Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-19 / 220. szám

1994. szeptember 19., hétfő Heves es Körzete 5. oldal Egyszeri támogatás a boconádi fiataloknak Legutóbbi ülésén a boconádi önkormányzat arról döntött, hogy anyagiakkal is segíti a családokat a tanév eleji kiadá­saik mérséklésére. Ezért az óvodások ötszáz, az általános iskolások ezer, a középiskolá­sok 1800, míg az egyetemisták és főiskolások kétezer forint egyszeri támogatásban része­sülnek. Pályázatot nyert ifjúsági intézmények Az Ifjúsági Közösségeket Tá­mogató Alapítvány országos pályázatot hirdetett ifjúsági in­tézményeknek. Ezeket május 10-ig kellett elküldeniük az érintetteknek. Ennek eredmé­nyét nemrég nyilvánosan köz­zétették. Megyénkből - többek között - a Hevesi Városi Könyvtár húszezer, a hevesi vá­rosi Gyermekház húszezer, és a Tarnaszentmiklósi Általános Iskola tízezer forintot kapott. Kerékpártúra a hőforráshoz Szeptember utolsó szombatján - kedvező időjárás esetén - a hevesi Gyermekház kerékpár- túrát szervez Egerszalókra, a hőforráshoz. Az egész napos programra reggel kilenckor vár­ják a kerekezni vágyó fiatalokat a gyermekintézmény előtt. Festmény vásár a művelődési központban Egy hete nyitották meg Heve­sen, a Móricz Zsigmond Műve­lődési Központban azt a fest­ményvásárt, amelyet a Talen­tum Képzőművészeti Alkotó- közösség szervezett. A közös­ség művészeinek zsűrizett alko­tásaiból válogattak a vásárra, amelyet szeptember 30-ig na­ponta tartanak. Szakkörökbe toboroznak Hevesen Az elképzelések szerint szep­tember 30-án tartják az évnyitót a hevesi Gyermekházban, és ok­tóberben kezdik meg a szakköri foglalkozásokat. Sakk, fotó, tűzzománc, színját­szó, színházbarát, turisztikai, modem tánc, kerámia, ovis- toma szakköröket tartanak he­tente, illetve kéthetente szom­baton délelőtt. Az alföldi város egyik nevezetessége az idegeneket vonzó gyógyvizű strand (Fotó: Perl Márton) Hevesnek változatlanul fontosak a már kialakult testvérvárosi kapcsolatok Az idei Szent István-napi ünnepségen Heves testvérvárosai­nak küldöttségei együtt ünnepeltek a város lakóival. Mint né­hány hónappal ezelőtt az önkormányzati testület ülésén el­hangzott: Hevesnek nem egy, hanem már négy testvérvárosa van. Arról, hogy miként alakult ki a „testvériség”, Kontra Gyula polgármesterrel beszélgettünk.- Valóban, Hevesnek négy testvérvárosa van. Kapcsolat­ban vagyunk az olaszországi Breganzével, a romániai Csík­szeredával és Gyergyócsoma- falvával, valamint a holland Aalburggal. Ezekkel a váro­sokkal különbözőképpen ala­kult ki az együttműködés az elmúlt évek során. Még a régi tanácsi rendszer idején, 1989-90-ben vettük fel a kapcsolatot Gyergyó- csomafalvával. Akkor innen vittünk nekik könyveket, gyógyszereket és minden mást, amire szükségük volt. Nagyon örültek ennek, és kö­szönettel vették. Azután 1990-ben ők jöttek el hozzánk, és nagyon kitettek magukért. Egy igazi - vitathatatlanul eredeti - kulturális műsort hoztak és mutattak be itt, a Móricz Zsigmond Művelődési Központban, rendkívül nagy sikerrel. Breganze városával, immár azt mondhatom, hogy hagyományosan jó a kapcso­latunk. Rendszeres az együtt­működés kulturális és gazda­sági téren. A Hevesgépet pél­daként említem, amely olasz érdekeltségű. De - mint köz­tudott - az oktatás területén is szoros az együttműködés az ottani iskola és a Hevesi 5. Számú Általános Iskola között. Mind a tanárok, mind pedig a gyerekek folyamatosan szoro­sabbra fűzik ezt a barátságot. Az év elején itt járt az olasz pedagógiai küldöttség nálunk, és meglátogatta a hevesi óvo­dákat, vendégül látták őket a testvériskola tanárai is. A diá­kok műsorral kedveskedtek a vendégeknek. Májusban Hevesről ment egy küldöttség az ottani bor- fesztiválra, amely komoly ne­vezetességnek számít Bregan- zéban. Igazi fesztivál, amely megmozgatja az olasz város apraját-nagyját. A Breganzé- ban kiírt képregény író verseny első helyezettjének például az a jutalma, hogy nálunk tölthet el majd néhány napot. Ezt vi­szonozva, az olasz város veze­tői is felajánlották, hogy fo­gadják a hevesi gyerekeket. Azt hiszem, ez kölcsönösen jó.- A csíkszeredaiakkal is építjük a kulturális kapcsola­tokat. Ezt jól példázza, hogy az ottani Székely Múzeum ve­zetője értékes történelmi tár­gyú anyagot hozott magával, és azt a városunknak adomá­nyozta. Nagyon örülünk neki, és becses „kincsként” kezel­jük. Tőlük is megkaptuk már a felkérő levelet a testvérvárosi kapcsolat kialakítására és a szerződés aláírására. A hollandiai Aalburg váro­sával is felvettük a kapcsola­tot, bár ez is az elmúlt évben történt. Mivel ők most augusz­tus 20-án nem tudtak eljönni hozzánk, ezért októberben ér­keznek majd. Velük is várható hamarosan a testvérvárosi szerződés aláírása.- A kapcsolatok - miután nem merülnek ki a kulturális együttműködésben - nagy se­gítséget nyújtanak nekünk más területeken is. A két ro­mániai város például anyagot szállít a fafeldolgozóinknak, az olaszok befektetőket kül­denek hozzánk, a hollandok pedig korszerű mezőgazdasági módszerekkel segítik az itteni gazdákat. Természetesen a do­log kétoldalú, mi is igyek­szünk, és ott segítünk, ahol tu­dunk. Már említettem az isko­láink közötti jó kapcsolatokat. A gyerekek a kölcsönös cse­reüdülések során megismer­hetnek új országokat, más - nekik talán szokatlan - kultú­rákat, és láthatják például az erdélyi havasokat, mint ritka különlegességet.- Szó esett arról is, hogy az expo jegyében a hevesi vállal­kozók rövid videofilmeken bemutatkozhatnak. Most, hogy a világkiállítás léte bizonyta­lan, mi lesz ezzel a kezdemé­nyezéssel?- A terv jó volt, nagyon fon­tosnak tartjuk, hogy az itteni vállalkozókat is megismerjék külföldön. De a jelenlegi gaz­dasági helyzetben ez új for­mában kell, hogy megvalósul­jon. A hevesi testület március 30-án úgy döntött, hogy a kapcsolatokat ápolni kell mind a négy várossal. Ezek sok jó­val kecsegtetnek, csak tudjunk élni velük. S erre törekszünk is. Molnár Csilla Vásároltak már műszereket - gondjuk azért még akad..! A hevesi rendelőintézetnek és az alapellátásban működő ren­delőknek - mint hírül adtuk - a helyi önkormányzat 5,5 millió forintot szavazott meg műszer­vásárlásra. Azóta eltelt több mint negyedév. A beszerzésről és más időszerű kérdésekről beszélgettünk dr. Sápi Ibolya igazgató-főorvosasszonny al.- A megszavazott összeget két részre osztottuk - mondta. - Az egyik felét, 2 millió 750 ezer forintot az alapellátásban dolgozó háziorvosi rendelők kapták, akik a számukra fontos eszközöket, műszereket már megrendelték, és azok nagy ré­szét már le is szállították. A még rendelkezésükre álló 600 ezer forintért kiegészítő tarto­zékokat rendeltek a már meg­lévő műszerekhez, számítógé­pekhez. Azok leszállítására a következő hetekben kerül sor. A rendelőintézet részére szánt összeget fokozatosan kérjük az önkormányzattól. Hozzánk is megérkezett már a hematoló­giai automata, amelyet azóta már munkába is állítottunk. Ez a gép 1,1 millió forint értékű, és ehhez jöttek még a fogászati szakrendelések számítógépei. A fennmaradó összegből - szándékaink szerint - kisebb ér­tékű műszereket vásárolunk majd folyamatosan az év vé­géig. Ezeknek a gépeknek a lis­táját a szeptemberi testületi ülés elé terjesszük jóváha­gyásra. A pályázatunkat elfo­gadták, és októberben szállítják a berendezést.- Itt az ősz, jönnek a nagy­számú megbetegedések, fel le­het-e készülni ezekre valami­lyen módon?- Nyáron kevesebb a beteg, dolgozóink a szabadságuk nagy részét olyankor veszik ki. Az őszi „nagy rohamok” idején már minden munkatársunk a helyén van, és teszi a dolgát.- Hogyan alakul az intéz­mény teljesítménye?- Sajnos, a múlt év júliusától bevezetésre került teljesítmény­finanszírozási rendszer komoly ellentmondásai miatt nem iga­zán vált be. Ennek az a lényege, hogy ha egy beteget az intézet valamelyik orvosa kezeli, akkor ezért bizonyos pontszámot kap. Ezeket azután később forintra, illetve fillérre váltja a társada­lombiztosítás. A betegnek az az érdeke, hogy az orvos egyszeri gyógyszerfelírással meggyó­gyítsa. Az orvosnak pedig az lenne az érdeke, hogy többször kezelje a beteget, mert akkor több pontot szerezhet, amely több pénzt hoz az intézetnek. Természetesen egyik orvosunk sem kezel egyetlen beteget sem hosszú ideig, az említett felfo­gás szerint. A másik gondunk az, hogy ha az intézetnek sok bonja gyűlik össze - mivel a ki­adható országos keret nem vál­tozik -, a pontokra adható fillér összege változik, illetve csök­ken. így hiába dolgozunk töb­bet, a pénz igazán nem válto­zik. Van egy másik gondunk is. A törvény szerint biztosított be­teg csak akkor kaphat ingyenes szakorvosi ellátást, hogy ha a háziorvosától beutalót kap. Ez a következőket jelenti: a beteg, aki pontosan érzi, hogy például a füle fáj, elmegy a háziorvosá­hoz, és miután kivárta a sorát, kap egy beutalót a szakrende­lésre. Elmegy oda is, ismét ki­várja a sorát, és vizsgálat után a kapott lelettel visszamegy a há­ziorvosához. Ez a rászorultnak egy-két napjába kerül, holott beutaló nélkül néhány óra alatt orvoslást kapott volna. Erre a két utóbbi probléma megoldá­sára ígéretünk van az illetékes minisztériumtól. Régi problé­mánk, hogy a TB a rendelőinté­zetek működéséhez szükséges összegeket országos szinten nagy különbségekkel osztja szét. Az azonos körülmények között működő rendelők finan­szírozási összegei között igen nagyok az eltérések. Mi a gyengébben finanszírozottak közé tartozunk, így komoly erőfeszítéseket kell tennünk működőképességünk fenntartá­sára. (m. cs.) Segítséget kérni jöttek - az első fogadónapon... Megtartotta első fogadónapját Godó Lajos országgyűlési kép­viselő Hevesen. Hogy mivel ke­resték?- A helyi nyugdíjasok veze­tője jött - mondta -, hogy a tűzoltóság régi épületében sze­retnék kialakítani klubjukat. Támogatásomról biztosítottam. A Benedek Elek Általános Is­kola igazgatója elmondta, hogy az intézmény új épületére a ter­vek elkészültek, a testület elfo­gadta. Már „csak” a megvalósí­tásra várnak. Szeptemberben továbblépünk ebben az ügyben. Szó volt a középfokú oktatási intézet tangazdaságáról is. Ah­hoz, hogy a fiatalok megismer­kedhessenek a legkorszerűbb technikával, új gépekre lenne szükség. Mindezekről Fodor Gábor miniszterrel is beszéltek. Remélem, találunk megoldást. Természetesen más ügyek­ben is keressenek minden héten pénteken a polgármesteri hiva­talban, 9-től 12 óráig. Tetszetős buszvárók Tenken. Szinte egyik napról a másikra nőttek ki a földből azok a tetszetős, népi stílusú buszvárók, amelyek a régi „bódékat” váltották fel Tenken. Az önkormányzat reméli, megkímélik majd őket a helybeliek. A nyári mikrobiológiai szaktáborra most is szívesen emlékeznek az erdőtelkiek Jól sikerült tábort szervezett a nyáron az Erdőtelki Általános Iskola. Erre még ma is szívesen emlékezünk. Először Buda­pestre utaztunk, az ELTE mik­robiológia tanszékére, ahol megismerkedtünk a mikrosz­kóp használatával és speciális baktériumtörzsekkel, amelye­ket le is oltottunk táptalajra. Az önálló munkát nagyon élvezték a gyerekek. Arra is lehetősé­günk volt, hogy tanulmányoz­zuk az elektromikroszkóp fel­építését. Emellett meglátogat­tunk egy kaktuszkertészt, és megcsodáltuk a gyűjteményét, amelyből vásároltunk is. A munkát Kompokon, a GATE Kutatóintézetében foly­tattuk, ahol továbbfejlesztve mikroszkópos ismereteinket, megtanultuk a preparátum és metszetkészítés alapjait. Érdek­lődéssel figyeltük, milyen for­magazdagsággal rendelkeznek a virágporszemcsék. Alkal­munk volt a határban saját min­tát gyűjteni, amelyet meg is vizsgáltunk. A tudományos élet sokrétű­ségének köszönhetően a vize­inkben élő mikrovilággal is megismerkedtünk. Kiskörén a Kötivizig jóvoltából a Tiszában élő parányi moszatokat tanul­mányoztuk, majd megtekintet­tük hazánk jelenlegi legna­gyobb vízi erőművét is. Később - kötetlenebb programként - Gyöngyösön a Mátra Múzeu­mot kerestük fel. Nem véletle­nül, hiszen Észak-Magyaror- szág legszebb és legnagyobb természeti értékeket bemutató gyűjteményét kár lett volna ki­hagyni a programból. Jártunk Mátrafüreden, és túráztunk Sástóhoz. Újabb érdekességet jelentett az egerszalóki hőfor­rás, amelyhez Kerecsendtől gyalog indultunk. Amit elmé­letben megismertünk, azt a gyakorlatban is láthattuk. Meg­tekintettük a kerecsendi gom­bakomposztáló centrumot, ahol tömegesen termett a csiperke. Mint hallottuk, jó piaca van. Mielőtt elértük volna a hőfor­rást, láttuk a valamikor szebb napokat megélt demjéni olaj­mezőt. Valószínűleg ott is a mikrobiológiát hívják majd se­gítségül a maradék olaj kiter­meléséhez. Amit tapasztaltunk, a gyerekeknek nagy élményt je­lentett. Biztos vagyok, hogy megérte a fáradozást. Kiss Jenő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents