Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-01 / 205. szám

1994. szeptember 1., csütörtök

Hatvan Es Körzete

5. oldal

Tanácskozik Hatvan képviselő-testülete

Ma délelőtt 10 órakor tartja soros ülését a város vezetése Hatvanban. Ennek keretében — napirend előtt - a képviselők megtekintik a városi kórház rekonstrukciós munkálatait. Az ülésen - többek között - szó lesz a költségvetési rendelet módosításáról, óvodai felvételi kérelmek elbírálásáról, a 7-es számú iskola igazgatói megbízásáról, továbbá pályázatot írnak ki a Kossuth mozi működtetésére is.

Petőfibányán enyhül a munkanélküliség

Az ipar leépülésével a munka- nélküliek aránya Petőfibányán meghaladta az országos átlag kétszeresét. Éppen ezért örülnek a helybéliek, hogy az utóbbi időben a helyzet javulni látszik. A Budapesti Csokoládégyárba az elmúlt napoktól kezdődően ötvenen járnak dolgozni, ugyanennyien pedig egy gödöllői, illetve gyöngyösi cégnél helyezkedhettek el. A távolabbi vidékekre a szállítást is megoldották.

Falunap Apcon - vigasságok, mulatságok

Szombaton kerül sor Apcon az immár hagyományossá vált falunapra, melynek programjában az eddigiektől is színesebb rendezvények, mulatságok kaptak helyet. A sportpályán, valamint a művelődési házban és környékén megtartandó eseményen lesz - többek között - játékos sportvetélkedő, női foci, szkanderbajnokság. Fellép Ihos József parodista, Csányi János operetténekes és a Lőrinci Asz- szonykórus, este 6 órától pedig divatbemutató, táncverseny és férfi lábszépségverseny várja a nagyérdeműt.

Sötétedés után diszkó és bál csalogatja parkettre a „géppus- kalábúakat”.

Emléktáblát avatnak az evangélikusok

Vasárnap délután 3 órakor a hatvani evangélikus templomba (Úttörő utca 5.) várják mindazokat, akik szeretnének részt venni a Sztehlo Gábor lelkész emlékére tartandó istentiszteleten. Az eseményen kerül sor az egykori személyiség emléktáblájának a felavatására is.

Kezdődhet a tanév Nagykökényesen is (Kaposi Tamás illusztrációja)

Hogyan segítik az iskolásokat?

Szeptember közeledtével a szülők vegyes érzelmekkel viseltetnek a tanévkezdést illetően. Egyre többen vannak, akiknek összeszorul a gyomruk, ha a várható kiadásokra gondolnak, ami érthető, hiszen évről évre jelentős áremelkedésekről érkeznek hírek. Arra voltunk kíváncsiak, a körzetünkhöz tartozó települések önkormányzatai hogyan próbálnak enyhíteni a családok beiskolázási gondjain.

Hatvanban a rászorulók tanszervásárlási utalványt kérhetnek, amely gyermekenként 500-tól 1000 forintig adható. Az összeghez környezettanulmány után, egyedi elbírálás alapján juthatnak az érintettek.

Lőrinciben az általános iskolások - csakúgy, mint eddig - ingyenesen kapják meg tankönyveiket, ám a magasabb szinten okulók számára megszűnik a tanszertámogatás.

Nagykökényesen is ingyenesek a tankönyvek, ám a füzetekért és a ceruzákért az idén már fizetni kell. Úgy néz ki, a közép- és felsőfokú iskolák diákjait ebben az évben már nem tudják támogatni.

Szűcsiben szintén szerencsések a szülők. Az általánosban térítésmentesen kapják meg a gyerekek a könyveiket, a középiskolákban, valamint a főiskolákon és egyetemeken tanulók 1000-2000 forintban reménykedhetnek. A közeljövőben dönti el a képviselő-testület, hogy az utóbbi kifizetés milyen formában történjék.

Petőfibányán önkormányzati rendelet mondja ki, hogy amennyiben az egy főre eső jövedelem a meghatározott érték alatt van, úgy százszázalékosan megtérítik a tankönyvek árát. Ezenfelül egyedi kérelmek alapján döntenek a segélykérelmekről. Ugyanígy tesznek a közép- és felsőoktatási intézmények hallgatóinak vonatkozásában, ahol a támogatás rendszeres nevelési segély formájában történik. Ró- zsaszentmárton elemisei ezer forintot, a gimisták, fősulisok ezerötszáz forintot vehetnek át. Természetesen gondoltak azokra is, akik - szociális helyzetüknél fogva - további támogatásra szorulnak, ők egyedi kérelmeket nyújthatnak be a polgármesteri hivatalhoz.

Zagyvaszántón a folyósítás két részből tevődik össze. Az általános iskola 650 forintot ad, ezt az önkormányzat 1000 forinttal toldja meg tanulónként. Amennyiben a közép- és felsőoktatási intézmények hallgatói bemutatják iskolalátogatási bizonyítványukat, úgy kétezer forint üti a markukat.

Csányban is ingyenesek a tankönyvek az alapfokú oktatási intézményben, akik pedig gimnáziumba, szakközépiskolába, szakmunkásképzőbe, illetve egyetemre és főiskolára járnak, szociális helyzetüktől függően ezer-kétezer forintot vehetnek át a községházán.

Horton fokozottan éreztetik hatásukat a szorító gazdasági körülmények. Éppen ezért csak a rászorulóknak tudnak segíteni. Ahol családonként három vagy több gyerek él, iskolásonként ezer forintot kapnak a szülők. Ugyanez érvényes a gyermekeiket egyedül nevelő édesanyák vagy édesapák számára is.

Boldogon az első osztályosok a legszerencsésebbek. Iskolakezdéskor ingyen kapják meg az abc-s könyvet meg az egyéb okosító „szereket”, a többiek kérelmét a szociális bizottság hagyja jóvá, vagy - indokolatlan esetben - utasítja el.

Ecséden a polgármester asszony távollétében a jegyzőt próbáltuk szóra bírni. Sajnos, már nem az első eset, hogy hiába faggattuk, információhiányra vagy egyéb okokra hivatkozva „némasági fogadalmat" tett. így az ecsédiek - immáron sokadszor - csak hosszas utánajárással értesülhetnek az őket érintő intézkedésekről.

Utolsónak hagytuk azt a települést, ahol a fiatalok elmondhatják, hogy - legalábbis a vizsgált szempontból - öröm diáknak lenni. Apcról van szó, ahol a támogatás mértéke kimagaslik a környék valamennyi lakóhelye közül. Pedig itt is volt mire költeni a pénzt, elég, ha csak a közelmúltban megvalósított gázberuházásra gondolunk. A szűkös pénzügyi helyzet ellenére az általános iskolák tanulói ingyenesen kapják meg valamennyi könyvüket és munkafüzetüket, a középiskolások részére 2500 forintot, a felső- oktatási intézmények tanulói számára pedig 5000 forint egyszeri támogatást ad az ön- kormányzat.

Mint összeállításunkból is kitűnik, a gazdasági helyzet mindenütt behatárolja a lehetőségeket, de a körülményekhez képest - néhány kivételtől eltekintve - valamennyi ön- kormányzat kötelességének érzi az iskoláskorúak felkarolását.

Tari Ottó

„Picit fáj, de gyönyörű...”

Az „Üss” és a „Bűn az élet” után sárkánygyíkokat, leheletköny- nyű pillangókat láthatunk emberi bőrbe vésve. Nemcsak az ábrák változtak, hanem viselőik is. Hiszen míg az előbbi feliratok - többnyire rovott múltú - marcona férfiak sebhelyes kézfején jelentek meg, addig az utóbbi rajzok fiatal lányok keble halmán, bikiniből kivilágló popsiján szemlélhetők. S miként kerülnek oda?

Hatvanban például a Blue Moon Art Tattoo Stúdióban varázsolják a vállra, karra, s bárhova, ahová csak a tisztelt megrendelő óhajtja.

A belvárostól néhány percnyire találom a barátságos, vadonatújnak ható épületet. A földszinten kozmetika és fodrászat működik, az emeleti stúdióba falépcsőn surranhatok fel a mesterhez.

Itt ér az első meglepetés. Ugyanis nem egy ritka szakállú kínaival találom magam szemközt - mint azt ilyen misztikus ügyletben vártam -, hanem egy fiatal (25 éves) férfival. Ujjatlan pólóban, rövidnadrágban várja a kuncsaftokat, a tetőtől talpig kipingált illetők fotóival díszített szobában. így alkalmam kínálkozik, hogy végigfuttassam tekintetem a testén. Sehol egy tetoválás.- Magamnak nem tudom megcsinálni - magyarázkodik Erdélyi Gábor. - Legalább két kéz kell ahhoz, hogy feszüljön a bőr, s az elkészült munka olyan legyen, mint a minta. Máshoz pedig nem megyek, mert kevesen csinálják ezt tökéletesen.

Amíg beszélgetünk, katalógust kapok a kezembe. Virágok, hüllők, „fogalmam sincs, mi az, de szép” rajzok tárulnak elém. Mellettük az áruk: 9-30 ezer forint.- Hm... - dünnyögök -, olcsóbb nincs?- A szépségpont. Az egy ezres. Kis ábrát azonban nem éri meg készíttetni. Mert az nem látszik, s akkor meg minek?- Mióta foglalkozik ezzel a különös mesterséggel?- Körülbelül egy fél éve. Arany-ezüstműves szakmunkás vagyok, hatéves korom óta rajzolok. Szerettem volna bejutni a képzőművészetibe, de nem sikerült. Most már nem is bánom, manapság keveseknek adatik meg, hogy a művészetből tudjanak megélni. Ritka nagy szerencsével karolnak fel valakit. Én pedig a legnemesebb anyagra, az emberi bőrre dolgozhatok, s ez nekem elég.- Hol szerezte az ismereteit, egyáltalán lehet-e ezen a pályán gyakorolni, mielőtt „élesben” menne a dolog?- Budapesten tanultam, és a megrendelőkön „gyakoroltam”. Máshol nem lehet. De eddig még mindenki elégedett volt.- Kikből tevődik össze a vevőkör?- Többnyire fiatalokból. Tizenhét évnél húztam meg az alsó határt. A legidősebb megrendelőm egy 37 éves hölgy volt, aki lepkét kért a fenekére.- Mit szól ahhoz a felesége, hogy esetenként intim területekre merészkedik?- Semmit, nem féltékeny. Úgy, ahogy az orvosok sem a nőt nézik a betegben, úgy én is csak közvetlenül a „munkaterületre”, a tenyérnyi bőrfelületre összpontosítok.- A feleségére rajzolt már valamit?- Virágporokból készültek a festékek, s erre ő érzékeny, így sajnos nem.- Meddig tart egy közepesen bonyolult ábrát elkészíteni?- Elég hosszú ideig, de egy alkalommal csak három órán át dolgozom a páciensen. Tovább nem lehet gyötörni a bőrt.- Nem sziszegnek kezei közt a kuncsaftok?- Nem olyan fájdalmas dolog ez, inkább kellemetlen. Mondom is a lányoknak: kevesebb kínnal jár ez, mint egy szülés.- Miként lehet ezektől a mintáktól megszabadulni, ha valaki idővel rádöbben: butaságot

csinált?- Csak a plasztikai sebészeten. De az sokkal többe kerül, mint maga a tetoválás.

Négyessy Zita

Összpontosítás, mindenekelőtt... (Fotó: Kaposi Tamás)

Átutazóban Heréden - örömmel megyünk, ha...

Herédre mindig szívesen látogatunk.

Elragadó kis település, a Selypi-medence igazi gyöngyszeme. Takaros, rendezett utcácskák, gondozott parkok, csinos porták, fenyőfasorok, kedves emberek.

Persze, a faluképben az impozáns épületek mellett - az új tornaterem, az iskola és a templom - találunk bohókás házikókat is. Ilyen például a csomag alakúra mintázott, „masnival" átkötött bodega a postával át ellenben.

Vélhetően most rövid időre „felbomlik a rend" a meghitt falucskában.

Gépek zaja töri meg a csendet: árkokat ásnak a jól kiépített utak mentén, túrnak-fúrnak - vezetik a gázt. Sokáig böjtöltek a helybéliek, mire sorra kerültek, de ha minden igaz,fahasogatástól mentes lesz már az idei tél...

Betérünk egy pohár kólára a sarki kocsmába. S kit látnak szemeink? Czibolya Ervinné, Erzsiké áll a söntésben. „Mellesleg” ő lapunk terjesztője a községben, vagyis az „összekötőnk”. Jó lenne - mondja -, ha többet olvashatnának a településről.

Ennek semmi akadálya. Ha bárki megkeresi ügyes-bajos dolgaival, ő készséggel továbbítja felénk.

A többi már a mi dolgunk.

Négyessy Zita - Tari Ottó

Az önkormányzat bünteti polgárait?

Sajnálattal ismételten válaszolnom kell Németi Gábor július 28-i és augusztus 18-i cikkeire, melyekben azt bizonygatja, hogy a hatvani önkormányzat bünteti kötelesség- tudó polgárait.

Az augusztus 10-én adott válaszomat elferdítve, az ön- kormányzat döntésének részleteit elhallgatva kijelenti, hogy a polgármester is beismerte a fenti „igazságot”.

A vitát az indította el, hogy Németi Gábor azt állítja, azért kell emelni a távfűtés díját, mert sokan nem fizetnek, és helyettük is a kötelességtudó, tisztességes fizetőnek kell a melegvíz-díjat megfizetni. Bizonyításul idézi, hogy az ön- kormányzat részben a költség- növekedés, részben a nagymérvű kinnlevőségek miatt

emeli a díjat, de elfelejti az önkényesen kiválasztott idézetet folytatni, melyből kiderül, hogy a lakossági tartozások ellentételezésére a testület kü- lön(!) egymillió forint kölcsönt szavazott meg.

Mivel előző válaszomban az áremelés okairól részletes indoklást adtam, szükségtelennek tűnik az újabb válaszadás. Két ok késztet mégis erre. Az egyik a sajtó hatalmával való fenyegetőzés. Nos, aki korábban nem hitte a sajtó hatalmát, az elmúlt négy év során, ill. a májusi választások alatt ezt megtanulhatta.

Egyet azonban nem szabad elfelejteni.

Hiába volt a taxisblokád, nem lett olcsó a benzin, hiába bukott meg az előző kormány, egy ideig még nem lesz 3,60 a

kenyér, és bármit hoznak az őszi önkormányzati választások, olcsó távfűtésre sajnos nem számíthatunk.

A másik, amiért válaszolok, az, hogy a félrevezető újságcikk hatására sorozatban kapjuk a tiltakozó leveleket. Lakóközösségek, lépcsőházak írják, hogy nem hajlandók az emelt díjat fizetni, mert azt a tájékoztatást kapták, hogy a nem fizetők helyett őket bünteti az önkormányzat. És a tiltakozó leveleket azok is aláírják, akiknek több ezer, illetve több tízezer forintos tartozásuk van! Pedig - és harmadszor is leírom - az önkormányzat külön kezelte az áremelés és a kinnlevőség, tartozások kérdését.

így lehet visszaélni a sajtó- hatalommal, beállítani a képviselő-testületet egy „gonosz hatalomnak”, amely összeül, és azon tanakodik, hogyan büntetheti meg kötelességtudó polgárait.

Ezzel szemben csak ismételhetem, amit előző cikkemben írtam: a képviselő-testület kellően átgondolt döntést hozott, hogy mérsékelt emeléssel és átmeneti kölcsön biztosításával a melegvíz-szolgáltatás feltételeit megteremtette.

Az önkormányzat célja nem a büntetés, hanem a működő- képesség megőrzése, a feltételek biztosítása, és ha valaki jobb megoldást javasol, akkor azt figyelembe vesszük a lakosság jobb, igazságosabb kiszolgálása érdekében.

Szinyei András polgármester