Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-13-14 / 190. szám

8. oldal Hétvégi Magazin 1994. augusztus 13-14., szombat - vasárnap Újabb Benetton-botrány tört ki. A közismert Benetton cég a közelmúltban ismét jókora botrányba keveredett. Nem az első eset ez, hiszen jól emlékezhetünk arra, hogy néhány hónappal ezelőtt egy meggyilkolt szarajevói fiatal véres ru­háját használták fel reklám céljára. Nos, az újabb vihar sem váratott sokáig magára. Ezúttal Ronald Reagan volt amerikai elnök arcképét festették át úgy a Benetton igencsak találékony reklámszakemberei, mintha a valamikori politikus AIDS-fertőzött lenne. Mit mondjunk...? Tényleg nem túl ízléses a dolog... A bűnözök forradalma zajlik Bulgáriában Bulgáriában lassan már azok sincsenek biztonságban, akik­nek aranyfog van a szájukban. Szófiai sajtójelentések szerint néhány nappal ezelőtt két bű­nöző lecsapott egy értelmi fo­gyatékos nőre, akinek aranyhíd volt a szájában. A két bűnöző először autodidakta módon kí­sérelte meg az aranyfogak eltá­volítását, majd egy fogorvos segítségével jutott hozzá az áhí­tott aranyhoz, amelyet 5 ezer leváért (kb. 90 dollár) értékesí­tett a feketepiacon. Nap mint nap történnek en­nél cifrább esetek is Bulgáriá­ban, ahol mindennaposak a bombariadók, az „üzletembe­rek” megzsarolásai, a gyilkos­ságok, a bűnbandák büntetőak­ciói, a maffia „nyílt diktatúrá­jának” megnyilvánulásai. Dur­ván fogalmazva a bűnözés az a terület, ahol igazi változások „következtek be” a rendszervál­tás elkezdése óta eltelt fél évti­zedben. Ez az egyetlen terület, ahol igazi „forradalom” bonta­kozott ki - a bűnözők forra­dalma. A statisztikai adatok szerint a demokrácia bulgáriai kialaku­lása elválaszthatatlanul össze­fonódott a bűnözési hullám, pontosabban bűnözési özönvíz tombolásával. Viktor Mihajlov belügymi­niszter a közelmúltban egy ke­serű es önmarcangoló írásban fordult a közvéleményhez, a politikusokhoz, az egymás „be­tonba döngölésével” elfoglalt parlamenti pártokhoz, hogy te­gyenek valamit, mert a rendőr­ség hamarosan feltarthatja mindkét kezét... A miniszter szerint ugyanis, ha továbbra is halogatják a bűnözéssel szem­beni fellépés kérdésének a megoldását, akkor nagyon rö­vid idő múlva már idő és lehe­tőség sem lesz annak megoldá­sára. A belügyminiszter szerint a statisztikai adatok azt mutatják, hogy az állam gyakorlatilag lemondott az utóbbi években a büntető felelősségre vonásról. A miniszter emlékeztetett rá, hogy 1993-ban 256 591 ügyben folytattak nyomozást a bűnül­döző szervek, a rendőrség 76.749 elkövető kilétét állapí­totta meg, közöttük 366 gyil­kosság, 754 nemi erőszak és 3.000 rablás tettesét. A nyomo­zószervek 20.947 személy bün­tetőjogi felelősségre vonását kezdeményezték, a bíróságok 6690 személyt ítéltek el, 3153 személyt szabadságvesztésre, de csak 1314 elítélt került bör­tönbe... A miniszter szerint ma már a bűnelkövetők mindössze 1,7 százaléka kerül rács mögé Bul­gáriában. Jellemző például az is, hogy a szófiai valutaváltók környé­kén tevékenykedő csalók közül a rendőrség mintegy félezemyit tart nyilván, de az utóbbi 5 év­ben mindössze 2 személyt ítél­tek el utcai valutaváltás során elkövetett bűncselekményért, ők is felfüggesztett büntetést kaptak. Sajtójelentések szerint a fog­dák olyannyira megteltek, hogy egyszerűen nem tudják hol el­helyezni az ideiglenesen őri­zetbe vetteket. Jellemző az is, hogy a több mint 250 ezer ügy vizsgálatára alig félezer vizs­gáló jut, miközben nem egy ügy vizsgálati anyaga megha­ladja az ezer oldalt. A belügy­miniszter nem is titkolta, hogy tapasztalatlan a bolgár rend­őrök egy része, hiszen jelenleg 10 ezer azoknak a rendőröknek a száma, akiknek szolgálati ideje nem éri el a másfél évet sem. Az utóbbi évek ,Jcedvelt” szórakozása Bulgáriában a bombariadósdi. A 24 csasza című szófiai napilap adatai sze­rint 1990-ben 9, 1991-ben 11, 1992-ben 89, 1993-ban 189, míg 1994 első felében mintegy 100 pokolgép robbant az or­szágban. A rendőrség komolyan vesz minden bejelentést, hiszen ta­valy 67 gépkocsit, 33 lakást, 22 vendéglátóipari egységet és 16 irodát robbantottak fel pokol­géppel. A telefonos bombaria­dósdi keretében 1990-ben 105, 1991-ben 126, 1992-ben 324, 1993-ban pedig 507 esetben fe­nyegettek meg ismeretlenek pokolgép robbantásával vala­milyen létesítményt. A belügyminiszter szerint a parlamentnek azonnal módosí­tania kell a büntető törvény- könyvet. (A miniszter cikkének a megjelenése után a parlament két módosítást gyorsan el is fo­gadott: bevezette az életfogytig tartó büntetés fogalmát, vala­mint a büntetendő cselekmé­nyek sorába felvette a zsaro­lást.) Mihajlov szerint komplex módon kellene megoldani a bűnüldöző szervek káderután­pótlási gondjait, beleértve a fi­zetések emelését, az anyagi-technikai ellátottság növelését. Harmadik feladat­ként említette a bírói rendszer átalakítását, új büntető tör­vénykönyv kidolgozását. S ne­gyedikként olyasmit, ami egye­lőre csak álom: szociális irá­nyultságú állami politikát, amelyben felújítanák a fiatalok közötti bűnmegelőző tevékeny­séget. Amíg ez nincs, a bolgár rendőrség csak tűzoltásra kény­szerül, sajnos, egyre kisebb eredményességgel. Hadisellök matrózblúzban Véget ért a kísérleti szakasz, és a nagyszerű eredmények alap­ján hamarosan minden ameri­kai hadihajóra felkerülhetnek a tengerésznők, talán csak a ten­geralattjárókra nem - jelentette ki a minap William Perry ame­rikai védelmi miniszter. A létszám „nemes” bővítése az „Eisenhower” repülő­gép-hordozón valósult meg először az amerikai haditenge­részetben. Egyelőre száz hölgy szolgál az anyahajon, ám nem csupán szakács- vagy ápolónő­ként, hanem vadászpilóta és bombarögzítő szerepkörökben is. A tervek szerint már az idén további nyolc hadihajóra kerül­nek „hadihölgyek”. A szabályok persze, szigo­rúak: orgiából szó sem lehet, azonnal a katonai pálya végét jelenti bármely szexulási kicsa­pongás az illető nő vagy férfi számára. Ha áldott állapotba kerül, hamarosan partra teszik a terhes hölgyet, betegnek nyil­vánítva, éppen úgy, ahogy a férfiakat, ha egészségügyi prob­lémák akadályozzák katonai munkakörük ellátását. Hogy mennyire nem csupán férfimunka a „katonadolog”, azt jól bizonyítja a 20 éves Bet­hany Childers, aki „bombanő­ként” szorgoskodik az „Eisen- howeren”: vadászgépekre rög­zít bombákat és rakétákat. Per­sze, nem egyedül, mivel - mint mondja - a bombák és a rakéták többségét a flotta legerősebb férfija sem képes egyedül fel­emelni, így aztán az erőnél fon­tosabb a csapatmunka. Jelenleg a legtöbb „matróz- blúzos hadisellő” a repülőgé­pek „lehorgonyzásában”, kikö­tésében segédkezik, és néha gyorsabban végeznek a feladat­tal, mint a férfiak. Ami pedig kifejezetten női állás, az a zász­lós irányítóé, hiszen egy szép hölgy mindenképpen jól mutat. Magyar falu Galileában? Érdekes riport hangzott el a minap az izraeli rádióban ar­ról, hogy Galileában, ponto­sabban Galilea nyugati fe­lének festői szépségű vidé­kén, a 45 ezer lakosú város, Naharija közelségében (a vá­rosban kétezer magyar él) lé­tezik két arab falu, amelyben a lakosság - meglepő módon - magyar családneveket visel. Vannak Lajos családnevek, vannak István családnevek és más magyar nevek is. Péter Ferenc, aki a naharijai Ma­gyar Klub elnöke, már hosz- szabb ideje kutatja ennek a két falunak a történetét. Tudományosan még be nem bizonyított feltételezések szerint II. Endre magyar ki­rály itt járt keresztes vitézei élén, és a magyar keresztesek egy részét Naharija szom­szédságában két faluban lete­lepítette. Mindenesetre az egyik falut a mai napig is Ma- gartnak hívják. A falu lakosai magasak, szőkék, és egyálta­lán nem hasonlítanak a kör­nyékbeli arab falvak népére. A közösség megtartotta bizo­nyos értelemben ezt a tudatát, de Magyarországon nem tud­nak róluk, és az ő tudatukban sem teljesen világos, hogy őseik miként kerültek oda. Péter Ferenc azzal a gondo­lattal foglalkozik, hogy a Ma­gyar Tudományos Akadémia és izraeli etnográfusok segít­ségével tisztázza a problémát. Óvodába kéne menni...! Néhány hete Ukrajnában is ki­sütött a nap, rövidnadrágos pi- curkák ugrándoznak az utcákon és a játszótereken. Óvónénit azonban ritkán látni körülöttük, az anyukák vigyázzák őket már jó ideje. Ukrajnában tavaly 574 óvo­dára kellett kitenni a „zárva” táblát, javarészt azért, mert a helyi önkormányzat vagy a gyár nem bírta a költségeket, vidéki kisvárosokban több tuca­tot pedig összevontak, így leg­alább csökkent a terembér. Az illetékesek - jó szokás szerint - fölfelé mutogatnak, illetve arra hivatkoznak, hogy az állam már nem képes átvállalni az egyre súlyosabb költségeket. Egy aprócska fiú vagy kis­lány napi élelmezése 14-20 ezer karbovanyecbe kerül, a havi 350-400 ezer helyett a szü­lők csak 20-25 ezret fizettek. Eddig. Sok helyütt ugyanis 180-200 ezer karbovanyecre emelték a havi díjat, hogy leg­alább a nevelők bérét valahogy kifizethessék. (Az sem túl ma­gas egyébként, körülbelül 250-300 ezer karbovanyec). Nagy áldozat árán, de sokan ezt is kifizetik, hiszen rendszerint mindkét szülő dolgozik, és nincs mindig kéznél a nagy­mama. Lakat kerül tehát sok óvoda ajtajára. A pedagógiai kár óri­ási. Különböző felmérések már ezerszer bebizonyították, hogy a gyerek később issza meg an­nak a levét, ha kimarad az óvo­dából: szorong a társaságban, feszültségeit agresszivitással oldja. Aki viszont valaha is megízlelte már az ovi világát közülük, az nehezen veszi tu­domásul, hogy egy ideig - vagy már soha - nem mehet oda Mennyi mindent is tud a génkezelt banán? A tudomány először megterem­tette a genetikailag megváltoz­tatott paradicsomot, és az ame­rikai kormány látta, hogy mindez jó. Most a banánon, az Egyesült Államok második legkedveltebb gyümölcsén van a sor - állítja két amerikai bio­technológiai cég, az oaklandi DNA Plant Technology, vala­mint a wilmingtoni Zeneca Plant Science. Az érési folyamat lassításá­val a két cég azt reméli, hogy javíthatja a banán ízét, növel­heti a tárolhatósági időt, illetve egzotikus ízeket varázsolhat az amerikai szupermarketek pol­caira. Mindenki tudja, hogy a zöl­den megvett banán négy-öt nap múlva teljesen masszaszerűvé puhul. A gyors érés miatt át kel­lett tehát állni a kevésbé ízletes, de a hosszú szállítást jobban tűrő banánfajták termesztésére. A két cég minden tartalékát bevetette egy olyan banánfajta kifejlesztésébe, amely lassab­ban érik. A szakemberek azt ál­lítják, hogy ha az érést előse­gítő etilénért felelős génnel megegyező másik gént iktatnak be, akkor leáll ennek az anyag­nak a termelődése. Az érési folyamatot tehát meg lehet állítani, majd a „tetszhalál” után újra be lehet indítani, ha az értékesítési hely közelében úgynevezett etilén- gáz-fürdőbe teszik a banánt. Ezt az eljárást más gyümölcsök esetében is sikerrel alkalmaz­zák már. A Plant Technology már há­rom éve sikeres üvegházi kísér­leteket végez, de azt azért be­vallották a cég vezetői, hogy még senki nem kóstolt ilyen el­járással kezelt banánt. Ezért va­lószínű, hogy 3-5 évbe is bele­telhet, míg az újfajta déligyü­mölcs a polcokra kerül. A gé­nek megváltoztatásával az ame­rikai fogyasztóknak lehetősé­gük lenne megkóstolni egzoti­kus banánfajtákat is. így pél­dául a piros színű vagy a vaní­lia ízű fagylalt-banánt - véle­kednek a szakemberek. Jóllehet a génkezelt paradi­csom forgalmazását már jóvá­hagyta az amerikai élelmi­szerügyi bizottság, még mindig sok a kételkedő. Sokan attól tar­tanak, hogy a gyümölcsök bio­technológiai befolyásolásához használt genetikai márkerek és a vírusszállító rendszerek egy­szer még bumerángként ütnek vissza. Nagyon alaposan meg kell vizsgálni, mekkora az esélye annak, hogy a vírusok más ví­rusokkal kereszteződjenek, il­letve átterjednek más növé­nyekre, állatokra és génekre - írta az AP. Újságírók, figyeljétek a háztetőt...! A francia tengerparton, közel a spanyol határhoz egy XIX. századbeli erődben a hadsereg egyik kiképző egysége tanfo­lyamot tart a válságövezetbe készülő újságíróknak. Azt kí­vánják elkerülni, hogy a ma tudósítók a szomorú statisz­tika részévé váljanak. A múlt évben hatvanhárom újságíró vesztette életét különböző harctereken.- Újságíró-igazolvány vagy ENSZ-jármű már nem ele­gendő - mondta az AP ameri­kai hírügynökség munkatársá­nak Jean-Paul Legras ezredes, a kiképző egység parancs­noka. - Apró trükköket taní­tunk meg, amelyek ugyan nem nyújtanak teljes védelmet, de csökkentik a hírlapírókat fe­nyegető veszélyeket. Ennek semmi köze Rambóhoz. A kiképzőközpont eredeti­leg 2-4 hetes tanfolyamokat tart tiszteknek és légionáriu­soknak. A riportereknek tartott rö­vid tanfolyam megtanítja a hallgatókat, hogyan kerüljék el az orvlövészeket, az akná­kat, hogy nyújtsanak elsőse­gélyt, és hogyan menekülje­nek el forró helyzetekben. A felkészítés arra irányul, hogy megtanítsa az újságíró­kat a józan ész használatára.- Az orvlövészek kedvenc tartózkodási helye a háztető - mondják az oktatók. - Fi­gyelni kell minden nyílásra a házakban, nemcsak az ajtókra, hanem a szellőztető nyílásokra és a kéményekre is. Lehetőleg sötét ruhát kell viselni. Ha az újságíró zöld öltözéket visel, ne panaszkodjék, hogy kato­nának nézik. A tanárok megmutatják, hogyan nyújthat egymásnak segítséget két tudósító, hogyan juttathat el egy sebesült kollé­gát biztonságos helyre. Füst­bombát használva fedezéknek, az áldozatnak meg kell ragad­nia megmentőjének nyakát, aki azt követően négykézláb menekül. Ha rejtett helyet keresünk - mondják az oktatók -, az ajtót nagyon lassan kell kinyitni, mert bomba rejtőzhet mögötte. A vizsgán a riportereknek át kell jutniuk egy olyan ponton, amelyet részeg katonák fog­lalnak el. A francia újságíró-szövet­ség felkérése alapján a hadse­reg szeptemberben, majd to­vábbi két ízben is tart tanfo­lyamot a válságövezetekbe in­duló újságíróknak. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents