Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-26 / 226. szám

1994. szeptember 26., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Vidám szüreti mulatság Feldebrőn Szombaton délután került megrendezésre Feldebrőn a hagyományos szüreti felvonu­lás a népi mesterségek bemu­tatójával egybekötve. Az el­múlt évekhez hasonlóan az eseményre érkeztek a Bos- ton-Féldebrő között kialakult testvérközösségi kapcsolat ré­vén magyar származású ame­rikai vendégek is, így Sass Magda, Illinois állam ma­gyarországi képviselője és Marburg Magda magyar származású amerikai filmszí- nésznö. A délelőtti órákat a szorgos készülődés jellemezte: a ven­dégek fogadásához szükséges sátor megépítése, a bográcsgu­lyásba valók előkészítése, míg a népi mesterek kezdték kipa­kolni szerszámaikat, eszköze­iket, a felvonulás résztvevői pedig az utolsó simításokat végezték ruháikon. Így aztán délután fél 3-kor meg is kezdődött a felvonulás, élén Bodnár György kisbíró- val, aki kidobolta a nagy ese­ményt, értesítette a község la­kóit az ünnepség kezdetéről. Volt hintó, lovaskocsik, szal­mából épített csőszkunyhó, bohócok, akik ócska edények­kel csörömpöltek. A csősz/á- nyok énekeltek, ehhez a helyi muzsikusok szolgáltatták a ze­nét. A felvonulók körbejárták a falut, hogy mindenki lát­hassa a hagyományok felele­venítésére vállalkozók jóked­vét. Ez idő alatt a Mátra Egye­sült Pávakör tagjai vidám, hangos nótázással végigvonul­tak a település főutcáján, akik immár harmadik esztendeje teszik hangulatosabbá a szü­reti eseményeket. Szintén hagyománynak számíott a népi mesterségek bemutatója, amelynek célja, hogy azok az emberek, akik mesterei valamely régi szak­mának, azt bemutassák az ér­deklődőknek. A tájház udva­rán Szabó József és Szabó Emil kosarat font fűzfavessző­ből, míg Gáspár Mihály a ka­lászfonást mutatta be. A táj- házban állították ki azokat a népi játékokokat, amelyek szintén a régmúltat idézték és a helyi általános iskola ügyes kezű diákjai készítettek Kiss Agnes szakkörvezető segítsé­gével. Látható volt kukorica- csuhéből készült gémeskút, itató, vályú, valamint fűzfasíp, csutkababa, sündisznó bo­gáncsból. Ezúttal a régi mesterségek bemutatójára a környező tele­pülésekről is érkeztek, így Tomus Antal bőrműves, Varga Károly fazekas és Lanther Gyula népi fafaragó csodála­tos munkáit is megtekinthették az érdeklődők. Látnivaló tehát akadt bő­ven, de meg lehetett kóstolni azt a finom, meleg kenyérlán- gost, amelyet Kelemen Jó- zsefné és Gáspár Gyuláné sü­tött azzal a céllal, hogy a régen fogyasztott ételekből is kap­junk ízelítőt. Szüret lévén nem hiányoz­hatott a szőlő és a bor sem. Bodnár György szőlősgazda díjnyertes borait kóstolhatták meg a látogatók. A felvonulás és bemutatók befejeztével a vidám mulatság a volt tiszti klub épületénél folytatódott, ahol a Vörös-La­kos Imre által készített finom bográcsgulyást tálalták, de volt zene, tánc, dalolás, azaz igazi vidám szüreti hangulat, hajnalig tartó bál. V.V.