Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-16 / 218. szám
1994. szeptember 16., péntek Eger Es Körzete 5. oldal Véleményeket vár a szociális bizottság Az egri közgyűlés szociális bizottsága a helyi lakáscélú pályázati kérelmek elbírálására elkészítette javaslatát, amit a városháza hirdetőtáblájára ki is függesztett. Az elképzelésekkel kapcsolatban az érdekeltek elmondhatják véleményüket, észrevételüket szeptember 19-én, hétfőn délután kettő és négy óra között a hivatalban, a bizottság fogadóóráján. Holland előadók a gyártástechnológiáról Ma délelőtt 10 órakor az Esz- terházy Károly Tanárképző Főiskola „B” épületében - a Miskolci Akadémiai Bizottság szervezésében - előadást hallhatnak az érdeklődők a marketingről, a gyártástechnológiáról. A hollandiai Ulster egyetemének oktatói beszélnek a legkorszerűbb módszerekről. A rendezvényt követően megalakul a MAB Közgazdaság-tudományi Szakbizottságának egri csoportja is. A háziorvosok is felírhatják receptre Nemrég egy riportban számolt be területi oldalunkon a bőrgyógyász arról, hogy a svájci Lamisil gombaölő szer milyen jótékony hatású. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy eddig hazánkban több mint egymillió adag fogyott el a medicinából. Kitűnő eredményeket regisztrálnak a laborok is, vagyis a pirulák és a krémek nem toxiku- sak, nincsenek mellékhatásaik. Ami még fontos: a gyógyszert háziorvos is felírhatja. Gerincfájdalmakra - relaxációs torna zenével „Lazítás és harmónia az egészség és jó közérzet titka” - vallják az indiai jógamesterek. A relaxációs gerinctoma nemcsak a teljes ellazulást segíti, de enyhíti a fájdalmakat, gyógyír a mozgásszervi panaszokra, javítja a testtartást. A szellemi és lelki kikapcsolódást kellemes zene is kíséri. Minderről - felnőttek és gyerekek - meggyőződhetnek, ha szeptember 27-én délután 5 órakor a KDNP egri székházában (Széchenyi u. 23.) részt vesznek a nagy gyakorlattal rendelkező Révész Ist- vánné foglalkozásán. „Isten áldja a tisztes ipart!” - Kolping-kiállítás és -vásár Egerben Adolf Kolping mellszobra a kiállítási sátorban (Fotó: Kaposi Tamás) Az egri Kolping-család (Katolikus Legényegylet) vásárt és kiállítást rendezett az Érsek-udvarban augusztus 31-től szeptember 11-ig. Mire e sorok megjelennek, a vásári sokadalomnak régen hűlt helye. A kiállítási tárgyak és az azoktól felébredt emlékek eltűnnek az Érsek-udvarból, ki-ki hazaviszi magával az élményt, amit ebben a kisméretű, de bensőséges sokada- lomban kapott. (Zárójelesen jegyezzük meg: ez a hirtelen nőtt társadalmi és vásári nyüzsgés párhuzamosan haladt a Vásár Agriában, méreteiben összehasonlíthatatlanul szélesebb alapokon nyugvó rendezvénysorozattal, de színesíthette, jól kiegészítette ez az udvari sokadalom is mindazt, ami a városban történt.) A vásári-piaci rész textíliákból állt nagyrészt, majdnem azt mondhatnánk, a női szakasz, a női öltözködés, a háztartás állott a középpontban. Lírikusra véve a fogalmazást: a Család. Mert hát felfogás dolga is, miért, hogyan vezetjük le céljainkat, érdeklődésünket, tennivalóinkat. Az ember és rajta keresztül - akár mindennapi munkánk gondjai között is - jó, ha eljutunk a legkisebb közösséghez, a társadalmat fenntartó legkisebb erkölcsi együtteshez. Itt azonban, a Kolping-csa- ládban, a kiállítás anyaga szerint is emberek szorosabb szövetségét ismertük meg, amely 1860 óta létezett, létezik. Mert a lélek mindig is képes újra összehozni azokat, akik szerves egységbe forrhatnak. Ferencz József, a Kolping-család jelenlegi vezetője az alkalmi érdeklődés kapcsán kezembe nyomta az Egri Katolikus Legényegylet történetét megörökítő másfélszáz oldalas monográfiát, Szecskó Károly munkáját az elmúlt évtizedekről. Tóth István nyomdász 1860. január 23-án érkezett a városba. A körülmények kedvezően estek egybe. A Szent István Társulat - akkor jelentős kiadója a magyar szellemi életnek - kibérelte az egri érseki nyomdát, és annak vezetésével Tóth Istvánt bízták meg, akinek szervezőkészsége sikert aratott. Kolping, ahogy az egy katolikus paptól elvárható, túllátott a megszokott és megkövesedett határokon. Tudta, hogy mindent a léleknek kell elkezdenie. Az iparosoknál, a kétkezi munkásoknál, a kézműveseknél is! Abban az ideiben a kisiparos társadalmi helyzete sokban különbözött a maiakétól. Hatékonyabban is lehetett működnie annak, aki XIII. Leó szellemében akart hatni Európára. (Ma sem ártana többször forgatni a Rerum novarumot, a Quadragesimo annot, és az alapvetően fontos szellemiséget az eredeti forrásból buzogtatok) Az egri évtizedek során Bartakovics érsek tevőlegesen nyúlt a mozgalom hóna alá. A prézesi szerepkört betöltő papok sorában olyanok vétették észre magukat, mint dr. Nagy János, akinek ragyogó képességeit, szónoki hevületét, ügybuzgalmát őrzik az anna- lesek. Tragikus halála után az egyre magasabb papi karriert befutó Subik Károly új székházat teremtett, a ma Megyei Művelődési Központként számon tartott épületet. 1951-ben a Rákosi-diktatúra elsöpörte ezt a neki tűrhetetlen társadalmi képződményt. Nem szenvedhette el, hogy ezek a fiatal és nem fiatal iparosok színházat játszanak, énekkart szerveznek, minden szinten és sok más hasonló szerkezettel együttműködve részt vettek az egri közélet rendezvényein. Tehetségek tűntek fel, az emberek számon tartották őket. Olykor személyenként is. Ma is valahányszor találkozom az én kedves énekestársammal, Tompos Miklóssal, a már rég nyugdíjban lévő szabómesterrel, emlegetjük, hogy az Egri Bazilikában együtt énekeltünk a karnagynak, Szalay Lajosnak, de a kedves bohémságról híres Huszthy Zoltánnal is eljártunk az Egri Dalkörbe fújni a tenort, ahol tanárok, joghallgatók, szellemi és fizikai dolgozók, lányok, asszonyok vegyesen, de nagy-nagy barátságban hódoltak szenvedélyüknek, a zenének. Az újjáalakulás 1990 júliusában történt meg, a rendszer- váltást követően. Az erről szóló jegyzőkönyvet Vass Zoltán hitelesítette, a jegyzői feladatot Simon Gyula ideiglenes jegyző vezette. Ötvenötén jelentek meg ez alkalommal. Csak néhány nevet ragadok ki a névsorból, olyanokat, akik azóta is minden szellemi és erkölcsi újjáépítésben kivették a részüket: dr. Ambrus Adri- enne-t (ne tévesszen meg senkit a diploma, ő jól szervezi a kisiparosokat), Bornemissza Lászlót, Busák Istvánt a feleségével, a már eltávozott Erényi Mártont, a nagy cserkészt, Farkas Tibort, Kun An- dornét, Magda Tibort, Lugosi Józsefet, Nádassy Gézát és a feleségét, Novák Emilt, Tompos Bertalant. 1990 októberében már nyolcvanra rúg a létszám. Beindult, sínre került az egyleti élet, 1993-ra már bál, kirándulások, az összejövetelek a bizonyítékai annak, hogy az összetartozás, a régi szálak összefűzése megtörtént. Közben a generációs váltás is megtörtént. Az emlékeikből élő nyugdíjasok helyét a fiatalabbak vették át, ma Ferencz József, a hangszerek tudója és hangoló mestere - akit éppen egy orgona javítása közben fogtam el a munkából - jól vezeti a társaságot. Kell róluk szólni, mert ők ebben a városban széles társadalmi hatást érnek el. Munkájukkal, énekkarukkal, kapcsolataikkal, szellemiségükkel. Az elnök mellett nemcsak a nyilvános rendezvényeken áll szorosan Brindza Béla, de Tóth László is kifejezi az ősz hajúak nevében az együttműködési szándékot. Mert az ilyesmit, mármint a társadalmi munkát, ha főképp vallásos, erkölcsi meggyőződés is motiválja, színezi, csak életefogy- tig érdemes csinálni. És kell is! Farkas András Fesztivál a szüret jegyében Színpompás, fergeteges, kitűnő hangulatot teremtő... - többek között ezekkel a jelzőkkel illették az egri szüreti fesztivál programjait az ide érkezők. A események finisében érdeklődtünk a redezvények sikeréről az egyik szervezőtől, Katona Ist- vánnétól. A Megyei Művelődési Központ városi csoportjának vezetője minden este a Dobó téren köszönti az egybegyűlteket, hogy figyelmükbe ajánlja a pódiumra lépő ismert,’ vagy még a siker küszöbén álló néptáncosokat, hagyományőrző együtteseket. Az idei szüreti fesztivál talán legnagyobb érdeme, hogy nemcsak a hét végén, hanem naponta biztosít színvonalas látnivalókat. Esténként benépesül Eger legszebb és legnagyobb tere, ahol a vérpezsdítő muzsikák sokszor táncra perdítik a közönséget is. Bizonyára sokáig emlékezetes marad a szlovák együttes körtánca, ahol együtt ropta magyar, török, svéd, amerikai. Hasonló jó hangulatot teremtettek a szekszárdiak, a terpesiek, az egri ci- terások, táncosok, a salgótarjániak, a hollóköiek, a mihályger- gelyiek, a kalocsaiak, a jászberényiek. Ma este hat órakor a sátoraljaújhelyi Hegyalja Népi Együttes műsorát láthatják az érdeklődők. Szombaton a 20 éves jubileumát ünneplő Egri Csillagok Népdalkórus mutatja be repertoárját, míg vasárnap ugyancsak a Dobó téren - este hatkor a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttese szerepel, a Gajdos zenekar kíséretével. Az egri szüreti rendezvények záróakkordjára szeptember 24-én - szombaton -, este 6 órakor kerül sor a Kemény Ferenc Sportcsarnokban, ahol a táncművészet minden műfaja bemutatkozik. A táncgála egyben köszöntő is, hiszen az Ag- ria Tánc-sportklub az idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Rajtuk kívül láthatja a közönség a Szederinda és a Lajtha László Néptáncegyüttest, a Táncstúdió ’13 tagjait, a Kenguru rock and roll csoportot, a Tale Quale Moderntánc Színház művészeit. Az est során reneszánsz formációs produkcióban is gyönyörködhet a nagyérdemű. A hónap végéig tartó rendezvénysorozatot sok egyéb látnivaló egészíti ki: kirakodó- vásár, zenés közönségcsalogató a borkirálynő, az udvarhölgyek és a Borbolond részvételével. A Megyei Művelődési Központban még megtekinthető a Szüret a képzőművészetben című tárlat, a hét végén pedig a 104-es teremben a kertbarátok köre állítja ki termékeit. Továbbra is várják a borkóstolókat, a mustszeretőket a kis Dobó térre, ahol a Szenátor-ház dolgozói az idei fürtöket préselik a poharakba. (szüle) Pál István, a legöregebb dudás vezette a menetet... Fesztiválhangulat a Dobó téren (Fotó: Peri Márton) Évnyitó a Forrásban Az egri Forrás Gyermek-Szabadidőközpont az új tanévre is sokszínű, hasznos szórakozást ígér az iskolásoknak. A tervekről az intézményben részletesen tájékozódhatnak a gyerekek. Az idei „tanévnyitót” szeptember 23-án, pénteken 13 órakor tartják, ahol a szakkörvezetők ismertetik az érdeklődőkkel a foglalkozások rendjét. Műsorral is egybekötik az első találkozót: Lebegő kutya címmel Emy és Samy bűvészek kápráztatják majd el a közönséget. A már ismert klubok, szakkörök mellett gondoltak a legkisebbekre is, ők a zeneóvodában ismerkednek a muzsika alapjaival, a hangszerekkel, de készségfejlesztő és sportprogramok is várják a kicsiket. Az Eger környéki gyerekekre is gondoltak a GYSZK-ban, amikor számukra szombatonként szintén érdekes foglalkozásokat szerveztek. Kik versenghetnek a „gránátalmáért”? A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Magyar Művelődési Intézet és a Népművészeti Egyesület pályázatot hirdetett a XI. Országos Nép- művészeti Kiállításra. Az Élő Népművészet címmel meghirdetett pályázat célja a tárgyalkotó művészet, a népi kismesterségek, a kézművesség hagyományainak ápolása, a korszerű alkalmazás és továbbfejlesztés segítése és széles körű népszerűsítése. A népi kismesterségek legkülönfélébb ágaiban készíthetnek alkotásokat: hímzett paraszti és történeti textíliák, gyapjú- és vászonszövés, nemez, kékfestő, népi szabásvonalakon, díszítéseken alapuló öltözködési és színpadi kosztüm. A fafaragóktól használati tárgyakat, bútorokat, szobrokat, játszótéri térplasztikákat, maketteket, csont- és szarufaragásokat várnak. Elküldhetik alkotásaikat a fazekasok, a bőrművesek, a szalma- csuhé-, gyékény- és vesszőfonók, a gyöngyfűzők, a tojásfestők, a mézeskalács és népi gyermekjátékok készítői. A pályázaton részt vehetnek egyéni alkotók, felnőtt és ifjúsági csoportok, stúdiók, klubok, szakkörök. Jelentkezni lehet az elmúlt évben meghirdetett regionális, kisebb pályázatokra - például konyhai, békéscsabai textilkonferencia szőnyeg, viseletpályázat, stb. - beküldött, s ott esetleg díjat nyert művekkel is. Az országos versenyen a megyei - városi közművelődési intézmények által szervezett, megyei zsűri által kiválasztott tárgyak vesznek részt, amelyeket a fővárosi Néprajzi Múzeumban megtekinthetnek az érdeklődők. Az egyes munkákat a Megyei Művelődési Központba (Eger, Knézich K. u. 8.) még a hét végén leadhatják a résztvevők. Minden népművészeti ágban a legkiemelkedőbb pályamunka alkotóját Gránátalma-díjjal jutalmazzák. Az országos bírálóbizottság döntése alapján arany-, ezüst-, bronzplaketteket és -diplomákat osztanak ki. A díjazott alkotásokat zsűriszámmal látják el. A XI. Országos Népművészeti Kiállítás Budapesten, a Néprajzi Múzeumban október 14-től látható két hónapon át. Nagyné Váradi Anna Száz esztendő küzdelmeiről „...erős jogokban, gazdag kötelességekben, őre az alkotmánynak; iskolája a szabadságnak; hatalmas szellemben és anyagilag; nem egyes osztályok úri játéka, mely kellemes időtöltésül szolgál; sem könnyű keresetforrás, mely henyélésért kenyeret ad nekik, szabad és demokratikus szervezet, melyhez minden képesített elem hozzáfér...” - a közelgő választások előtt nem árt megszívlelni Várzsonyi Vilmos 1890-ben írt sorait az önkormányzatokról. Az „Alapítvány a választásokért”, valamint a megyei ön- kormányzatok, a helyi és a fővárosi levéltár munkatársainak közreműködésével egy csokorba gyűjtötték a ritkán látható történeti értékeket, melyek átvészelték az elmúlt korok viharait, és pontos képet próbálnak rajzolni az önkormányzati választásokról. Több mint száz esztendő választási küzdelmeiről adnak hű képet a dokumentumok. Az országos vándorkiállítás anyagát - a helyi iratokkal, fotókkal kiegészítve - Egerben, a Bródy Sándor Megyei Könyvtárban mutatták be először, majd novemberig még kilenc megye polgárai szemlélődhetnek a ritkaságok között. Az önkormányzatok lényege azonos volt: a helyi társadalom önállóságát választott képviseleti szervei útján biztosították, melyek a legfontosabb ügyekben intézkedtek, határoztak, szabályokat és rendeleteket alkottak, és saját szerveik által ezeket végre is hajtották. A hétköznapok felvillanásán túl a rendezők remélik, hogy a képekből a nézelődő látja majd a küzdelmeket, a sorsfordulókat, a helyi és az országos történelmet formáló pillanatokat.