Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-28 / 228. szám
1994. szeptember 28., szerda Füzesabony es Körzete 5. oldal Véradásra várják a kerecsendieket Szeptember 30-án, pénteken délelőtt nyolc órától déli 12-ig véradásra várják a kerecsendi lakosokat az általános iskolába. Tavaly több mint ötvenen vettek részt a már hagyományos vöröskeresztes akcióban, ebben az évben pedig még több résztvevőre számítanak a szervezők. Útburkolat-javítás kezdődött Tófaluban Megkezdték Tófaluban a gázberuházás során keletkezett titkárok javítási munkálatait, amelyet a Heves Várost Fenntartó Kft. szakemberei végeznek. ígéreteik szerint - a felvett jegyzőkönyvek alapján - egy hét alatt elvégzik a karbantartást. Ugyancsak várják a községben a Halép Kft. miskolci dolgozóit, akik a telefonkábel-fektetéssel kapcsolatos munkákat végzik el. Műszaki felmérés és templomfelújítás Még a második világháborúban súlyos károkat szenvedett Dormándon a római katolikus templom. A helyi önkormányzat most az egyházzal közösen elhatározta az épület felújítását. Ennek jelenleg a műszaki felmérése folyik, ami után sor kerül a szakhatósági engedélyek beszerzésére és a szükséges pénzügyi háttér megteremtésére. A terveknek megfelelően a restaurálás a jövő évben elkezdődhet. Iskolás gyermekek kápolnai támogatása Az idén háromszázezer forintot tud biztosítani Kápolna önkormányzata a község iskoláskorú gyermekeinek támogatására, az általános iskolásoktól az egyetemistákig. A felmérések után kezdődnek a kifizetések, a különböző iskolatípusoknak megfelelően. Gázos műszaki munkálatok Poroszlón Már harmadik hete folyamatosan végzik a gázvezetékek műszaki munkálatait a szakemberek Poroszlón. A településen 32 kilométer hosszúságú vezetéket és félszáz csatlakozót vizsgáltak át, hogy a jövő hónaptól gázzal fűthessenek a faluban. Szalainé Kovács Gabriella a nyolcadikosokat oktatja angol nyelvre, a kultúrházba telepített monitorokon (Fotó: Fazekas István) Tíz napig London vendégei voltak, s angolul beszéltek a nagyúti diákok Mokány kis község Nagyút. Mindig sokat adott függetlenségének, önállóságának megőrzésére. így volt ez a diktatórikus időkben, és így van ez ma is, a demokrácia „gyönyöreit” élvezve. A községbe bevezették a gázt - többek között -, most utat akarnak építeni az M3-as főútvonal felé, meg hát szeretnék a digitális telefonra való kapcsolás lehetőségét is megteremteni. Persze, ehhez sok pénz kell. Ennek alapjait igyekeznek megteremteni. De a nyolcosztályos iskola fejlesztését, az oktatás magas szintű biztosítását is mindenek felettinek tartják.- Iskola nélkül nem település a település... - mondta néhány évvel ezelőtt a község polgár- mestere, Kovács András, akinek gondolatát magáévá tette a helyi önkormányzat is, és ennek megfelelően gondoskodik a gyermekek okításáról. Nem túlzás, hogy a megyében alig található ilyen szinten ellátott és felszerelt általános iskola, mint a nagyúti. A környékben viszont biztosan nincsen. Anyagilag sokat áldoztak rá az utóbbi négy évben. Az a baj csupán, hogy az osztályok létszáma kevés, ami az állami támogatás összegét mérsékli, pedagógiailag azonban kevésbé gond, hiszen a felkészült, bizonyításra kész fiatal tantestület tagjai többet tudnak foglalkozni egy-egy gyerekkel. Ezt igazolja Molnár Sándor igazgató is, amikor az iskolát elhagyva a szemközti kultúrházba megyünk, ahol a nyelvi labor, meg a különböző számítástechnikai felszerelések, berendezések vannak a gyerekek tanítására. Mutatja is később az igazgató a fotelekkel ellátott könyvtárban - ahol szintén van foglalkozás - a környezetet, a polcokon álló kötetek halmazát, közöttük sok értékes szakkönyvet, lexikont, meg más szemléltetőeszközt.- Mit tud - főleg különlegességet - adni a nagy úti iskola?- A nagycsoportos óvodásoktól kezdve a nyolcadik osztályosokig, nappalin végzett orosz-angol szakos tanárnő végzi az angol nyelv oktatását - válaszol az igazgató. - Az iskolában heti 3 órában zajlik ez. Most voltak éppen 13-an Londonban, ahol 10 napig élőben is használhatták tudásukat a gyerekek. Hatalmas, nem mindennapi élményt jelentett ez tanulóinknak. Egyébként olyan Pic Dich (angol nyelvű) programot oktatunk, amellyel megelőzünk mindenkit. Sikerült megszerezni a tavalyi kiállítása előtt, és bevezettük. Háromezer szókészletet lehet előhívni monitoron, ahol angolul és fonetikusan jelenik meg a keresett szó, s még a kiejtése is elhangzik, ahányszor szükséges. Fülhallgatón keresztül hangzik az előírt nyelvlecke, hogy egymás munkáját ne zavarják a diákok. A technika lehetővé teszi azt is, hogy a tanulók ellenőrizhetik, vizsgáztathatják is magukat. Mindezt színes képernyőn, látványos formában. A családi élet, a konyha, a szoba, az utca, meg más minden, a hétköznapi élet velejárói eleveníthetők meg vele. A számítástechnikai oktatásunk meg már öt éve folyik intézményünkben, heti 2 órában kötelező, és jövő tanévtől a 3. osztálytól lesz bevezetbe.- Milyen tárgyi feltételek biztosítják ezt?- Rendelkezünk AT 386-os, 286-os, 486-os, C-64 és C+4-es, C+16-os masinákkal. Van XT számítógépünk, összesen tíz darab. Ezenkívül rendelkezünk LC-200-as színes nyomtatóval, Sharp fénymásoló 7800-as géppel, amely kicsinyít is, nagyít is színesben, kétszázszoros egységrendben.- Programjaink mintegy kétmillió forint értékűek, végezhetnek szerkesztői teendőket is, de leginkább a szaktárgyakhoz adnak illusztrációkat. Matematikai, kémiai, biológiai egyenletek ábrázolása a gyakori. A reakciók zajlása, a kis és nagy vérkör működésének illusztrációja, Európa gazdaságföldrajzának bemutatása lehetséges így.- Beszéljünk a pedagógusokról, azaz a személyi feltételekről is...- A testnevelés és a rajz kivételével minden tárgyat szakos nevelő lát el. A matematika-számítástechnikai oktatást is szakos tanár oktatja, aki közben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem információs szakán tanul tovább. Mivel kötelező az informatikai oktatás, az év végi bizonyítványban érdemjegyet kell erről bejegyezni. A négyévi képzés igazolása a továbbtanulásnál nagyon fontos. Már búcsúzófélben vagyunk, amikor még az előbbiekhez hozzáteszi Molnár Sándor:- A diákoknak lehetőségük van szakköri foglalkozásokon továbbképezniük magukat. A testnevelési órákat nyáron a megfelelő sportudvaron, a tél folyamán tornateremben biztosítjuk, amely kosarazási és szertorna-lehetőségeket is biztosít. Gázzal fűtünk a téltől, s lényegében - köszönet az önkormányzatnak - mindenünk megvan, hogy az oktatást korszerű szinten tartsuk. Fazekas István Fúr, farag, hegeszt... A hetedik X-hez közeledő feldebrői Gáspár János egyik hobbija a barkácsolás, a másik a fúráshoz, faragáshoz szükséges eszközök gyűjtése. Műhelyében munkaeszközök sokasága. A szerszámokat nemcsak megvásárolja, hanem szükség esetén el is készíti; hallomás alapján, vagy csak úgy, saját találmányként. Mint például azt az ötletes kis emelőgépet, amely hatalmas farönkök mozgatására alkalmas, valamint azt a sínen járó fűrészgépet, amit négyszer szedett szét, mire végső formája kialakult. Képtelenség lenne felsorolni, mi minden található az ezermesterkedésre szolgáló műhelyben. Szinte mindegyik gép többféle méretben, a szükséges „kiegészítőkkel” készül. Csodálkozom is, hogyan lehet ennyi szerszám között eligazodni, de János bácsi azt mondja, hogy ha álmából felébresztenék, akkor is tudná, melyiket hol találja. A műhely közepén egy érdekesség, az úgynevezett sep- rűkötő-kézvonószék, amely seprűkészítésre és facsiszolásra való, és mivel ez is saját gyártmány, csak neki és néhány ismerősének van belőle.- Miket készít tulajdonképpen? - kérdezem a magas, vékony nyugdíjast.- Fúrok, faragok, hegesztek, mikor mire van szükség, illetve mindig azt, amit éppen kémek tőlem. Deszkát gyalulok kerítéselemeknek, vagy éppen régi edényeket cinezek, virágtartót, kapanyelet készítek. Egy időben citerát is faragtam... Mint Marika néni - a felesége - elmondja, nagyon szépen játszott is rajta, de erre mostanában már nincs ideje.- Hogyhogy nincs ideje?- Mindenkinek gyorsan kellene minden. Szalad a nép, a határban sok a dolog, a barátaim földműveléssel foglalkoznak, a kerti szerszámok nyeleit azonnal kellene pótolni, ha baja esett. Amikor a házat felújítottuk, először kézzel kevertem a betont, majd kölcsönkaptam egy betonkeverő gépet. Gondoltam, jó lenne nekem is egy, hozzá is fogtam, és három éjszaka alatt el is készült. Ezenkívül ért még a cipészkedéshez, kosárfonáshoz, vagy éppen amihez kell, pedig tanult szakmája nincsen, mert sajnos bármennyire szeretett volna egyet is kitanulni, abban az időben nem lehetett, a szülei nem engedték, mert ott volt a föld, azt kellett művelni. így a barkácsolás mindig csak a napi munka után jöhetett, de amióta nyugdíjas, azóta idejének jó részét műhelyében tölti. Itt készült el az a makett három évvel ezelőtt, amely kapcsán Gáspár Jánost az egész ország megismerte. A mai templom helyén 1020-ban egy 20x20 méteres motostor állt, ennek a kicsinyített mását készítette el csaknem 100 órai munkával lxl méteres nagyságban, az egykori tervrajzok alapján. A régmúltat idéző modell azóta is ott áll a templom oltára előtt. Az altemplomba látogatók ennek is a csodájára járnak. Amikor elkészült, több újságban is hírül adták ezt a különleges teljesítményt, színes képeslapot készítettek róla.- Mit jelent ez a hírnév?- Sokan felismertek, gyakran utazás közben is rám szóltak a vonaton: „Maga a templomépítő János.:.?" Ez ugyan már a múlté, de azóta is ugyanúgy dolgozgatok, mint azelőtt. A feldebrői ezermester egy javítandó citerával Mi lesz veled, Graefl-kastély...? „Poroszló község alatt folyik az Eger-patak és a Cserö-folyás, itt ömlenek a Kis-Tiszáha. A természet jelentős útvonal csomópontjának jelölte ki e helyet, mely a legalkalmasabb átkelő a Tiszántúlra. Ezt már a régiek is felismerték, erről tanúskodik az egykori sóház. Már az Árpád-házi királyságok idejében lerakodóhely lehetett Poroszló.”- Olvasom e sorokat az egyik helytörténeti könyvben, és a község néhány évtizedes (talán évszázados?) hanyatlásának okain gondolkodom. A végérvényesnek és beteljesült- nek látszó folyamatot csak az utóbbi néhány év próbálta enyhíteni valamelyest. De az a megfeszített akarat, mely Poroszló felemelését célozta, meddig lehet tartós, bírják-e emberi-anyagi fedezettel? - elmélkedem ismét a Graefl-kastély romos falai mellett. Ez a község az idők sodrásában mindig győzte akarattal, hogy megmaradjon. Idegen urak ad- ták-vették évszázadokon át, ma ennek már nyoma sincs. Csak a Benedek-rendi monostor tűnt el, mely 1209-ben már állt, s ma az átutazónak fogalma sincs, hol kellene keresnie, és hol az egykori földvárat, stb. A romantikusabb lelkületűek gyönyörrel vennének például egy padot, egy száraz fát, vagy akár egy kődarabkát, ha tudnák: „Bornemissza és Zoltai, Eger két hős hadnagya itt került török kézre." Tudom, aki vajmi keveset tesz egy településért, azt nem illeti meg a bírálat joga. Észrevételeimet éppen ezért szeretném inkább úgy elmondani, hogy azokkal csak gondolatot ébresszek, ha az eddig fel nem ébredt volna. Bizonyos vagyok abban, hogy sokan gondoltak például mindazokra, melyeket eddig elmondtam, s mások is elmélkedtek már azon, milyen jó lenne a Fő utcán egy tábla a földre fektetve, ahol Kossuth hallgatta a közeledő ágyúkat... Korponay ezredes nevét talán őrzi e község valahol, s lehet, csak az a kis nyilacska hiányzik, mely a kötekedő, követelőző átutazót jó irányba tereli. Fellapozva egy Poroszlóról szóló történelmi írást, nagyon érdekes momentumokra akadtam, melyek közül néhányat szívesen olvasnék valahol egy központi táblán: „...itt járt az esztergomi, kalocsai érsek, a váczi püspök." Az 1332-37. évi tizedjegy- zék említi plébániáját, mely a hevesi főesperességi kerülethez tartozott. (Sziki)
