Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-24 / 198. szám

1994. augusztus 24., szerda Füzesabony Es Körzete 5. oldal Katonák, rendőrök közös eskütétele Füzesabonyban Megyénkben már hagyományai vannak a közös honvéd-rendőr eskünek, hiszen 1992-ben Egerben, tavaly pedig Gyön­gyösön rendeztek ilyent, most pedig, szeptember 18-án, Füze­sabonyban kerül sor a közös eskütételre, ahol az új rend­őrök, tűzoltók mellett az egri helyőrségbe bevonultak, a Bor­nemissza Gergely Felderítő Zászlóalj újoncai teszik le a fo­gadalmukat. A program a tervek szerint egésznapos lesz. Reggel 9 óra­kor zenés ébresztőt tart a hely­őrségi honvéd zenekar, majd 10 órakor csapatzászlót adomá­nyoznak a HRFK-nak a gimná­zium előtti téren, ahol a nyilvá­nos eskütétel lezajlik majd. A különböző bemutatók délben kezdődnek el a BRFK motoros alosztály rendőreinek krusszel bemutatkozásával. Őket a tűzszerészek követik, majd a lovas karusszelek lép­nek színre. Egy órát vesz igénybe a kerékpár ügyességi verseny és a KRESZ vetélkedő, amelyket a Kobra-kommandó bemutatója követ. Délután 2 órakor az egri feldrítő zászlóalj katonái adnak ízelítőt tudásuk­ból, aztán a zenészek, valamint előadóművészek veszik át a „harci” terepet. Koncertet ad többek között az egri helyőrségi zenekar, a Rendőri Ezred zenekara, és a Szepesi quartett. Fellépnek a Mozgás Színház tagjai, míg a szegedi diákok kábítószer-elle­nes rockoperát mutatnak be. Este 7 órától utcabálon táncol­hatnak a fiatalok. Sarudi tanácskozás a Tisza-to jelenéről, jovojerol A Tisza-tó és környékének megmentéséről, az ezzel kap­csolatos aktuális feladatokról tanácskoztak Sarudon a kör­nyező települések polgármeste­rei, Szolnok és Heves megye országgyűlési képviselői, va­lamint a Közép- Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság illetve az idegenforgalmi és társadalmi szervek vezetőinek részvételé­vel. A jelenlévőket Kiss István Sarud község polgármestere köszöntötte, majd Halász Ká­roly a Tisza-tó Menti Önkor­mányzatok Szövetségének tit­kára vázolta az érintett telepü­lések közös gondjait. Kiemelte a tó és az idegenforgalom szo­ros' kapcsolatát, a rendezetlen tulajdonviszonyokat, a környe­zetvédelem megoldatlanságát. Elmondotta azt is, hogy az ön- kormányzatok sokat tettek az infrastruktúra kiépítéséért, a la­kosság bevonásával sikerül megoldani a telefon és gázhá­lózat kiépítését, de a tó védel­mét azonban állami szerepvál­lalás nélkül nem lehet megva­lósítani. Kerekes László a KIB főtit­kára kiemelte: a nehézségek el­lenére is volt fejlődés a térség­ben, főleg az országos idegen- forgalmi alapból és a helyi erő­feszítésekből. Felhívta a fi­gyelmet a falusi turizmusban rejlő lehetőségekre is, viszont sérelmezte hogy a több ezer ol­dalas előterjesztések és tervek ellenére még mindig nincs el­mozdulás, a térségben a turisták több mint egymillió vendégéj­szakát töltenek el. Van mit pó­tolni a nyelvismeret, a reklám- tevékenységben és az áruvá­laszték bővítésében is. Dr. Nagy István a Közép- Ti- szavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőjének előadásában a tó nagytérségi hatásait érzékel­tette, érintve annak fennmara­dási, működőképességi, vízmi­nőségének, élővilágának fenn­maradására hozott kormány- döntést, amelyet végrehajtha- tatlannak tart, az érintett mi­niszterek különböző elképzelé­sei miatt. A tározók fenntartá­sához sok pénzre van szükség. Célszerű lenne egy társaság