Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-02 / 180. szám
1994. augusztus 2., kedd PÉTERVÁSÁRA ES KÖRZETE 5. oldal „A legfontosabb feladat: képviselni a körzet összes választópolgárát...” Csomós László leadja vállalkozói Igazolványát, és nem akar Bükkszék polgármestere lenni Párád és Óhuta között: megszűnik a szennyvíztelep Korszerűsítés: robbantás Derecskén Még mindig nem láttak hozzá a termeléshez a mátraderecskei téglagyárban. Az új tulajdonos csak alapos korszerűsítés után kezdi meg az építőelemek gyártását. A múlt hét végén az üzem kazánházára került sor, amelyet a fővárosi Dentonator Kft. robbantott föl, hogy aztán új, modernebb épület kerülhessen a helyébe. Az elképzelések szerint ősztől már a tényleges munka is megindulhat Grafikák, metszetek- tárlatra készülődve Különböző kézművesmestersé- gekkel foglalkozó alkotótáborok váltották egymást a nyár folyamán Pétervásárán. A múlt héten befejeződött az utolsó is, amelyen a résztvevő gyerekek grafikákat és linómetszeteket készítettek művészeti vezetőjük segítségével. Az elkészült képekből a képzőművészeti világhét alkalmával kiállítást rendeznek. A táborban egyébként - az augusztus 20-i ünnepségre készülve - a település új címerének szitalenyomatait is elkészítették az ifjú alkotók. Támogatás a gázhoz, spórolhat Tarnalelesz „Elmaradott térség” címszó alatt 22,5 millió forint állami támogatáshoz jutott Tarnalelesz annak a pályázatnak a révén, amelyet gázvezeték építésére nyújtottak be. Igaz, a szükséges munkálatok 90 százalékát már elvégezték a kivitelezők, de az anyagi segítség így is rendkívül jól jön a településnek, hiszen a leleszieknek így kevésbé kell majd a zsebükbe nyúlniuk. Otthonból otthonba- hazajönnek az egriek Egy időre Parádfürdőre, az Időskorúak Szociális Otthonába kellett költözniük azoknak az egri nyugdíjasoknak, akiket a Petőfi utcai intézetben gondoztak, ugyanis az épület erősen lerobbant állapotba került. A Heves megyei önkormányzat megbízásából folyó korszerűsítési munkálatok immáron befejeződtek. A műszaki átadásra augusztus első napjaiban kerül sor, s ezt követően az idős emberek újra birtokba vehetik megszokott hajlékukat. Csomós Lászlót már azt megelőzően is sokan ismerték, hogy országgyűlési képviselő lett volna belőle. A bükkszéki vállalkozó által működtetett italbolt a falu közepén található, a tulajdonos viszont, amióta a Magyar Szocialista Párt színeiben a 2. számú, pé- tervásárai egyéni választókerületből bejutott a Parlamentbe, elég ritkán lelhető fel ott. — Sokat változott az élete most, hogy honatya lett? — Pihenésre nemigen van idő, még akkor sem, ha jelenleg nyári szünidejét tölti az Országgyűlés. Én például a szabadság ideje alatt felkeresem a körzethez tartozó mind a harmincnyolc település polgármesterét, elsősorban információgyűjtés céljából. Beszélgetünk emellett a helyhatósági választások előkészületeiről is. Egyébként azt mondhatom, immár sokkal többen fordulnak hozzám ügyes-bajos dolgaikkal, mint előzőleg. Nem baj, alapelvem, hogy mindenkit meg kell hallgatni, s lehetőleg segíteni a problémáján. — Miképp tűd eljárni a körzet, a körzetben élők érdekében a Parlamentben? Készül-e már esetleg valamilyen interpellációra, kérdésre? — Úgy gondolom, helyben könnyebb elintézni az ügyeket, s csak a nagy, átfogó gondok azok, amikért „fenn” kell lobbyzni. Éppen ezért hallgatom most meg a polgármestereket, hogy kialakulhasson valamilyen közös álláspont, amiről érdemes szólni. De az interpellációt csak akkor tartom szükségesnek, ha az illetékes minisztérium elutasít valamilyen kérést. — S hogyan látja, melyek Pé- tervásárának és környékének fentebb említett átfogó problémái? — Szerintem a leglényegesebb a munkanélküliség, s ide kapcsolódik a mezőgazdaság nehéz helyzete is. Aztán nem értem például, hogy miért emeltek ki néhány települést az elmaradottnak minősítettek közül? Ezek is ugyanolyan súlyos gondokkal küszködnek, mint a többi, önkormányzataik viszont így elesnek bizonyos anyagi juttatásoktól, hátrányuk csak fokozódik. Igen rossz ezenkívül a körzetben a közrend, a közbiztonság. Bár létrejött a pétervásárai rendőrőrs, de elégtelen a felszerelésük, s a személyi állományt is lehetne bővíteni.