Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-04 / 155. szám
6. oldal Horizont 1994. július 4., hétfő Európa puskaporos hordója: a Balkán a szarajevói merénylet előtt A XIX. század második felében kontinensünk térképe alaposan átrendeződött. A legnagyobb jelentőségű változás kétségkívül az egységes Németország létrejötte volt, s erre csak Ausztria és Franciaország legyőzése árán kerülhetett sor. Az utóbbi államok szerepet játszottak az olasz egység megteremtésében is: a Német Császárság kovácsa, Poroszország szövetségest szerzett, Franciaország területekhez jutott, a Habsburg Monarchia azonban területi és presztízsveszteséget szenvedett. A nagy lélekszámú nemzetek közül egyedül a lengyel nem jutott önállósághoz, minthogy Lengyelország területén továbbra is a három szomszéd osztozott. Katonatisztek meggyilkolják I. Sándor szerb királyt és feleségét (Tolnai Világlapja, 1903.) Nem honolt nyugalom Európa délkeleti térségében sem, ahol a balkáni népek ellentéteit a közép- és nagyhatalmak gyakori beavatkozása tovább élezte. Az úgynevezett keleti kérdés azért vetődhetett fel, mert a Török Birodalom ekkorra csak árnyéka volt korábbi önmagának. I. Miklós orosz cár már 1844-ben javasolta a félosztását, amelynek során Oroszország Konstantinápolyi kapta volna. Angliában azonban hallani sem akartak a tervről, mivel a tenger- szorosok orosz kézbe való kerülése veszélyeztette volna az európai erőegyensúlyt, s még inkább a szigetország érdekeit. Oroszország ennek ellenére két alkalommal (1853, 1877-1878) is a fegyverek erejével próbálta elérni céljait, de mindkétszer kudarcot vallott. Oroszország törekvései ugyan nem valósultak meg, de az orosz lépések hozzájárultak a balkáni török uralom összeomlásához. Míg a XIX. század közepén mindössze Görögország (a mostaninál jóval kisebb területen) és Montenegro volt független, addig az első világháború kitörésekor Törökországhoz Európából már csak Drinápoly és Konstantinápoly környéke tartozott. Az 1850-es évektől kezdve a balkáni népek vagy önállóságot szereztek, vagy egy másik keresztény állam uralma alá kerültek. A sort Románia megalakulása nyitotta meg az 1860-as évek elején. Szerbia 1867-re lett független, bár esetében a törökök nagyobb ellenállást tanúsítottak. Néhány évvel korábban a belgrádi vár török parancsnoka attól sem riadt vissza, hogy órákig lövesse a várost. A bolgár függetlenség kérdése az 1870-es években került napirendre, csaknem 500 éves idegen uralom után. Az 1876. évi felkelést a törökök kegyetlenül leverték, majd ezt kihasználva orosz támadás indult Törökország ellen, amelynek hadserege 1878 elejéig tudta tartani magát. Oroszország végül nem arathatta le győzelme gyümölcsét, mert az angol flotta fellépése miatt Konstantinápoly megszállása elmaradt, az európai hatalmak berlini kongresszusa (1878) pedig nem egyezett bele egy (orosz befolyás alatt álló) nagy Bulgária létrehozásába. Végül a Duna és a Balkán-hegység között egy kis Bulgária jött létre, amely 1886-ra egyesült ugyan a Balkán-hegységtől délre lévő bolgár területekkel, de a nemzetközi jog értelmében még mindig nem volt független. Az önállóvá vált kis balkáni államoknak nehéz örökséggel kellett megküzdeniük. Elavult, egyoldalú gazdaságuk (ez alól részben Görögország jelentett kivételt) korszerűsítésére még külföldi kölcsönök segítségével sem volt sok esély, társadalmuk állapota pedig konfliktusokkal fenyegetett. Ráadásul a politikusok többnyire saját érdekeiket helyezték előtérbe, s a gondokról próbálták elterelni a figyelmet. Erre a Balkán XIX. század végi helyzete jó lehetőséget biztosított, ti. a keresztény lakosság egy része még mindig oszmán uralom alatt élt, s így a területszerzési szándékot etnikai-vallási mázzal lehetett bevonni. A viszály almája Macedónia lett, amelyre Bulgária, Szerbia és Görögország is jogot formált. Az úgynevezett macedóniai forradalmárok viszont ellenezték, hogy a terület valamely szomszédos államhoz kerüljön, mert tartottak az erőegyensúly megbomlásától. Azonban a Macedónia önállóságának kivívásáért kirobbantott 1903. évi felkelést a törökök leverték. 1903-ban Szerbiában is fontos események történtek: ösz- szeesküvők meggyilkolták az önkényeskedő Obrenovic Sándor királyt és feleségét, s ez a tragikus fejlemény rendszerváltozást tett lehetővé. Az új uralkodó, Karadjordjevic Péter megnyitotta az utat a parlamentarizmus érvényesülése előtt, ugyanakkor a külpolitikában a Monarchiával való együttműködést az orosz orientáció váltotta fel. Hamarosan vámháború tört ki Szerbia és a Monarchia között, majd az ellentétek csaknem fegyveres összetűzésbe torkolltak. Az utóbbinak az volt az oka, hogy 1908-ban az Osztrák-Magyar Monarchia bekebelezte a név- leg még a Török Birodalomhoz tartozó Bosznia-Hercegovinát. A szerb vezetés természetesen nem a török érdekek sérelme miatt reagált ingerülten, hanem azért, mert a későbbiek során maga akarta megszerezni a szláv lakosságú területet. Mivel a Monarchia a hármas szövetség tagja, Szerbia pedig a hármas antanthoz tartozó Oroszország szövetségese volt, könnyen egy igen komoly méretű háború robbanhatott volna ki. Azonban Oroszország még nem készült fel egy nagyobb konfliktusra, s ez Szerbiát is visszakozásra késztette. Európa puskaporos hordójában, a Balkánon az 1910-es években tovább gyűlt a lőpor. 1912-ben kitört az első Balkán-háború, amelynek során a kis államok (Szerbia, Montenegro, Görögország és Bulgária) egyelőre közösen léptek fel Törökország ellen. Az egység hamarosan megbomlott, mert amíg a bolgár hadsereg a törökkel harcolt, a szerbek és a görögök Macedóniából nagyobb darabot hasítottak ki, mint amiben korábban megállapodtak. így a béke nem tartott sokáig: 1913. május 30-án zárult az első, június 29-én viszont már kezdődött a második Balkán-háború. A támadó fél Bulgária volt, az ellenfél kezdetben Szerbia és Görögország, majd terület- szerzés reményében Románia és Törökország is. Ritkán kerül ország olyan megalázó helyzetbe, mint Bulgária került 1913-ban, tudniillik, valamennyi szomszédjával hadiállapotban állt. Nem véletlen, hogy igen rövid idő alatt ösz- szeomlott, és kénytelen volt kielégíteni szomszédai területi igényeit. Tovább bonyolította a balkáni állapotokat az Adriai-tenger stratégiai fontosságú partján 1912-ben létrejött Albánia kapcsán keletkezett vita. A területre Olaszország és a Monarchia tartott igényt, viszont montenegrói, szerb és görög csapatok vonultak be. A Monarchia katonai leszámolást sürgető vezetői akár már 1913-ban kirobbanthatták volna a világháborút. Bécs előbb tavasszal Montenegrónak, majd ősszel Szerbiának küldött ultimátumot, csapataik Albániából való kivonását követelve. A két ország engedett, a háború elmaradt, de csak a világháború, és 1913-ban. 1914-re a puskaporos hordó megtelt, szikrából pedig már korábban is volt elegendő. Ám azt, hogy mikor és melyik szikra okozhatja a nagy robbanást, csak valamelyik nagyhatalom dönthette el. Mert a Balkán a jelentős hatalmak között a világpolitikának nem alakítója, sokkal inkább gyakorlótere volt. (Folytatjuk) Dr. Makai János Egy „örökzöld” téma: a Mátra környezetvédelme Ezekben a napokban tartja nyári szabadegyetemét Mátra- füreden a Magyar Környezetvédelmi Egyesület. Az előadások többsége természetesen a környezetvédelem helyzetével, gondjaival, problémáival foglalkozik. Ebből kiindulva kerestük meg Szuromi Lászlót, a Bükki Nemzeti Park kebelén belül működő Mátrai Tájvédelmi Körzet vezetőjét, valamint Ju- recska Endre gyöngyössoly- mosi erdészetvezetőt, akik a Mátra jelenlegi állapotát ecsetelve, a jövő lehetőségeiről is szóltak.- Megoldásra váró feladatból annyi van, hogy sajnos ez hosz- szú időre „örökzölddé” teszi a természetvédelem ügyét - mondja Szuromi László. - Noha a Mátra idegenforgalmi turisztikai fejlesztésére számos tanulmány és terv született - amelyek új szállodák, uszodák és sífelvonók építését irányozzák elő véleményem szerint a meglévő létesítményeket kellene hatékonyabban kihasználni, és nem új területeket venni el az erdőkből... A szállodák jelenlegi férőhely-kapacitása nincs kihasználva, s attól tartok, ez az állapot tartósan megmarad. A tényleges vendégforgalomból kell kiindulni, s nem a vágyakból. Ettől függetlenül támogatjuk például a volt sástói kőbánya kereskedelmi-idegenforgalmi hasznosítását, mert lassan szemétteleppé válik az a terület, ahol évekkel ezelőtt még rockkoncerteket is rendeztek. Most a turisták bánatára használt gumiabroncsok éktelenítik a katlant.- Milyen jogosítványokkal rendelkezik ön, mint a tájvédelmi körzet vezetője?- A tájvédelmi körzet csaknem 12 ezer hektáros, s 1985 óta védett terület. Kisnánától Mátraszentimréig tíz település tartozik hozzá. Ä körzet területén a Bükki Nemzeti Park, mint kezelő nevében hatósági és szakhatósági feladatokat látok el... Rendkívül szigorú előírásaink vannak. Különösen érvényes ez a körzet fokozottan védett területeire, melyek erdő- rezervátumot is magukban foglalnak. Hosszasan lehetne sorolni azt a rengeteg védett állat- és növényfajt, amely ezen a területen található. Épp ezért fő célunk, hogy ebbe a természeti környezetbe csak a szükséges és szakszerű beavatkozás történjen... Ha például egy új uszodát építenek a Mátrában, és a vizét valamelyik patakba engedik, a vízhőmérséklet-inga- dozás komoly károkat okozhat a folyóvíz élővilágában. Ezekkel a kihívásokkal nemcsak a környezetvédőknek, de a tervezőirodák mérnökeinek is szembesülniük kell.- Milyen napjainkban a turisták környezeti kultúrája?- A környezeti nevelés nem kap kellő hangsúlyt az oktatásban. A turisták egy része rendkívül fegyelmezetlen, szemetelnek, gallyakat tépnek. Egy másik részük, akiket én már nem is nevezek turistáknak, kifejezetten barbár: sorra kidön- tik, letörik a turista-jelzőtáblákat, felszaggatják a fahidakat... A környezetvédelmi nevelést az óvodákban kell elkezdeni, s akkor talán 10-15 év múlva előreléphetünk...- ...és addig?- Addig tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy például az erdők tényleges kezelői, az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok mára rendkívül nehéz anyagi helyzetbe kerültek. Márpedig az erdőket irodából művelni nem lehet, ahhoz fel kell húzni a bakancsot is.- A Mátra-Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság az elmúlt évben alakult át részvénytársasággá, de már a korábbi években jelentős létszámleépítésre került sor a gyöngyössolymosi erdészetben is - mondta Jurecska Endre erdészetvezető.- Melyek voltak a leépítés fő okai?- A gazdasági recesszió nem kímélte az erdőgazdaságokat sem. Emellett a másik ok a hathét éve tartó súlyos aszály, amely felbontotta a mátrai erdők biológiai egyensúlyát. Leginkább a tölgypusztulásban látszik ez meg... Megszaporodtak az erdőtüzek is, amelyek milliós károkat okoznak. A savas esők hatásáról már nem is beszélek.- Elég pesszimista kép.- Csak reménykedni lehet abban, hogy a hét aszályos évnek egyszer vége lesz. Másrészt reméljük: a korszerűbb technológiák csökkentik majd a környezetszennyezést. Ellenkező esetben az erdők pusztulása visszafordíthatatlanná válik. Nagy Gyula „Füstmentes” rajzpályázat „A dohányfüstmentes gyermek- nes kivitelben várják szeptem- korért” címmel hirdet gyér- bér 30-ig az ODE Bp., Pf. 408. mekrajz-pályázatot az Orszá- 1446 címre. Fel kell tüntetni a gos Dohányfüstmentes Egyesü- pályázó nevét, életkorát, címét, let. Az A/4-es formátumú mű- iskoláját és rajztanára nevét, veket fekete-fehér, illetve szí- Díjosztás: november 17-én. Itt az izgalmas ruhadarabok évadja A nyári szabadságra készülve nehéz eldönteni, mit vigyünk magunkkal, mit hagyjunk otthon. Alapszabály: ruhatárunk épüljön egymásra. Darabjai színben, anyagban harmonizáljanak. Új holmi vételekor is ügyeljünk arra, hogy az összhangban legyen a meglevőkkel. Ennek jegyében a következőket ajánljuk az útibőröndbe. Nadrág - még a vászon vagy farmer mellé is vihetünk olyat, amely lobogó szárú és selyemből van. Legjobb a fekete-fehér mintás, mert ahhoz minden megy. Este is föl lehet venni, megfelelő felsőrésszel alkalmi modellként. Röpike - rövid, szellős kis top, amely szintén fekete-fehér színű, de lehet eltérő mintájú is. Stílusos kiegészítő: szalmakalap, nagy strandszatyor és vászon topán. Trikó - minden színben és mennyiségben. Egy-egy fekete, fehér, élénk színű és csíkos az alapdarab. Elöl gombos szoknya - natúrszínű vászonból. Praktikus, mert könnyű föl-le vetni, s a be nem gombolással akkora sliccet hagyhatunk alul, amekkorát akarunk. „Izgalmassá” tehető, igazi nyári fazon. Minitop - atlétatrikóból, ami mell alattig ér. Elkészíthető házilag is: levágjuk az atlétatrikót a kívánt hosszra, 1 cm-es gumiházat gépelünk alulra, és gumit húzunk bele. Nadrághoz és szoknyához is jól hordható. Elöl gombos ruha vagy tunika - biztosan szükséges, ha másért nem, azért, hogy fürdőruha fölé felvehessük. Blézer - szintén nélkülözhetetlen; hűvös időben nadrággal, selyemruhához minden alkalommal viselhető. Nagyméretű fehér ingblúz selyemből divatsláger az idén. Időtállónak ígérkezik, s minden évszakban kihasználható, ráadásul dekoratív és elegáns. Sort - trikóval, toppal, fürdőruha-felsővel ez a leggyakoribb viselet. Most ingerlőén rövid szárú a módi, főleg farmervászonból, kissé kirojtozva a szára. Ruhakiegészítő - esti programokhoz. Erre a célra egy szép fehér mellény nagyon mutatós. Elkészítéséhez némi varrástudás kell. Bélése, gombolása nincs; eldolgozása: körben cakkformára vágott, cikcakk öltéssel szegett. A melltartó - önálló ruhadarabbá lépett elő az idei divatban. Csipkemellény vagy selyemblúz megy hozzá. Záhonyi Lujza (Ferenczy Europress) Forduljon hozzánk kölcsönért! Már évi 4%-os kezelési költséggel vásárolhat ingatlant, autót az országban bárhol, bárkitől. Ügyfelünk lehet magánszemély, vállalkozó, cég, de akár munkanélküli is! Iroda: 3300 €ger, Technika Háza Klapka György út 1/b. 111/37. Tel: (36)412-413 3200 Gyöngyös Cnergia Szálló Róbert K.u. 19.1/106. , Tel: (37) 311-363/106 n VERSENYPÁLYÁZA TI FELHÍVÁS Az Egri Közúti Igazgatóság (Eger, Deák Ferenc út 49. Tel.: 313-067) mint a munka lebonyolítója országos, nyilvános versenytárgyalást hirdet. Egerfarmos-Mezőtárkány településeket összekötő út építési munkáira. A pályázaton minden, gyakorlattal és referenciával rendelkező hazai vállalkozó részt vehet, melyet az értékelő bizottság alkalmasnak tart. A munkák befejezési határideje: 1995. II. negyedév Az ajánlatok beadási határideje: 1994. augusztus 23. 9 óra Eredményhirdetés időpontja: 1994. augusztus 30. 9 óra Az ajánlatok kidolgozásának alapját képező terv, Versenytárgyalási felhívás és Pályázati feltételek 1994. július 6-tól vehetők át díjtalalnul az Egri Közúti Igazgatóságon II. em. 204. szoba 8 óra 30 perctől 14 óra 30 perc között. ,,
