Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-26 / 226. szám
1994. szeptember 26., hétfő Heves Es Körzete 5. oldal Küldöttek a hevesi szocialistáktól Tizenhárom alapszervezet 37 küldötte dr. Szabó Istvánt és Sztankovics Bélát delegálta Hevesről az MSZP októberi kongresszusára. Az új vezetőség elnöke továbbra is dr. Nagy Ferenc maradt. Az önkormányzati választásra az alföldi városra szóló polgármesterjelöltjük nevét még nem hozták nyilvánosságra. Városi könyvtári diákköri irodalomórák Októberben diákköri foglalkozásokat indítanak a hevesi felnőtt-, valamint a gyermek- könyvtárban. Hetente két órában az általános és a középiskolai irodalom-tananyaghoz kapcsolódó ismeretekkel gyarapítják majd tudásukat a gyerekek. A foglalkozásokat Szabó József, az Eötvös József Középiskola, illetve Kovács Sándor, az 5. Számú Általános Iskola tanára tartja majd. Klasszikus és modern táncokat tanulnak Tegnap tartották Hevesen, a művelődési központban a fiatalok tánciskolájának első foglalkozását. A megjelent ifjakat Szabó János hatvani tanár ismertette meg az első lépésekkel! A fiatalok ezentúl tíz héten át - szombaton délelőttönként - a klasszikus és a modem táncokat sajátítják el tanári segítséggel. Benedek István íróval találkoznak Előreláthatólag szeptember 30-án író-olvasó találkozót tartanak a hevesi Gyermekkönyvtárban. A vendég ezúttal Benedek István lesz, aki pályájáról és családjáról beszél majd. A találkozó részeként felavatják a hevesi Benedek Elek Általános Iskolában a névadó szobrát. Újra Hevesen az egri színészek Szeptember 27-29. között ismét Hevesen, a művelődési központban tartanak próbát az egri Gárdonyi Géza Színház művészei. Ats Gyula Jászai-dí- jas vezetésével a Szegény Dániel című vígjátékot viszik színpadra. A bemutatót október 21-22-én tartják a helyszínen. A megélhetést nyújtó jövőben reménykednek a hevesi molnárlegények Manapság is szentigaz a nagyapáinkon időtálló bölcselkedés: „Ha kenyér van, minden van.” Azt viszont nagyanyámtól tudom, hogy az ilyen-olyan adalékkal ízesített kenyér „lelkét” mindig is a liszt adta meg, annak a minőségét garantálva. Nem kétséges, a hajdan volt hevesi molnárlegények őrleményéből sütött kocsikeréknyi dombos kenyér alig fért ki a kemenceajtón, s a frissen vágott ropogós „domója” tejföllel, netán libazsírral átitatva, tényleg maga volt az élet. A Mátra Malom Rt. hevesi részlegében Nagy Dénes üzemegység-vezetővel arról esik szó, miként tud eleget tenni az évszázados hagyománnyal rendelkező malom a mai követelményeknek.- A hevesi malom - működése során - az „inkább kevesebbet, de jót” megvalósítására, azaz a minőségi munkára törekedett, de ez az alapvető dolgunk ma is - mondja.- De minden évben más és más fajta alapanyaggal dolgozunk. A megye búzatermő területének nagyobb része Heves térségéhez tartozik. Nos, ami a mennyiséget illeti, azzal nem volt gondunk: a vonzáskörzetünkből mintegy 20 ezer tonna búzát vásároltunk, újdonság, hogy ennek 40 százaléka magántermelőktől származik. Ekkora átvételre még soha nem került sor. Az viszont tény, hogy a most felvásárolt gabona minősége általában gyengébb a kelleténél. Nagyon sok tételnél alacsonyabbak a sikérek, alig érik el az élelmezési minőséget. Ez nem mond ellent, hogy a felvásárolt, nagy mennyiségű termény egy részét külföldi piacon szeretnénk értékesíteni.- Milyen minőségű liszt kerül a fogyasztókhoz?- Az idei búzából fogaslisztet, a finom vagy nulláslisztet és a kenyérlisztet állítjuk elő a meghatározott minőségi szinten. Bár - mint mondtam - esetenként gyengébb az alapanyag, de a meglévő árukészletünkből a minőséget biztosítjuk.- Mekkora a kereslet-kínálat?- A hevesi malom a részvénytársaság legkisebb üzemeként folyamatosan lisztet gyárt. Egy műszakos termelése során évente 3400 tonna búzát őröl, hál' Istennek nagyon rövid raktározással, hiszen kelendő a hevesi liszt, amely a környék sütőüzemeibe kerül, és Füzesabony, Kisköre, Heves, valamint körzete ellátását jelenti. De arra is van lehetőség, hogy alapanyaggal lássunk el más üzemeket is.- Talán megemlíteném - szövi tovább a gondolatot -, hogy évente 200 tonnányi rozsot is feldolgozunk, de azt kizárólag a megrendelő igénye szerint. Van, aki kenyeret süt belőle, mások adalékként használják. Most próbálkozunk az árpahántolással, a végtermék előállításához szükséges gépsort a napokban üzemeltük be. Ha a próbatermelés sikeres lesz, évente 1800-2000 tonna hántolt árpát tudunk „kiszerelni”, ami nem más, mint a már ősapáink által is szívesen fogyasztott gersli.- Információink szerint hamarosan gazdát cserél a Mátra Malom Rt.- Az Állami Vagyonügynökség pályázatot hirdetett a Mátra Malom Rt. törzstőkéjének értékesítésére, s a legutóbbi versenytárgyaláson részvényei 65 százalékát a Dunaholding, a töredékét egy szövetkezeti csoport nyerte el.- Hány embert érint ez?- Ha úgy kérdezi, akkor az rt.-hez tartozó selypi, gyöngyösi, hevesi malmok, a sa- rudi, ludasi táp-termény kévénk, a gyöngyösi és hevesi silótelepek kollektíváit. Konkrétan Hevesen 40 dolgozónkat.- Hogyan hatott a változás híre?- A dolgozókat, s a kollektívát elsősorban az alku végeredménye érinti rosszul. Dolgozóink szerettek volna valamilyen úton-módon bekapcsolódni a privatizációba, azt remélve, hogy valamilyen vagyonhoz juthatnak. Mivel úgy tűnik, ez hiú ábránd, ebből már kimaradnak, érthető hát, ha egyfajta moró- zus hangulat vesz erőt a kollektíván.- Erezhető-e a bizonytalanság?- Hogyne, a megkeseredett szájíz nap mint nap jellemző, de az sem hízelgő, hogy mások az rt. és mások az új tulajdonos elképzelései a jövő terveit illetően, bár a „hogyan tovább” a Dunaholding megítélési joga. Nem tudom elképzelni, hogy hasonló helyzetben másutt nyugodt lenne a hangulat. Egyelőre azonban mindenütt fegyelmezett munka folyik. Bízva a józan ész és érdek elsődlegességében, továbbra is jelentős termelési feladatot szeretnénk vállalni a kollektíva megelégedésével, az ő biztonságuk garantálásával. Cseh Béla Párbeszéd a Tisza mentén Mint nemrég hírül adtuk, Godó Lajos országgyűlési képviselő a polgármesterekkel való jó kapcsolat kialakítására találkozókat szervez Heves térségében. A másodikra nemrég Hevesve- ze kény ben került sor, ahol Tar- naszentmiklós, Pély, Kisköre és a házigazda település elöljárói jöttek össze. Felvetődött a gázvezetés fontossága, amely több település gondja. Közösen pályáztak anyagi támogatásra, de a pénz még nem érkezett meg. Az idő pedig sürget, hiszen a jelenlévő Record cég képviselői megerősítették, hogy a munkálatokat hamarosan befejezik, miközben a hivatalok nem tudnak fizetni. A képviselő és a polgármesterek kétirányú tervet dolgoztak ki. Találkozót szerveznek Baja Ferenc miniszterrel, valamint felkérik a Block Kft.-t, hogy vizsgálja meg a szerződést, és menedzselje a pályázatot. Ezután a jelenlevők megtudhatták, hogy Pélyen az elmúlt időszakban beszerelték a telefont, befejezték a Pély-Jászkis- ér közötti út építését is. A gáz is elkészül, ha lesz pénz. A faluban nagyon rossz a foglalkoztatási helyzet. A nyári szezonális munkák után mind többen jönnek vissza segélyért. Nagy gond a gyermekek élelmezése is. A többség nem fizet ebédre sem az óvodában, sem az iskolában, mert a szülőknek nincs miből. Kiskörén az elmúlt négy évben kiépült az infrastruktúra a gázhálózat megteremtésével. Ezzel mai állapotában ez a falu a Budapest környéki települések színvonalához mérhető. A foglalkoztatási helyzet viszont rendkívül rossz. Az 1700 lelket számláló település negyven százaléka munkanélküli. A helyi mezőgazdaság állapota válságossá vált a téesz megszűnése után. Jelenleg a szomszéd települések segítségével művelik a földeket. Az üdülőtelep kiépítéséhez és ezzel a nyári idény meghosszabbításához milliárdok kellenének. Godó Lajos ajánlott egy új kereskedelmi és hitelbanki programot az ottani szövetkezetnek, ami géphasznosításban segítené őket. Dr. Orosz István polgármester ígérete szerint felveszik velük a kapcsolatot. A Tisza-tó hasznosítására pedig visszatérnek majd. Tarnaszentmiklóson szerették volna az iskolát visszatelepíteni, de nem sikerült. Ugyanakkor kialakították az orvosi rendelőt, a csecsemőgondozót és a patikát, tataroztatták az óvodát. Belső utakat nem építettek, mert minden erejükkel a gázprogramra összpontosítottak. Az elhagyatottan álló pártházat idősek otthonává alakítják át. Kiépítik a telefonhálózatot is. A faluban kialakult egy új réteg, a kárpótlási földekkel gazdálkodók köre, miközben a helyi téesz is talpon maradt. A legnagyobb gond a Metalloglo- bus helyzete, miután az embereinek a nagy részét elbocsátotta. Ezért a faluban munkanélküliséggel küzdenek. A cigánylakosság száma közben tízről harminc százalékra nőtt. Hevesvezekényben az elmúlt időszakban új ivóvízkutat fúrtak, rendbe tették a középületeket, és úgynevezett vizesblokkokat létesítettek. A telefonhálózat is megépült. Az utak építését befejezték, és tart a gázprogram megvalósítása. Az infrastruktúra kiépítéséhez már csak a szennyvízhálózat hiányzik. A mezőgazdaság helyzete rossz. A közbiztonságot javítaná, ha lenne a településen rendőr. A polgármesterek tájékoztatója után szó esett a kisebbségi önkormányzatokról és a közelgő választásokról is. A jelenlévők kifejezésre juttatták: remélik, hogy gondjaik a képviselő segítségével gyorsabban orvoslásra találnak. Molnár Csilla Polgármesterek Godó Lajos képviselő (középen) társaságában a hevesvezekényi községháza előtt Példamutató többszörös véradók Van egy kis közösség Hevesen, amelynek a tagjaira mindig számítani lehet. A többszörös véradókról van szó, akik a legutóbbi akció során is az elsők között voltak a megjelent 114 önkéntes donor közül. így Farkas László (42-sze- res), Ecsedi István (41), Kéri József (32), Pallagi József és Verebélyi Zoltán (30-30), akik új és régebbi társaikkal együtt összesen 41 liter vért adtak az egri kórháznak. A napokban egyébként Tar- naörsön és Erken volt eredményes véradás, november 4-én pedig Pélyen, 11-én Kiskörén, 18-án viszont Tarnamérán várják a véradókat. December 2-án Átányban, 16-án pedig Erdőtelken lesz majd véradónap a helyi vöröskeresztes aktíválc szervezésében. A hevesi mozgássérültek immár tolókocsival is eljuthatnak irodájukhoz Elkészült a rámpa a hevesi Mozgássérült Egyesület irodájához, így a tagok most már tolókocsival is megközelíthetik azt. Ennek az örömteli hírnek az ürügyén beszélgettünk Vereb Sándorral, az egyesület vezetőjével:- Hevesen 1980 óta létezik s működik a mozgássérültek csoportja. 1991. május 25-én pedig kiváltunk a megyei egyesületből, és önállóak lettünk. A nulláról indultunk, mivel semmilyen anyagi háttérrel nem rendelkeztünk. Az önkormányzatok siettek a segítségünkre szerény támogatással. Sok vállalkozó is felkarolta ügyünket. Kirándulásokat, kulturális programokat szervezünk, és minden évben megemlékezünk többek között a szeretet ünnepéről is.- Milyen tevékenységet folytat jelenleg az egyesület?- Részt veszünk az ANTSZ munkájában, a mozgássérültek által kért közlekedési támogatások elbírálásában. Jó kapcsolatunk van a polgármesteri hivatallal: jelenlegi közös feladatunk a 67 százalék feletti rokkantaknak adható fűtéskorszerűsítési támogatás elbírálása. Negyedévenként tartunk vezetőségi értekezletet, és minden évben közgyűlést. Az irodánk - amit térítés nélkül bocsát rendelkezésünkre a polgármesteri hivatal - korszerűsítésére pályázatot adtunk be a Szerencsejáték Rt.-hez, és elnyertük azt.- Milyen gondokkal küzdenek?- Szeretnénk bejutni egy-egy közintézménybe. De a gépkocsival közlekedő sorstársaink sokszor kénytelenek nagyon távol megállni a „célba vett” helytől, mert ha fel is van festve nekünk a parkoló, mások állnak rajta. A térségben a mozgáskorlátozottak foglalkoztatása nincs megoldva. Nagy gondunk, hogy sorstársaink legtöbbje járadékból él, mert nem tud munkát találni.- A jövőre tekintve milyen terveik vannak?- A munkalehetőség megoldása a fő feladatunk. Bízunk abban, hogy megtaláljuk helyünket a világban. Ezért sportolni is szeretnénk, csak helyet kell találni hozzá. Van még egy nagy tervünk, de lehet, hogy csak álom marad. Több más város után mi is szeretnénk országos mozgássérült-találkozót szervezni Hevesen. Ahhoz viszont sok mindenre szükségünk lenne, nem tudjuk, sikerül-e. (m. cs.) Lokálpatrióták a bodi temetőért Bár az eső szemerkélt, mégis visszhangra talált Tarnabodon a Lokálpatrióták Egyesületének temetőrendezési felhívása. Tizennégy elszármazott és néhány helybéli dolgozott. Amikor a szorgos kezek nyomán rend lett, az elszármazottak közül, akiket otthon ebéddel vártak, elmentek. A többieknek gulyáslevessel és házi disznótorossal kedveskedtek az egyik háznál. Délután az összegyűlt társaság jó hangulatú beszélgetést folytatott. Az idősebbek felidézték gyermekkori csínyeik, ugratásaik emlékét. De szívesen szóltak a régebbi Tarnabod életéről, a munkás napokról, az ünnepi szokásokról is. Búcsúzáskor megegyeztek, hogy az eső miatt abbahagyott munkát később folytatják, arra a falu vezetőit is meghívják. Új tulajdonos kezébe kerül a hevesi malom is (Fotó: Perl Márton)
