Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-02 / 180. szám

4. oldal Gazdaság 1994. augusztus 2., kedd A kanadai csoporté volt a legjobb ajánlat A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) a kanadai Huang-Danczkay-csoporttal kezdte meg a kereskedelmi tár­gyalásokat a Ferihegyi repülő­téri-es termináljának bővíté­séről kötendő szerződés előké­szítésére. Amennyiben a to­vábbi tárgyalások sikeresek, a kanadai csoport 1994. novem­ber 2-án megkezdi az építke­zést, és 1996. május 1-jére üzembe helyezik a kibővített terminált. Ha a tárgyalások esetleg sikertelenek lennének, akkor - 270 napon belül - a második legjobb ajánlatot be­adó Lockheed-csoporttal kez­dik meg a tárgyalásokat. A Lockheed pályázata az utasá­ramlás átgondoltabb kialakítása miatt kedvezőbb volt, a megté­rülési idő, a finanszírozás, a biztosíítékok és a költségek szempontjából azonban Hu- ang-Danczkay ajánlata volt jobb - hangzott el a közleke­dési tárca sajtótájékoztatóján. A pályázatot két fordulóban bo­nyolították le. Az elsőben 13 csoport jelentkezett, amelyek közül a második fordulóra 6 kapott meghívást. A három ér­vényes pályázatból a Lockheed és a Huang-Danczkay ajánlata volt a legjobb. A pályázati kií­rás a 2-es terminál két oldalépü­lettel való bővítésére, valamint szálloda, üzletház, parkoló, és a hozzá tartozó infrastruktúra építésére szólt. A pályázóknak ugyanakkor lehetőségük volt szűkített, tehát többlépcsős megvalósításra ajánlatot tenni. A három pályázó a szakaszos építést ajánlotta, ezért a mos­tani tárgyalásokat is csak egy oldalépület, parkoló, üzletház és az infrastruktúra megépítésé­ről és finanszírozásáról folytat­ják. A finanszírozást teljes egé­szében a külföldi beruházónak kel biztosítania. Az új létesít­ményeket a 2-es terminál régi A épületével együtt egy vegyes vállalat fogja üzemeltetni. Ez utóbbi a beruházás feltétele­zett megtérülési ideje - a pá­lyázati kiírás szerint legkésőbb 25 év - után átadja érdekeltsé­gét az LRI-nek. A most kezdő­dött tárgyalások egyik témája: ki mekkora érdekeltséget sze­rez az üzemeltető vállalatban, és a külföldi beruházó mennyi idő után száll ki a vállalkozás­ból. (Világgazdaság 1994.júl. 30.) Nekünk mit ér a dollár? Idén 50 éve, hogy a nemzet­közi pénzügyi intézmények létrejöttével az amerikai dol­lár hivatalosan is a tőkés világ vezető pénzneme lett, és máig annak számít. De hát akkor mit kezdjünk azzal, hogy árfolyama az idén jelentősen tovább csökkent? Hogy a dollár 1945 óta nem tapasztalt mélyponton van például a két fő szövetséges, egyben gazdasági vetélytárs pénznemével, a japán jennel és a német márkával szem­ben? A dollárárfolyam zuhanása mögött az elmúlt hetekben sa­játos játszmát játszottak Was­hingtonban. Kinek higgyünk? A pénz­ügyminiszternek és a jegy­bank elnökének, akik nyilvá­nosan figyelmeztettek, hogy a dollár gyengülése Amerikát az infláció felpörgésével, a vi­lággazdaságot újabb gondok­kal fenyegeti? Vagy Bili Clin­ton elnöknek, aki a vezető nyugati országok nápolyi csúcstalálkozóján kijelentette: nincs ok különösebb figyel­met fordítani az árfolyamok napi alakulására. Vagy azok­nak, akik szerint a legvalószí­nűbb, hogy elsősorban a Washington és Japán közti gazdasági harc újabb fejezeté­ről van szó? Az USA és Japán kereske­delmében ugyanis állandó