Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-16 / 218. szám

6. oldal Horizont 1994. szeptember 16., péntek Vámos Miklós - Ki van a tojásban? Egy honi író, aki könyveket is kiad Most negyvennégy éves, és vitathatatlanul író. Sok érdekes novellát, regényt tett le az olvasók asztalára, mégis zavarba jönnék, ha minősíteni kéne. Az Istennek sem akar megma­radni a kaptafánál: tévéműsort csinál, kiadót alapít. Emblé­mája egy tojás, amely legújabb vállalkozását, az Ab Ovo Könyvkiadót jelképezi.- Az író arról ismerszik meg, hogy otthon ül és ír. Ez­úttal viszont olyan íróval be­szélgetek, aki nem otthon ül, hanem egy irodában foglala­toskodik, és nem az esedékes regényét írja, hanem mások kézirataival bíbelődik. Olykor még a betűtípust is ö találja ki. Pontos a jellemzés?- Nappal pontos.-És éjszaka?- Éjszaka ülök és írok. Csi­nálom a saját kis szerencsétlen dolgaimat.- Ón negyedszázada van a pályán. Számoljunk! 1950-ben született...- ...és 1969-ben fedeztek föl. De akkor már két éve leve­leztem különböző szerkesztő­ségekkel. Két idősebb kolléga, Dalos György és Haraszti Miklós tanácsára írásokat kül­dözgettem a lapoknak, a szer­kesztők mindegyiket vissza­küldték. Közben azonban újak is íródtak, kezdtem elölről az egészet. Végül 1969-ben az Új írás című folyóirat elfogadott tőlem egy novellaciklust.- Újat?- Ugyanazt, amit egyszer már visszaadtak.- Felülbírálták önmagukat?- Új főszerkesztő érkezett, Jovánovics Miklós. Úgy lát­szik, fiatalokat akart fölfe­dezni. Hálás vagyok neki.- Utána már egyenes volt az út, egy pályakezdő író sínre került.- Gondolja?-Azt azért nem vitatja, hogy az állami könyvkiadók egyik kedvenc szerzője lett.- Akadtak kedvencebbek is.- Legalább tizenöt könyve jelent meg állami dotációval, aztán kiment Amerikába, csa­ládostul.- Mert kaptam egy ösztön­díjat. Két évig tanultam és ta­nítottam.- Közben viszont itthon volt egy kis rendszerváltozás. Sok egyéb mellett az állami könyv­kiadás is összeomlott.- Amerikában megtanul­tam, hogy milyen az igazi könyvkiadás. Megtanultam, hogy másként is lehet bánni a szerzőkkel és az olvasókkal, mint Magyarországon. Szerin­tem ha egy kötet megjelenik, történt valami. Az Ab Ovo ezt a történést igyekszik előkészí­teni. Mi komolyan gondoljuk a szerző körüli felhajtást, azt hiszem, ezzel stílust teremtet­tünk idehaza.- Hallottam egy rosszmájú megjegyzést: Vámos Miklós azért alapított saját kiadót, hogy megjelenjenek a kötetei.- Hm..., talán úgy fogal­maznék, hogy sajátos a lelki alkatom. Ez a sajátosság azonban árt az íróságomnak. A hagyományos felfogás sze­rint az író csak az írósággal foglalkozzék, én meg úgy gondolom, hogy az ember azt fejlessze önmagában, amiben gyöngébb. Nekem például gyönge pontom volt a nyilvá­nos szereplés. Amerikában azt is megtanultam, hogyan kell viselkedni a nyilvánosság előtt.- A tanultakat kamatoztatta Hogy volt? című tévéműsorá­ban. Miért hagyta abba?- Elfáradtam.- Ez meglep.- Engem az lepett meg, hogy a tévében mekkora a szervezetlenség.- Politikai ok nem játszott közre?- Jó volna erre hivatkozni, de az igazság az, hogy megun­tam csinálni a műsort.- Azóta csinálja a kiadót?- Párhuzamosan csináltam a kettőt.- Mi volt eddig az Ab Ovo legnagyobb sikere?- Anyagi vagy erkölcsi érte­lemben?- Melyiket válasszam?- Nem is tudom. A legna­gyobb sikernek egyébként azt tartom, hogy Kardos G. Györgyből előcsalogattam egy regényt. Az élő magyar iroda­lom egyik legnagyobb és biz­tosan leglustább írójával sike­rült megíratni a Jutalomjáték című kötetet.- A jellegzetes formájú Ab Ovo-könyveknek már hírük van az olvasók körében, külö­nösen a fővárosban és a nagy­városokban. Ami azonban a kisvárosi és a falusi terjesztést illeti...- A helyzet katasztrofális. Van Budapesten tíz-tizenkét terjesztő. Megjelenik egy könyv, a vidéki boltos vagy kér belőle, vagy nem. Ha nem kér, akkor ez azt is jelentheti, hogy azon a településen nem lesz kapható a kötet. Hiszen csak abban az egy boltban árulnak könyveket.- A terjesztés tehát a sebez­hető pont?- Nyílt seb a magyar könyvkiadás testén.- De az a vaskos kötet csak elkél, amelyik most jelenik meg az Ab Ovo gondozásában. Bródy János összes dalszö­vege alighanem kortörténeti dokumentum. Kiderül belőle, hogy a mi negyvenes nemze­dékünk miként látta a világot a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években.-Az utca másik oldalán 484 oldalas, kemény kötésű. Érde­kessége, hogy a körülbelül négyszázötven szövegből százötven soha nem jelent meg nyomtatásban.- Ahogy hallom, nem elég, hogy kiadja Bródy János dal­szövegeit, még portrét is ír róla. könyvnyi terjedelemben. Nyilván leegyszerűsítem a képletet, ha csak azt állítom, hogy az Illés együttes és a Fo­nográf hajdani tagja dalszö­vegíró. Mi még?- O mindig tiltakozik, ha valaki költőnek nevezi.- Nem költő?- Fontos ez? A lényeg a;z, hogy olyan dalok szövegét ad­juk közre, amelyeken most már a harmadik nemzedék nő fel. Ráadásul úgy, hogy a ka­maszok a belépőjegyet Bródy Jánostól kapják a költészethez.- És mit szól Bródy János a könyvhöz?- Megállapodtunk, hogy azt írom le, amit én gondolok róla. Ő csak annyit segített, hogy harminchárom, eddig publikálatlan fényképet adott. Zöldi László A Rákóczi-vár kisgalér iájában borsodi népművészeti kiállítás nyílt A szerencsi vár árkádos termei­ben megnyílt a Kaláris '94 című, Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészetét bemu­tató reprezentatív kiállítás. A megnyitón adták át annak a népművészeti pályázatnak a dí­jait is, amelyet a megyei ön- kormányzat hirdetett meg. A Rákóczi-vár kisgalériájá- ban ugyanezen a napon a 30 éves jubileumát ünneplő Sze­rencsi Népi Díszítőművészeti Kör állította ki a történetét be­mutató dokumentumokat. Ezút­tal adták át a Pro Űrbe Szerencs kitüntetést Szepesvári Lászlóné szakkörvezetőnek. íme, az „élő” Flintstone család tagjai... Flintstone Frédi (John Good­man) a kőfejtőben végzett sok­évi robotolás után cégének el­nökhelyettese lesz. Nem tudja még, hogy hatal­mát kapzsi főnökének köszön­heti. Gonosz fondorlatainak egyik első áldozata Frédi ba­rátja, Béni. A korábban oly ön­zetlen Frédi egyszerre megré- szegül saját karrierjétől, nagy­képű lesz, és nem hajlandó megismerni a barátait. Aggoda­lomra azonban semmi ok... A ’60-as évek rajzfilmsike­rének színészekkel eljátszott változata a nyár nagy amerikai mozisikere volt. A ragyogó A halál nem utazik egyedül Brian és Carne tömeggyilko­sokról írott könyvükhöz az életből keresnek illusztrációt. A próbálkozás túl jól sikerül. Felszednek egy stopos párt, Earlyt és Andelet, és együtt folytatják útjukat Kalifornián keresztül. Early azonban pszi­chopata gyilkos, aki az út alatt is folytatja ezt a tevékenysé­gét... A rendkívül izgalmas bűn­ügyi történettel az egri Prizma mozi nézői ismerkedhetnek meg. Műsoros videokazettán is meg­jelent a híres Alien-trilógia, a leghíresebb sci-fi film. A Nost- romo csillaghajó évekkel ez­előtt hagyta el a Földet, és még évek telnek el, mire visszaér­kezhetnének oda. A legénység hibemálva várja, hogy a köz­ponti számítógép kiolvassza őket. Csak hatan térnek azon­ban vissza a mélyhűtött álom­ból. Hetedik társuk meghalt, ugyanis egy idegen organizmus támadta meg a belső szerveket. Ezután az idegen lény tovább növekszik... A film megtalálható az egri Videotop videotékában. A munkanélküliség „szivacsai”: vállalkozók javaslatai a kormány előtt A foglalkoztatottak 75 száza­léka ma már a kis- és középvál­lalatoknál dolgozik Magyaror­szágon. Többek között erre a tényre alapozva fordultak ja­vaslataikkal a kormányhoz a kis- és középvállalkozások szakmai, érdekvédelmi szerve­zetei: fordítsanak nagyobb fi­gyelmet e gazdálkodó réteg tá­mogatására. A Magyar Kisvál­lalati Társaság, az IP ŐSZ, va­lamint a Kereskedők és Vendég­látók Országos Érdekképvise­leti Szövetsége az Európai Unió térségének tapasztalataival is alátámasztotta érveit. A kormány asztalára tett ja­vaslataikban kifejtik: eredmé­nyes munkájukhoz több infor­mációt, tökét remélnek, kedve­zőbb feltételek mellett szeretné­nek hitelt kapni, a versenyké­pességet és az exportot szolgáló képzést, tanácsadást igényelne megerősödéséhez ez a szektor. A vállalkozások segítésére szánt alapok felhasználásakor, elosztásakor ésszerűséget és teljes nyilvánosságot várnának. Ugyanakkor szükségesnek tart­ják a szakmai érdekképviseleti szervezetek jobb együttműkö­dését is. Az Európai Unió pillanatnyi­lag még tizenkét tagországában ugyanis az összes - mintegy 100 milliónyi - munkahely 56 százalékát a száz főnél keve­sebbet foglalkoztató kisvállala­tok, 72 százalékát pedig az 500 fő alatti, közepes méretű vállal­kozások biztosítják. Ennek megfelelően mind az uniónak, mind az egyes tagországoknak átfogó programjuk van a kis- és középvállalatok segítésére, megerősítésére. A hazai érdekképviseletek ilyen program megalkotását szorgalmazzák most az új kor­mánynál, mert mind az egyéni, mind a társas kisvállalatok többsége komoly gondokkal, sőt sok esetben a túlélés prob­lémáival küzd. Véleményük szerint a vállalkozásokat éltető tőke hiányát a más tekintetben is gyengén működő bankrend­szer nem képes enyhíteni. Mindebből a gazdaságpoli­tika számára levonható tanul­ság az, hogy a kis- és középvál­lalati szektort megnövekedett súlyának megfelelő elbánásban kell részesíteni. A válságkezelő és gazdaságélénkítő kormány- programban kiemelt helyet kell, hogy kapjon e cégek megerősí­tése. Az Európai Unióban ugyanis 1988 óta nem tapasz­talható a nagyvállalatok szá­mának növekedése. A munka- nélküliség „felszívását” minde­nütt a kisvállalatoktól várják. Magyarországon is hasonló a helyzet: ezért születtek a kor­mány számára megfogalmazott ajánlások, javaslatok is. N. Zs. Asszonyi ragaszkodás - vadászpuskával (2.) Nézze, a térdeimen is megsé­rültem! - folytatta hangosan Szarvas Lászlóné.- S miért akarta magát meg­verni a férje? - buggyant ki a kérdés önkéntelenül is a rend­őrtisztből.- Már évek óta különböző női vannak, kérem - panasz­kodott Szarvasné -, és engem ki akarnak üldözni a lakásom­ból! Sokszor megvert már en- gemet...-Mesélje el, hogyan történt ma éjszaka?!- Tegnapelőtt magammal hívtam Gyáni Istvánnét, a ba­rátnőmet, akivel együtt meg­lestük a Lacit. Ő is látta, hogy a férjem autójába beszáll egy nála jóval fiatalabb nő. Tegnap ugyanezt láttuk. Ezúttal azon­ban, azt hiszem, Laci észrevett bennünket. Nagyon féltem, ha hazajön, agyonüt. Kértem a barátnőmet, maradjon velem. Ám ő se mert bejönni a la­kásba, tudja, rettentően go­romba tud lenni az uram... Szóltam én két rendőrnek is, akik az URH-kocsival álltak az utcánkban. Megígérték, hogy éjfél és két óra között majd a mi házunk közelében haladnak el... A barátnőm a konyhaablak alatti bokros részen várakozott. Még mondtam is neki, hogy oltsa el a cigarettáját, nehogy Laci megsejtsen valamit. Alig múlt el éjfél, amikor megérkezett az ember. Szar­vasné úgy látta rajta, nem na­gyon ideges, kiszólt hát a ba­rátnőjének, hogy menjen nyu­godtan haza.- Azért mégsem öltöztem át hálóruhára - folytatta elbeszé­lését Szarvasné. - Bugyiban, melltartóban, kombinéban búj­tam be az ágyba. Nemsokára bejött, levetkőzött, s lefeküdt az ablak melletti sezlonra. Ez­után morgott nekem valamit, arra én válaszoltam... és ebből lett a veszekedés... Ha nem menekülök el, talán még agyon is ütött volna. Az ügyeletes tiszt újra át­gondolta mindazt, amit a hely­színre küldött járőrtől, s a rá­dióforgalmazás során hallott, majd kopottas írógépén meg­írta jelentését, amelynek vé­gére a következő mondatok ke­rültek: „... Szarvas Lászlóné alapo­san gyanúsítható a férje sérel­mére elkövetett bűncselek­ménnyel, mivel rajta sérülések és véres szennyeződések is lát­hatók. S mivel a gyanú fennáll - tekintetbe véve, hogy sebei nem követelik meg az azonnali orvosi beavatkozást -, ezért a kapitányságon őt visszatartot­tam, hogy a rendőrorvos és a megyei szemlebizottság a szükséges nyomokat és elvál­tozásokat biztosítani tudja.” *** Az a nap, 1977. június 11. ugyanolyan átlagos volt a Gyöngyösi Rendőrkapitányság életében, mint bármelyik má­sik. Az első emelet egyes ajta­ján is ott függött a tábla: Ki­hallgatás! Ez sem volt tehát meglepő. Annál inkább érde­kes, ami ott elhangzott. Szar­vas Lászlónét hallgatták ki emberölés kísérletének alapos gyanújával.- Ón vadászfegyverrel sú­lyosan megsebesítette a férjét, mert féltékeny volt rá! - A nyomozó szavai ridegen ko­pogtak, akár az írógép billen­tyűi. - Ezzel elkövette a Btk. 253. par. (1) bekezdésébe üt­köző bűncselekmény kísérletét. Megértette, mivel gyanúsítjuk? Az asszony riadtan pislogott jobbra-balra.-Nos, tehát?! - sürgette ki­hallgatója.-Hát..., kérem..., a férjem­mel tényleg dulakodtunk - só­hajtott nagyot a nő. - Valami­képpen előkerült az az átkozott puska is, de hogy melyikünk sütötte el, azt bizony isten nem tudom... Nem mondhatom, hogy én húztam meg a ravaszt.-Hát jó. Panasszal kíván-e élni a gyanúsítás ellen?- Igen, panasszal élek - fe­lelte kezeit tördelve Szarvasné -, mert az uram már többször megfenyegetett, hogy meg fog gyilkolni... *** A tragédia hajnalán a szesz­főzdéből a hatvani kórházba szállították Szarvas Lászlót. Nem sokkal később Budapest és az Országos Traumatológiai Intézet következett. Az ott ké­szült kórlap nem mindennapi sérülésekről tájékoztatta a szakembereket. „Az arc bal fele roncsoló- dott. Az állcsúcs bal oldalán lövés bemeneti nyílása talál­ható. Ez az állkapocs testén lő- csatomában folytatódik, egé­szen az állkapocs szegletéig.” (Folytatjuk) Szalay Zoltán E heti film- és videopremierek A Flintstone család humorú filmet az egri Uránia A nyolcadik utas:- újabb feldolgozás mozi mutatja be a halál

Next

/
Thumbnails
Contents