamás javasolta, hogy az idegenforgalmmi beruházásokra is terjesszék ki azt a tíz évre szóló adókedvezményt, amely az exportcélú fejlesztésekre vonatkozik. A turizmusból származó bevételeket ugyanis úgy kell tekinteni, mint a belföldön megvalósuló „rejtett” exportot. A másik javaslat, hogy az ötven fő alatti kisvállalkozások adómentes beruházási céltartalékot képezhessenek. Az elképzelések között szerepel, hogy a szállodáknál 2-ről 5 százalékra emeljék az amortizációt. A falusi turizmus adókedvezményét is érvényesíteni kell. A Magyar Energetikai Hivatal főigazgatója nagyvonalúan bánik a számokkal. A minap kijelentette: a gáz- és áramszolgáltatók a mai árak kétszeresében, az ipari tárca illetékesei a mai árak másfélszeresében látnák reálisnak az árakat. Hogy mennyiben tartaná reálisnak a fogyasztó? Ezt egyelőre nem kérdezték meg. Igaz, nemrégiben Tatabánya lakói írtak levelet a kormánynak, járjanak közben az áramszolgáltatónál mintegy 2800 család adósságának elengedése ügyében, mert ha megfeszülnek sem tudják kifizetni a munkanélkülivé vált bányászcsaládok a tartozásaikat. Ilyen alapon persze szinte minden város és falu megírhatta volna a maga leveleit... De hát erre nem került sor. Mi lenne, ha egyszer a fogyasztó kerülhetne olyan helyzetbe, hogy megszabja, mennyit hajlandó fizetni valamilyen áruért? Gondolom, még az ötlettől is kileli a hideg az energiagazdákat. Pedig a húsiparosok a megmondhatói, mi történt akkor, amikor néhány éve az emberek egyszerűen nem voltak hajlandók megvenni a szerintük túl drágán kínált tőkehúsokat, és a boltokból tonnaszám visz- száruzták a romlott portékát. Persze, húst nem enni köny- nyebb, mint gyertyafénynél élni, hidegben vacogni. Ezt ők is tudják. Hogy végül is mennyit ér az az áram, vagy az a gáz, amit a magyar erőmüvekben, gázfeldolgozókban magyar munkások állítanak elő? Pontosan annyit, amennyit a magyar fogyasztó a magyar bérekből erre ki tud fizetni. Talán nem ártana, ha az energia-lobby tudomásul venné: baj, hogy a világ leértékeli a munkánkat, de még nagyobb baj lehet abból, ha az árak hazai diktálói viszont túlértékelik az emberek teherviselő képességét. Nem lehetne megpróbálni, hogy egyszer már a saját fogyasztásunkra szánt termékeink árait a saját béreinkhez arányítsuk? Jó lenne ezen igazán elgondolkodni. Ferenczy Europress A fogyasztók többet fizetnek... Júliusban a fogyasztói árak az előző hónapokhoz képest valamivel nagyobb mértékben, 1,3 százalékkal emelkedtek. Az elmúlt 12 hónap során az árak 20 százalékkal növekedtek. Januárban még az éves árnövekedés mértéke 17 százalék volt, februárban, márciusban nem változott lényegesen, majd májusban 18,3 százalékra, júniusban 19,2 százalékra emelkedett. A KSH szerint a júliusi árakat a hatósági intézkedések is befolyásolták. Ez jelentkezett a benzin árának többszöri emelésében. Egyes önkormányzatok is növelték a lakbéreket, és drágultak a külföldi gyógyszerek. Az emlékek a mának szólnak Különleges, nem mindennapos kiadvány megjelentetésére készül a Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény. A honfoglalás 1100. évfordulójára, 1996- ra várhatóan kiadják a Vízi emlékek útikönyvét. Mindez csaknem ezer adatot dolgoz fel a mintegy több ezer fellelhető szakmai emlékből. A nagy gyűjtő- és összeírómunka a vízügyi igazgatóságok közreműködésével már meg is kezdődött. A vizeink mentén ugyanis számos olyan „műtárgy”, látnivaló található, amely a turisták körében is érdeklődésre tarthat számot. A vízügyi múzeum alapfeladatának tekinti ezt a munkát, és munkatársai arra törekednek, hogy valamennyi hazai vízi emléket számba vegyenek, feltérképezzenek. Ezekhez tartoznak például az árvizet jelző táblák és védvonalak, a közkutak, a szivaty- tyútelepek, nem kevésbé az ágazatban egykoron tevékenykedett mérnökök síremlékei, a víztornyok, halastavak, öntözőberendezések, vízi erőművek. Tulajdonképpen ennek az óriási mennyiségű anyagnak a legérdekesebb adatait fogják megjelentetni az útikönyvben. A szerzők alapvető célja, hogy a ma már technikatörténeti különlegességekre - például egy múlt századi, gőzzel működtetett szivaty- tyútelepre, amelyet régen elfeledtek - felhívja a figyelmet. A technikatörténet ugyanis a kultúra szerves része. Még akkor is, ha jelenleg ez a gyakorlatban nem érvényesül. A leendő Emlékek könyve egy parányi lehetőség lesz ennek a megváltoztatására. Mentusz Károly Dr. Schagrin Tamás, az OIH elnöke vágta át a szalagot a Vásár Agriában megnyitóján. (Fotó: Perl Márton) A helyi szervezetek része az idegenforgalomban A Vásár Agriában megnyitóján az idegenforgalmi elképzeléseket is vázolta rövid beszédében dr. Schagrin Tamás, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára, az Országos Idegenforgalmi Hivatal új elnöke. Szigorúbb monetáris politika A Magyar Nemzeti Bank a múlt év december vége óta hat alkalommal emelte a repokamato- kat, s egyszer - június 15-én - a jegybanki alapkamat számottevően, 22-ről 25 százalékra emelkedett. A múlt év december végén a a visszavásárlási kötelezettséggel kötött értékpapír-adásvételi megállapodásoknál alkalmazott kamatok - az aktív oldalon - még 23 százalék körül alakultak. Az első jelentősebb kamatemelésre március végén került sor, amikor a repokamatok 24, majd május közepén 24,5 százalékra növekedtek. A kamat- emelkedés júliusban gyorsult, akkor a repokamat már 26,5 százalékot ért el, egy hónappal később újabb két százalékkal növekedett, 28,5 százalékra. A jelenlegi 31 százalékos kamat július végén alakult ki. A GAZDASÁG HÍREI Új bankjegy Ausztriában Három éven belül új ezerschillinges bankjegy kibocsátását tervezi az osztrák központi bank. A jelenleg érvényben lévő ezres a legrégebbi a forgalomban lévő bankjegyek közül. Az új kékhasú kibocsátását biztonsági megfontolások indokolják, mivel a régit könnyebb hamisítani, mint például az úgynevezett kine- grammal ellátott ötezrest. Az új pénz kibocsátásakor megváltozik a bankjegyen lévő portré is: Erwin Schrödringet az osztrák tudományos-kulturális élet egy másik híressége váltja fel. Egyetlen dolog akadályozhatja meg az új pénz kibocsátását: ha az Európai Unió addigra közös pénz megteremtését határozza el. (Napi Gazdaság) Növekedtek Kína valutatartalékai Kína valutatartalékai 1994 első hat hónapjában 50 százalékkal, 31,86 milliárd dollárra emelkedtek - írta legutóbbi számában a China Daily gazdasági hetilap. Június 30-án a tartalékok 69 százalékkal múlták felül az egy évvel korábbi szintet. Ez is bizonyítja, hogy a hatalmas országban erőfeszítéseket tesznek a valutatartalékok növelésére. (Napi Gazdaság) Alagút épül a Tokiói-öböl alatt A világ legszélesebb, tenger alatti alagútjának építését kezdték meg japán szakemberek a Tokiói-öböl alatt a hét végén. A 9,4 kilométer hosszú alagút része annak a 15,1 kilométernyi főútszakasznak, amely a Kavaszaki és Kiszara- dzu városa közötti távolságot hivatott megrövidíteni. A főút építése egy 4,4 kilométer hosszú híd és két mesterséges sziget építését is megköveteli: ezek a munkálatok már megkezdődtek. Az új úton a felmérések szerint 1997 áprilisától naponta 33 ezer autó közlekedik: számuk később 64 ezerre is emelkedhet. (Világgazdaság) Szaúd-Arábia benzint importál Szaúd-Arábia benzint importál az Öböl menti arab államokból, miközben saját termeléséből továbbra is exportál üzemanyagot - írja a MEES című közel-keleti íap. A lap szerint erre az a magyarázat, hogy a kormány felülbecsülte a fogyasztás várható növekedését. Az előrejelzések szerint az idén 4 százalékkal emelkedik a fogyasztás az országban, ami elmarad az 1992/93-as nagyarányú növekedéstől. (Világgazdaság) Közös közgyűlés lesz 1997-ben A Világbank és az IMF 1997-es közgyűlését Hongkongban rendezik - jelentette be a Nemzetközi Valutaalap. A döntés jelentőségét az adja, hogy a pénzügyi világszervezeteket már a pekingi kormány hívta meg, mivel addigra Hongkong ismét kínai fennhatóság alá kerül. Az ÍME közleménye szerint egyébként Nagy-Britannia is támogatásáról biztosította a döntést. (Világgazdaság) VALUTA vételi eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font 166,42 169,42 Ausztrál dollár 80,64 81,98 Dán korona 17,42 17,72 Finn márka 21,35 21,69 Francia frank 20,11 20,45 Görög drachma (100) 45,42 46,22 Holland forint 61,37 62,41 ír font 164,66 167,46 Japán yen (100) 108,99 110,85 Kanadai dollár 79,08 80,60 Kuvaiti dinár 363,29 369,95 Német márka 68,89 70,09 Norvég korona 15,69 15,97 Olasz líra (1000) 68,41 69,63 Oszt. schilling (100) 978,79 995,49 Spanyol peseta (100) 82,88 84,34 Svájci frank 81,75 83,07 Svéd korona 14,03 14,27 USA dollár 108,40 110,40 ECU (Közös Piac) 131,34 133,58
