Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-29 / 202. szám
1994. augusztus 29., hétfő Heves Es Körzete 5. oldal Bemutatkozik a Debreceni Műhely A hevesi dinnyefesztiválra való készülődés jegyében nyitották meg a Móricz Zsigmond Művelődési Központ aulájában a Debreceni Műhely alkotókörének anyagából készült tárlatot. Ezen többféle festményt, elsősorban az egri tanárképző főiskolán egykor tanított Lóránt János, Munkácsy-díjas érdemesművész alkotásait tekinte- hetik meg az érdeklődők. Tekintettel az új tanév nyitásra, a tárlatot szeptember első hetének végéig láthatják a diákok is. Újból indítanak színházbuszokat A kedvező tapasztalatok alapján szeptembertől ismét havonta egyszer külön autóbuszt indít a hevesi színházbarátok örömére a városi művelődési központ. A szolnoki Szigligeti Színházba mennek majd és a következő évadban megtekintik - többek között - a Don Car- lost, a Sibyll-t, az Egy forrra- dalom éjszakáját, a Szomjas krokodilt, valamint a Jó estét nyár, jó estét szerelem című darabokat. Az alkotókor tagjai nyáron is találkoztak A nyári vakációban is rendszeresen - minden hétvégén - találkoztak a hevesi alkotókor tagjai. Ezek során többféle technika alkalmazásával különféle alkotásokat készítettek. Elhatározták, hogy ezeket másoknak is megmutatják. Ezért az ősz során az agyagfiguráktól, a tűzzomácokig kiállítják majd munkákat az érdeklődőknek a művelődési központban. Müemléklátogatásra, szórakozásra invitálnak A Népszava Barátság Klub tagságát szeretnék bővíteni hevesi részvevőkkel is a kultúrált szórakozásra, a szabadidő hasznos eltöltésére. Ennek érdekében a tagoknak kedvezményes bélés külföldi kirándulásokat, üdüléseket szerveznek, hogy megismerhessék a történelmi műemlékeket, a múzeumokat. Igény szerint nyelvtanfolyamokat is indítanak. A jelentkezőket a Móricz Zsigmond Művelődési Központba várják Hevesen az Erkel Ferenc út 2. alá. A héten benépesül a hevesi körzeti általános iskola is (Foto: Perl Márton) A pedagógusok, a nyugodtabb alkotómunkában reménykednek... A héten ismét megszólal a tanévet jelző csengő. Új utakat keresnek az iskolák programjaik fejlesztésére és a tanulók eredményeinek javítására. A változás bonyolultságából adódóan igen nehéz ez a folyamat. Ezidáig a megbomlott négy és fél évtizedes iskolaszerkezet helyett nem született megoldás a feszültségek kezelésére. Azzal, hogy az iskolák, óvodák ön- kormányzati kézbe kerültek, nem javaultak működőképességük feltételei. Pedagógusokkal beszélgettünk arról, hogy most mit kérdeznének a szakminisztertől? Mire hívnák fel a figyelmét? Mit várnak az ágazat irányításától? Verebné Gyetvai Valéria vezető óvónő: - A színvonalas óvodai neveléshez nem elég a lelkesedés, anyagi fedezetre is szükség van - mondja -. Elérhető lesz-e valaha, hogy az óvodai program finanszírozása legalább az inflációt követné? Amire figyelni kellene, elsősorban az óvodai szakma kapcsolatrendszerének szin- tentartása, de lépni kellene abban is, hogy anyagi problémák miatt ne maradjon ki óvodáskorú az intézményes nevelésből. Nagyobb hangsúlyt kell kapnia az óvodából iskolába átmenetnek. Azt várom, hogy nagyobb társadalmi megbecsülést kap a gyermeknevelésben kulcsfontosságú szerepet betöltő óvodapedagógus is. Kerek László általános iskolai igazgató: - Én azt kérdezném, hogy mikor születik döntés a közoktatási törvény sorsáról, s mennyi időt vesz igénybe a Nemzeti Alap Tanterv előkészítése, mert ennek ismeretében oldódna a bizonytalanság a pedagógiai és az irányító munkában. A figyelmet a tankönyvek, tanszerek, taneszközök ellátásában jelentkező áldatlan állapotokra hívom fel, azután az iskolák egyre inkább ellehetetlenülő gazdasági helyzetére. Az ágazat irányítóitól elvszerű és eredményes érdekképviseletet, s az oktatás jobb finanszírozását várom. Dr.Szikora Sándor általános iskolai igazgató: - A törvényben fellelhető „problémák” korrekciójáról érdeklődnék. De választ vámék arra is, hogy ha történetesen a kerettanter- vek szabályozásának bizonytalanságával kell számolnunk, a tanulók átlépése egyik iskolatípusból a másikba nehézkessé válik. Mi a megoldás? Vagy hogyan készítenek majd helyi tantervet azok a pedagógusok, akiket külön erre nem készítettek fel? Mi a garancia arra, hogy a követelmények „felhúzzák” magukhoz a közoktatást, s megszüntetik az eredményes szóródást? Azt remélem, hogy a kormány megteremti a törvény és a tanterv követelményeinek pénzügyi hátterét, megszüntetve ezzel az intézmények és fenntartóik közötti feszültséget. Fodor Imre gimnáziumi igazgató-helyettes: - Ha lehetne arra keresnék választ, hogy mikor kerül sor az üzemi területen a gyakorlati oktatás tárgyi és személyi feltételeinek jogi szabályozására. Sajnos gyakori, hogy a szakmunkástanulók gyakorlati oktatását menetközben minden indok nélkül felmondják. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy miközben az érintettek tanulmányi eredményük függvényében kapják ösztöndíjukat, vannak olyan vállalkozók, betéti társaságok, kft-k, akik nem hogy ösztöndíjat nem fizetnek, hanem illegálisan 30-80 ezer forintért vállalják a tanulók gyakorlati képzését. így egyre-másra csak a jobb módú családból kikerülők tanulhatnak. Török Margit polgármester: - Elég bátor-e a tárca vezetője, hogy a minisztérium szerteágazó feladatrendszerei között kimondja az oktatás elsődlegességét? Minden más fontos, de ezt végre ki kellene emelni. Két dologra hívnám fel a figyelmet: egyik, hogy az iskolák nem estek szét az átmeneti időszakban, az csakis a pedagógusoknak köszönhető. A saját erejükből, táplálkoztak a külső segítség hiányában, de most már nyugodt alkotómunkát s egyértelműbb irányítást várnak. Ugyanakkor az iskolák fennmaradása annak is köszönhető, hogy az önkormányzatok saját pénzeszközeikből egészítették ki a támogatást, de el kellene érni azt is, hogy főleg kisiskoláknál a csoportfinanszírozás legyen a mérvadó. Az ágazat irányítóitól elsőként kívánnám, hogy az önkormányzati szakembereket képezzék ki, hogy megfelelő partnerei legyenek az iskoláknak, s azt szeretném, ha a tárca vezetésével ez az év a felkészülés és tisztulás éve lenne ahhoz, hogy 1995. szeptember 1-én merészebben indíthassuk a tanévet, tudván, hogy mit akarunk. Cseh Béla Egy perc Bálint gazdával! Hevesen, a legutóbb megtartott Dinnye és egyéb kabakosok című országos mezőgazdasági tanácskozáson találkoztunk dr. Bálint Györggyel - mindenki Gyuri bácsijával - aki mint előadó vett részt a találkozón. A szünetben rövid beszélgetésre kértük:- Sok szó esett a gazdák új szemléletre neveléséről, hogyan lenne ez lehetséges ön szerint?- Nagyon lényeges, hogy azok akik most vállalkoznak arra, hogy termeljenek, tisztában legyenek a korszerű mező- gazdasági módszerekkel és erre az iksolákban kell megtanítani őket. Fontos, hogy a gazdák a piacra termeljenek, tehát tudniuk kell, hogy mit, mikor és mennyiért.- Az emberek idegenkednek a szövetkezetektől, mégis sokat hallunk mostanában a különböző csoportusulások szorgalmazásáról?- Úgy érzem a különböző társulásokra továbbra is szükség van. Természetesen új, más jellegűekre gondolok, mint a régiek voltak, például tej-, gyümölcs feldolgozókra.- Milyen segítséget kapnak ma a gazdák?- Szakmailag az agrárszövetségeké a legfontosabb szerep, ők azok, akik központilag nyújtanak illetve nyújthatnak támogatást. Alsóbb szinten a gazdakörök, akik összefogják őket, de nagy fantázia van a falugazdászokban is, akik az adott területen dolgozva közvetlen segítséget adhatnak a gazdáknak.- Mi a véleménye a hasonló tanácskozásokról?- Nagyon jónak tartom, hiszen itt a termelők megismer- kedhetenek az új fajtákkal, a növényvédőszerekkel, az új módszerekkel és a szakmai kiadványokkal. De nem becsülhetjük le a személyes kapcsolattartást sem. Ezt a mostani tanácskozást is ismétlésre méltónak tartom. Ha már Bálint György szerint a falugazdászokra vár a feladat, megkérdeztük Makó Sándort Heves falugazdászát, hogyan látja a helyzetüket?- Mi akkor leszünk képesek valódi segítséget nyújtani a gazdáknak, ha sikerül elfogadtatnunk magunkat velük. Sajnos sokan még most sem tudják, hogy „létezünk”, pedig már eddig is sok apróbb, nagyobb problémájukra adtunk gyógyírt. Persze ahhoz, hogy segítséget nyújthassunk nekik, meg kell, hogy keressenek bennünket. (m.cs) Közösen tettek a városért... Bár több mint egy hét telt el azóta, hogy megrendezték a harmadik hevesi dinnyefesztivált, ám azóta is sokat beszélnek róla. gyakra szóba kerülnek a kiállítások, a szakmai rendezvények, nem kevésbé a szórakozást, a jókedvet teremtett programok. Merthogy a város összefogott. Ezt bizonyítja a sikeres rendezés, a sokoldalú programok egész sora, amelyre kicsik és nagyok, fiatalok és idősek - a többezeres résztvevő sereg - ma is szívesen emlékezik. Közel száz szponzor és mások is önzetlen felajánlással segítettek, hogy a várost minél többen megismerhessék azok, akik az ország különböző részeiből és Heves külföldi partnertelepüléseiről érkeztek. A szervezők - a kedvező tapasztalatok alapján - úgy döntöttek, hogy javasolják az ön- kormányzatnak, jövőre is rendezzék meg a már hagyomyá- nyös dinnyefesztivált. A testület szeptemberi ülésén értékeli majd a kétnapos augusztusi eseménysorozatot és minden bizonnyal kezdeményezi majd annak folytatását. Sikert arattak a hevesi zöldségek és gyümölcsök. (Foto: Perl Márton) Kömlő központjában telefonkábelt fektetnek Munkagépekkel dolgoznak ezekben a napokban Kömlő központjában. Nagy munkába kezdtek augusztus eleje óta a faluban. Hozzáláttak a telefonhálózat földalatti kábeleinek fektetéséhez. Mint Cseh József polgármestertől megtudtuk, gepekkel végzik a földmunkát és hagyományos kézi erővel csak csak azokon a helyeken dolgoznak, ahol fák vannak. Fontos fejlesztést valósítanak meg megyénk alföldi községében. A telefonberuházást, amelyre az önkormányzat a Matáv Rt. Miskolci Igazgatóságával kötött szerződést. Ennek alapján 256 vonalas központot szerelnek fel a Kömlőn - amelyet már meg is kezdtek -, s erre további 131 készüléket kapcsolnak majd rá. A kábelfektetéssel a terveknek megfelelően szeptember 30.-ig kellene végezniük a kivitelezőknek. Ám értesülésünk szerint várható, hogy az említett időpont eltolódik. Augusztus 30-án adják át a faluban azt a területet, ahol a légkábeleket építik meg. A fejlesztés úgynevezett harmadik üteme pedig az Arány felől érkező optikai kábel szerelése lesz. A község vezetői bíznak abban, hogy még az idén az ország különböző részeiből, illetve külföldről is közvetlenül - távtárcsázással - telefonálhatnak majd Kömlőre. A csillogás másik oldalát is látta... Idén ismét megrendezték a Miss Hungary versenyt. Szűkebb pátriárkánkból indult Lászka Tímea hevesi lány, aki verseny előtti napokban ünnepelte huszadik születésnapját. Barna hajú, megjelenése hangsúlyosan nőies. Arcáról, csak ritkán tűnik el a mosoly.- Öcsém és szüleim unszolására indultam el a versenyen - idézi fel azt az időszakot. - A miskolctapolcai elődöntőbe önéletrajz alapján válogattak be bennünket a négyszáz jelentkezőből. Végül 24-en indultunk, közülünk hetet juttattak tovább, ahol második lettem. A fővárosi középdöntő volt nekem a verseny legnehezebb szakasza, ahol „megvertem” azokat, akik a döntőben előttem végeztek. Igaz, másik zsűri előtt. Azután sajtótájékoztatóra voltunk hivatalosak, majd nagyon sokat gyakoroltuk a színpadi mozgást. A döntőre már kora délután elkezdődött a készülő- dés.dés. Be kell vallanom, nagyon élveztük, hogy a fodrászok, sminkesek foglalkoztak velünk. A fürdőruhás, és az estélyi ruhás felvonulás után következett a pontozás, ahol kiderült, hogy negyedik helyen végeztem. A haramdik és közöttem csak néhány pontkülönbség volt.- Ez nem keserített el?- Nagyon élveztem, hogy ott lehettem. A tapasztalaton kívül munkalehetőséget szereztem, hiszen ez volt a cél. Őszintén szólva a dobogóról való lemaradásom az öcsémnek okozott nagyobb traumát - de már ő is kiheverte. Megértté elmenni, mert sokat tanultam, belőle. Igaz, a külső szemlélő csak a csillogást látta, de a lányok közötti hangulat, a sok új ismerős, kárpótolt a hiányosságokért.-Jövőre is indul?- Nem hiszem. Dolgozni szeretnék: nem versenyezni. A divatbemutatók, a fotózás világa vonz.- Mi lesz, ha egyszer kiöregszik?- Akkor még mindig ott az eredeti szakmáin, a bőrdíszművesség. Mivel szeretem a gyerekeket, az óvónőképző főiskolára szeretnék felvételizni. A színház felé is kacsingatok, mer az is egy formája annak, hogy megmutassam magam és mivel mindig közel állt hozzám az irodalom. Örülnék, ha statisztálhatnék.- Mit adott önnek a verseny?- Először is 250 ezer forintos munkalehetőséget, amit igyekszem jól kihasználni. Ez egy exkluzív modell szereplés a MAN csoportnál. Aztán, hogy részese lehettem ennek a versenynek. Sok, később felhasználható tapasztalatot és egy olyan jó érzést, ami akkor tölti el az embert, ha elért valamit, amiért megdolgozott, és mindenki vele örül.- Mik a legfontosabb dolgok az életeében? - A természetet nagyon szeretem és szeretném, ha mindenki óvná, ahogy tudja. A másik fontos dolog a színpad, ahol megmutathatom, ki vagyok, mi vagyok valójában. Es a szeretet, ami a szüleim, testvérem és a barátaim részéről felém árad. Nélkülük nem lett volna ez a verseny ilyen vidám! Molnár Csilla
