Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-04 / 155. szám

1994. július 4., hétfő

AIJA'Il VAGYOMGYXOKSEG

7. oldal

Az ÁVÜ eleget tett kötelezettségeinek

Csúszhat a pótlólagos földkárpótlás - jelent meg több lapban - mert az Országos Kárrendezési Hiv. nem kapta meg a szükséges adatokat, pontosabban a helyrajzi számokat. Dr. Sepsey Tamástól, az OKH elnökétől arra kértünk választ, mikor kezdődhet az árverés, lehet-e akadálya a szeptemberi indulásnak?

Az árverés kitűzése előtt a földhivatalnak egyeztetni kell a térképi és természetbeni állapotot, és amennyiben változást észlel, azt át kell vezetni a nyilvántartásban. A számítógépes eljárással végzett árveréshez a földhivatali felmérés szolgáltatja az alapadatokat. Ezen jogszabály alapján azokat egyeztették a helyi földrendező bizottságokkal és megegyezésre is jutottak, továbbá a földhivatal a számítógépes árveréshez szükséges adatokat mágneses adathordozón a kárrendezési hivatal rendelkezésére bocsátotta. Ezen felül ki kell jelölni az árverés helyszínét. A nyomdai átfutásra tekintettel az árverést megelőző 50. napon mindezen információk birtokában kell lenni ahhoz, hogy a megszerkesztett árverési hirdetmény a Magyar Közlönyben határidőben megjelenjen.

Egyértelműen megállapítható tehát, hogy amennyiben a megyei kárrendezési hivatalok július 15-éig nem kapják meg a szükséges adatokat, úgy az árveréseket október elejénél hamarabb nem lehet megkezdeni. Ennek kárát sajnos a kárpótlásra jogosultak látják, mivel a területek nagy részét addigra bevetik és elvégzik a szükséges munkálatokat, s a kárpótlási törvény alapján a termény betakarítása a régi tulajdonost illeti meg. Tehát annak ellenére, hogy októberben vagy novemberben árverésen a kárpótlásra jogosult termőtulajdont szerez, birtokba - ellenkező megállapodás hiányában - csak a termény betakarítását követően léphet.

Mindenekelőtt le kell szögezni: az árverések megkezdéséhez szükséges helyrajzi számok a legjobb úton vannak af- felé, hogy belátható időn belül megérkezzenek a Kárpótlási Hivatalba. A kárpótlásra kijelölt állami földekről szóló kimutatás néhány napja eljutott a megyei földhivatalokhoz, melyeknél, végre megkezdhették az adatok ellenőrzését és pontosítását. A hivatalokig azonbn hosszú és bonyolult út vezetett, melynek megértéséhez érdemes összevetni az I. és a II. kárpótlási eljárás rendjét. Az eltéréseket a tulajdonosi szerkezetben történt változások indokolják, melyek, mint majd látni fogjuk, nemcsak az eljárást tették bonyolultabbá, hanem egyéb problémákat is okozhatnak a kijelölésekben.

Eredetileg tehát a földművelésügyi miniszter kompetenciája volt a kárpótlásba bevonható földek kijelölése, lévén ehhez a tárcához tartoztak a szóba jöhető állami gazdaságok. A minisztérium a megyei földművelésügyi hivatalokkal, kárrendezési hivatalokkal, valamint a tulajdonosi szervezetekkel együtt, megkezdte annak felmérését, hogy mi vonható be a pótlólagos kárpótlásba. Ahogy azonban telt az idő, a földterületek jelentős hányada az ÁVÜ tulajdonába került, majd, némi pihenő után egy részük továbbszállt az ÁV RT-re. Indokolttá vált tehát a 91-es kormányrendelet módosítása, amely tavaly év végén meg is történt. Eszerint a földkijelölés most már a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter, dr. Szabó Tamás hatásköre lett, a pénzügyminiszternek, a földművelésügyi miniszternek és a kömyezertvédelmi miniszternek pedig egyetértési joga van, magyarán a földek végleges kiválasztásához az ő aláírásuk is szükséges.

Az első „körben” az ÁVÜ-höz kellett beérkeznie az adatoknak. A vagyonügynökséget érintő feladatok elvégzéséről Molnár Sándor főtanácsostól a kormányzati kapcsolatok főosztályának munkatársától kértünk tájékoztatást:- A 91-es kormányrendelet módosítása után tárcaközi bizottság alakult, Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárának vezetésével. Ez a bizottság dolgozta ki azokat a szakmai szempontokat, amelyek alapján az állami gazdaságoknál megvizsgálták a kárpótlásnál szóba jöhető földterületeket. Ezek után számos egyeztetőt tárgyalás következett, melyeken megpróbálták összhangba hozni a felajánlott földeket és a tényleges igényeket. A kijelölés március 31-én zárult le, és körülbelül két hét múlva a négy miniszter aláírása is rákerült a csomagra. Az ÁVÜ-nek ezután csak egy feladata maradt: április 19-én megküldte a kimutatást a Földművelésügyi Minisztériumnak, hogy a „végső simításokat”, azaz az adatok ellenőrzését elvégezhessék a földhivatalok.

Szilvássy Gábor,a Földművelésügyi Minisztérium privatizációs osztályának vezetője ezzel szemben úgy tudja, hogy április tizenkilencedikén még hiányzott az érintett miniszterek aláírása. Igaz, a lista körülbelül két hét múlva visszaérkezett az FM-be, ám, hogy hova, és mi történt vele, csaknem két hónapig, azt ő sem tudja.

A Pest megyei Földhivatal földmérési osztályának vezetőjétől, Hetényi Ferencnétöl azt

kérdeztük: Mikor kell elkészülniük az ellenőrzéssel?- Meglehetősen nagy adathalmazról: hozzávetőlegesen

8000 hektár földről, plusz erdőterületekről van szó, amelyeket július 15-ére kell az árverésre előkészítenünk, és visszakülde- nünk a Földművelésügyi Minisztériumba. A teljes apparátusunk ezen fog dolgozni, hiszen a tulajdonviszonyoktól kezdve a földmérési, földminősítési szempontokig, mindent ellenőriznünk kell.- Ez nem könnyű dolog, hiszen az évek során számos változás történhetett a művelési ágakban, nem is beszélve a gazdaságok és szövetkezetek közti földcserékről, vagy az egyéb tulajdoni változásokról...- Valóban, eddig mindig találtunk eltéréseket, és minden változásra határozatot kell hoznunk. Gond igazán akkor van, ha mondjuk a felmért terület 42 hektárt pedig az időközben privatizált szomszéd táblából kéne elvenni. Ilyenkor nagyon nehéz megoldani a problémát. Mi mindent elkövetünk, hogy az előírt határidőre befejezzük a munkát.- Ha miden jól megy, és minden határidőt betartanak, lesz-e vajon elegendő föld valamennyi igény kielégítésére, kérdeztük Sepsey Tamást:- A eddigi ráveréseken 35,6 millió AK értékű termőföd került magántulajdonba. Az úgynevezett másodlagos földalap nagysága nem éri el a 2 millió AK-t, a földvásárlási kedv pedig nem csökken.

Ezért megállapítható, hogy az igények kielégítésére nincs elegendő mennyiségű földterület. Semmiképpen sem lehetett volna további földterületeket találni? - kérdeztük Gye ne s Tibort, az ÁVÜ mezőgazdasági és élelmiszeripari igazgatóságának helyettes vezetőjét.- Az ÁVÜ-nél lévő földekből biztosan nem. Az ÁVÜ kezelésében lévő területek 50 százaléka már elkerült tőlünk a tömeges kárpótlás következtében. Ha ehhez hozzávesszük, hogy további 25 százaléka a mezőgazdasági üzemek decentralizált privatizációja után szintén nem nálunk van, belátható, hogy a vagyonügynökségnél csak a legszükségesebb mértékben maradt termőföld. Ez a maradék 25 százalék elengedhetetlenül szükséges az állami gazdaságok jogutód társaságai működéséhez és ezáltal a privatizációjához. így is van olyan állami gazdaság, amely a kárpótlási földkijelölések következtében termőföldhiányos lett, azaz a működéshez szakmailag indokolt területnél jóval kevesebbel rendelkezik. Tehát úgy látjuk, hogy az ÁVÜ, minden szempontból maradéktalanul eleget tett a pótlólagos termőföldkijelölés kötelezettségének.

Természetesen állami tulajdonban lévő földek nemcsak az ÁVÜ, az ÁV Rt. és a Földművelésügyi Minisztérum kezelésében vannak. Ezek a területek azonban csak bizonyos nehézségek árán lennének bevonha- tóak a kárpótlásba. A honvédelmi tárca kezelésében például „különleges rendeltetésű” földek is vannak, csak külön rendelettel lehetne hozzájuk nyúlni. A Kincstári Vagyonkezelő Rt-hez tartozó hajdani szovjet katonai bázisok pedig többségükben annyira szennyezettek, hogy hasznosításuk egyelőre nem lehetséges. Ott van persze még a Belügyminisz- térum, az Igazságügy minisztérium és néhány nagyobb gazdasági társaság, például a MÓL Rt. is, de hogy a náluk lévő földterületek kárpótlási célokra való hasznosításának milyen akadályai vannak, már meghaladja a cikk kereteit.

ÁVÜ-hírek megyénkből

A Bélapátfalvi Cement- és Mé- szipariRt. 1993. évi mérlegzáró közgyűlésén az ÁVÜ képviselője Simon Gyula és Jess György személyét szavazza meg az Igazgatóságba, illetve a Felügyelő Bizottságba az ÁVÜ megbízottjaként az állami vagyonelemek teljes privatizációjáig, de legfeljebb a módosított Alapszabály rendezése szerint három évre.

A közgyűlésen az ÁVÜ támogatja a társaság alábbi három vezető munkavállalója igazgatósági mandátumának meghosszabbítását: Márton István, Fischer József, Molnár József.

A Felsőmagyarországi Kereskedelmi, Vendéglátó és Szolgáltató Kft. tisztségviselői: nek megbízatását az ÁVÜ 1994. augusztus 31-ig meghosszabbítja. Ügyvezető igazgató: Hegyvári József né. A Felügyelő Bizottság: dr. Mis- kolczy László, ddr. Gál József, Varga Mihály. Könyvvizsgáló: dr. Gál János.

Magyar Cerbona

A társaság dolgozóiból, vezetőiből, szállítóiból és pénzügyi befektetőkből álló konzorcium vette meg 266 százalékos árfolyamon a Cerbona Élelmiszeri- pari és Kereskedelmi Rt.-t. Az ÁVÜ által kiírt versenytárgyaláson a 356 millió 990 ezer forint névértékű részvénycsomaghoz a konzorcium azzal a feltétellel jutott, hogy egy éven belül alaptőkét emel, és bevezeti a társaságot a tőzsdére.

Mindez sikerült, mert a tavalyi évet 200 millió forintos eredménnyel záró társaság vonzó volt a külföldi befektetők számára is: Egy izraeli és egy olasz cég pályázott rá. Az új tulajdonos kiválasztásánál az üzleti terv mellett figyelembe vették azt is, hogy kívánatos a Cerbona márkanév megőrzése.

TALLÓZÁS A LAPOKBÓL

Módosulnak a privatizációs törvények

Az MSZP és az SZDSZ gazdasági szakértői célszerűnek tartják a privatizációs törvények módosítását. Erőteljes privatizációt akarnak a bankszektorban.

(Világgazdaság VI. 16.)

Fő cél a vállalkozók ösztönzése

A még nem privatizált állami vagyon hatékony működésére be kell vonni szerződéses alapon működő, magántulajdonú vagyonkezelőket. Többek között a fenti megállapítás is szerepel annak a hat kutatóintézetnek az ajánlásai között, amelyeet az új kormánynak készítettek.

(Magyar Hírlap VI. 20.)

Újabb cégek a tőzsdén

Újabb gyógyszergyár készül a tőzsdére, az Egis és a Pharma- vit után a Richter Gedeon Vegyészeti Rt. A magyar privatizációból még hátravan a legér- tékeseébb rész, az áram- és gázszolgáltató vállalatok, a nemzeti olajtársaságok és a távközlési vállalat eladása. Ezek privatizációjának előkészítése tart.

(Világgazdaság VI. 20.)

Vagyonleltár és államadósság

A kormányváltás során mindig készítenek egy leltárszerű ösz- szegzést, amelyben pontosítják a magyar állam vagyonát és gazdasági helyzetét. A ’90-es év elején a privatizáció kezdetén az állam vállalkozásokban működő vagyonának könyv szerinti értéke viszonylag pontosan ismert volt. A

magánosítás során több ön- kormányzat, MRP-szervezet, külföldi befektető lett tulajdonos. Az ÁVÜ négy év alatt 185 milliárd forintos privatizációs bevételre tett szert, amiből 138 milliárd forint készpénz. Az Állami Számvevőszék feladata az államháztartás gazdálkodásának ellenőrzése.

(Népszabadság VI. 21.)

A vagyonkezelő előbb cselekedett

Az ÁV Rt. nyolc nagyvállalat esetében engedi el adósságaik nagy részét. A 23 milliárd forint értékű adósságelengedés azért is indokolt, mert az érintett vállalatokat korábbi kormánydöntések a nemzetgazdaság számára különösen fontos kategóriába sorolták. A nyolc cég: a Dunaferr Rt., a Hungalu Rt., a TVK Rt., a Borsodchem Rt., a Nitrokémia Rt., a Nitrogénművek Rt., az Ikarus Rt. és a Tokaj Kereskedőház Rt.

(Magyar Hírlap VI. 22.)

A cég nem küzd forrásgondokkal

Interjú Pay Stewart-tal a Matáv pénzügyi főnökével a privatizáció utóhatásairól. A privatizálás után a Matávnál óriási nagy fejlesztésekre és beruházásokra számítottak, ez azonban elmaradt. Elképzeléseik szerint 1994-ben 250 ezer új vonalat kömének be. Az idén 65 millió dollárt kívánnak fejlesztésre fordítani, a forrást pedig a Deutsche Telekom biztosítaná.

(Magyar Hírlap VI. 22.)

Június közepéig 39 milliárd

A politikai támadások ellenére továbbra is folyik az állami tu;

lajdonban lévő vállalatok magánosítása. Az ÁVÜ a magánkézbe adás következtében privatizációs bevételei június közepéig meghaladták a 39 milliárd forintot. A privatizációban lévők köre egyre bővül.

(Magyar Hírlap VI. 22.)

Kemény gazdasági lépéseket terveznek

Kemény válságkezelő intézkedéseket tervez még ebben az évben az új kormány, hogy ezzel stabilizálva a gazdaságot a növekedés feltételeit megteremtse - derül ki az MSZP és az SZDSZ szakértői által egyeztetett gazdasági programból

(Magyar Hírlap VI. 22.)

Még százmilliád a piacon

Vérszagra gyűlt a tömeg - jellemezte találóan az Egis részvénycseréjét az egyik bróker. A hihetetlenül vonzó átváltási arány, illetőleg a jegy ellenében felkínált minimális volumen megtette a magáét.

Ráadásul ismét bebizonyosodott: a piacon fellelhető óriási kárpótlási jegytömeg, és a vele szemben álló kínálat távolról sem mondható kiegyen- súlyozttnak.

(Magyar Hírlap VI. 22.)

Program a korrupció leküzdésére

Befejezte munkáját a közjogi kérdésekkel foglalkozó szak- bizottság. A korrupció leküzdésére olyan szabályokat javasolnak, mint például azt, hogy az ÁV Rt. és más állami gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségviselői ne lehessenek parlamenti képviselők.

(Magyar Nemzet VI. 22.)

Ősszel folytatódnak

A közelmúltban mindössze 30 kárpótlási földlicitet tartottak, melyeken összesen 20 ezer 300 aranykorona értékű föld talált gazdára. Az országban a legtöbb megyében már befejeződött a szövetkezeti területekre kijelölt kárpótlási földalapok árverezése. Sepsey Tamás szerint szeptember eleje, október közepe előtt nem várhatók újabb kárpótlási földárverések. Az OKKH szerint a pótlólagosan kijelölésre kerülő területek értéke nem haladja meg a 2 millió aranykoronát. (Petőfi Népe VI. 15.)

A befektetőkedv fokozása a cél

A piacgazdaság sikeres kialakításának elengedhetetlen feltétele a magántulajdon túlsúlyán alapuló szerkezet kialakítása, ennek egyik útja az állami tulajdon magánkézbe adása. A privatizáció meggyorsítása nem megy csupán alacsonyabb árak meghatározásával: a vállalkozás működési költségeit kell lejjebb szorítani - szögezik le a Nemzetközi Magánvállalkozási Központ (CIPE) égisze alatt készült tanulmány szerzői.

(Világ Gazdaság VI. 22.)

A kárpótlási jegyek zöme gazdát cserélt

Ez ideig mintegy 106 milliárd forint értékű kárpótlási jegyről hozott döntést az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. Felhasználásukról, s arról, jelenleg hol vannak az értékpapírok, már nincs ilyen pontos információ. Annyit tudni, 20-21 milliárd forint értékűt használtak fel a termőföld megvásárlására.

(Népszabadság VI. 22.)

Másodvirágzás- Hát te is farmer lettél, Mihály?

Európa privatizációs számiája

Európa hat legnevesebb gazdasági kutatóintézetét tömöríti az Ereco-hálózat, amely jelentést adott ki a nyugat-európai privatizációs folyamatának és a munkanélküliségnek a kapcsolatáról. A jelentés az Európa Unió és az EFTA 120 vállalatának adatait dolgozta fel, amelyek összesen több mint 3 és fél millió embert foglalkoztatnak. Ezeket a vállalatokat 1998 végéig előreláthatóan privatizálják. Az Ereco előrejelzése szerint az említett 120 vállalatban 1998-ig 800 ezer ember veszíti el munkáját. Ágazati szempontból a telekommunikációban lesz a legnagyobb munkahely veszteség (268 ezer), amelyet az energetika (250 ezer) és

a szállítás (77 ezer) követ. Az Ereco-jelentés becsléseinek alapja az angol privatizációs és szerkezetváltási folyamat tény- számai.

Ha az átstrukturálódás túlságosan szigorú, akkor több mint egymillió munkahely veszhet el, ha viszont a kormányok megfelelő védelmi intézkedéseket tesznek és az államosított vállalatok termelése erőteljesen növekszik, akkor félmillióra csökkenhet az elvesztett munkahelyek száma.

Az Ereco-jelentés ezen az alapon azt a végkövetkeztetést vonja le, hogy Nyugat-Európá- ban a privatizáció a következő fél évtizedben elsőrendű politikai problémává válik.