Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-16 / 192. szám
1994. augusztus 16., kedd PÉTERVÁSÁRA ES KÖRZETE 5. oldal Holnap: a városi vízmű ünnepélyes átadása Holnap délután egy órakor adják át Pétervásárán a város lakói számára egészséges ivóvizet biztosító új vízmüvet. Az ünnepi rendezvény vendége dr. Szili Katalin, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára lesz. Önkormányzati ülés Istenmezején Tegnap tartotta soros ülését Istenmezeje önkormányzata. A képviselők tárgyaltak a falu idei költségvetésének első féléves végrehajtásáról, s tájékoztatót hallhattak az épülő vezetékes gázhálózat nemrégiben lezajlott műszaki átadásáról is. Mozgássérültek útja a Hortobágyra A Mátraderecskén élő mozgás- sérültek augusztus 20-án a Hortobágyra kirándulnak. Az autóbuszos utat a községi önkormányzat támogatásával szervezik meg. Nemsokára elkészül a recski telefonhálózat A Matáv kivitelezésében rövidesen teljesen elkészül Recsken a crossbar-telefonhálózat. Egy 640 vonalas, modem központot kapott a nagyközség, s az említett vonalak közül 620 gazdára is lelt: immár csupán az utólagos igénylők lakásainak bekötése zajlik. Családonként 45 ezer forintba került a telefon, s ennek az összegnek a 15 százalékát, mint közműfejlesztési hozzájárulást, visszatérítik az érintettek részére. Augusztus végén felújítják az utakat A Recsk felé autózók tapasztalhatták: nem könnyű dolog átjutni a településen, hiszen számos közlekedési lámpa nehezíti az előrehaladást. Az új szennyvízhálózat gerinccsatornájának építési munkálatai miatt helyezték el ezeket a főutcán, ám - amint azt Fekete József polgár- mestertől megtudtuk - rövidesen el is tűnnek onnan, augusztus végére ugyanis végeznek a kivitelezők, betemetik a gödröket, s megtörténik a felbontott 24-es főút burkolatának helyre- állítása, felújítása is. A kisméretű téglák gyártása a napokban már beindult az új gazdára talált mátra- derecskei vállalatnál... (Fotó: Kaposi Tamás) Mátraderecskén: 224 milliós beruházás, mindent újra felépítenek a téglagyárban Mint lapunkban is hírt adtunk róla: a privatizációs eljárást, követően az osztrák Leier Holding tulajdonába került a mátraderecskei téglagyár. A hajdan szebb napokat látott, minőségi termékeiről nevezetes üzem leszakadt az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalatról, az új gazda pedig késlekedés nélkül hozzálátott a felújítási munkálatokhoz. Információink nyomán, melyek szerint hamarosan újra működni kezd a derecskéi gyár, felkerestük a községben Lehnhardt Frank diplomás mérnök, építési vezetőt és Matthias Szlavich beruházási \ menedzsert, akik egyébként csupán az átalakulás időszakában tartózkodnak Mátraderecskén, s irányítják a munkálatokat. Hiszen - amint szavaikból kiderült - most formálódik a cég magyar vezetése, a friss „vezérkar”. Pályázat révén kerestek ügyvezető igazgatót a cég élére, aki - mint megtudtuk - e héten munkába is áll, szolgálati gépkocsija, egy fehér Audi már ott várja a gyárudvaron. S az új ügyvezető majd maga választja ki közvetlen munkatársait, lévén értelemszerű, ő ítélheti meg legalaposabban, kivel, kikkel képes együtt dolgozni. Annyit mindenképp szükséges tudni előzetesen a tulajdonosról, Michael Leierről, hogy 1985-ben hozta létre első magyarországi cégét Gönyűn. 1988-ban már Lengyelországban is beindított egy vállalkozást, 1989-ben ismét hazánk, Pécs következett, majd még - felsorolni ehelyütt mód nincsen -jó néhány hely. Idén lett a holding tulajdona a derecskéi gyár, de ugyancsak ebben az évben létesült Mosonmagyaróváron egy gépkocsiszalon, s Tatabánya mellé is egy hasonlót terveznek. A fő profilok tehát a téglagyártás, cementipar, illetőleg az autók forgalmazása. A Leier-féle cég Magyarországon addig 2,8 milliárd forintot - mintegy 300 millió schillin- get - fektetett be, vállalkozásai 1992-ben 900 millió forintos, míg tavaly már másfél milliárdos forgalmat bonyolítottak' le. Michael Leier magyar vállalkozásainál összesen hatszáz alkalmazott tevékenykedik. Derecskén pedig - ahogyan a helyi, ideiglenes vezetőktől megtudtuk — kilencvenhét embernek biztosítanak jelenleg munkát. Ők a közvetlen környék településein élnek, nagyobb részük Keller József gyárigazgató vezetésének idején is a vállalatnál dolgozott - most „át lettek véve” kisebb hányaduk pedig munkanélküli volt. Ahogyan egyébként az ember a helyszínre érkezik, igencsak szembetűnő a változás. Az irodaépületet kékre - mesélik: „Leier-kékre" - festették, ilyen színűek az osztrák üzletember összes vállalkozásánál az irodák. S szorgos munka folyik mindenütt: ki az átalakításnál, ki pedig már a gyártásnál serénykedik. A legöregebb részlegnél ugyanis ottjártunk előtt egy nappal, a múlt héten szerdán megkezdődött a kisméretű téglák termelése. Ez mindazonáltal nem jelenti azt, hogy már vásárolni lehetne az új árukból, mivel kell három-négy hét, míg a kemence feltöltődik, „beáll”, s csak eztán lehet majd szó az értékesítésről. A piac vonatkozásában egyébiránt elsődleges cél a környék ellátása derecskéi termékekkel, s számítanak természetesen a magánépíttetők, a vállalkozók, s más cégek, intézmények érdeklődésére is. A szakemberek szerint a legfontosabb a minőség javítása. A régi árukínálat nem változik, ám a minőség nem maradhat: e téren előre kell lépni.- 224 millió forintos beruházást tervezett ide a holding - mondja Lehnhardt Frank -, ám ha ez nem elég, akkor any- nyi pénzt fektetünk be, amíg el nem érjük az elképzelt, tökéletes minőséget. Csak ekkor mondhatjuk azt: elkészültünk. Persze a pénznek eddig is akadt helye. Gyakorlatilag minden átépítésre szorult Derecskén, az épületeket, a csarnokokat, a „termeléstől az égetésig”, ami csak létezik, újjá kellett varázsolni. Nem volt a gyárban ivóvíz, elavult az ösz- szes villamos berendezés. S a felújítás mellett hamarosan elvégzik az automatizálást is. Amint végül kiderült, ha teljesen beindul a gyár, valószínű, hogy több munkaerőre lesz szükség: magyarán állás- lehetőséget kínál majd a vállalat. Rénes Marcell írásos források adatai: Párád történetéről... A manapság gyógyvizéről s palóc hagyományairól híres település, Párád 1526, vagyis a mohácsi vész előtti története felderítetlen - olvashatjuk a Parádi Mozaik című helyi lapban Barna Miklós tanár tollár ból. Az említett korszakból ugyanis írásos források nem állnak rendelkezésre. Ami tudható: 1549-ben Pe- rényi Gábor használja a község területét, bár a tulajdonos, Or- szágh Kristóf és annak debrői uradalma. Ebben az évben öt gazda lakja a falut. 1550-ben azonban már 13 házas férfi él a tíz portán és fizeti többek között a törökök által kirótt adót, a termény- és sertésszaporulat dézsmáját. Debrő várának lerombolása és a birtokos halála után, 1567-től Párád Ónod várának tartozéka lesz. 1575-ben Fingnád egri várkapitány veszi zálogba, majd 1603-ban Rákóczi Zsigmond vásárolja meg. Ennek utána egy évszázadon át a Rá- kócziak itt a földesurak. 1676-ban Párád közös bíróság alá tartozik Bodonnyal, Bal- Iával és Derecskével. 1683 és 1686 között a Bécs ellen vonuló törökök táborozása, majd az Eger visszafoglalását megelőző kiürítés folytán népte- lenné vált Párád lakói a Nyírségbe bujdostak. 1689-ben a Rákóczi fejedelmi árvák birtokrészén még nincs jobbágy. 1696-ban már ismét 9 ökrösgazda és négy zsellér lakik a faluban, ám - amint a nevekből megállapítható - a lakosság a török időkben kicserélődött. 1701-ben már harmincegy a felnőtt jobbágyférfiak száma, 1708-ban pedig a falu teljes birtokjogát II. Rákóczi Ferenc és nővére vette át. A kuruc szabadságharc után azonban a fejedelem birtokait a kincstár elkobozta, és gróf Althau Mihálynak adományozta. Párád 1741-től 1841-ig, vásárlás nyomán, Grassalko- vich-birtok lett, de 1776 és 1824 között az Orczy-család. 1825 és 1839 között Kaán Sámuel és Szitányi Ullmann Móric, 1840 és 1847 között grój Károlyi György bérelte. Mivel a harmadik Grassal- kovich Antal 1841-ben magtalanul halt el, az uradalmat nővérének fia, gr. Forgách Antal vette át, s 1847-ben el is adta gróf Károlyi Györgynek, az akkori bérlőnek. 1763-ban Markhot Ferenc, Heves megye tisztiorvosa a Fe- hérkő-hegy déli lábánál timsó- tartalmú ásványvizet fedezett fel. Fazola Henrik egri lakatosmester viszont a Vörösvárhegyben ércbányákat tárt fel. Az egri görög és rác kereskedők bányatársulata 1778-ban megindította a timsógyárat, amelyik az ország legrégebbi ilyen üzeme volt. Orczy föld- birtokos 1795 körül a timsó- gyár mellett négy fürdőházat és szállóhelyiséget épített a vendégek számára. 1797-ben Kitaihel Pál elemezte a parádi gyógyvizeket, s ő keltette fel a figyelmet ezek iránt. 1827 és 1829 között a timsós fürdő környékén és a pa- rádsasvári kénes Csevice-forrás tájékán nagy építkezések indultak, ezek nyomán született meg Parádfürdö. Orczy 1779-ben megindította a parád-vörösvárhegyi ércbányák működését. Ezüstöt, rezet és ólmot termeltek ki itt, a fejtést nyolc selmeci bányász végezte, három táróban. 1786-ban felszereltek egy zúzóművet is. Miután pedig 1790 táján gyengültek az ércek, Orczy - kutatások után - beszüntette a vörösvárhegyi bányászatot. Az erdei iparok egyik ágának, a hamuzsírfőzésnek - ahogyan akkor hívták: szalajkafő- zésnek - emlékét két, 1760 és 1780 között üzemben tartott szalajkaház és egy fűrészmalom őrzi. Az óhutai üveggyár melletti kisebb hamufőző házban 1764-ben fahamut égettek és főztek ki „szalajkának”, mivel anélkül üveget csinálni nem lehetett. Pétervásárai ünnep: szentmise, zászlószentelés Színes programot szerveznek az idei augusztus húszadikára Pétervásárán. Az ünnepi műsor szombaton délelőtt szentmisével és zászlószenteléssel kezdődik a városi római katolikus templomban. A Himnusz után a Hol vagy, István király című vers következik, majd Pál László, Pétervá- sára polgármestere mond ünnepi beszédet. Újabb szavalatok után kerül sor magára a zászlószentelő szertartásra, illetve az új kenyér megáldására: ezeket Ficzere István esperes végzi. A nagyszabású ünnepséget követően zászlós menet vonul a városházához. Este hat órától a városi művelődési házban dr. Kelényi István művészettörténész tart diaképes előadást a város védőszentjéről, Szent Mártonról. Este nyolctól ugyanitt látható majd Ungvári P. Tamás előadóestje Élettöredékek címmel. A Mátra látképe - Parádóhutáról Ha csendre, békességre, jó levegőre vágyik az ember, érdemes felkeresnie az ország legmagasabb pontja, a Kékestető lábainál fekvő Parádóhu- tát. A Mátra egyik völgyében megbújó kisközség ideális hely annak, aki rövid időre feledni szeretné a mindennapok robotját: ez itt a pihenés helye, nem csörög hárompercenként a telefon, nem kell sehovú''«!- etni, talán még a gyerek sem ordít annyira. Aki pedig úgy gondolja, érdemes Óhután egy olyan ví- kendházat felépítenie, ahová bármelyik hétvégén leutazhat, a felvételen látható panoráma tárul a szeme elé: mivel benn a faluban eladó ház aligha akad, ezen a település feletti dombon vásárolhatók ingatlanok, ahol a fotó készült. Borsodivánka Község Önkormányzata pályázatot hirdet körzeti háziorvosi állásra, közszolgálati munkaviszonyban, Négyes, Tiszavalk községekkel közös eü. körzetben. Pályázati feltételek: Magyar egyetemen szerzett diploma, gyógyításban szerzett 10 éves szakmai gyakorlat. Háziorvosi, belgyógyászati vagy általános szakorvosi képesítés, szakmai önéletrajz, erkölcsi bizonyítvány. Szolgálati lakás biztosítva.
