Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-16 / 218. szám

1994. szeptember 16., péntek Eger Es Körzete 5. oldal Véleményeket vár a szociális bizottság Az egri közgyűlés szociális bi­zottsága a helyi lakáscélú pá­lyázati kérelmek elbírálására elkészítette javaslatát, amit a városháza hirdetőtáblájára ki is függesztett. Az elképzelésekkel kapcsolatban az érdekeltek el­mondhatják véleményüket, ész­revételüket szeptember 19-én, hétfőn délután kettő és négy óra között a hivatalban, a bizottság fogadóóráján. Holland előadók a gyártástechnológiáról Ma délelőtt 10 órakor az Esz- terházy Károly Tanárképző Fő­iskola „B” épületében - a Mis­kolci Akadémiai Bizottság szervezésében - előadást hall­hatnak az érdeklődők a marke­tingről, a gyártástechnológiá­ról. A hollandiai Ulster egye­temének oktatói beszélnek a legkorszerűbb módszerekről. A rendezvényt követően megala­kul a MAB Közgazdaság-tudo­mányi Szakbizottságának egri csoportja is. A háziorvosok is felírhatják receptre Nemrég egy riportban számolt be területi oldalunkon a bőr­gyógyász arról, hogy a svájci Lamisil gombaölő szer milyen jótékony hatású. Ezt mi sem bi­zonyítja jobban, hogy eddig ha­zánkban több mint egymillió adag fogyott el a medicinából. Kitűnő eredményeket regiszt­rálnak a laborok is, vagyis a pi­rulák és a krémek nem toxiku- sak, nincsenek mellékhatásaik. Ami még fontos: a gyógyszert háziorvos is felírhatja. Gerincfájdalmakra - relaxációs torna zenével „Lazítás és harmónia az egész­ség és jó közérzet titka” - vall­ják az indiai jógamesterek. A relaxációs gerinctoma nemcsak a teljes ellazulást segíti, de enyhíti a fájdalmakat, gyógyír a mozgásszervi panaszokra, ja­vítja a testtartást. A szellemi és lelki kikapcsolódást kellemes zene is kíséri. Minderről - fel­nőttek és gyerekek - meggyő­ződhetnek, ha szeptember 27-én délután 5 órakor a KDNP egri székházában (Széchenyi u. 23.) részt vesznek a nagy gya­korlattal rendelkező Révész Ist- vánné foglalkozásán. „Isten áldja a tisztes ipart!” - Kolping-kiállítás és -vásár Egerben Adolf Kolping mellszobra a kiállítási sátorban (Fotó: Kaposi Tamás) Az egri Kolping-család (Ka­tolikus Legényegylet) vásárt és kiállítást rendezett az Ér­sek-udvarban augusztus 31-től szeptember 11-ig. Mire e sorok megjelennek, a vásári sokadalomnak régen hűlt helye. A kiállítási tárgyak és az azoktól felébredt emlé­kek eltűnnek az Érsek-udvar­ból, ki-ki hazaviszi magával az élményt, amit ebben a kismé­retű, de bensőséges sokada- lomban kapott. (Zárójelesen jegyezzük meg: ez a hirtelen nőtt társadalmi és vásári nyüzsgés párhuzamosan ha­ladt a Vásár Agriában, mérete­iben összehasonlíthatatlanul szélesebb alapokon nyugvó rendezvénysorozattal, de szí­nesíthette, jól kiegészítette ez az udvari sokadalom is mind­azt, ami a városban történt.) A vásári-piaci rész textíli­ákból állt nagyrészt, majdnem azt mondhatnánk, a női sza­kasz, a női öltözködés, a ház­tartás állott a középpontban. Lírikusra véve a fogalmazást: a Család. Mert hát felfogás dolga is, miért, hogyan vezet­jük le céljainkat, érdeklődé­sünket, tennivalóinkat. Az ember és rajta keresztül - akár mindennapi munkánk gondjai között is - jó, ha eljutunk a legkisebb közösséghez, a tár­sadalmat fenntartó legkisebb erkölcsi együtteshez. Itt azonban, a Kolping-csa- ládban, a kiállítás anyaga sze­rint is emberek szorosabb szö­vetségét ismertük meg, amely 1860 óta létezett, létezik. Mert a lélek mindig is képes újra összehozni azokat, akik szer­ves egységbe forrhatnak. Ferencz József, a Kol­ping-család jelenlegi vezetője az alkalmi érdeklődés kapcsán kezembe nyomta az Egri Ka­tolikus Legényegylet történetét