É. Hatvanból évente harmincán tűnnek el... A Recski Szövetség érvényre kívánja juttatni érdekeit Munkáspárti jelölt is indul Lőrinciben A Munkáspárt lőrinci és hat­vani alapszervezeteinek dön­tése eredményeként a közelgő önkormányzati . választásokon Kunyhó Vilmos, a Heves me­gyei Munkáspárt koordinációs bizottságának tagja indul Lő­rinci város polgármesteri meg­mérettetésén. Többféle tanfolyam a helyőrségi klubban Hasznos és kellemes tanfolya­mokat szervez az Egri Helyőr­ségi Klub. A jelentkezők elsajá­títhatják a gépírás, a sza­bás-varrás tudományát. Köny- nyedebb tudnivalókat is kínál­nak: gyerekeknek és felnőttek­nek egyaránt kezdő és haladó fokon társastánc-tanfolyamot indítanak. Érdeklődni az intéz­ményben lehet, vagy a 36/311— 457-es telefonszámon. Pszichológiai kérdőíves szűrővizsgálat Egerben Az egészségügyi alapellátást és bölcsődéket irányító intézmény mentálhigénés csoportja egyes lelki betegségekre - mint pél­dául a szorongás, neurózis, depresszió - való hajlamasság megállapítására ingyenes kér­dőíves pszichológiai szűrővizs­gálatot végez. Az érdeklődőket a keddi napokon délután 2, és négy óra között várják Egerben, az Arany János út 20/A szám alatt. Lakossági fórum Egerben, a lakbérekről Eger Megyei Jogú Város Köz­gyűlése lakossági fórumot tart holnap délután fél öt órai kez­dettel a polgármesteri hivatal dísztermében (Dobó tér 2., 1. emelet). A fórum témája az ön- kormányzati tulajdonú lakások lakbérének megállapításáról elkészült rendelettervezet vé­leményezése. A Tűzvédelmi Totó szerencsés nyertesei A Tűzvédelmi Totóra beküldött megfejtéseket a megyei tűzol­tóparancsnokság kiértékelte. Ennek alapján a helyes megfej­tők közül, sorsolás után hár­man, Kiss Lászlóné hatvani, Palkó Agnes egri és Gál István füzesabonyi lakosok nyolszáz forintos könyvutalványokat nyertek, amelyeket a parancs­nokság postán küld majd el ré­szükre. Epri önkormányzati képviselő fogadóórája Hermann István Eger megyei jogú város önkormányzati kép­viselője október 3-án hétfőn délután négy és hat óra között képviselői fogadóórát tart laká­sán (Eger, Szvorényi út 34.szám alatt) amelyre tisztelet­tel várja a megyeszékhely pol­gárait. (Folytatás az 1. oldalról) — Augusztus 4-én felhívott, azt mondta „jól vagyok", utána pedig csak egy férfihangot hal­lottunk: „tedd már le azt a kurva telefont", s ezzel meg­szakadt a vonal.- Azóta semmi hír?- Érkezett egy levél, amiben az állt: önálló szeretnék lenni, de azt nem írhatom meg, hol vagyok. Ezt találom furcsának: „nem írhatom meg”! Úgy gon­dolom, valaki rabságban tartja. Különben biztos itthon lenne, hiszen tudja, mennyire szeret­jük. Felvettük a videóra azt a tévéműsort, amiben az arcképét mutatták. Minden este vissza- játsszuk, és sírunk.- Talán azért nem mer haza­jönni, mert állapotos lett...-Ez engem nem érdekelne! Nem bántanánk. Segítenénk neki. Mellette volnánk... Ha négy gyereket felneveltem, mit számítana az ötödik? Azért sem haragudnánk, ha talált volna egy fiút, akivel együtt akar élni. Csak tudjuk, hogy él... Legszí­vesebben megölném magam, de arra gondolok, ha hazajön Melinda, esetleg betegen, szük­sége lesz rám... *** A Hatvani Rendőrkapitánysá­gon Kapuszta Mihály főhad­nagy foglalkozik az üggyel. Az idén 24 eltűnést regisztráltak. Az esetek közt az idős néni „el­veszte” éppúgy szerepel, mint a harmincas korosztályból kike­rülő „berúgtam, és nem talál­tam haza” történetek. De legin­kább a 16-18 évesek „oldanak kereket”. A bezártság érzése, a függetlenség iránti vágy hajtja őket, és nem egyszer súlyos családi konfliktusok rejlenek a háttérben. Kapuszta főhadnagy elké­pesztőnek tartja, hogy az apu­kák nem kérdezik meg: „miből vetted a kétezer forintos dezo­dort, kilencezerért az edzőci­pőt, a számítógépet”. Nem tö­rődnek a gyerekekkel, nem számoltatják el őket az idejük­kel, nem nézik meg az órát, ha hajnalban érkezik haza a tiné­dzser. Az iskolákban sem olyan már a fegyelem, mint hajdanán. Néhány éve még rendőrrel kar­öltve kereste fel az osztályfő­nök a szórakozóhelyeket, és este nyolc után kizavarta a gye­rekeket. A rendőrség kevés egyedül. Egy-egy témára havi 2-3 óra jut, nincs elég emberük. És ha valaki megkerül, nem lehet büntetni. Lezárják az ügyet, mintha mi sem történt volna. *** Egy kislány már magától haza­talált. Különös módon épp azon a júliusi éjszakán tűnt el Hat­vanból, amikor Melinda. Nem ismerték egymást, csak a szü­lők barátkoztak össze, amikor a rendőrségen megtudták: közös a sorsuk. A madárcsontú teremtés - nevezzük Gabinak (megígér­tem az édesanyjának, hogy megőrzőm inkognitójukat) - a lőrinci diszkóban barátkozott össze egy férfivel. Úgy vélte, A lapkiadás és a röplabda Az Egri Városi Televízió mai műsorában az egyik központi téma a lapkiadás. A megyei saj­tóban ugyanis nagy változás történt: új rivális újság jelent meg. Milyen célokkal és elkép­zelésekkel dolgozik a Heves Megyei Hírlap, illetve a konku­rens lap? Erről kérdezik a tele­víziós szerkesztők a vendége­ket, Kiss Szabó Ervint, a AS-M Heves megyei irodavezetőjét, illetve Hekeli Sándort, a másik újság szerkesztőség vezetőjét. Természetesen várják az olva­sók és a nézők felvetéseit is. A másik stúdióbeszélgetés témája az egri női röplabda ügye, Kasziba István és a lá­nyok válaszolnak a felvetődő kérdésekre. A szerkesztőségben várják a telefonokat egész nap a 411- 790 és a 319-999 -es számo­kon. egy soha vissza nem térő lehe­tőséget kínál neki: húszezer fo­rintot kereshet három hét alatt Győrben. Szüleit nem avatta be a „titokba”, mert úgy vélte, nem engednék el. A dunántúli városban tudta meg, nem fel­szolgálni kell, hanem „kiszol­gálni az utcai érdeklődőket”. Megrémült, s még azon az éj­szakán megpattant. Stoppal ment vissza a fővárosba, ahol egy barátnőnél talált kosztot, kvártélyt. Az eszébe sem jutott, hogy legalább másnap haza­utazzon Hatvanba. Szerencsére maradt utána egy napló, amiből az édesanyja kiolvashatta, merre nyomoz­zon. Napokig rótta Győr disz­kóit, bárjait, meginterjúvolta az „útonálló lányokat”, de nem koronázta siker kétségbeesett kutatását. Másfél hónap után - vasár­nap - a televízió Csellengők című műsorában látta viszont zokogó édesanyját a bujkáló bakfis. Akkor szólalt meg a lel­kiismerete. Könnyek közt ölelkeztek össze a kapuban. Akár hepienddel is zár­hatnám a történetet, ha nem ta­lálkoztam volna velük. A kis­lánynak nincsenek céljai, réve- tegen nézett maga elé, s látható­lag „nehezen viselte” az eltű­nésre minduntalan visszaka­nyarodó mamát. Alig hiszem, hogy őszinte választ kaptam volna, ha meg­kérdezem: végleg hazajött-e... Négyessy Zita „Nem akarunk szembehe­lyezkedni a demokratikus vá­lasztáson született eredmény­nyel, de az érdekeinket ér­vényre kell juttatnunk.” Mindezt dr. Zimányi Tibor, a Recski Szövetség főtitkára mondotta azon az ünnepélyes koszorúzáson, amelyet szom­baton tartottak a hajdani recski kényszermunka-tábor helyén emelt emlékműnél, a tábor 1953. szeptenber köze­pén .történt felszámolásának évfordulóján. Az 50-es évek elején műkö­dött munkatáborban több, mint 1000 embert dolgoztattak poli­tikai megfontolásból. A tábor megszüntetésének gondolatát még Nagy Imre vetette fel 1953 májusának elején, Sztálin ha­lála után. Dr. Zimányi Tibor ünnepi beszédében örömmel szólt ar­ról, hogy annyi évtized után - erősen megfogyva bár - eny- nyien össze tudtak jönni. Mint mondotta: fontos, hogy a baj­társi érzés lengje körül a szö­vetséget, és továbbra is elke­rülje őket a ellenségeskedés. A főtitkár szólt Gál Zoltán­nak, a Parlament elnökének le­veléről is, amelyben társadalmi megbékélésre szólította fel a szövetség tagjait. Dr. Zimányi Tibor szerint ő egyáltalán nem érez gyűlöletet vagy bosszúvá­gyat azok ellen, akik a törvény- sértéseket elkövették ellene, de a közéleti megbékélést ettől el kell különíteni. Ehhez ugyanis az kellene - fogalmazott a fő­titkár -, hogy lássuk: a törvény- sértők megbánást tanúsítanak, vagy kövessék meg a politiku­sok az áldozatokat. Mint hangsúlyozta, elképzel­hetetlen számukra, hogy mind­azok emlékének, akik a barikád két oldalán harcoltak '56-ban, közös emlékművel adózzanak. Csak megfelelő anyagi és er­kölcsi megkövetés után lehet majd társadalmi megbékélésről beszélni, ide értve a kárpótlási jegyeknek a jelenleginél széle­sebb körben történő felhaszná­lásának lehetőségét is. Ennél a gondolatmeneténél maradva a főtitkár úgy vélte: az ő esetükben nem szerencsés a spanyol példával előhozakodni. Ott ugyanis valódi polgárhá­ború dúlt, és nem fenyegetett az a veszély, hogy bármely fél győzelme esetén idegen elnyo­más alá kerül az ország. Ezzel szemben 1956-ban a forradal­márok a szovjetek és kiszolgá­lóik ellen küzdöttek. A visszarendeződés veszé­lyével kapcsolatban kijelen­tette: ettől nem kell tartani, sem a kül-, sem a belpolitikai viszo­nyok nem teszik lehetővé azt, de hogy így is maradjon, a szö­vetségnek is jelen kell lennie a honi közéletben. A főtitkár vé­gezetül az októberben esedékes közgyűlés fontosságáról szólva elmondta: a tagság ott fogja Kéri Kálmán utódját kiválasz­tani az elnöki székben, illetve bejelentette, a ten’ezett Recski Nemzeti Emlékpark 11 millió forintos költségvetése már a kormány előtt van. Ezt követően került sor a ko­szorúzásra. Göncz Árpád köz- társasági elnök, illetve a kor­mány nevében dr. Regéczy László és dr. Gálszécsy András helyezte el az emlékezés virá­gait, majd az önkormányzatok, politikai pártok és társadalmi szervezetek képviselői is főtiaj- tással adóztak az áldozatok em­léke előtt. (K. G.) Év végi Hírlap-nyereményeső: egymilliós tárgynyeremény Nagyszabású előfizetési ak­ciót hirdet a Heves Megyei Hírlap: mindazon olvasói között, akik az év utolsó há­rom hónapjára, tehát egy negyedévre előfizetik la­punkat, egymillió forint ér­tékben sorsolunk ki tárgyju­talmakat, darabonként min­tegy tízezer forint értékben. A százezer forintos fődíj: hűtőszekrény, automata mo­sógép, páraelszívó, por­szívó. A többi értékes nye­remény között lesznek aranyláncok, rádiós mag­nók, music-centerek, mosó­gépek, porszívók, progra­mozható telefonok és más ajándéktárgyak. A szerencsés nyertesek­nek a nyereményeket de­cember 18-án az egri Gár­donyi Géza Színházban gá­laműsor keretében adjuk át. A részvételre azok is jo­gosultak, akik átutalási be­tétszámlán egyenlítik ki az előfizetési díjakat. Egyben tájékoztatjuk kedves Olvasóinkat arról is, hogy az utóbbi időben elter­jedt téves információkkal szemben az idén a Heves Megyei Hírlap előfizetői díja nem emelkedik, de nem lesz drágább a lap az árus helyeken sem. Tehát to­vábbra is változatlan áron juthat bárki a megye legna­gyobb példányszámú napi­lapjához. Teljes járdafelújítást hajtanak végre Egerben a Mátyás király út felső részén. (Fotó: Kaposi Tamás)

Next

/
Thumbnails
Contents