az óriási japán többlet, amely májusban például 9.13 milli­árd dollár volt. Amerika sze­rint ennek fő oka, hogy Japán elzárja piacait sok amerikai árú elől. Ezért az egyensúly megteremtésének egyik esz­köze lehet, hogy a dollár le­értékelődésével olcsóbbak, azaz exportképesebbek az amerikai áruk - egyúttal pe­dig lecsökken az egyre drá­gább külföldi termékek - s nem csak a japán import - amerikai behozatala. Ez pedig már világgazdaság, amely közvetlenül érint bennünket is, de nem feltétlenül csak hátrányosan. Mert kérdés, hogy ez a pénzügyi trükk meddig játsz­ható, hiszen az árfolyamcsök­kenés nemcsak előnyöket, hanem veszteségeket is jelent az amerikai gazdaságnak: az alacsony kamatok miatt pél­dául külföldre áramlik a tőke - s jó lenne hinni, hogy Ma­gyarországra is... Számunkra ugyanis a lényeg nem lehet kérdéses: az USA változatla­nul a világ legerősebb gazda­sága, amely idén is növek­szik. S nem csak a fizetőeszköze marad szilárd hosszú távon is. Heltai András (Ferenczy Europress) Az egészséges emberi környezetért A 80-as években környezetvé­delemmel csak az Országos Környezetvédelmi Hatóság foglalkozott. Miután már nem tudták az összes gazdálkodó egységet összefogni és ellenőrizni, felve­tődött az a gondolat, hogy ki­sebb szervezeteket hozzanak létre. Több mint száz cégnek volt szándéknyilatkozata, de a nagy nekibuzdulásból mindössze 13 cég alakította meg az Eszak-magyarországi Környe­zetvédelmi Egyesülést. Ma már Északmagyarország három megyéjében - Borsod, Heves, Nógrád - közel hatvan vállalat, mezőgazdasági szövetkezet és önkormányzat tartozik tagjai közé. A szakmai munka koor­dinálását - az egri Lenkey úti központjukból - négy fős iroda végzi, változó létszámú külső munkatársak közreműködésé­vel.- Egyesülésünk - amely ki­fejezetten szakmai szervezet - vállalatok környezetvédelmi tevékenységének összefogására és segítésére jött létre - mondja dr. Kecskeméti Sándor igaz­gató. Nem nyereségérdekeit, ami azt jelenti, hogy működési költségünket a tagdíjakból fe­dezzük.- Ennek fejében tagvállalata­inknak sokszínű szolgáltatást nyújtunk. Biztosítjuk az éven­kénti segítő és ellenőrző kör­nyezetvédelmi bejárást, segít­séget nyújtunk az alap és válto­zásjelentések elkészítésében. Rendszeres környezetvédelmi információt ad a havonta meg­jelenő szakmai folyóiratunk a G.T. Inform. Ha egy gazdál­kodó egységnél levő környezet- védelmi felelős csak ezt a kiad­ványunkat tanulmányozza és a leírtakat betartja, akkor már környezetvédelmi gond nem le­het. Van egy „belső életű” rova­tunk is, amelyben a különféle szakmákhoz szükséges infor­mációkat, rendeleteket - azok teljes szövegét - leközöljük, hogy ne kelljen azt az érintet­teknek keresgélni. Itt jelentet­jük meg az országos rendezvé­nyeink kivonatát és tematikáját is.- E kiadványunk tehát pótol­hatatlan szakmai értesítő. To­vábbá tanácsokat adunk kör­nyezetvédelmi pályázatok elké­szítéséhe is, és támogatjuk az önkormányzatok ilyen jellegű munkáját is.- Az egészséges emberi kör­nyezetért jelszóval az Egyesü­lés a tagvállalatai körén kívül is ajánlja tevékenységeit.- A rendszerváltozás után sajnos a gazdálkodó egységek­nél nem a környezetvédelem került előtérbe, hanem létük biztosítása. Ennek ellenére na­gyon sok megbízásos tevé­kenységet folytatunk. Kifeje­zetten gazdálkodó egységek ipari és mezőgazdasági tevé­kenységek vizsgálatára specia­lizálódtunk.- Elsőként az úgynevezett hatásvizsgálatokra hívnám fel a figyelmet, amely minden új be­ruházásnál, technológiai vál­tásnál és bármiféle privatizá­ciós tevékenységnél feltétlen szükségesek. Hiszen a leendő eredmény határozza meg a to­vábbi lépéseket.- Profilunk széleskörű: fog­lalkozunk privatizációt meg­előző környezetvédelmi álla­potfelvétellel és rendezési terv elkészítésével, komplex kár­felméréssel. De ide tartoznak még a környezetvédelmi mű­szaki ellenőrző tevékenységek, geológiai és hidrogeológiai va­lamint a talajszennyeződés vizsgálatok, a veszélyes hulla­dékok menedzselése és környe­zetvédelmi tárgyú vállalkozá­sok segítésének beindítása. Még így sem teljes a kép. Fon­tos szakmai feladatnak tekint­jük az emberek tudatformálását is.- Nemrégiben Bátorterenyén az óvónők számára konferen­ciát szerveztünk, ennek ered­ményeképpen született meg egy közösen szerkesztett kis könyv, amely az óvodai kör­nyezetvédelmi oktatást segíti elő.- Megható volt az az eset is, amikor a Zagyva vízminőségé­nek helyreállítása céljából egy község 150 óra fizikai munkát ajánlott fel.- Mi a titka annak, hogy az Egyesülés már hetedik éve nem csak talpon van, hanem sikere­sen is működik?- Versenyképesek vagyunk, mivel tevékenységeinket rend­kívül méltányos áron és gyor­san végezzük el. A talajvizsgá­latoknál például olyan nagy a kereslet, hogy azt éppen ki tud­juk elégíteni. A további ered­ményesség titka, hogy gyümöl­csözőek a kapcsolataink a Kör­nyezetvédelmi Minisztérium­mal és a Parlament Környezet­védelmi Bizottságával is. Nincs olyan negyedév, hogy ne szer­veznénk konferenciákat ahová a minisztérium vezetői és min­den gazdálkodó és nem gazdál­kodó szervezet is meghívást kap.- Az ősszel Egerben elsőként kerülne sor egy ilyen szakmai összejövetelre. A helyi önkor­mányzatok részéről is pozitív volt a reagálás, amióta feléjük nyitottunk: ezóta sokan tagjai az Egyesülésnek. V. Tana Judit Júniusi privatizációs helyzetkép Az Állami Vagyonügynökség összes bevétele júniusban meg­haladta a 41 milliárd forintot, amelyből 10,67 milliárd volt a készpénz—, 17,7 milliárd forint a hitel- és 13,42 milliárd forint a kárpótlási jegy. Ugyanakkor a szervezet kia­dásai is 41 milliárd forint fölé emelkedtek, melyből 3,8 milli­árd forintot fordítottak reorga­nizációra, 751 millió forintot garanciális kiadásokra, és több mint 17 milliárd forintot fizet­tek be az államadósság törlesz­tésére. Többek között ezt tar­talmazza az ÁVÜ júniusi priva­tizációs monitora. Az Állami Vagyonügynök­séghez tartozó vagyon értéke júniusban meghaladta a 315 milliárd forintot. Ebből 14,5 milliárd forint nagyságú a vál­lalatokban és több mint 293 milliárd forint a társaságokban található vagyon nagysága. Az ÁVÚ-höz került 1849 vállalatból júniusig a szervezet 1199-et alakított át gazdasági társasággá, míg 28 cég to­vábbra is állami vállalat ma­radt. Ezek között van 20 gyógy­szertári központ, a fennmaradó 8 cégnél pedig felszámolás .il­letve végelszámolás várható. A vállalatok közül az ÁVÜ 189-et adott át más vagyonke­zelői szervezetnek és 433 a fel­számolással és végelszámolás­sal megszűnt vállalatok száma. Az ÁVÜ-höz került, vagy át­alakítással létrejött, összesen 1387 társaságból mára 569-et 100 százalékban értékesítettek, és további 237-ben van még kisebbségi, 470-ben pedig többségi tulajdona a vagyo­nügynökségnek. Megalakulásukkor, a társa­ságok tulajdonrészének 84,52 százaléka volt az ÁVÜ birtoká­ban, júniusig részesedésének aránya 59,41 százalékra csök­kent. Ugyancsak apadt az ön- kormányzati tulajdonhányad is: 4,59 százalékról 4,46 száza­lékra. Ugyanezen idő alatt több mint négyszeresére nőtt a hazai befektetők birtokában lévő tu­lajdonrész aránya - 5,76 száza­lékról 24—26 százalékra - és a külföldi befektetők tulajdoni hányada is megkétszereződött: 5,13 százalékról 11,86 száza­lékra emelkedett. Ebben a hónapban a hazai befektetőket támogató techni­kák szerinti értékesítésekből több mint 7 milliárd forint né­vértékű volt az MRP szerveze­teknek eladott vagyon nagy­sága. Az igénybevett E hitel ér­téke a 15 milliárd forintot, a megvásárolt vagyonért felaján­lott kárpótlási jegyek címletér­téke pedig a 13 milliád forintot közelítette meg. Az előprivati­záció keretében ebben a hónap­ban 618 üzletet értékesítettek, melyek értéke meghaladta az 1,3 milliárd forintot. (MTI) HÍREK Az ÁVÜ nyilvános, egyfor­dulós pályázatot hirdet a Reneszánsz Kőfaragó Rt. ál­lami tulajdonban levő rész­vényeinek értékesítésére. Az ajánlatok beadási ideje: 1994. augusztus 17. 12-24 óra. A Közúti Gépellátó Vállalat nyilvános, többfordulós pá­lyázatot hirdet a Budapest IX., Közraktár u. 10., Köz­raktár u. 34., Bakáts u. 1-3. ingatlanok bérleti jogának értékesítésére. A pályázat beadási ideje: 1994. augusz­tus 22. 10-12 óra. A Közúti Gépellátó Vállalat nyilvános, többfordulós pá­lyázatot hirdet a Makó váro­sában működő üzemének ér­tékesítése céljából. A pályá­zat beadási ideje: 1994. au­gusztus 22. 10-12 óra. Az ÁV Rt. egyfordulós, nyílt pályázatot hirdet priva­tizációs tanácsadó kiválasz­tására a Biogal Gyógyszer- gyár Rt. részvényei értékesí­tésének lebonyolítására. A pályázat benyújtási ideje: 1994. augusztus 23. 13-16 óra. Az ÁV Rt. egyfordulós, nyílt pályázatot hirdet priva­tizációs tanácsadó kiválasz­tására a Nitrokémia Vegy­ipari Rt. részvényei értékesí­tésének lebonyolítására. A pályázat benyújtási ideje: 1994. augusztus 23. 13-16 óra. Az ÁVÜ megbízásából a Kristály Vendéglátó Válhat árverésen értékesíti a 926. Szegfű Italbolt, 988. Mini presszó bérleti jogát, 957 Hévíz Étterem tulajdonjo­gát. Az árverésre jelentke­zés ideje: 1994. augusztus 23. A végelszámolás alatt álló Forcon Békéscsabai Forgá­csolószerszám-ipari Vállalat értékesítésre meghirdeti in­gatlanait. A pályázat bea­dási ideje: 1994. augusztus 23. 11-12 óra. A Cement- és Mészművek v. a. nyilvánosan értékesíti állami tulajdonban levő, Si­ófok, Latinka Sándor u. 74. sz. alatti üdülőjét. Az ajánla­tok beadási ideje: 1994. au­gusztus 25. 10-11 óra. Az ÁVÜ a Daiwa-MKB Be­fektetési és Értékpapír-for­galmi Rt. közreműködésé­vel nyilvános, egygfordulós pályázatot hirdet a Kossuth Nyomda Rt. állami tulaj­donban levő részvényeinek értékesítésére. Az ajánlatok beadási ideje: 1994. augusz­tus 17. (Világgazdaság) Újra divatosak és keresettek a fonott bútorok, amelyek helyet kaptak a gyöngyösi or­szágos népművészeti kiállításon is. (Fotó: Kaposi Tamás) Nem csak szép vonalvezetésű, de üzleti vállalkozásnak is sikeres a Seat Corboda.

Next

/
Thumbnails
Contents