Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-16 / 192. szám

4. oldal Gazdaság 1994. augusztus 16., kedd Közértbe vagy bankba helyezzük el a pénzünket... A pénzügyi kormányzat szerint az utóbbi két évben a munkabé­rek nem a teljesítmények ará­nyában emelkedtek, hanem an­nál jóval nagyobb mértékben. Az emberek pedig felélték a pénzüket, vagyis túlköltekez­tek. Persze voltak, akik inkább a megtakarításaik összegét nö­velték a többletbevételeikből, de sajnos, ők voltak keveseb­ben. Hogy ez a „költekezési” folyamat megálljon - amely a kormány álláspontja szerint je­lentősen elősegítette a költség- vetési hiány növekedését kü­lönféle intézkedéseket szándé­kozik tenni az állam. Az egyik legfontosabb ezek közül, hogy a munkabérek to­vábbi emelkedését megpróbálja visszafogni. Annyi már kiderült a kormány elképzeléseiből, hogy a költségvetési szervek dolgozói jövőre csak a létszám- leépítések nyomán felszaba­duló bérek szétosztásából jut­hatnak fizetésemeléshez, mert pluszforrásokra nem számít­hatnak. Hogy az állami szférán kívül, a magántulajdonban levő cé­geknél hogyan tudja majd ér­vényesíteni szándékait a kor­mány, azt még nem lehet tudni. Mindenesetre hamarosan leül­nek tárgyalni a munkaadókkal és a munkavállalókkal. Feltehe­tőleg a nagyobb ellenállásba az utóbbiaknál ütköznek, annál is inkább, mert a hivatkozott „túl­költekezés” eddig sem a bérből és fizetésből élők magatartá­sára volt jellemző! Legalábbis másfajta számítások ezt mutat­ják. A Kopint-Datorg adatai szerint például a kiskereske­delmi forgalom az év első hó­napjaiban 3 százalékkal csök­kent, a foglalkoztatottak száma szintén visszaesett több mint 6 százalékkal. De a jövedelem­adó-befizetések mértékéből sem arra lehet következtetni, hogy nőtt volna a lakosság élet- színvonala. Viszont, ami a megtakarításokat illeti, más eredményre jutottak a kutatók! A bankoktól nyert adatok sze­rint ugyanis nem kevesebb, mint 130 milliárd forinttal töb­bet gyűjtöttek össze az állam­polgárok idén, mint tavaly. Csak nyilván nem ugyan­azoknak hízott a bankszámlá­juk, mint akik csökkenteni kényszerültek a kiadásaikat. Azt már csak remélni lehet, hogy a fizetésemelések sem ez utóbbiaknál maradnak el jö­vőre... Ferenczy Europress Naponta küszködnek az alapanyaghiánnyal... A fogyasztó a zsebén, a pénztárcáján érzi az áremeléseket. így van ez most is, amikor a hús ára ismét több lett. Az emelés oka ismert: nehéz helyzetben vannak a termelők. A jelenlegi felvá­sárlási árakat figyelembe véve gyakran halljuk: nem éri meg a tenyésztéssel foglalkozni. Elkeserítő ez a kijelentés, pedig igaz! Nem olyan rég még olyan hibás intézkedéseket hozott az akkori kormány, hogy drasztikusan csökkenteni kell a hazai állatállományt. Ez sajnos be is következett! Ma már aggasztó a szarvasmarha és a sertés mennyiségi csökkenése. Négy esztendő alatt másfél millióról 970 ezerre mérséklődött a szarvasmarhák száma az országban, míg a sertésből 38 százalékkal van kevesebb az ólakban, mint néhány évvel ezelőtt volt. Ezen a rendkívül nehéz helyzeten próbál enyhíteni az új kor­mány földművelésügyi tárcája. Annak vezetői elhatározták: mindent elkövetnek, hogy piacképessé tegyék a hazai marha- és sertésállományt. Pillanatnyilag alapanyaghiánnyal küzd a hús­ipar, és a vágóhidak többsége folyamatosan kihasználatlanul áll. Az Európai Unió feltételeit jelenleg hazánkban 19 feldolgozó teljesíti. A csaknem 1300 kisvágóhíd nem felel meg a szabvány­nak, és nem tud piaci minőségű árut előállítani. Ezért a minisz­térium ezeket nem kívánja támogatni. Az állatállomány növelé­sét a tárca tenyésztési támogatással: üsző-, borjú- és sertéski­helyezéssel, továbbá az export-szubvenció körének szűkítésével igyekszik elérni. Az elképzelések szerint a szarvasmarha-kivitelt a harmadik negyedévre ötezer tonnában korlátozzák. Szükség van az állatállomány minőségi összetételének javítá­sára is. Ennek érdekében igyekeznek megváltoztatni a takar­mány-előállítási technológiát is, mivel több szakember vélemé­nye szerint a jelenlegi miatt nagy a hús zsírtartalma. Ugyanak­kor feltétlenül szükség van a készülőben levő élelmiszer-, to­vábbá az állat-egészségügyi törvényre is annak érdekében, hogy a jövőben ne különböztessék meg hátrányosan a magyar árut Nyugat-Európában. Mentusz Károly Tegnap már utasokat szállítottak az új kocsikkal (Fotó: Kaposi Tamás) Az Agria Volán Részvénytársasághoz megérkeztek az idei első új autóbuszok Mint lapunkban korábban hí­rül adtuk, az Agria Volán Részvénytársaság ebben az évben tizennégy új autóbusz- szal korszerűsíti kocsiparkját. Az első négy Ikarus 396-os Intercity típus megérkezett az rt.-hez. Mint Füle István ve­zérigazgatótól értesültünk, ezeket a járműveket korszerű légkondicionáló berendezé­sekkel szerelték fel, és megfe­lelnek a nyugat-európai kör­nyezetvédelmi normáknak. Valamennyit Rába D-10-es motorral működtetik. Ez a beruházás 72 millió fo­rintjába került a társaságnak. Ennek felét saját forrásaikból biztosítanák, a harminc száza­lékát hitelből és húsz százalé­kát pedig vissza nem térítendő állami támogatásból. Az emlí­tett kocsik tegnap már utaso­kat vittek. Főleg Eger-Buda- pest, Eger-Losonc, Eger- Kecskemét-Kalocsa, majd ké­sőbb az Éger-Szeged, Eger- Debrecen és Éger-Nyíregy­háza útvonalon járnak. Előreláthatóan augusztus végén további tíz Ikarus érke­zik az Agria Volán Rt.-hez. Ezekkel az egy évtizednél öregebb autóbuszokat cserélik majd fel. A jegybank szerint: alulértékelt a forint Az ipari belföldi értékesítési ár­index alapján a forint már a nyolcszázalékos leértékelés előtt sem volt felülértékelt, a fajlagos bérköltség alakulásá­ból kiszámított mutató szerint viszont kimutatható némi ver­senyhátrány. Az utóbbi mutató eleddig hozzávetőleg 10 száza­lékos felülértékeltséget jelzett, ami a mostani leértékeléssel nagyjából megszűnik. A forint reálárfolyamát te­kintve 1991-et bizonyos szem­pontból ugyanis bázisévnek vehetjük - mondta el Baár Jó- zsefné, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági főosztályának he­lyettes vezetője. Ekkor fejező­dött be az 1989-ben megindult import- és árliberalizációs fo­lyamat, a folyó fizetési mérleg Az Országos Kárpótlási és Kár- rendezési Hivatal tájékoztatása szerint az 1991. évi XXV. számú törvény alapján kibocsá­tott kárpótlási jegyek augusztus elsejei értéke 161,2 százalék. Ennek alapján az érvényes ebben az időszakban - 1991 és 1992 között - enyhe aktívumot mutatott. Bár az infláció üteme az egész évre vonatkozóan ek­kor érte el a csúcsértéket, a má­sodik fél évben üteme csökke­nésnek indult, és 1992-re a fo­gyasztói árakat már 10 száza­lékkal, a termelői árakat 20 százalékkal alacsonyabb dina­mika jellemezte. Hangsúlyo­zandó továbbá, hogy a költség- vetés hiányát 1991-ben a belső források még finanszírozni tud­ták. Az ipari belföldi értékesítési árindex szerint az utolsó na­gyobb arányú - mintegy 11 százalékot jelentő - reálfelér­tékelődés is csupán 1991-ben történt. A következő évet már a szinten tartás jellemezte. Ta­papírok kamattal növelt névér­téke a következő: az ezerforin­tos jegyé 1612 forint, az ötezer forintos kárpótlási jegyé 8060 forint, a tízezer forint címletér­tékű kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke pedig valy februártól kezdődően több mint 20 százalékos nominálér­tékelést hajtottak végre, így 1994-re már a 8 százalékos ár- folyamszint-kiigazítás előtt re­latíve alulértékeltté vált a forint - jelezte a mutató. Versenyképességi szempont­ból tehát akár vitatható is a fo­rint leértékelése. Amennyiben azonban a második éve nö­vekvő külső egyensúlyhiányt vesszük alapul, akkor semmi­képpen sem. A leértékelésből következő jövedelmezőségi előny azonban csak akkor tart­ható, ha megfelelő és megtart­ható makroszintű intézkedé­sekkel bástyázzák körül, azaz ha biztosítják, hogy a leértéke­lés nem gyűrűzik tovább az árakban és a bérekben. tizenhatezer 120 forint, a nyol­cadik hónapban. A hivatal ezért kéri az érin­tetteket, hogy ezt a közzétett ér­tékirányt vegyék alapul. Érde­mes tehát figyelmesen áttanul­mányozni. Növekedett a külső adósság A folyó fizetési mérleg hiánya áprilisban több mint 350 millió dollárral növekedett - ez olvas­ható a Magyar Nemzeti Bank je­lentésében. így az első négy hónapban a hiány 1 milliárd 178 millió dollár volt. A folyó fizetési mérleg deficitjének 64 százalékát az esztendő első négy hónapjában a bankszek­torban az MNB finanszírozta. A bankok külföldi eladóso­dása január és április között 750 millió dollárral növekedett, a Magyar Nemzeti Bank tarto­zásállománya hatszázmillió dollárral emelkedett. A vállal­kozói szektor külföldi adóssága mintegy kétszázmillió dollárral növekedett. A bankrendszeren keresztül beáramló működőtőke egyne­gyedét finanszírozta a folyó fi­zetési mérleg deficitjének. Áp­rilis végén a bruttó adósságál­lomány 25,6 milliárd dollárt, a nettó pedig 16,8 milliárd dol­lárt tett ki. Veszélyben a karsztvizeink? Veszélyben a magyar karsztvíz-gyógyforrások, amelyekre az idegenforga­lom épült - írta a The Ob­server című brit lap buda­pesti tudósítója. A bauxit- és szénbányákat száz éven át túlerőltették, az állami és magánvállalatok túl sok vi­zet használnak el, két évti­zede tart az aszály; mindez azzal a nemrégen megcáfolt hírelemmel együtt, hogy a föld alatti víztartalékok ki- meríthetetlenek, most nem­csak a fővárosban, hanem egész Magyarországon fe­nyegeti a termálvízkészletet - állapítja meg a tudósító. Ha a termálvíz szintje túlsá­gosan megsüllyed, akkor he­lyére befolyik a Duna, le­hűtve és beszennyezve, ez­által örökre tönkretéve a termálvízkincset. Száz éve napi 60 ezer köbméter víz tört fel magától, ma ennek kevesebb mint a felét szi­vattyúzzák a felszínre. A FAO szerint Magyarország a világ 30 olyan országa kö­zött van, ahol kritikus a víz­ellátás. A lap szerint némi reményt ad, hogy a Vituki kutatócsoportja tervet dol­gozott ki, amely megszabja, hogy a bányák, fürdők és ásványvíz-palackozók mennyi vizet fogyaszthat­nak. Ha ez a terv érvénye­sülni fog, akkor a termálvi­zek visszanyerik régi erejü­ket, ha nem, akkor tíz éven belül örökre elvesznek - írja a lap. Elgondolkoztató sorok ezek, amelyeket érdemes végiggondolni. Az augusztusi kárpótlási jegy értéke A GAZDASÁG HÍREI Elégedettebbek, mint hat évvel ezelőtt A lengyelek ma elégedetteb­bek, mint hat évvel ezelőtt, a piacgazdasági reformokat megelőzően - derül ki egy közvélemény-kutatás nyilvá­nosságra hozott eredményé­ből. A felmérés szerint a len­gyelek 68 százaléka ugyan ma is napi megélhetési gondokkal küzd, ám a nehézségekre pa- naszkodók aránya 1988-ban még 78 százalék volt. (Napi Gazdaság) Emelkednek az adók Kubában Kubában napirenden van a kü­lönböző, eddig még nem lé­tező adók bevezetése, valamint a meglévők emelése az állam- -háztartás tetemes hiánya miatt. A parlament most folyó ülésén vitatják meg az erről szóló ter­vezetet, amely egyebek mellett a nyereségadó, a személyi jö­vedelemadó, a vagyonadó, va­lamint az örökösödési adó be­vezetését irányozza elő, bér­adóról egyelőre nem esik benne szó. Kuba cukorterme­lési eredményei rosszak, és emiatt az ország jelenleg na­gyon nehéz helyzetben van. (Világgazdaság) Lengyel autók, csak katalizátorral Lengyelországban 1995. július elsejétől nem kaphatnak rend­számot azok a belföldi gyárt­mányú, valamint importból származó személygépkocsik, amelyekbe nem szereltek kata­lizátort. E kötelezettségek alól 1996 végéig mentesülnek a 700 köbcentiméternél kisebb hengerűrtartalmú gépkocsik, elsősorban a kis FIAT-ok. Az EU-val kötött szerződés értel­mében Lengyelország 1995-ig 25 ezer katalizátor nélküli au­tót importálhat vámmentesen az EU területéről. (Világgazdaság) Csökken a francia cukortermelés Franciaországban az új, 1994/95. évi piaci szezonban valószínűleg kevesebb répa­cukrot állítanak elő, mint az ideiben. A visszafogott vára­kozásokat a cukorrépát sújtó szárazság indokolja, amelynek következtében a tavalyi re­kordnagyságú, hektáronkénti 10,71 tonnás cukorhozam a következő kampányban való­színűleg 9,7-10 tonnára csök­ken. A jelenlegi szezonban a 410 ezer hektárról betakarított répából 4,4 millió tonna cukrot nyertek. Az idén a vetésterület is kisebb, 400 ezer hektár kö­rül van, így 3,9—4 millió tonna cukornál valószínűleg nem számíthatnak többre. (Napi Gazdaság) A japán kistermelők kiköszörülik a csorbát Az előzetes várakozások sze­rint Japán idei rizstermése megközelíti a 12 millió tonnát, ami mintegy 52 százalékkal több a katasztrofálisan gyenge tavalyi termésnél. A kitűnőnek ígérkező saját termést, vala­mint a - GÁTT-megállapodás szerinti - importot is figye­lembe véve, a távol-keleti szi­getország 1995-ben előrelát­hatóan 2f millió tonnás feles­legre számíthat a 10,3 millió tonnára becsült belső fogyasz­tás kielégítése után. (Napi Gazdaság) Start-hitel: az idén 1,9 milliárd forint már kint A német Start-hitelből eddig 2,8 milliárd forintot fizettek vissza az adósok, s ebből 1,9 milliárd forintot már újra kihe­lyeztek a bankok. A Start-hitel­ből folyósításának megkezdése, 1991 vége óta - a visszaforga­tott 1,9 milliárd forinttal együtt - összesen 12 milliárd forintot helyeztek ki a pénzintézetek a vállalkozókhoz. A 30 éves lejá­ratú hitellel a német kormány a természetes személyek három évnél nem régebben indult kis- és közepes vállalkozásait kí­vánta támogatni. A százmillió márka összegű hitelkerethez ugyanakkora összegű jegy­banki forrás kapcsolódott. A forintban igénybe vehető hitel maximális összege szemé­lyenként 250 ezer márka, ez a konstrukció indulásakor 11 mil­lió, jelenleg mintegy 16 millió forint. A hitel összege nem ha­ladhatja meg a fejlesztési költ­ség 70 százalékát, a 30 százalé­kos saját erőből azonban 20 százaléknyi rész egyéb hitelből is biztosítható. A futamidő - benne maximum két év türelmi idővel kiépítésnél maximum 15 év, gépberuházásnál maximum 10 év, egyéb eszközöknél ma­ximum 8 év lehet, - a gyakor­latban legtöbbször 5-6 éves fu­tamidőre kötötték a szerződést. A refinanszírozási hitel ka­mata a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százaléka - ez je­lenleg 18,75,- százalék -, amelyre a kereskedelmi bankok , a Start-garanciaalap által garan­tált hiteleknél egy, a nem garan­tált hiteleknél pedig 2 százalék kamatrést számolhatnak fel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents