Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-29 / 202. szám

1994. augusztus 29., hétfő Heves Es Körzete 5. oldal Bemutatkozik a Debreceni Műhely A hevesi dinnyefesztiválra való készülődés jegyében nyitották meg a Móricz Zsigmond Műve­lődési Központ aulájában a Debreceni Műhely alkotóköré­nek anyagából készült tárlatot. Ezen többféle festményt, első­sorban az egri tanárképző főis­kolán egykor tanított Lóránt János, Munkácsy-díjas érde­mesművész alkotásait tekinte- hetik meg az érdeklődők. Te­kintettel az új tanév nyitásra, a tárlatot szeptember első heté­nek végéig láthatják a diákok is. Újból indítanak színházbuszokat A kedvező tapasztalatok alap­ján szeptembertől ismét ha­vonta egyszer külön autóbuszt indít a hevesi színházbarátok örömére a városi művelődési központ. A szolnoki Szigligeti Színházba mennek majd és a következő évadban megtekintik - többek között - a Don Car- lost, a Sibyll-t, az Egy forrra- dalom éjszakáját, a Szomjas krokodilt, valamint a Jó estét nyár, jó estét szerelem című da­rabokat. Az alkotókor tagjai nyáron is találkoztak A nyári vakációban is rendsze­resen - minden hétvégén - ta­lálkoztak a hevesi alkotókor tagjai. Ezek során többféle technika alkalmazásával külön­féle alkotásokat készítettek. El­határozták, hogy ezeket má­soknak is megmutatják. Ezért az ősz során az agyagfigurák­tól, a tűzzomácokig kiállítják majd munkákat az érdeklődők­nek a művelődési központban. Müemléklátogatásra, szórakozásra invitálnak A Népszava Barátság Klub tag­ságát szeretnék bővíteni hevesi részvevőkkel is a kultúrált szó­rakozásra, a szabadidő hasznos eltöltésére. Ennek érdekében a tagoknak kedvezményes bél­és külföldi kirándulásokat, üdü­léseket szerveznek, hogy meg­ismerhessék a történelmi mű­emlékeket, a múzeumokat. Igény szerint nyelvtanfolyamo­kat is indítanak. A jelentkező­ket a Móricz Zsigmond Műve­lődési Központba várják Heve­sen az Erkel Ferenc út 2. alá. A héten benépesül a hevesi körzeti általános iskola is (Foto: Perl Márton) A pedagógusok, a nyugodtabb alkotómunkában reménykednek... A héten ismét megszólal a tanévet jelző csengő. Új utakat ke­resnek az iskolák programjaik fejlesztésére és a tanulók eredményeinek javítására. A változás bonyolultságából adó­dóan igen nehéz ez a folyamat. Ezidáig a megbomlott négy és fél évtizedes iskolaszerkezet helyett nem született megoldás a feszültségek kezelésére. Azzal, hogy az iskolák, óvodák ön- kormányzati kézbe kerültek, nem javaultak működőképessé­gük feltételei. Pedagógusokkal beszélget­tünk arról, hogy most mit kér­deznének a szakminisztertől? Mire hívnák fel a figyelmét? Mit várnak az ágazat irányítá­sától? Verebné Gyetvai Valéria vezető óvónő: - A színvonalas óvodai neveléshez nem elég a lelkesedés, anyagi fedezetre is szükség van - mondja -. Elér­hető lesz-e valaha, hogy az óvodai program finanszíro­zása legalább az inflációt kö­vetné? Amire figyelni kellene, elsősorban az óvodai szakma kapcsolatrendszerének szin- tentartása, de lépni kellene ab­ban is, hogy anyagi problémák miatt ne maradjon ki óvodás­korú az intézményes nevelés­ből. Nagyobb hangsúlyt kell kapnia az óvodából iskolába átmenetnek. Azt várom, hogy nagyobb társadalmi megbe­csülést kap a gyermekneve­lésben kulcsfontosságú szere­pet betöltő óvodapedagógus is. Kerek László általános isko­lai igazgató: - Én azt kérdez­ném, hogy mikor születik dön­tés a közoktatási törvény sor­sáról, s mennyi időt vesz igénybe a Nemzeti Alap Tan­terv előkészítése, mert ennek ismeretében oldódna a bizony­talanság a pedagógiai és az irányító munkában. A figyel­met a tankönyvek, tanszerek, taneszközök ellátásában je­lentkező áldatlan állapotokra hívom fel, azután az iskolák egyre inkább ellehetetlenülő gazdasági helyzetére. Az ága­zat irányítóitól elvszerű és eredményes érdekképvisele­tet, s az oktatás jobb finanszí­rozását várom. Dr.Szikora Sándor általános iskolai igazgató: - A törvény­ben fellelhető „problémák” korrekciójáról érdeklődnék. De választ vámék arra is, hogy ha történetesen a kerettanter- vek szabályozásának bizony­talanságával kell számolnunk, a tanulók átlépése egyik isko­latípusból a másikba nehéz­kessé válik. Mi a megoldás? Vagy hogyan készítenek majd helyi tantervet azok a pedagó­gusok, akiket külön erre nem készítettek fel? Mi a garancia arra, hogy a követelmények „felhúzzák” magukhoz a köz­oktatást, s megszüntetik az eredményes szóródást? Azt remélem, hogy a kormány megteremti a törvény és a tan­terv követelményeinek pénz­ügyi hátterét, megszüntetve ezzel az intézmények és fenn­tartóik közötti feszültséget. Fodor Imre gimnáziumi igazgató-helyettes: - Ha le­hetne arra keresnék választ, hogy mikor kerül sor az üzemi területen a gyakorlati oktatás tárgyi és személyi feltételei­nek jogi szabályozására. Saj­nos gyakori, hogy a szakmun­kástanulók gyakorlati oktatá­sát menetközben minden in­dok nélkül felmondják. Arra szeretném felhívni a figyel­met, hogy miközben az érin­tettek tanulmányi eredményük függvényében kapják ösztön­díjukat, vannak olyan vállal­kozók, betéti társaságok, kft-k, akik nem hogy ösztöndíjat nem fizetnek, hanem illegáli­san 30-80 ezer forintért vállal­ják a tanulók gyakorlati kép­zését. így egyre-másra csak a jobb módú családból kikerü­lők tanulhatnak. Török Margit polgármester: - Elég bátor-e a tárca vezetője, hogy a minisztérium szerteá­gazó feladatrendszerei között kimondja az oktatás elsődle­gességét? Minden más fontos, de ezt végre ki kellene emelni. Két dologra hívnám fel a fi­gyelmet: egyik, hogy az isko­lák nem estek szét az átmeneti időszakban, az csakis a peda­gógusoknak köszönhető. A sa­ját erejükből, táplálkoztak a külső segítség hiányában, de most már nyugodt alkotómun­kát s egyértelműbb irányítást várnak. Ugyanakkor az isko­lák fennmaradása annak is kö­szönhető, hogy az önkor­mányzatok saját pénzeszköze­ikből egészítették ki a támoga­tást, de el kellene érni azt is, hogy főleg kisiskoláknál a csoportfinanszírozás legyen a mérvadó. Az ágazat irányítói­tól elsőként kívánnám, hogy az önkormányzati szakembe­reket képezzék ki, hogy meg­felelő partnerei legyenek az iskoláknak, s azt szeretném, ha a tárca vezetésével ez az év a felkészülés és tisztulás éve lenne ahhoz, hogy 1995. szep­tember 1-én merészebben in­díthassuk a tanévet, tudván, hogy mit akarunk. Cseh Béla Egy perc Bálint gazdával! Hevesen, a legutóbb megtartott Dinnye és egyéb kabakosok című országos mezőgazdasági tanácskozáson találkoztunk dr. Bálint Györggyel - mindenki Gyuri bácsijával - aki mint elő­adó vett részt a találkozón. A szünetben rövid beszélgetésre kértük:- Sok szó esett a gazdák új szemléletre neveléséről, ho­gyan lenne ez lehetséges ön szerint?- Nagyon lényeges, hogy azok akik most vállalkoznak arra, hogy termeljenek, tisztá­ban legyenek a korszerű mező- gazdasági módszerekkel és erre az iksolákban kell megtanítani őket. Fontos, hogy a gazdák a piacra termeljenek, tehát tud­niuk kell, hogy mit, mikor és mennyiért.- Az emberek idegenkednek a szövetkezetektől, mégis sokat hallunk mostanában a külön­böző csoportusulások szorgal­mazásáról?- Úgy érzem a különböző társulásokra továbbra is szük­ség van. Természetesen új, más jellegűekre gondolok, mint a régiek voltak, például tej-, gyümölcs feldolgozókra.- Milyen segítséget kapnak ma a gazdák?- Szakmailag az agrárszö­vetségeké a legfontosabb sze­rep, ők azok, akik központilag nyújtanak illetve nyújthatnak támogatást. Alsóbb szinten a gazdakörök, akik összefogják őket, de nagy fantázia van a fa­lugazdászokban is, akik az adott területen dolgozva köz­vetlen segítséget adhatnak a gazdáknak.- Mi a véleménye a hasonló tanácskozásokról?- Nagyon jónak tartom, hi­szen itt a termelők megismer- kedhetenek az új fajtákkal, a növényvédőszerekkel, az új módszerekkel és a szakmai ki­adványokkal. De nem becsül­hetjük le a személyes kapcso­lattartást sem. Ezt a mostani ta­nácskozást is ismétlésre méltó­nak tartom. Ha már Bálint György sze­rint a falugazdászokra vár a fel­adat, megkérdeztük Makó Sán­dort Heves falugazdászát, ho­gyan látja a helyzetüket?- Mi akkor leszünk képesek valódi segítséget nyújtani a gazdáknak, ha sikerül elfogad­tatnunk magunkat velük. Saj­nos sokan még most sem tud­ják, hogy „létezünk”, pedig már eddig is sok apróbb, nagyobb problémájukra adtunk gyógyírt. Persze ahhoz, hogy segítséget nyújthassunk nekik, meg kell, hogy keressenek bennünket. (m.cs) Közösen tettek a városért... Bár több mint egy hét telt el az­óta, hogy megrendezték a har­madik hevesi dinnyefesztivált, ám azóta is sokat beszélnek róla. gyakra szóba kerülnek a kiállítások, a szakmai rendez­vények, nem kevésbé a szóra­kozást, a jókedvet teremtett programok. Merthogy a város összefo­gott. Ezt bizonyítja a sikeres rendezés, a sokoldalú progra­mok egész sora, amelyre kicsik és nagyok, fiatalok és idősek - a többezeres résztvevő sereg - ma is szívesen emlékezik. Kö­zel száz szponzor és mások is önzetlen felajánlással segítet­tek, hogy a várost minél többen megismerhessék azok, akik az ország különböző részeiből és Heves külföldi partnertelepülé­seiről érkeztek. A szervezők - a kedvező ta­pasztalatok alapján - úgy dön­töttek, hogy javasolják az ön- kormányzatnak, jövőre is ren­dezzék meg a már hagyomyá- nyös dinnyefesztivált. A testület szeptemberi ülésén értékeli majd a kétnapos augusztusi eseménysorozatot és minden bizonnyal kezdeményezi majd annak folytatását. Sikert arattak a hevesi zöldségek és gyümölcsök. (Foto: Perl Márton) Kömlő központjában telefonkábelt fektetnek Munkagépekkel dolgoznak ezekben a napokban Kömlő központjában. Nagy munkába kezdtek augusztus eleje óta a faluban. Hozzáláttak a tele­fonhálózat földalatti kábelei­nek fektetéséhez. Mint Cseh József polgármestertől meg­tudtuk, gepekkel végzik a föl­dmunkát és hagyományos kézi erővel csak csak azokon a helyeken dolgoznak, ahol fák vannak. Fontos fejlesztést valósíta­nak meg megyénk alföldi községében. A telefonberu­házást, amelyre az önkor­mányzat a Matáv Rt. Miskolci Igazgatóságával kötött szer­ződést. Ennek alapján 256 vonalas központot szerelnek fel a Kömlőn - amelyet már meg is kezdtek -, s erre to­vábbi 131 készüléket kap­csolnak majd rá. A kábelfektetéssel a ter­veknek megfelelően szep­tember 30.-ig kellene vé­gezniük a kivitelezőknek. Ám értesülésünk szerint várható, hogy az említett időpont elto­lódik. Augusztus 30-án adják át a faluban azt a területet, ahol a légkábeleket építik meg. A fejlesztés úgynevezett harmadik üteme pedig az Ar­ány felől érkező optikai kábel szerelése lesz. A község vezetői bíznak abban, hogy még az idén az ország különböző részeiből, illetve külföldről is közvetle­nül - távtárcsázással - telefo­nálhatnak majd Kömlőre. A csillogás másik oldalát is látta... Idén ismét megrendezték a Miss Hungary versenyt. Szűkebb pátriárkánkból indult Lászka Tí­mea hevesi lány, aki verseny előtti napokban ünnepelte huszadik születésnapját. Barna hajú, megjelenése hangsúlyosan nőies. Arcáról, csak ritkán tűnik el a mosoly.- Öcsém és szüleim unszolá­sára indultam el a versenyen - idézi fel azt az időszakot. - A miskolctapolcai elődöntőbe önéletrajz alapján válogattak be bennünket a négyszáz jelentke­zőből. Végül 24-en indultunk, közülünk hetet juttattak tovább, ahol második lettem. A fővárosi középdöntő volt nekem a ver­seny legnehezebb szakasza, ahol „megvertem” azokat, akik a döntőben előttem végeztek. Igaz, másik zsűri előtt. Azután sajtótájékoztatóra voltunk hiva­talosak, majd nagyon sokat gyakoroltuk a színpadi moz­gást. A döntőre már kora dél­után elkezdődött a készülő- dés.dés. Be kell vallanom, na­gyon élveztük, hogy a fodrá­szok, sminkesek foglalkoztak velünk. A fürdőruhás, és az es­télyi ruhás felvonulás után kö­vetkezett a pontozás, ahol kide­rült, hogy negyedik helyen vé­geztem. A haramdik és közöt­tem csak néhány pontkülönb­ség volt.- Ez nem keserített el?- Nagyon élveztem, hogy ott lehettem. A tapasztalaton kívül munkalehetőséget szereztem, hiszen ez volt a cél. Őszintén szólva a dobogóról való lema­radásom az öcsémnek okozott nagyobb traumát - de már ő is kiheverte. Megértté elmenni, mert sokat tanultam, belőle. Igaz, a külső szemlélő csak a csillogást látta, de a lányok közötti hangulat, a sok új ismerős, kárpótolt a hiá­nyosságokért.-Jövőre is indul?- Nem hiszem. Dolgozni szeretnék: nem versenyezni. A divatbemutatók, a fotózás vi­lága vonz.- Mi lesz, ha egyszer kiöreg­szik?- Akkor még mindig ott az eredeti szakmáin, a bőrdíszmű­vesség. Mivel szeretem a gye­rekeket, az óvónőképző főisko­lára szeretnék felvételizni. A színház felé is kacsingatok, mer az is egy formája annak, hogy megmutassam magam és mivel mindig közel állt hozzám az irodalom. Örülnék, ha statisz­tálhatnék.- Mit adott önnek a verseny?- Először is 250 ezer forintos munkalehetőséget, amit igyek­szem jól kihasználni. Ez egy exkluzív modell szereplés a MAN csoportnál. Aztán, hogy részese lehettem ennek a ver­senynek. Sok, később felhasz­nálható tapasztalatot és egy olyan jó érzést, ami akkor tölti el az embert, ha elért valamit, amiért megdolgozott, és min­denki vele örül.- Mik a legfontosabb dolgok az életeében? - A természe­tet nagyon szeretem és szeret­ném, ha mindenki óvná, ahogy tudja. A másik fontos dolog a színpad, ahol megmutathatom, ki vagyok, mi vagyok valójá­ban. Es a szeretet, ami a szü­leim, testvérem és a barátaim részéről felém árad. Nélkülük nem lett volna ez a verseny ilyen vidám! Molnár Csilla

Next

/
Thumbnails
Contents