-Tagja-e Ön az Országgyűlés valamelyik bizottságának? — Egyetlen bizottság munkájában sem veszek részt, az MSZP-frakción belül azonban a gazdasági munkacsoportban tevékenykedek. A kereskedelem, a vendéglátás, az idegen- forgalom az, ami közel áll hozzám.- Kampányának egyik legfőbb ígérete volt: közvetlen kapcsolatot tart majd a választókkal. Szaván lehet fogni?- Azt tervezem, hogy minden évben minden egyes olyan települést, amely a választókerületben található, legalább kétszer meglátogatok. Ennek módjáról, formájáról is tárgyalunk most, a polgármesterekkel való, említett megbeszélések alkalmával. Nyilván lesznek fogadóóráim, s az is valószínű, hogy eljárok majd a falugyűlésekre. Igen lényeges a minél szorosabb kapcsolat, annál is inkább, mert elődömet- mondják szerte a környéken- alig látták. A leköszönt koalíció képviselőinek egyik nagy hibája volt ez. Egyébiránt nemcsak én, hanem az egész szocialista párt hangsúlyozta a kapcsolattartás fontosságát, s tervbe vette: minden egyéni körzetben létesüljön képviselői iroda. Az enyém várhatóan szeptember elején nyílik meg Pétervásárán, de lesz majd egy hasonló a fővárosban is. A célom az, hogy minél több (Fotó: Perl Márton) időt töltsék a választóim között.- Azt beszélik, Ön polgár- mester szeretne lenni Bükkszéken. Ennek már törvényi akadálya sem volna, miután az Országgyűlés, pontosabban a többségben lévő kormánykoalíció megszüntette az összeférhetetlenséget a képviselői, illetőleg a polgármesteri tisztség között.- Semmi ilyen szándékom nincsen, nem akarom vállalni a polgármester-jelöltséget, bármit hallani is erről. Fontosabb feladatnak érzem a körzet összes választópolgárának parlamenti képviseletét. Úgy hiszem, nem aprózhatom el a dolgokat. Ráadásul, ha én lennék Bükkszék polgármestere, másutt feléledne a kétely: csak a saját falum érdekében dolgozom, Bükkszékért lobbyzok, egyéb nem foglalkoztat...- Azzal kezdtük: megváltozott az élete, amióta honatya lett. Marad azért bükkszéki kocsmáros Csomós László?- Aláírtam egy nyilatkozatot, miszerint a képviselői munkát főállásban végzem, így augusztustól visszaadom a vállalkozói igazolványomat, a helyi italboltot pedig valakinek ki fogjuk adni. Rénes Marcell Régóta, s igen sokan panaszkodnak amiatt a szennyvíztelep miatt, amely Párád és Parádó- huta között található. Mondván, és bizony joggal: nem itt, a Mátra egyik legszebb részén lenne ennek a helye, az erdővel borított dombok szomszédságában, a vevőre váró óhutai telkek felett. A turista, a víken- dező, na és a környékbeli polgár is szívesebben szívná a friss levegőt - mesélik az arrafelé élők -, mint a telep felől áradó bűzt, ami, ha olyan a széljárás, alaposan átjár mindent. Nagy Oszkár parádi polgár- mester állítása szerint a létesítmény még a községi tanács idején került oda, ahol jelenleg is található: nagyjából félúton Párád és Óhuta között.- Egyszerűen nem volt egyéb lehetőség - mondja. - Csak a Mátra irányában lehetett terjeszkedni. Ha a telepet másutt alakítják ki, a két falu más részein lakókat zavarná. Maga a tároló egyébként háromezer köbméteres, az illetékes hatóságok - a Köjál, azután az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat - szakemberei pedig jó néhány alkalommal jártak már a helyszínen, s semmiféle szaghatást nem észleltek. Nagy Oszkár hozzáfűzi azt is: a tároló két év alatt öt centimétert apadt. Úgy tűnik, egy jó ideje húzódó ügy végre lezárulhat Tarnalele- szen, s a körjegyzőséghez tartozó szomszédos falvakban. Egy évvel ezelőtt indult meg a vita a kárpótlási földalapok képzéséről. Sikerült is egyezséget kötni a négy község - Tarnalelesz, Fedémes, Bükkszent- erzsébet, Szentdomonkos - területén gazdálkodó szövetkezettel, az Ó-Bükk Holdinggal.- Megtörtént a földalapok elkülönítése - mondja Kovács „kájé” Gábor, a helyi földkiadó bizottság elnöke -, azonban a licitáláskor már nem azok a földterületek jelentek meg, amelyekről megállapodás született. Összességében a négy település területén elég föld volt kijelölve, azonban Tamalele- szen nem. A lelesziek pedig nem akartak Domonkosra vagy éppen Fedémesre menni a földért a kárpótlási jegyükkel. Végül per lett a dologból. A másik három községben szerencsére sor kerülhetett az árverezésekre, ha nem is a földterület egészére vonatkozóan. A törvény ugyanis úgy szól, hogy ha több település tartozik egy gazdasághoz, akkor azon a településen, ahol a földalap Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ennek nyomán óriási elégedettség lenne úrrá a parádi polgármesteri hivatalon, s ráülnének szépen a képzelt babérokra. —Még 1992-ben felvetődött a terv: Párád és Bodony közösen új szennyvízkezelőt épít - derül ki a polgármester szavaiból. - Ez mintegy tízmillió forintba került volna, ám végül elvetettük az elképzelést, ami egyébként, mint bebizonyosodott, amúgy is korszerűtlen volt. Ami a problémát mégis megoldja, az egy másik beruházás: közös erővel Párádon, Parádfürdőn, Óhután és Recsken kiépül a szennyvízhálózat, s létesül egy modern tisztítótelep is. Az említett tervről korábban már lapunk is hírt adott. Új aspektusa ellenben a dolognak, hogy ezáltal megszűnhet a fentebb írott, számos embert bosz- szantó szennyvíztelep, s a polgármester ígérete szerint megtörténik a terület rekultiválása is. Párádon ebben a hónapban kezdik meg a hálózat kiépítési munkálatait. A beruházás költségéből a községre eső rész körülbelül 180 millió forint. Az átadásra várhatóan 1995. július 31-én kerül majd sor. (rénes) nem vitatott, a kijelölt földek nyolcvan százaléka árverezhető. A földkiadó bizottság elnökének szavai szerint tavasz- szal le is zajlottak a licitálások, ám húszszázaléknyi föld még „hátravan". Emiatt neheztelnek is kissé a domonkosi, az erzsébeti és a fedémesi jogosultak: Tarnalelesz miatt ők sem tudtak továbblépni. Ugyancsak ide tartozik, hogy a kárpótlásra jelölt, de még kiadatlan földeket a jogszabályoknak megfelelően egyéves használatra kivette a Bo- lya-völgyi Kisszövetkezet, illetve magánfelek is éltek ezzel a lehetőséggel. A föld legalább nem állt parlagon.- A bíróságon a közelmúltban született meg a másodfokú döntés - folytatja az elnök. - Azt az említett egyezséget hagyták végül jóvá, amit egy évvel ezelőtt kötöttünk. Ennek megfelelően meg kell jelölni, hol lesz az a 300 aranykoronányi terület, amelyik hiányzott a kárpótlási földalapból. Beszélgetésünk időpontjában a másodfokú ítéletet még nem kapták kézhez a felek, mindazonáltal a licitálás az ősszel várhatóan megtörténhet majd. Per a földről Tarnaleleszen: másodfokú ítélet született Teller Ede világhírű atomfizikus nemrégiben Mátraderecskén járt. Az idős tudós a radonsugárzással kapcsolatosan tartott előadást, s időt szakított arra is, hogy - Zám Ferenc polgármester társaságában - fát ültessen a helyi temetőben a hősök emlékére. A kultúráért Pétervásárán: még várják a pályázatokat Pétervására önkormányzata - Czenthe Huba alpolgármesterrel közösen - két évvel ezelőtt hozta létre a Pro Kultúra elnevezésű alapítványt. Az alapítók összesen 200 ezer forintot áldoztak e célra: az önkormányzat 170 ezret, míg az alpolgármester 30 ezret. S mi az, amit támogatni kíván a szervezet? A város hagyományainak feltárása és megőrzése, a pétervásárai kulturális értékek megvédése érdekében végzett mindenfajta művészeti, kulturális és tudományos területen kifejtett munka esetén számítani lehet az anyagi segítségre. A pétervásárai alapítvány vagyonát egy kuratórium kezeli. A pályamunkák elbírálásáról, azok díjazásáról - évente egy alkalommal - ugyancsak ez a fórum dönt. Jelenleg mintegy negyvenöt ezer forint - ez a fentebb írott alapösszeg kamata - áll rendelkezésre a már beérkezett, s a még később befutó pályázati anyagok támogatására. A pályázatok benyújtási határideje szeptember 20., s azokat a következő címre kell küldeni: Pro Kultúra Pétervására, Szabadság tér 1. A kuratórium a határidő lejártát követő ülésén bírálja el a beérkezett munkákat. Az eredményt az október 23-i, városi ünnepséghez kapcsolódóan hirdetik majd ki, s ekkor adják majd át a megítélt pénzösszegeket, díjakat is. Zay József