megörökítő másfélszáz olda­las monográfiát, Szecskó Ká­roly munkáját az elmúlt évti­zedekről. Tóth István nyomdász 1860. január 23-án érkezett a vá­rosba. A körülmények kedve­zően estek egybe. A Szent Ist­ván Társulat - akkor jelentős kiadója a magyar szellemi életnek - kibérelte az egri ér­seki nyomdát, és annak veze­tésével Tóth Istvánt bízták meg, akinek szervezőkészsége sikert aratott. Kolping, ahogy az egy kato­likus paptól elvárható, túllátott a megszokott és megkövese­dett határokon. Tudta, hogy mindent a léleknek kell elkez­denie. Az iparosoknál, a két­kezi munkásoknál, a kézmű­veseknél is! Abban az ideiben a kisiparos társadalmi helyzete sokban különbözött a maiaké­tól. Hatékonyabban is lehetett működnie annak, aki XIII. Leó szellemében akart hatni Euró­pára. (Ma sem ártana többször forgatni a Rerum novarumot, a Quadragesimo annot, és az alapvetően fontos szellemisé­get az eredeti forrásból buzog­tatok) Az egri évtizedek során Bartakovics érsek tevőlegesen nyúlt a mozgalom hóna alá. A prézesi szerepkört betöltő pa­pok sorában olyanok vétették észre magukat, mint dr. Nagy János, akinek ragyogó képes­ségeit, szónoki hevületét, ügybuzgalmát őrzik az anna- lesek. Tragikus halála után az egyre magasabb papi karriert befutó Subik Károly új szék­házat teremtett, a ma Megyei Művelődési Központként számon tartott épületet. 1951-ben a Rákosi-dikta­túra elsöpörte ezt a neki tűrhe­tetlen társadalmi képződ­ményt. Nem szenvedhette el, hogy ezek a fiatal és nem fiatal iparosok színházat játszanak, énekkart szerveznek, minden szinten és sok más hasonló szerkezettel együttműködve részt vettek az egri közélet rendezvényein. Tehetségek tűntek fel, az emberek számon tartották őket. Olykor szemé­lyenként is. Ma is valahány­szor találkozom az én kedves énekestársammal, Tompos Miklóssal, a már rég nyugdíj­ban lévő szabómesterrel, em­legetjük, hogy az Egri Bazili­kában együtt énekeltünk a karnagynak, Szalay Lajosnak, de a kedves bohémságról híres Huszthy Zoltánnal is eljártunk az Egri Dalkörbe fújni a te­nort, ahol tanárok, joghallga­tók, szellemi és fizikai dolgo­zók, lányok, asszonyok ve­gyesen, de nagy-nagy barát­ságban hódoltak szenvedé­lyüknek, a zenének. Az újjáalakulás 1990 júliu­sában történt meg, a rendszer- váltást követően. Az erről szóló jegyzőkönyvet Vass Zol­tán hitelesítette, a jegyzői fel­adatot Simon Gyula ideiglenes jegyző vezette. Ötvenötén je­lentek meg ez alkalommal. Csak néhány nevet ragadok ki a névsorból, olyanokat, akik azóta is minden szellemi és erkölcsi újjáépítésben kivették a részüket: dr. Ambrus Adri- enne-t (ne tévesszen meg sen­kit a diploma, ő jól szervezi a kisiparosokat), Bornemissza Lászlót, Busák Istvánt a fel­eségével, a már eltávozott Erényi Mártont, a nagy cser­készt, Farkas Tibort, Kun An- dornét, Magda Tibort, Lugosi Józsefet, Nádassy Gézát és a feleségét, Novák Emilt, Tom­pos Bertalant. 1990 októberében már nyolcvanra rúg a létszám. Be­indult, sínre került az egyleti élet, 1993-ra már bál, kirándu­lások, az összejövetelek a bi­zonyítékai annak, hogy az összetartozás, a régi szálak összefűzése megtörtént. Közben a generációs váltás is megtörtént. Az emlékeikből élő nyugdíjasok helyét a fiata­labbak vették át, ma Ferencz József, a hangszerek tudója és hangoló mestere - akit éppen egy orgona javítása közben fogtam el a munkából - jól ve­zeti a társaságot. Kell róluk szólni, mert ők ebben a városban széles társa­dalmi hatást érnek el. Munká­jukkal, énekkarukkal, kapcso­lataikkal, szellemiségükkel. Az elnök mellett nemcsak a nyilvános rendezvényeken áll szorosan Brindza Béla, de Tóth László is kifejezi az ősz hajúak nevében az együttmű­ködési szándékot. Mert az ilyesmit, mármint a társadalmi munkát, ha főképp vallásos, erkölcsi meggyőződés is mo­tiválja, színezi, csak életefogy- tig érdemes csinálni. És kell is! Farkas András Fesztivál a szüret jegyében Színpompás, fergeteges, kitűnő hangulatot teremtő... - többek között ezekkel a jelzőkkel illet­ték az egri szüreti fesztivál programjait az ide érkezők. A események finisében érdeklőd­tünk a redezvények sikeréről az egyik szervezőtől, Katona Ist- vánnétól. A Megyei Művelődési Központ városi csoportjának vezetője minden este a Dobó téren köszönti az egybegyűlte­ket, hogy figyelmükbe ajánlja a pódiumra lépő ismert,’ vagy még a siker küszöbén álló nép­táncosokat, hagyományőrző együtteseket. Az idei szüreti fesztivál talán legnagyobb érdeme, hogy nem­csak a hét végén, hanem na­ponta biztosít színvonalas lát­nivalókat. Esténként benépesül Eger legszebb és legnagyobb tere, ahol a vérpezsdítő muzsi­kák sokszor táncra perdítik a közönséget is. Bizonyára so­káig emlékezetes marad a szlo­vák együttes körtánca, ahol együtt ropta magyar, török, svéd, amerikai. Hasonló jó hangulatot teremtettek a szek­szárdiak, a terpesiek, az egri ci- terások, táncosok, a salgótarjá­niak, a hollóköiek, a mihályger- gelyiek, a kalocsaiak, a jászbe­rényiek. Ma este hat órakor a sátoral­jaújhelyi Hegyalja Népi Együt­tes műsorát láthatják az érdek­lődők. Szombaton a 20 éves ju­bileumát ünneplő Egri Csilla­gok Népdalkórus mutatja be re­pertoárját, míg vasárnap ­ugyancsak a Dobó téren - este hatkor a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttese szerepel, a Gajdos zenekar kíséretével. Az egri szüreti rendezvények záróakkordjára szeptember 24-én - szombaton -, este 6 órakor kerül sor a Kemény Fe­renc Sportcsarnokban, ahol a táncművészet minden műfaja bemutatkozik. A táncgála egy­ben köszöntő is, hiszen az Ag- ria Tánc-sportklub az idén ün­nepli fennállásának 30. évfor­dulóját. Rajtuk kívül láthatja a közönség a Szederinda és a Lajtha László Néptáncegyüt­test, a Táncstúdió ’13 tagjait, a Kenguru rock and roll csopor­tot, a Tale Quale Moderntánc Színház művészeit. Az est során reneszánsz formációs produk­cióban is gyönyörködhet a nagyérdemű. A hónap végéig tartó ren­dezvénysorozatot sok egyéb látnivaló egészíti ki: kirakodó- vásár, zenés közönségcsalogató a borkirálynő, az udvarhölgyek és a Borbolond részvételével. A Megyei Művelődési Központ­ban még megtekinthető a Szü­ret a képzőművészetben című tárlat, a hét végén pedig a 104-es teremben a kertbarátok köre állítja ki termékeit. To­vábbra is várják a borkóstoló­kat, a mustszeretőket a kis Dobó térre, ahol a Szenátor-ház dolgozói az idei fürtöket prése­lik a poharakba. (szüle) Pál István, a legöregebb dudás vezette a menetet... Fesztiválhangulat a Dobó téren (Fotó: Peri Márton) Évnyitó a Forrásban Az egri Forrás Gyermek-Sza­badidőközpont az új tanévre is sokszínű, hasznos szórakozást ígér az iskolásoknak. A tervek­ről az intézményben részletesen tájékozódhatnak a gyerekek. Az idei „tanévnyitót” szep­tember 23-án, pénteken 13 óra­kor tartják, ahol a szakkörveze­tők ismertetik az érdeklődőkkel a foglalkozások rendjét. Műsor­ral is egybekötik az első talál­kozót: Lebegő kutya címmel Emy és Samy bűvészek kápráz­tatják majd el a közönséget. A már ismert klubok, szak­körök mellett gondoltak a leg­kisebbekre is, ők a zeneóvodá­ban ismerkednek a muzsika alapjaival, a hangszerekkel, de készségfejlesztő és sportprog­ramok is várják a kicsiket. Az Eger környéki gyerekekre is gondoltak a GYSZK-ban, ami­kor számukra szombatonként szintén érdekes foglalkozásokat szerveztek. Kik versenghetnek a „gránátalmáért”? A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Magyar Mű­velődési Intézet és a Népmű­vészeti Egyesület pályázatot hirdetett a XI. Országos Nép- művészeti Kiállításra. Az Élő Népművészet cím­mel meghirdetett pályázat célja a tárgyalkotó művészet, a népi kismesterségek, a kéz­művesség hagyományainak ápolása, a korszerű alkalmazás és továbbfejlesztés segítése és széles körű népszerűsítése. A népi kismesterségek leg­különfélébb ágaiban készít­hetnek alkotásokat: hímzett paraszti és történeti textíliák, gyapjú- és vászonszövés, ne­mez, kékfestő, népi szabásvo­nalakon, díszítéseken alapuló öltözködési és színpadi kosz­tüm. A fafaragóktól használati tárgyakat, bútorokat, szobro­kat, játszótéri térplasztikákat, maketteket, csont- és szarufa­ragásokat várnak. Elküldhetik alkotásaikat a fazekasok, a bőrművesek, a szalma- csuhé-, gyékény- és vesszőfonók, a gyöngyfűzők, a tojásfestők, a mézeskalács és népi gyermekjátékok készítői. A pályázaton részt vehetnek egyéni alkotók, felnőtt és ifjú­sági csoportok, stúdiók, klu­bok, szakkörök. Jelentkezni lehet az elmúlt évben meghirdetett regionális, kisebb pályázatokra - például konyhai, békéscsabai textil­konferencia szőnyeg, viselet­pályázat, stb. - beküldött, s ott esetleg díjat nyert művekkel is. Az országos versenyen a megyei - városi közművelő­dési intézmények által szerve­zett, megyei zsűri által kivá­lasztott tárgyak vesznek részt, amelyeket a fővárosi Néprajzi Múzeumban megtekinthetnek az érdeklődők. Az egyes munkákat a Me­gyei Művelődési Központba (Eger, Knézich K. u. 8.) még a hét végén leadhatják a részt­vevők. Minden népművészeti ág­ban a legkiemelkedőbb pá­lyamunka alkotóját Gránát­alma-díjjal jutalmazzák. Az országos bírálóbizottság dön­tése alapján arany-, ezüst-, bronzplaketteket és -diplomá­kat osztanak ki. A díjazott alkotásokat zsű­riszámmal látják el. A XI. Or­szágos Népművészeti Kiállítás Budapesten, a Néprajzi Múze­umban október 14-től látható két hónapon át. Nagyné Váradi Anna Száz esztendő küzdelmeiről „...erős jogokban, gazdag köte­lességekben, őre az alkotmány­nak; iskolája a szabadságnak; hatalmas szellemben és anyagi­lag; nem egyes osztályok úri já­téka, mely kellemes időtöltésül szolgál; sem könnyű keresetfor­rás, mely henyélésért kenyeret ad nekik, szabad és demokrati­kus szervezet, melyhez minden képesített elem hozzáfér...” - a közelgő választások előtt nem árt megszívlelni Várzsonyi Vilmos 1890-ben írt sorait az önkormányzatokról. Az „Alapítvány a választá­sokért”, valamint a megyei ön- kormányzatok, a helyi és a fő­városi levéltár munkatársainak közreműködésével egy cso­korba gyűjtötték a ritkán lát­ható történeti értékeket, melyek átvészelték az elmúlt korok vi­harait, és pontos képet próbál­nak rajzolni az önkormányzati választásokról. Több mint száz esztendő vá­lasztási küzdelmeiről adnak hű képet a dokumentumok. Az or­szágos vándorkiállítás anyagát - a helyi iratokkal, fotókkal ki­egészítve - Egerben, a Bródy Sándor Megyei Könyvtárban mutatták be először, majd no­vemberig még kilenc megye polgárai szemlélődhetnek a rit­kaságok között. Az önkormányzatok lényege azonos volt: a helyi társadalom önállóságát választott képvise­leti szervei útján biztosították, melyek a legfontosabb ügyek­ben intézkedtek, határoztak, szabályokat és rendeleteket al­kottak, és saját szerveik által ezeket végre is hajtották. A hétköznapok felvillanásán túl a rendezők remélik, hogy a képekből a nézelődő látja majd a küzdelmeket, a sorsforduló­kat, a helyi és az országos tör­ténelmet formáló pillanatokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents