Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-03 / 181. szám
6. oldal Horizont 1994. augusztus 3., szerda A mátrai falvakban gyűjtötték egykoron a szebbnél szebb mintákat A háziiparban tisztelik a hagyományokat Csaknem fél évszázada, hogy Tompa Béláné - Juliska néni - hevesi tanító maga köré gyűjtött néhány, kézimunkában ügyes fiatal lányt, s elhatározta: szövőcsoportot alakít velük. A mátraalji falvakból mintákat gyűjtöttek, s ekkor ébredtek rá, hogy amit csinálnak, abból művészeti tevékenység is válhat. Ebből a kis csoportból jött létre aztán az a szövetkezet, mely napjainkra csodás ívű karriert futott be termékeivel szerte e hazában s a világpiacon egyaránt. Báder Miklósnéval — 1970 óta dolgozója, 1975-től elnöke a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetnek - arról beszélgettünk, hogy ebben a változó világban a szövetkezet kollektívájának miként sikerül a mai igényeket kielégítő szőtteseket - népi iparművészeti szinten - készíteni, illetve a hagyománymegőrzés mellett megfelelni az új piaci igényeknek.- A korábbiaktól a mai alkotógárda sem távolodott el - mondja az elnök - Megtartva az akkori mintaelemeket, mégis mást akartunk. A másságban benne volt a mai lakáskultúrához való alkalmazkodás: lemezszőtteseink így helyet kaptak a mai lakásokban, mert ott szeretnénk lenni az előszobától a hálószobáig mindenütt. Kínálunk függönyöket, térítőkét, falvédőket, asztali díszítőket, párnákat. Ezek mellett a hímzés, Hevesre a szálán való hímzés a jellemző. A piacokon megismert kalodás, subrikás, keresztszemes díszítéssel - gondolatom szerint - mi a hímzés magasabb fokát műveljük. Sokfajta hímzett blúzunk készül, ezeknél is a visszafogott színezet, a szálánvarrott áttört hímzés a meghatározó.- Úgy tudni, jelentős bérmunkát is végeznek...- Több mint 10 évvel ezelőtt, amikor a piaci viszonyok nehezebbé váltak, a hazai alapanyagból készült termékeinket nem igazán tudta a Nyugat fogadni, más alapanyagból, modernebb díszítéssel, a divatnak megfelelő fazonnal ellátott termékekre volt igény. Az osztrák Gössel cég volt az, amely fogadókész volt a kézimunkára.- Dolgozik-e még a hagyományos szövőszék?- A bérmunkában a kézi hímzés és a legmodernebb konfekcióipari technika találkozik: bodonyi részlegünkben például - mint egy „élő múzeumban” - valamennyi szövéstechnikát alkalmazza az idősebb és fiatalabb generáció, de a recski részlegünkben is öröklődik az áttört, a szálán való hímzés mozzanata.- Van-e utánpótlás, lesznek-e ápolói a hagyományoknak?- A mai korosztály másfajta lehetőségekkel rendelkezik, nem kívánható, hogy úgy gondolkozzon, mint az a 60 éves néni, akinek a szövetkezet volt az élete. De alapvető feladatunk, hogy valamit át tudjunk adni értékeinkből. Fontos, hogy eljussunk az általános iskolásokhoz. Az alkotói napok, hovatovább a szakköri foglalkozások lényege, hogy segítségükkel visszakapjuk a kézimunka s a kézművesség értékeit.- Nem félő, hogy Tompánévül, s idősebb utódaival kihal ez a szakma is?- Nem szabad lemondani az utánpótlásról... A Tompánék, Bárdosnék, a bodonyi Kató nénik a tűt alig tudták már megfogni, amikor az első varrottat megcsinálták. Kató néni lánya is megtanult szőni, fonni, s saját kelengyéjében arra a sátorlepedőre, arra a szőtt lengamitúrára a legbüszkébb, ami a saját munkája.- Hány embernek biztosított, s ad ma megélhetést a szövetkezet?- Az alapító okiratot annak idejét 26-an írták alá, a ’70-es évek csúcslétszáma az ezret is meghaladta: rengeteg bedolgozónk volt akkoriban az óriási megrendelések miatt. Ma - a gépi munka miatt - mindössze 270-en vagyunk. Ennek ellenére a termelési értékünk a 120 milliót is meghaladja.- Elsősorban Ausztriába, Németországba szállítunk, de keresettek termékeink Amerikában is. A tengeren túl a komplex csomag iránt érdeklődnek: ebben filcrátétes applikációval készült lakásdíszek, párnák, ágyterítők, asztalterítők találhatók. De a len alapanyagú termékeink is piacképesek. Egy alapítvánnyal való együttműködés kapcsán vehetünk részt a New York-i ajándékvásáron, ahol egyrészt bemutatjuk új termékeinket, másrészt lehetőség adódik a piackutatásra.- Reneszánszát éli manapság a népművészet?- Célunk, hogy a szövetkezet ne veszítse el az értékek megmentésében, a hagyományok ápolásában elért helyét. A legutóbbi európai konferencián is elmondtuk: a népművészet ma is él, a népművészetnek óriási értékei vannak, s ezekről lemondani bűn lenne, mert később milliárdokba kerülne a feltámasztása. Cseh Béla Vegyes műsor - vegyes érzelmekkel Az egri bazilikában - nemcsak a kitűnő hangszer miatt - minden orgonahangverseny eseményszámba megy. Ide olyan művészek látogatnak el, akik nemcsak a bazilika akusztikájára kíváncsiak, de hozzák egyéniségüket, zenekultúrájukat, egyszóval mindazt, amivel élményt lehet és kell teremteni. Szilágyi Gyula programját ilyen irányú várakozás előzte meg. Ez a harmincas éveiben járó fiatalember gépészmérnöki diplomával a zsebében váltott át a zenei pályára, most az amszterdami Sweelinck Zene- akadémia orgona főtanszakán tovább alapozza azt, ami művészi jövőjéhez szükségesnek látszik. Nincs is bajunk azzal a szemlélettel, amely a Régi magyar tabulaturás táncok életre keltésénél, J. S. Bach F-dúr toccatájának megszólaltatásánál, akár Mozart F-dúr Andane-jának kedélyes újrafogalmazásánál vezérli őt. Mendelssohn f-moll szonátájának elringató álomszerűségét, a fényes zene ragyogását helyén értjük, követjük. Mondhatnánk azt is, hogy ez a zenei kirándulás az elmúlt századokba, akár ábrándozásokra is késztethette a hallgatóságot, mert a korszakok, a nemzedékek váltása egyúttal a lélek egyfajta cseréjét, a változó világkép variánsait is jelentheti. Ez alkalommal is, a bazilikában, az előadott művek hatását tekintve éreztük ezt mi magunkban is. Előnyös kép formálódott a művészről, aki ilyen erudicióval, biztos technikai kezeléssel sorakoztatja fel szeretett mestereit. Ám a műsor hirtelen váltásba ment át, a megnyerőén szabályosnak indult műsort az orgonista Jacques van Dortmerssen Fata Morgana című művével fejezte be. A program szövegében zárójelben 1950-es dátum olvasható a szerző neve alatt, nem tudjuk ellenőrizni, ez vagy a komponista születési adata, vagy a mű keletkezési ideje. Az opus elhangzása után, otthon utánakutattam a Larousse-ban, hogy ne tévedjek nagyot: mi is ez a fata morgana? A lexikon válasza: „délibábszerű légtük- rözési jelenség”. Ha most ezt a fizikában értelmezhető és értelmezendő fogalmat átteszem a zene világába, szabadon fordítom le, lehet, hogy ennyi marad belőle: bizarr, semmivel nem azonosítható valami, azt teszek bele, amit akarok, azt veszek el belőle, ami kedvem szerint való. Itt a szerző, ebben a Fata Morganában majdnem mindent elvesz a zene alkotóelemeiből, ami kedvem szerint való lett volna. Dallam sehol, a hangok közötti összefüggés, az a bizonyos kohézió, amely az áramlást a kezdőhangtól a végső megnyilatkozásig elsza- lasztja-elvezérli, nem lelhető meg: gondolati elemek, a szenvedélyesség által irányított hullámzás, nekilendülés, visszatérés, az alkotói láznak az a formai megjelenítése, amely értelmezhető a többi földi vándor számára is, valahol a viliódzó jelenség, a délibábszerű „tünet” mögött maradt. A tartalom és a forma ismeretlensége, ide- gensége, a rejtjelezett anyagnak a hiányzó kulcsa - így, együtt, ez az egész - annyira meglepte a koncert közönségét, a magukban álló hangoknak, hangtömböknek ez az összefüggéstelennek ható egymásra torlódása annyira zavarba hozta a maga módján képzett vagy képzetlen hallgatóságot, hogy a produkció befejeztével elfelejtette tapsával megköszönni azt, amit - nem értett. Többekben felvetődött a nem is alaptalan kérdés: az utóbbi évtizedek „fejlődése” a zenei formák lebontása felé halad? Tapintatlanul azt is írhatnánk: mintha a szellemi élet - a képzőművészet évtizedes formakeresésének semmitmondását túlteljesíteni akarván - most a zenében is, a színházakban is alulmúlni igyekszik minden eddigi nívó- és értelmezhető- ségi süllyedést. Hová jutunk, a decibelek, az erőszak világában? Eszünkbe jut a folyami ösvény: ha elkapja az úszót, s ha annak marad még annyi jelenléte, ereje a meder homokpadjától visszarúgni magát, akkor megmarad az élete. Ilyesmiről van szó? Ez az üzenet a szellemi csömörben veszteglő Nyugatról? Ez a filozófiában már annyiszor meghirdetett alámerülés, amit a Nyugatnak el kell szenvednie? Nekünk is? Hol itt a válasz? Aggódó kérdéseinkre Szilágyi Gyulánál sem kaptunk választ. Viszont őt is meglephette a közönség negatív feldübörgése. (farkas) Megkérdeztük a MEDOSZ főtitkárát: leszorítható-e az agrár-munkanélküliség? Számtalan gond nyomasztja a mezőgazdaságot - ezek közül azonban talán a legsúlyosabb az agrár-munkanélküliség. Nagy kérdés, hogy az új kormány enyhíteni tudja-e a vidéki lakosság foglalkoztatási problémáit, sikerül-e legalább megállítani az állástalanok táborának növekedését. Bereczky András, a mintegy százezer tagot számláló érdek- képviseleti szervezet, a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének főtitkára bizakodó.- Magunk is azon az állásponton vagyunk, hogy minden erőt a munkanélküliség korlátok közé szorítására kell összpontosítanunk. Nem lehet belenyugodni abba, hogy óvatos számítások szerint mintegy 30 százalékos a mezőgazdasági dolgozók körében az állástalanok aránya. Az pedig végképp nem lehet tartós állapot, hogy több régióban - Sza- bolcs-Szatmár-Bereg, Bor- sod-Abaúj-Zemplén és Békés megyében - 50 százalék fölött mozog a foglalkozás nélküliek köre.- Szakszervezetünk megítélése szerint ebben az objektív okokon - a keleti piac összeomlásán, a belföldi fogyasztás csökkenésén - kívül közrejátszott több más tényező is, elsősorban az elmúlt négy év hibás, szövetkezet-ellenes gazdaság- politikája.- Meggyőződésünk, hogy a termelő típusú termelőszövetkezeteknek igenis van helyük a nap alatt. Már csak azért is, mert azok a parasztemberek, akik életük nagy részében irányított rendszerben részfeladatokat láttak el, nem képesek egyik napról a másikra sikeres farmerré válni. Főként akkor nem, ha nincsenek biztosítva hozzá a közgazdasági, banki és egyéb feltételek.- Jó ideig szükség lesz tehát szövetkezetekre, amelyek szolgáltatásaikkal a kisgazdaságok mögé állhatnak, ahogy tették például a háztáji rendszerben, amikor a szaporítóanyagoktól a gépi munkákon át az értékesítésig sok mindenben biztos hátteret nyújtottak. A közös gazdaságoknak éppen ezt a szolgáltató tevékenységét kellett volna, kellene továbbfejleszteni, mert - mondjuk ki végre kertelés nélkül - ennek híján a kisgazdaságok működésképtelenek. Azzal, hogy erővel kihúzták a talajt a szövetkezetek lába alól, végső soron a magántulajdonon alapuló kisgazdaságok és vállalkozások alól is kihúzták. Elgondolkoztató adat: 1993 végéig 400.000 kistermelő hagyott fel árutermelő tevékenységével!- Úgy látjuk, hogy az új kormány agrártörekvései jó irányúak, s közvetve-közvetle- nül a mezőgazdasági munka- nélküliség kínzó gondjain is enyhíthetnek. Ha a gyakorlat is igazolja várakozásainkat, partnerek leszünk tervei végrehajtásában — mondta befejezésül a MEDOSZ főtitkára. Újvári Gizella (Ferenczy Europress) Forró napokra szóló, praktikus divattanácsok Hőségben minden ruhadarabot nyűgnek, fölöslegesnek érzünk, de hordanunk kell a „komplett” nyári öltözéket, mert az illem csak a strandon engedélyezi a fürdőruha-viseletet. Néhány ötlet és gyakorlati tanács segítségével azonban kánikulában is mérsékelhetjük a kötelező öltözetek miatti gondjainkat, mint például zárt ruhadarabok okozta kényelmetlenséget. Mert ki gondolná például, hogy a zárt ruháknak leginkább az ujja melegít. Ezért - ha van rá lehetőségünk - az ilyen viseletűnket alakítsuk át szellősebbé. S most néhány öltözködési tanács forró napokra: óvakodjunk a sűrű szövésű vagy kötésű műszálas anyagoktól. A nemrég még nagyon népszerű nejlon-dzsörzé, trevira-dzsörzé elnyűhetetlen ugyan, de ma már nem is divat. Csak természetes szálból, elsősorban pamutból, lenből készült anyagokat viseljünk. Részesítsük előnyben a szabad mozgást biztosító fazonokat; legjobb az egybeszabott, bő ruha. Övét semmi szín alatt ne viseljünk. A szoknya-blúz sem szerencsés, mert derékban ..fog”. Idősebbeknek az elöl gombo- lós ruha a legkellemesebb nyári viselet, főleg ha pamutvászon, pamutkrepp vagy flokon az anyaga. A műszálas testnadrágot - bármilyen jól festünk benne - 30 fok körül mellőzzük; lesznek még hűvösebb napok, akkor is jól jön a sikerélmény... Mennyi valutát is vihetünk ki külföldre? Ezen a nyáron már több valutát vihetnek magukkal külföldre a magyar állampolgárok: a 14 éven felüliek 800, a 14 év alattiak 300 USA-dollárt, vagy ennek megfelelő más konvertibilis fizetőeszközt vásárolhatnak évente az egyéni és szervezett turizmus céljára. Azok, akik április 1-jét megelőzően már váltottak ki valutát, 1994-ben a megvásárolt összeg és a 800, illetve a 300 USD közötti különbözette jogosultak. A devizaszámla-tulajdonosok úgynevezett készpénzkímélő fizetőeszközökhöz - utazási csekkekhez, euro- csekkekhez, bankkártyákhoz (VISA, American Express, stb.) - is hozzájuthatnak a különböző bankfiókokban. Ezek segítségével külföldön lehet vásárolni, különféle szolgáltatásokat igénybe venni, és természetesen szükség esetén készpénzre is válthatók. Jó tudni: a magyar állampolgárok 10 ezer forintot vihetnek át személyenként az országhatáron, de legfeljebb ezres címletekben. Változott a külföldre vihető ajándéktárgyak értékhatára is: az utasforgalomban a belföldiek 100 ezer forintot meg nem haladó értéket vihetnek magukkal külföldre az útiholmijukon felül. Az értékhatárokon belül ezután - a korábban tiltottnak tekintett - bélyeg is kivihető az országból. Vásároljon a gyártótól a legolcsóbbon. Műanyag tartályok és kádak 13-13,50 Ft + ÁFA/I. Műanyag tartályok felszereltsége: 1 db ajtó 1 -2 db leeresztő 1/2" - 5/4"-ig szintjelző betöltőnyílás Borszűrőgép 20 x 20 25 lap. 26.000 Ft + ÁFA Keret 350 Ft + ÁFA Kovaföldes keret 350 Ft + ÁFA Váltókeret 1500 Ft + ÁFA Alkalmazási terület: bor, sör, pálinka, étolaj szűrésére fi fent leírt áruk megrendelhetők, illetve bővebb felvilágosítás kérhető: Türk János 2085 Pilisvörösvór, Hunyadi út 70. Tel: 06-60-347-154. Tel/fox: 26-330-154.