lét­rehozása, amely jogosítvá­nyokkal, jogi alapokkal rendel­kezne és operatíve tudna csele­kedni. Hasonló szabályozottságot, lépéseket sürgetett a többi fel­szólaló is. Érdekes módon dr. Aradi Csaba a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója is ki­emelte hogy a térség rendezet­lensége miatt katasztrofális ál­lapotok alakultak ki. A megyék képviselői segítségüket ajánlot­ták föl a gondok megoldására az érintetteknek. Azt viszont kiemelték: a feladatokat rang­sorolni kell. A tanácskozók azokat a gon­dokat is szóvátették, amelyek a szennyvíz elvezetése és a sze­métszállítás megoldatlansága ró az érintettekre. Mindezek a korszerű idegenforgalom napi teendői, és ha azt akarják hogy ez az ágazat húzó legyen, va­lamennyiüknek áldozni kell rá. A jelenlévők létrehoztak egy operatív bizottsságot az ön- kormányzati szövetség, a MO- HOSZ, a KÖTIVÍZIG, a KIB. az érintett megyék részvételé­vel, amely összehangolt anya­got készít az országgyűlési képviselők számára. A határ­idős pályázatok elkészítését e területen dr. Nagy István vál­lalta. A résztvevők ezt követően a helyszínt tanulmányozták. Olaszországban, Görögországban dormándi gyapjúból is készülnek ruhák Tikkasztó a hőség, a csuklós autóbusz átlag húsz kilomé­teres sebességgel döcög szombaton délelőtt Egerből Dormándra. Az utasok Fü­zesabony után már herin- gekként bezsúfolva utaznak, némi túlzással, itt az jár jói aki a megyeszékhelyen már tíz perccel az indulás előtt felszált. Ilyenkor előtörnek az indulatok, Fiatalem­ber, adja már át a helyét! Levenné a táskáját?” - kia­bál egy asszony valahol az első fertájban a töményen testszagú buszban egy jó kö­zépkorú férfinak. Egy megál­lóval később sikerül talajt érnem, az ajtóhoz tülekedés akadályokkal jár... Kihalt ez időtájt a falu. Egy-egy kerékpáros tűnik csak fel. Gépkocsiból viszont van elég. Panaszkodik is az egyik nénike a háza előtti vi­rágokat kapálva az átmenő­forgalomra, ő pontosan a Dó­zsa György úton lakik, a fő­úton. Meséli, hogy a túlsó vé­gen a betonkerítést szakította át a múltkor egy autó. Valamiféle frissítőre áhíto­zik a nyári kánikulában, a Be­senyőtelekről Dormándra át­gyalogolt turista. Tábla jelzi, merre haladjon, hol találja a Hangulat Presszót. A presszó lehet éppen hangulatos, né- gyen-öten ücsöröghetnek Kevesen járnak az utcákon... A falu lakói kertjeikben dolgoznak, néhány kerékpáros tűnik fel, de inkább átuta­zók, kirándulók... (fotók: Szegedi László) benne, meg egy alacsony, sár­gás hajú bácsika dülöngél a széken, patyolattiszta fehér inget visel. Folyik az eszme­csere, a lakásokban több a szúnyog - mondják - mint a sóderbányánál, majd a horgá­szatra terelődik a szó... A község főterén két bolt is várja a vásárlókat. Egyikben, amely a felszámolás alatt álló Füzesabonyi Afészé, nem sok­kal tíz óra után kenyér már nincs. Húsáruk nemigen kelletik magukat a hűtőpultban. Vi­szont bőséges az italkínálat, de lehet itt kapni csokoládétéla­pót húsz forintért, és a váro­sokban már nemigen forgal­mazott - talán csak az időseb­bek emlékeznek még rá - Románc cigarettát. A szom­szédban magánkereskedés működik. A szimpatikus hölgy említi, ő drága árukat nem is igen rendel, mert Dormándon az átlagkereset tízezer forint... Hamarosan „ismerősöm­mel” futok össze, még a busz­ról. Hol száltam le? Kérdi tő­lem Krisztián Attila. Majd megtudom hogy ő voltakép­pen juhász, a bárányokat nyírja majd meg, Kasza Sán­dor tenyészetében. Elmeséli hogy közel ötszáz bárányt ne­velnek Dormándon, gyapjúkat Olaszországba, Görögor­szágba exportálják, de a húsu­kat is értékesíteni szeretné a tulajdonos. Nézzem meg, majd meglátom hogyan nyír­ják meg az állatokat. Szívesen eleget teszek az invitálásnak, csatlakozik hozzánk barátja is'. Az akolban, egy ritkaság­nak számító fehér fecske kap­kodja a legyeket fejünk fölött. Előkerül a legelső kiszemelt bárány.- A gépet nem szeretjük, mert belevághat a húsába - magyarázzák. Marad a régi jól bevált, bár fárasztó módszer. - Még az asszonyoktól lestem el, hogyan kell csinálni - me­séli, s a bárányt két lába közé kapja. Innen hát a „birka türelem”, gondolom, ahogy elnézem a szerencsétlen párát. Nem bé­get, nem ellenkezik, hagyja, hogy megfosszák maganevelte bekecsétől. Előkapom fotoapparátom, hogy megörökítsem a pillana­tot. „így jó lesz?” - mosolyog rám a „fodrász”. A „modell” nem kérdez semmit... A birkanyírást sehol nem tanítják, azt csak ellesni vagy kitapasztalni lehet - említi Krisztián Attila juhász Szegedi László A félévi költségvetésről, tárgyalnak a képviselők Augusztus 25-én, csütörtökön délután 2 órai kezdettel tartja soron következő ülését Sarud önkormányzata. A képvi­selő-testület a község költség- vetésének első félévi teljesíté­séről készült beszámolót hall­gatja, majd vitatja meg. Ezt kö­vetően az aktuális kérdések ke­retében elbírálják a telekvásár­lásra benyújtott igényeket is. Kisgyermekes anyák találkoztak Abonyban Az ANTSZ helyi egészségne­velője Nagy Gusztáváé és a te­lepülés védőnője Blikhardné Madarász Mária szervezett ta­lálkozót a Füzesabonyban és a körzetében élő kisgyermekes anyák számára augusztus 4-én délelőtt a művelődési központ­ban. A rendezvényen videofil­mét tekinthettek meg, és elő­adásokon vehettek részt az ér­deklődő kismamák, és gyerme­ket váró házaspárok. Majd ter­mékismertető következett, a szoptatás alatt is szedhető vi­taminokat és ásványi anyagokat tartalmazó termékekről. Aldebrő település a virágosítási versenyen Ebben az évben Aldebrő község is benevezett az Országos Ide­genforgalmi Hivatal, által kez­deményezett versenyre, mely­nek célja a falvak, városok köz­területeinek minél szebbe, kul­turáltabbá tétele. A település lakói élen járnak a virágosítás- ban korábban is, amelyet szám­talan díj is bizonyít. Aldebrő ismét virágdíszbe öltözött, mindenki rendbetette háza előtti kertjét és a parkokat, hogy a verseny zsűrije minél szebbnek találja a falut. Kutak Poroszlón az egészséges ivóvízért Két új kutat is fúrtak az elmúlt három hét alatt Poroszlón. Az ivóvíz mennyisége egész évben elegendő lesz. Megoldásra vár a vas és mangántalanító beren­dezés üzembe helyezése. Ezek gyüttes költsége 22 millió fo­rint, amihez szükséges a lakos­ság 2,2 millió forintos hozzájá­rulása, Ehhez alapítványt hoz­tak létre, az önkormányzat kér minden családot, a kiküldött csekken fizessenek be havonta 200 forintot. Füzesabonyban a Teleki Blanka Általános Iskola bővült új épületszárnnyal az elmúlt hétvégén. Az átadó ünnepséget színes műsor tette emlékezetessé, melyen töb­bek között a tarnaleleszi fúvószenekar adott hangversenyt. (Fotó. Per| Mártoru Szent István ünnepén, augusztus 20-án Poroszlón „tóparti nagyparti”-t rendez­tek. Délelőtt tartották a népdalkörök találkozóját; melyen vendégként egy erdélyi táncs- csoport (felvételünkön) is fellépett, aratási műsorral. (Fotó: Peri Márton)

Next

/
Thumbnails
Contents