Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-04 / 155. szám

1994. július 4., hétfő AIJA'Il VAGYOMGYXOKSEG 7. oldal Az ÁVÜ eleget tett kötelezettségeinek Csúszhat a pótlólagos földkárpótlás - jelent meg több lapban - mert az Országos Kárrendezési Hiv. nem kapta meg a szüksé­ges adatokat, pontosabban a helyrajzi számokat. Dr. Sepsey Tamástól, az OKH elnökétől arra kértünk választ, mikor kez­dődhet az árverés, lehet-e akadálya a szeptemberi indulásnak? Az árverés kitűzése előtt a földhivatalnak egyeztetni kell a térképi és természetbeni állapo­tot, és amennyiben változást észlel, azt át kell vezetni a nyil­vántartásban. A számítógépes eljárással végzett árveréshez a földhivatali felmérés szolgál­tatja az alapadatokat. Ezen jog­szabály alapján azokat egyez­tették a helyi földrendező bi­zottságokkal és megegyezésre is jutottak, továbbá a földhiva­tal a számítógépes árveréshez szükséges adatokat mágneses adathordozón a kárrendezési hivatal rendelkezésére bocsá­totta. Ezen felül ki kell jelölni az árverés helyszínét. A nyom­dai átfutásra tekintettel az árve­rést megelőző 50. napon mind­ezen információk birtokában kell lenni ahhoz, hogy a meg­szerkesztett árverési hirdet­mény a Magyar Közlönyben határidőben megjelenjen. Egyértelműen megállapít­ható tehát, hogy amennyiben a megyei kárrendezési hivatalok július 15-éig nem kapják meg a szükséges adatokat, úgy az ár­veréseket október elejénél ha­marabb nem lehet megkezdeni. Ennek kárát sajnos a kárpót­lásra jogosultak látják, mivel a területek nagy részét addigra bevetik és elvégzik a szükséges munkálatokat, s a kárpótlási törvény alapján a termény be­takarítása a régi tulajdonost il­leti meg. Tehát annak ellenére, hogy októberben vagy novem­berben árverésen a kárpótlásra jogosult termőtulajdont szerez, birtokba - ellenkező megálla­podás hiányában - csak a ter­mény betakarítását követően léphet. Mindenekelőtt le kell szö­gezni: az árverések megkezdé­séhez szükséges helyrajzi szá­mok a legjobb úton vannak af- felé, hogy belátható időn belül megérkezzenek a Kárpótlási Hivatalba. A kárpótlásra kije­lölt állami földekről szóló ki­mutatás néhány napja eljutott a megyei földhivatalokhoz, me­lyeknél, végre megkezdhették az adatok ellenőrzését és pon­tosítását. A hivatalokig azonbn hosszú és bonyolult út vezetett, melynek megértéséhez érdemes összevetni az I. és a II. kárpót­lási eljárás rendjét. Az eltérése­ket a tulajdonosi szerkezetben történt változások indokolják, melyek, mint majd látni fogjuk, nemcsak az eljárást tették bo­nyolultabbá, hanem egyéb problémákat is okozhatnak a ki­jelölésekben. Eredetileg tehát a földműve­lésügyi miniszter kompetenci­ája volt a kárpótlásba bevon­ható földek kijelölése, lévén ehhez a tárcához tartoztak a szóba jöhető állami gazdasá­gok. A minisztérium a megyei földművelésügyi hivatalokkal, kárrendezési hivatalokkal, va­lamint a tulajdonosi szerveze­tekkel együtt, megkezdte annak felmérését, hogy mi vonható be a pótlólagos kárpótlásba. Ahogy azonban telt az idő, a földterületek jelentős hányada az ÁVÜ tulajdonába került, majd, némi pihenő után egy ré­szük továbbszállt az ÁV RT-re. Indokolttá vált tehát a 91-es kormányrendelet módosítása, amely tavaly év végén meg is történt. Eszerint a földkijelölés most már a privatizációért fe­lelős tárca nélküli miniszter, dr. Szabó Tamás hatásköre lett, a pénzügyminiszternek, a föld­művelésügyi miniszternek és a kömyezertvédelmi miniszter­nek pedig egyetértési joga van, magyarán a földek végleges ki­választásához az ő aláírásuk is szükséges. Az első „körben” az ÁVÜ-höz kellett beérkeznie az adatoknak. A vagyonügynök­séget érintő feladatok elvégzé­séről Molnár Sándor főtaná­csostól a kormányzati kapcsola­tok főosztályának munkatársá­tól kértünk tájékoztatást:- A 91-es kormányrendelet módosítása után tárcaközi bi­zottság alakult, Raskó György, a Földművelésügyi Miniszté­rium államtitkárának vezetésé­vel. Ez a bizottság dolgozta ki azokat a szakmai szemponto­kat, amelyek alapján az állami gazdaságoknál megvizsgálták a kárpótlásnál szóba jöhető föld­területeket. Ezek után számos egyeztetőt tárgyalás követke­zett, melyeken megpróbálták összhangba hozni a felajánlott földeket és a tényleges igénye­ket. A kijelölés március 31-én zárult le, és körülbelül két hét múlva a négy miniszter aláírása is rákerült a csomagra. Az ÁVÜ-nek ezután csak egy fel­adata maradt: április 19-én megküldte a kimutatást a Földművelésügyi Minisztéri­umnak, hogy a „végső simítá­sokat”, azaz az adatok ellenőr­zését elvégezhessék a földhiva­talok. Szilvássy Gábor,a Földmű­velésügyi Minisztérium priva­tizációs osztályának vezetője ezzel szemben úgy tudja, hogy április tizenkilencedikén még hiányzott az érintett miniszte­rek aláírása. Igaz, a lista körül­belül két hét múlva visszaérke­zett az FM-be, ám, hogy hova, és mi történt vele, csaknem két hónapig, azt ő sem tudja. A Pest megyei Földhivatal földmérési osztályának vezető­jétől, Hetényi Ferencnétöl azt kérdeztük: Mikor kell elkészül­niük az ellenőrzéssel?- Meglehetősen nagy adat­halmazról: hozzávetőlegesen 8000 hektár földről, plusz erdő­területekről van szó, amelyeket július 15-ére kell az árverésre előkészítenünk, és visszakülde- nünk a Földművelésügyi Mi­nisztériumba. A teljes appará­tusunk ezen fog dolgozni, hi­szen a tulajdonviszonyoktól kezdve a földmérési, földminő­sítési szempontokig, mindent ellenőriznünk kell.- Ez nem könnyű dolog, hi­szen az évek során számos vál­tozás történhetett a művelési ágakban, nem is beszélve a gazdaságok és szövetkezetek közti földcserékről, vagy az egyéb tulajdoni változásokról...- Valóban, eddig mindig ta­láltunk eltéréseket, és minden változásra határozatot kell hoz­nunk. Gond igazán akkor van, ha mondjuk a felmért terület 42 hektárt pedig az időközben pri­vatizált szomszéd táblából kéne elvenni. Ilyenkor nagyon nehéz megoldani a problémát. Mi mindent elkövetünk, hogy az előírt határidőre befejezzük a munkát.- Ha miden jól megy, és minden határidőt betartanak, lesz-e vajon elegendő föld va­lamennyi igény kielégítésére, kérdeztük Sepsey Tamást:- A eddigi ráveréseken 35,6 millió AK értékű termőföd ke­rült magántulajdonba. Az úgy­nevezett másodlagos földalap nagysága nem éri el a 2 millió AK-t, a földvásárlási kedv pe­dig nem csökken. Ezért megállapítható, hogy az igények kielégítésére nincs elegendő mennyiségű földterü­let. Semmiképpen sem lehetett volna további földterületeket találni? - kérdeztük Gye ne s Ti­bort, az ÁVÜ mezőgazdasági és élelmiszeripari igazgatósá­gának helyettes vezetőjét.- Az ÁVÜ-nél lévő földek­ből biztosan nem. Az ÁVÜ ke­zelésében lévő területek 50 százaléka már elkerült tőlünk a tömeges kárpótlás következté­ben. Ha ehhez hozzávesszük, hogy további 25 százaléka a mezőgazdasági üzemek decent­ralizált privatizációja után szin­tén nem nálunk van, belátható, hogy a vagyonügynökségnél csak a legszükségesebb mér­tékben maradt termőföld. Ez a maradék 25 százalék elenged­hetetlenül szükséges az állami gazdaságok jogutód társaságai működéséhez és ezáltal a priva­tizációjához. így is van olyan állami gazdaság, amely a kár­pótlási földkijelölések követ­keztében termőföldhiányos lett, azaz a működéshez szakmailag indokolt területnél jóval keve­sebbel rendelkezik. Tehát úgy látjuk, hogy az ÁVÜ, minden szempontból maradéktalanul eleget tett a pótlólagos termő­földkijelölés kötelezettségének. Természetesen állami tulaj­donban lévő földek nemcsak az ÁVÜ, az ÁV Rt. és a Földmű­velésügyi Minisztérum kezelé­sében vannak. Ezek a területek azonban csak bizonyos nehéz­ségek árán lennének bevonha- tóak a kárpótlásba. A honvé­delmi tárca kezelésében például „különleges rendeltetésű” föl­dek is vannak, csak külön ren­delettel lehetne hozzájuk nyúlni. A Kincstári Vagyonke­zelő Rt-hez tartozó hajdani szovjet katonai bázisok pedig többségükben annyira szennye­zettek, hogy hasznosításuk egyelőre nem lehetséges. Ott van persze még a Belügyminisz- térum, az Igazságügy miniszté­rium és néhány nagyobb gazda­sági társaság, például a MÓL Rt. is, de hogy a náluk lévő földterületek kárpótlási célokra való hasznosításának milyen akadályai vannak, már megha­ladja a cikk kereteit. ÁVÜ-hírek megyénkből A Bélapátfalvi Cement- és Mé- szipariRt. 1993. évi mérlegzáró közgyűlésén az ÁVÜ képvise­lője Simon Gyula és Jess György személyét szavazza meg az Igazgatóságba, illetve a Felügyelő Bizottságba az ÁVÜ megbízottjaként az állami va­gyonelemek teljes privatizáció­jáig, de legfeljebb a módosított Alapszabály rendezése szerint három évre. A közgyűlésen az ÁVÜ tá­mogatja a társaság alábbi há­rom vezető munkavállalója igazgatósági mandátumának meghosszabbítását: Márton Ist­ván, Fischer József, Molnár Jó­zsef. A Felsőmagyarországi Ke­reskedelmi, Vendéglátó és Szolgáltató Kft. tisztségviselői: nek megbízatását az ÁVÜ 1994. augusztus 31-ig meg­hosszabbítja. Ügyvezető igaz­gató: Hegyvári József né. A Felügyelő Bizottság: dr. Mis- kolczy László, ddr. Gál József, Varga Mihály. Könyvvizsgáló: dr. Gál János. Magyar Cerbona A társaság dolgozóiból, vezető­iből, szállítóiból és pénzügyi befektetőkből álló konzorcium vette meg 266 százalékos árfo­lyamon a Cerbona Élelmiszeri- pari és Kereskedelmi Rt.-t. Az ÁVÜ által kiírt versenytárgya­láson a 356 millió 990 ezer fo­rint névértékű részvénycso­maghoz a konzorcium azzal a feltétellel jutott, hogy egy éven belül alaptőkét emel, és beve­zeti a társaságot a tőzsdére. Mindez sikerült, mert a tava­lyi évet 200 millió forintos eredménnyel záró társaság vonzó volt a külföldi befekte­tők számára is: Egy izraeli és egy olasz cég pályázott rá. Az új tulajdonos kiválasztásánál az üzleti terv mellett figyelembe vették azt is, hogy kívánatos a Cerbona márkanév megőrzése. TALLÓZÁS A LAPOKBÓL Módosulnak a pri­vatizációs törvények Az MSZP és az SZDSZ gaz­dasági szakértői célszerűnek tartják a privatizációs törvé­nyek módosítását. Erőteljes privatizációt akarnak a bank­szektorban. (Világgazdaság VI. 16.) Fő cél a vállalkozók ösztönzése A még nem privatizált állami vagyon hatékony működésére be kell vonni szerződéses ala­pon működő, magántulajdonú vagyonkezelőket. Többek kö­zött a fenti megállapítás is sze­repel annak a hat kutatóinté­zetnek az ajánlásai között, amelyeet az új kormánynak készítettek. (Magyar Hírlap VI. 20.) Újabb cégek a tőzsdén Újabb gyógyszergyár készül a tőzsdére, az Egis és a Pharma- vit után a Richter Gedeon Ve­gyészeti Rt. A magyar privati­zációból még hátravan a legér- tékeseébb rész, az áram- és gázszolgáltató vállalatok, a nemzeti olajtársaságok és a távközlési vállalat eladása. Ezek privatizációjának előké­szítése tart. (Világgazdaság VI. 20.) Vagyonleltár és államadósság A kormányváltás során mindig készítenek egy leltárszerű ösz- szegzést, amelyben pontosít­ják a magyar állam vagyonát és gazdasági helyzetét. A ’90-es év elején a privatizáció kezdetén az állam vállalkozá­sokban működő vagyonának könyv szerinti értéke viszony­lag pontosan ismert volt. A magánosítás során több ön- kormányzat, MRP-szervezet, külföldi befektető lett tulajdo­nos. Az ÁVÜ négy év alatt 185 milliárd forintos privati­zációs bevételre tett szert, amiből 138 milliárd forint készpénz. Az Állami Számve­vőszék feladata az államház­tartás gazdálkodásának ellen­őrzése. (Népszabadság VI. 21.) A vagyonkezelő előbb cselekedett Az ÁV Rt. nyolc nagyvállalat esetében engedi el adósságaik nagy részét. A 23 milliárd fo­rint értékű adósságelengedés azért is indokolt, mert az érin­tett vállalatokat korábbi kor­mánydöntések a nemzetgazda­ság számára különösen fontos kategóriába sorolták. A nyolc cég: a Dunaferr Rt., a Hungalu Rt., a TVK Rt., a Borsodchem Rt., a Nitrokémia Rt., a Nitro­génművek Rt., az Ikarus Rt. és a Tokaj Kereskedőház Rt. (Magyar Hírlap VI. 22.) A cég nem küzd forrásgondokkal Interjú Pay Stewart-tal a Ma­táv pénzügyi főnökével a pri­vatizáció utóhatásairól. A pri­vatizálás után a Matávnál óri­ási nagy fejlesztésekre és be­ruházásokra számítottak, ez azonban elmaradt. Elképzelé­seik szerint 1994-ben 250 ezer új vonalat kömének be. Az idén 65 millió dollárt kívánnak fejlesztésre fordítani, a forrást pedig a Deutsche Telekom biz­tosítaná. (Magyar Hírlap VI. 22.) Június közepéig 39 milliárd A politikai támadások ellenére továbbra is folyik az állami tu; lajdonban lévő vállalatok ma­gánosítása. Az ÁVÜ a magán­kézbe adás következtében pri­vatizációs bevételei június kö­zepéig meghaladták a 39 mil­liárd forintot. A privatizáció­ban lévők köre egyre bővül. (Magyar Hírlap VI. 22.) Kemény gazdasági lépéseket terveznek Kemény válságkezelő intéz­kedéseket tervez még ebben az évben az új kormány, hogy ez­zel stabilizálva a gazdaságot a növekedés feltételeit megte­remtse - derül ki az MSZP és az SZDSZ szakértői által egyeztetett gazdasági prog­ramból (Magyar Hírlap VI. 22.) Még százmilliád a piacon Vérszagra gyűlt a tömeg - jel­lemezte találóan az Egis rész­vénycseréjét az egyik bróker. A hihetetlenül vonzó átváltási arány, illetőleg a jegy ellené­ben felkínált minimális volu­men megtette a magáét. Ráadásul ismét bebizonyo­sodott: a piacon fellelhető óri­ási kárpótlási jegytömeg, és a vele szemben álló kínálat tá­volról sem mondható kiegyen- súlyozttnak. (Magyar Hírlap VI. 22.) Program a korrupció leküzdésére Befejezte munkáját a közjogi kérdésekkel foglalkozó szak- bizottság. A korrupció leküz­désére olyan szabályokat java­solnak, mint például azt, hogy az ÁV Rt. és más állami gaz­dasági társaság, illetve szövet­kezet vezető tisztségviselői ne lehessenek parlamenti képvi­selők. (Magyar Nemzet VI. 22.) Ősszel folytatódnak A közelmúltban mindössze 30 kárpótlási földlicitet tartottak, melyeken összesen 20 ezer 300 aranykorona értékű föld talált gazdára. Az országban a legtöbb megyében már befeje­ződött a szövetkezeti terüle­tekre kijelölt kárpótlási földa­lapok árverezése. Sepsey Ta­más szerint szeptember eleje, október közepe előtt nem vár­hatók újabb kárpótlási földár­verések. Az OKKH szerint a pótlólagosan kijelölésre kerülő területek értéke nem haladja meg a 2 millió aranykoro­nát. (Petőfi Népe VI. 15.) A befektetőkedv fokozása a cél A piacgazdaság sikeres kiala­kításának elengedhetetlen fel­tétele a magántulajdon túlsú­lyán alapuló szerkezet kialakí­tása, ennek egyik útja az ál­lami tulajdon magánkézbe adása. A privatizáció meg­gyorsítása nem megy csupán alacsonyabb árak meghatáro­zásával: a vállalkozás műkö­dési költségeit kell lejjebb szo­rítani - szögezik le a Nemzet­közi Magánvállalkozási Köz­pont (CIPE) égisze alatt ké­szült tanulmány szerzői. (Világ Gazdaság VI. 22.) A kárpótlási jegyek zöme gazdát cserélt Ez ideig mintegy 106 milliárd forint értékű kárpótlási jegyről hozott döntést az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. Felhasználásukról, s arról, jelenleg hol vannak az értékpapírok, már nincs ilyen pontos információ. Annyit tudni, 20-21 milliárd forint ér­tékűt használtak fel a termő­föld megvásárlására. (Népszabadság VI. 22.) Másodvirágzás- Hát te is farmer lettél, Mihály? Európa privatizációs számiája Európa hat legnevesebb gazda­sági kutatóintézetét tömöríti az Ereco-hálózat, amely jelentést adott ki a nyugat-európai priva­tizációs folyamatának és a munkanélküliségnek a kapcso­latáról. A jelentés az Európa Unió és az EFTA 120 vállala­tának adatait dolgozta fel, ame­lyek összesen több mint 3 és fél millió embert foglalkoztatnak. Ezeket a vállalatokat 1998 vé­géig előreláthatóan privatizál­ják. Az Ereco előrejelzése sze­rint az említett 120 vállalatban 1998-ig 800 ezer ember veszíti el munkáját. Ágazati szem­pontból a telekommunikáció­ban lesz a legnagyobb munka­hely veszteség (268 ezer), ame­lyet az energetika (250 ezer) és a szállítás (77 ezer) követ. Az Ereco-jelentés becsléseinek alapja az angol privatizációs és szerkezetváltási folyamat tény- számai. Ha az átstrukturálódás túlsá­gosan szigorú, akkor több mint egymillió munkahely veszhet el, ha viszont a kormányok megfelelő védelmi intézkedé­seket tesznek és az államosított vállalatok termelése erőteljesen növekszik, akkor félmillióra csökkenhet az elvesztett mun­kahelyek száma. Az Ereco-jelentés ezen az alapon azt a végkövetkeztetést vonja le, hogy Nyugat-Európá- ban a privatizáció a következő fél évtizedben elsőrendű politi­kai problémává válik.

Next

/
Thumbnails
Contents