Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-25 / 199. szám

4. oldal Gazdaság 1994. augusztus 25., csütörtök A valutartalékunk: több mint hatmilliárd dollár ASZALY VESZÉLYEZTETTE TERÜLETEK A térkép jól mutatja, hogy melyek az igazán veszélyeztett területek. Az öntözés nemcsak aszálykor, hanem folyamatosan nélkülözhetetlen Jelenleg 35 milliárd forintra becsülik az aszály miatt a mező­gazdasági termelők bevételének kiesését. Ez azonban tovább nőhet. A Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők javaslata szerint az aszálykárosultakat utólagos elszámolás mellett ál­lami garanciavállalásai azonnali gyorssegélyben kellene ré­szesíteni. Ezt visszatértendő hitel formájában kapnák meg a vállalkozók, méghozzá hektáranként ötezer forint értékben. A MOSZ javasolni fogja a kormánynak egy jövedelemkocká­zati alap, illetve mezőgazdasági katasztrófaalap létrehozását. Az évek óta tartó aszályos időszak felértékelte az öntözé­ses gazdálkodást országszerte, megyeszerte egyaránt. Mind­ezt jelenleg a hazánkban a 6,4 millió hektár szántóterület alig öt százalékán, 360 ezer hektáron folytathatnak. A le­gújabb felmérések szerint ez a terület mára 160 ezer hektárra zsugorodott. Százezer hektár öntözőberendezése teljesen elavult és a tulajdonváltás kö­vetkeztében felaprózódott. így ezek a berendezések mára használhatatlanná váltak. A további százezer hektárnyi te­rületen pedig erőteljes felújí­tásra szorulnak az emítettek. A korábbi kormány a június 9,-i ülésén fogadta el az öntö­zésfejlesztés ezredfordulóig szóló programját. Ennek ér­telmében az öntözésfejlesztési beruházás negyven százalé­kára vissza nem térítendő ál­lami támogatást vehetnek igénybe az egyéni és társas vállalkozások. Sőt ehhez to­vábbi harminc százalékos - három év alatt visszafizetendő - támogatást is igényelhetnek. Mi a jelenlegi helyezet me­gyénkben? - Erről érdeklőd­tünk Kocsis Gyulánál, az FM. Heves Megyei Földművelésü­gyi Hivatal vezetőjétől. El­mondta, hogy korábban héte­zer hektár öntözésére alkal­mas területet rendezetek be, de annak kétharmad részén el­avultak a berendezések. Nem lehet velük szakszerű és gaz- dasághos öntözést folytatni. Nagy szükség lenne arra, hogy a következő két-három évben - állami segítséggel - jelentős öntözésfejlesztési programot valósítsanak megyénkben. Jelenleg háromezer hektár­nyi terület öntözésére van le­hetőség. Pillanatnyilag Tarna- őrsön, Tiszanánán, Sarudon, Füzesabonyban, Nagyrédén és Gyöngyösön öntöznek a gaz­daságokban. Az lenne a kívá­natos, hogy ha a megyében legalább 15 ezer hektárra nö­velnék az öntözésre berende­zett terület nagyságát. Immár a nyolcadik aszályos esztendőt értük meg az idén, amely arra figyelmeztet, hogy öntözés nélkül kockázatos a termelés. Többek között ezzel is magyarázható, hogy az utóbbi néhány évben rendsze­resen a milliárd forintot meg­haladja az aszálykár me­gyénkben is. Tíz literrel nőtt az átlagos borfogyasztás Érdekes, szemléletes és sokat­mondó tájékoztatást adott a na­pokban a Magyar Nemzeti Bank illetékese az MTI-nek. Eszerint a folyó fizetési mér­leg deficitje az első öt hónap végén elérte az 1,42 milliárd dollárt. Előzetes számítások szerint júniusban mintegy fél- milliárd dollárral tovább nőtt a hiány, így a féléves deficit 1,9 milliárd dollár körül alakul. Érdemes felidézni belőle né­hány fontosabb összefüggést. A folyó fizetési mérlegen belül a szolgáltatások és jövedelmek egyenlege az első öt hónapban a nettó kamatfizetés növeke­dése miatt kedvezőtlenebbül alakult, mint tavaly. Ugyanak­kor az elmúlt esztendőhöz ké­pest valamivel mérséklődött az áru-devizaforgalom deficitje, és kissé növekedett a viszonzat­lan átutalásoknál kialakult ak­tívum. így összességében május végéig a folyó fizetési mérleg egyenlege lényegében ugyan­akkora volt, mint az előző esz­tendőben. A folyó fizetési mér­leg mellett a közép- és hosszú lejáratú tőkemozgásokat is fi­gyelembe véve május végére az alapmérlegben 1,2 milliárd dol­láros deficit jött létre. Ha csak a májusi hónapot vesszük figye­lembe akkor az alapmérleg de­ficitje nem érte el a 60 millió dollárt, ami részben azzal ma­gyarázható, hogy alacsony volt a törlesztés és ebben a hónap­ban a középlejáratú tőkemoz­gások egyenlege közel 200 mil­lió dolláros többlettel zárt. Az első öt hónapban is a középlejá­ratú tőkemozgások mérlege ­annak ellenére, hogy az MNB 870 millió dollárt törlesztett idő előtt - aktív volt, a többlet pe­dig elérte a 194 millió dollárt. Ezt azonban egybevetve a folyó fizetési mérleg 1,42 milliárd dolláros hiányával, alakult ki az alapmérleg 1,23 milliárd dollá­ros deficitje. Az MNB eladósodása a kül­földdel szemben május végéig 800 millió dollárral, a kereske­delmi bankoké 200 millió dol­lárral növekedett. A vállalkozói szektor külfölddel szembeni nettó eladósodása meghaladta a 200 millió dollárt. Az első öt hónapban a bankrendszeren ke­resztül 400 millió dollárnyi kül­földi tőke áramlott be. Ebből a májusban beérkezett működö­töké nagysága 128 millió dollár volt, ez az összeg hónapról hó­napra növekszik az idén. Az adósságállomány alaku­lásában szerepet játszott a dol­lár gyengülése is. Az első öt hónapban a keresztárfolyamok alakulása miatt - vagyis a dol­lár jelentősen gyengült a jennel szemben - a bruttó adósság több mint 1 milliárd dollárral, a nettó adósság 800 millió dollár­ral növekedett. így a bruttó adósságállo­mány 25,7 milliárd dollárt ért el, míg a nettó adósságállo­mány 17 milliárd dollár volt május végén. A tartalékok 6,1 milliárd dollárt tettek ki. Ezek az adatok tehát megfe­lelően szemléltetik hazánk pénzügyi helyzetét. Tájékoz­tatnak arról, hogy milyen fo­lyamatok érvényesültek a pénzpiacon. Az idén 4-4,2 millió hektoliter borra lehet számítani - mondta Manniger Sándor, a Földműve­lésügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Elmondta: a káni­kulai időjárás a szőlőültetvé­nyeket több helyen igen megvi­selte, s jelentős aszálykárokat okozott egyes körzetekben. Ezen ugyan még némileg segít­het egy kedvező szeptemberi időjárás. A hazai borfogyasz­tást 3-3,5 millió hektoliter kö­rülire becsülte, míg a kivitel el­érheti a 800 ezer hektolitert. A III. Budapesti Nemzetközi Borfesztiválon - amelyet szep­tember 6-11 között rendeznek, sor kerül a XXIV. Országos Borverseny eredményhirdeté­sére is. Többek között bemutat­ják a hazai borrendek zászlós nedűit és megválasztják a bor­királynőt. Bejelentették, hogy megalapították a Magyar Újsá­gírók Országos Szövetségének Borrendjét is. Zilai Zoltán, a Magyar Szőlő és Borkultúra Alapítvány ügy­vezetője elmondta: az elmúlt három-négy évben jelentős mértékben növekedett hazánk­ban a borfogyasztás. Míg a ’90-es évek fordulóján az egy főre jutó botfogyasztás Ma­gyarországon évenként átlago­san 20-22 liter volt, most vi­szont a 30 litert is meghaladja. A borkivitel értéke tavaly meg­haladta a 80 millió dollárt, az idén pedig akár 90-100 millió dollár körül is alakulhat. Több a lakossági megtakarítás...! A lakossági megtakarítások összege július végén elérte az 1557,6 milliárd forintot. Július­ban a megtakarítások 18,6 mil­liárd forinttal, az első 7 hónap során pedig 178,8 milliárd fo­rinttal növekedtek. A nettó megtakarítások értéke - leszá­mítva a lakosságnak nyújtott hi­teleket - 1260,7 milliárd forin­tot értek el és egy hónap alatt 15.7 milliárd forinttal lettek magasabbak. Az első hét hónap során a nettó megtakarítások 164.7 milliárd forinttal bővül­tek. Minderről a Magyar Nem­zeti Bank tájékoztatta az MTI-t. Eszerint júliusban 5,7 milli­árd forinttal növekedtek a la­kossági devizabetétek, amelyek állománya így elérte a 241,1 milliárd forintot. Az értékpa­pír-állomány összesen 6 milli­árd forinttal bővült, amiből 2,4 milliárd forintos növekmény az állampapírok vásárlásának tud­ható be. A pénzintézeteknél a lakosság 3,6 milliárd forinttal növelte az értékpapír-állo­mányt. A takarékbetétek ösz- szege - beleszámítva az idő­arányos kamatot 7,3 milliárd forinttal bővült. A lakosság ér­tékpapírokban, így 366,7 milli­árd forintot, takarékbetétben 537,9 milliárd forintot tart. Kismértékben tovább növeke­dett a lakosság eladósodott­sága. A korábbi lakáshitelek, valamint a fogyasztási hitelek összege csökkent. Ugyanakkor az elszámolt kamatok miatt az állomány mégis csak emelke­dett. így a lakosság 296,9 milli­árd forinttal tartozik hitelezői­nek. Vállalkozók a vagyon adóról A Vállalkozók Országos Szö­vetsége (VOSZ) szerint az adó­rendszerben nem növelni, ha­nem mérsékelni kellene a va­gyoni típusú adók szerepét. A VOSZ gazdaságilag nem indo­kolható lépésnek tartaná a va­gyon, vagy a vagyonnövek­mény adóztatásának bevezeté­sét - erről közleményt juttatott el az MTI-hez. A vagyoni típusú adónemek - ilyen például a gépjárműadó is - korlátozza a magánszektor sok évtizedes elmaradásban lévő tőkefelhalmozását. Emiatt a magánvállalkozók a jelentő­sebb privatizációs befektetések során jelentős hátrányban van­nak. A mai viszonyok közt a vagyon gyakran nem termel jö­vedelmet, az adót viszont kész­pénzben kell fizetni. A vagyonadó bevezetése így arra kényszeríthetne vállalko­zókat, hogy az adófizetés miatt értékesítsék vagyonukat. A gazdaságból kivont vagyon munkahelyek elvesztését ered­ményezné, ösztönözné a fekete gazdaságot és a működőtőke kivonását az országból. / „Arjáték” a gabonával...? Noha augusztus elején már befejeződött az idei aratás, de a ke­délyek nem teljesen csitultak el. Igaz, megtermett a kenyerünk, több gabonát - elsősorban búzát - takarítottak be a termelők, mint tavaly ilyenkor. Am az felvásárlási árak körül jelenleg is tart a vita. A Földművelésügyi Minisztérium jelentése szerint búzából 4,8 millió tonna termett, amelynek hatvan százaléka úgyneve­zett malmi minőségű. A felvásárlók arra törekszenek, hogy mi­nél több jó minőségű búzát vásároljanak fel. Az információk szerint a tőzsdén napról napra növeksztik a kenyérgabona ára. A termelők jelentős része kivár az értékesítéssel. A szakem­berek közül többen is azt állítják, hogy hamarosan elkezdődik az „árjáték” a gabonaával. Ennek pedig a - feltételezések sze­rint - az lesz a győztese, aki bármeddig képes tárolni a termést. A tőzsdén jelenleg 9500 forintot kínálnak egy tonna étkezési búzáért, de - úgy mondják -, szeptemberre, októberre 1a tizen­egyezer forintot is meghaladhatja majd a vételi ár. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szö­vetségének értesülése szerint a felvásárlók egy része a magán- termelők búzáját azonnal a takarmánykeverőkbe teszi. Nem akarják a jó minőségű terméssel keverni a rosszat. Miután a kis­termelők problémákkal küszködnek, ezért arra ösztönzik a szö­vetkezetkezeteket, hogy az említettekkel létesítsenek hosszú­távú szerződéses kapcsolatot, ami a gazdák növényvédelemmel és a talajműveléssel kapcsolatos gondjait megoldhatja. Kétségtelen tehát, megtermett a kenyerünk, de - már a ko­rábban általunk is leírt - egymillió tonna búza „felesleget” egyelőre nem tudják értékesíteni. Mentusz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents