Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-27 / 175. szám

1994. július 27., szerda 5. oldal Füzesabony És Körzete Még jelentkezhetnek az idei Anna-bálra A báli időszak közeledtével - a hagyományokhoz híven - eb­ben az évben is megrendezik Füzesabonyban, a Városi Mű­velődési Központban az Anna-bált. A minden korosz­tály számára évről évre kelle­mes élményt nyújtó, vacsorával egybekötött zenés-táncos estre belépőjegyek korlátozott szám­ban még kaphatók az intéz­ményben, ezerforintos egység­áron. A szervezők minden ki- kapcsolódásra vágyót várnak. / Állampolgársági eskütétel Sarudon Július 22-én, délelőtt kilenc órakor a sarudi polgármesteri hivatalban ünnepélyes keretek között - Kiss István polgármes­ter előtt - letette az állampol­gársági esküt a Romániából, Erdélyből a közelmúltban átte­lepült Stemler Ferenc és család­jának tagjai. Stemlerék a helyi Általános Művelődési Központ megbecsült dolgozói már hosz- szabb ideje. Lörinc-napi búcsú Besenyőtelken A hagyományos Lörinc-napi búcsút augusztus 7-én, vasár­nap tartják Besenyőtelken. Ilyenkor - a régi szokásokat felelevenítve - megtelik a falu élettel, „hazalátogatnak” az el­származottak, a rokonság ün­nepelni, emlékezni jön. Ebből az alkalomból veszi kezdetét a templom előtti téren található műemléki Szentháromság-szo­bor felújítása, valamint a Szabó Ernő kertjében lévő Nepomuki Szent János szobrának helyreál­lítása. A rendezvény hangulatát a két szobor felszentelése is emeli. Feldebrö csatlakozása a nemzeti programhoz 1995-től 2000-ig rendezik meg hazánkban a Millecentenáriumi Nemzeti Programot. Ehhez csatlakozott Feldebrö község, s első lépésként a polgármesteri hivatal 1994 decemberig kidol­gozza a településfejlesztési és felújítási, művelődési és kultu­rális infrastuktúra-fejlesztési tervet. Egyben elkészíti a köz­ség fejlesztését, egészségügyi állapotát jobbító, idegenfor­galmi vonzását fejlesztő alap­programot. A felelősök még szabadlábon vannak,- a tagság jövője továbbra is bizonytalan Szinte megalakulása óta gondok voltak ilyen vagy olyan okok miatt Kálban a helyi Károlyi Mihály Termelőszövekezettel. Legtöbbször állami és más segítséggel, olykor-olykor saját erő­ből sikerült kimászniuk a „slamasztikából”. A legutóbbi lap­pangó „bomba” 1992. február 24-én robbant, amikor a szövet­kezet önszántából csődöt jelentett be. A törvényes rendelkezé­sek alapján Gál Dénest, az Econo Service Rt. vezető, nagy szakmai tudású munkatársát bízták meg a tsz felszámolásávaí. Akkor a hírközlő szervek - közöttük lapunk, a Heves Megyei Hírlap is - hosszú írásokban adott számot a községben történ­tekről. Azóta sok víz lefolyt a Tár­nán. A jogszabály szerint min­den probléma megoldódik. Sok ügyre fény derült, néhányban a bíróság hoz ítéletet, de amint Gál Dénes mondja:- Csak a tagság jövője két­séges, a felelősök pedig vala­mennyien szabadlábon vannak. Neveket aligha fogok említeni, mert a törvénynek ilyenféle elő­írásai is vannak. Az elmúlt két év dolgairól beszélt a felszámolóbiztos is.- Az említett napon a szö­vetkezet önszántából csődöt je­lentett be. Ez alaptalan volt, mert semmi lehetőségük nem volt a hitel visszafizetésére, azaz egyből felszámolást illett volna bejelenteniük. Ez nagyon hátrányosan érintette a három falu: Kál, Kápolna és Kompolt téesz-tagjait - kezdi mondandó­ját a felszámolóbiztos, aki 40 éve dolgozik a mezőgazdaság­ban. - Alapjában véve elég gyorsan kiderült, hogy minden a hatalom átmentésére és a tagság kárára megy, ment. A gondok sem egyik napról a má­sikra jelentkeztek, hanem tíz év alatt gyűltek össze. Ez kapcso­lódik az akkori elnök szemé­lyéhez: a mintegy 80 millió fo­rintos gépállományból nem se­lejteztek le semmit, pedig le kellett volna írni, ezt azonban elmulasztották, mert előbb érte volna a csőd a gazdaságot. Rá­adásul olyan beruházásokba kezdtek, amelyek közgazdasá­gilag nem voltak megalapozot­tak. Például 65 hektár fekete ri- bizlit telepítettek, aminek jelen­leg piaca sincs, a felvásárlási ár a szedés költségét sem fedezi. Országosan vágják kifelé, itt pedig 18 millió forint terheli a települést, mert hitelből csinál­ták. A telepítéssel kapcsolato­san bűnügyi feljelentés is tör­tént, mert több mint ötezer da­rab vesszővel nem tudnak el­számolni, amikor ennek 30 fo­rint a darabja. Az ügyintéző Ka- tonáné Erdélyi Edit volt, aki belső ellenőri funkciót is betöl­tött. Olyan téeszben, ahol tör­vényes rend uralkodik, ez a szi­tuáció összeférhetetlen.- A felszámolás okai között meg kell említeni a gondtalan vagyonkezelést is - folytatja némi szünet után. - A 80 mil­liós gépeknek felelősei nem akadtak, mert akik voltak, azo­kat az elnök elmozdította maga mellől. A gépeket nem védték, azok legértékesebb részeit el­lopták, leszerelték. A kombáj­nok adagoló berendezései is hi­ányoztak, azokat is eladták. A szövetkezet vagyonnyilvántar­tása sem volt megfelelő: kilenc tehén egyszerűen eltűnt, ezzel az akkori főállattenyésztő nem tud elszámolni.- No és a szövetkezeti de­mokrácia működése: olyan közgyűlést tartottak, ahol egy kéztől származik vagy 25 alá­írás. Az elnök kezdeményezé­sére olyan döntést hoztak, hogy a szolgálati lakásokat eladják a bentlakóknak. A küldöttgyűlés a vásárlást jóváhagyta, a dön­tésnek csak az elnök nem tett eleget. Az aláírási manipuláció miatt a közgyűlés nem is volt határozatképes, ezért a döntését az ügyészség megsemmisítette. Ez az ügy sincs lezárva.- A téesz átalakult mezőgaz­dasági szövetkezetté. Egy jelölt indult, az elnök. A gyűlésen, amelyen zömében nyugdíjasok vettek részt, akiknek a jelölt minden nem létező vetemény- ből - kukorica, búza, árpa stb. - juttatásokat ígért. Félrevezette a jelenlévőket, hogy szavazato­kat szerezzen. Igaz, az elnök tette a három község szövetke­zetét tönkre, de ehhez hatható­san hozzájárult az akkori párt­vezetés, a tanács és a téesz-szö- vetség. Ennek ellenére ezt az embert szaktanácsadóként fog­lalkoztatják az illetékesek e te­rületen, amely kiváltotta a pol­gármesterek felháborodását. Nagy Tamás levelükre még nem is válaszolt a mai napig.- Kemény, szigorú megálla­pítások ezek...- Sajnos, ez a valóság...! Itt minden a hatalom átmentésére, a tagság kárára ment. Például: az elnök behívatta a munkavi­szonyban lévőket, és javasolta, hogy közös megegyezéssel mondjanak fel, vagy elküldi őket. De ha felszámolás van, nincs végkielégítés meg ilyesmi, csak abban az esetben, amennyiben ezt a felszámoló­biztos teszi meg. Az az illúzió élt a községekben, hogy a fel­számoló ide jön, aztán minden működni kezd. Csőd volt, nem lehetett gaz­daságosan működni. A földet bérbe adtam ki, ami azért oko­zott meglepetést, mert a vezető­ség korábban úgy döntött, hogy a tagok bérletdíj fizetése nélkül jutnak földhöz. Ezt hatálytala­nítottam, egy forintot fizettek a jelentkezők négyzetméteren­ként a bérleményhez. Ezt a pénzt az elnök kivételével min­denki befizette. A három falu lakói igazolják, hogy a fekete ribizli végében 4,5 hektáron tö­köt ültetett, de azt követeli, hogy mutassak neki szerződést. A csődöt az is elősegítette, hogy nem volt gazdája a részte­rületeknek. A föld nem volt igazán megművelve, csak trá­gyáztak, nem szántottak, s az így mély gyökeret eresztő me­zei acat a vetéseket teljesen ki­ölte. Az M3-as út mellett meg­tekinthető, mint szégyenfoltja a megyének.- Most aztán mit mondha­tunk?- Csekély vigasz, hogy a gazdaság a haszonbérleti díjat, a háztáji-megváltást megkapta, de elvesztek a vagyonjegyek, és a felszámoló kénytelen licit út­ján értékesíteni a vagyont, mert ez képezi a hitelkielégítési igé­nyek teljesítését. Minden prob­léma megoldódik papíron, csak a tagság jövője maradt továbbra is kétséges. (fazekas) Megrendezhető-e a debrői bor napja? Az 1996-os világkiállítás kö­zelgő időpontja miatt felvető­dik a gondolat: megrendez­hető-e a debrői bor napja? A debrői bor megmérettetett az idők folyamán, így kell ennek lennie ma is, amikor a gazdák azon szorgoskodnak, hogy új telepítésű szőlőikkel méltó ran­got vívjanak ki. Községünk, Aldebrő alkal­mas lehet mindezek birtokában az Expo vidéki rendezvényein belül a megmérettetésre. Nem elég azt tudni, hogy van debrői bor, hanem azt is: melyik gazda termelte, melyik pincében érlel­ték. A rendezvény érdekében időben el kell kezdődnie a pi­ackutatásnak. Szükséges leendő vendége­inkkel megismertetni közsé­günket is. Annak hagyomá­nyait, a vendégszerető embere­ket, hogy a turisták legközelebb is szívesen látogassanak el hoz­zánk. E sorokat azért írtam le, mert Aldebrőnek messzeme­nően nagyobbak a lehetőségei a mai valóságnál. Eddig értéke­ink kihasználatlanul szunnyad­tak. A felmérés és a megméret­tetés bizalmat adhat a polgá­roknak, mindennapjaik való­sághű megismerésére. Szabó Vilmos A „pikkelyes fa” (Fazekas István felvétele) Helyén az élőfa-emlékmű A magyar így mondja: életfa, emlékmű a község határából kiszemelt, kivágott fából. In memóriám a tisztességes fel­írás azon a szobron, amelyet a minap állítottak Ujlőrincfal­ván, az idősek napközi ottho­nával szemben. A képünkön is látható pik­kelyes fát abból az alkalom­ból avatják fel szeptember 4-én, a búcsú napján, hogy a község őslakói 116 éve tele­pültek erre a helyre, a Tisza folyó ágai közül (Cserököz), a régi Tiszakalászról, amelyet most már Óhalásznak nevez­nek a környékbeliek. Annak is emléket állítanak, hogy gróf Gréfii Károly a szatmári püspökség részére négy évre előre kifizette a ha­szonbérleti díjat: 1878-ban 2240 forintot, hogy a létesülő telep lakosai „honfoglalását” elősegíthesse. A 11 és fél méteres élőfa-szobrot háromméteres vasszerkezetes alapra állítot­ták fel, amelyet előtte három héten át konzerváltak, a vi­asszal tartósított fapikkelye­ket pedig ráerősítették. Az alsó részét még tovább díszí­tik. A környéket rendbe teszik, s várhatóan az ünnepélyes gázlánggyújtási ünnepséggel egybekötve adják át, szentelik fel. Telefonálni, de hogyan...? Besenyőtelek vezetése még az elmúlt évben elhatározta, hogy bővítteti a telefonhálózatot, mi­vel a lakosság részéről egyre több és sürgetőbb igény jelent­kezett a ma már nélkülözhetet­len készülék iránt. A Matáv Rt. el is készítette a tanulmánytervet a község tele­fonhálózatának kiépítésére. El­készült az a helyiség is, ahol a telefonközpontot üzemeltetik. További intézkedések a mai napig nem történtek az ügyben, így azok, akiknek nincs telefon­juk, kénytelenek a községben elhelyezett három nyilvános fülke valamelyikéből próbál­kozni a hívással, ha éppen sike­rül. Ha pedig nem, akkor... Leggyakrabban a postahiva­tal mellettit használják, ha ép­pen rendelkeznek régi tíz-, il­letve húszforintos pénzérmék­kel, mert a készülék csak azzal működik. A szomszédos postán igen ritkán lehet hozzájutni ezekhez az érmékhez. Ha valaki mind­ezek ellenére mégis és minden­képpen telefonálni akar, fel kell kutatnia olyan üzletet, ahol ép­pen kisegíthetik a szükséges fémpénzekkel. Ilyen esetben viszont sürgős telefonálásról szó sem lehet. Hiába vásárolt valaki telefon- kártyát, a településen nem mű­ködik kártyás készülék, csak Füzesabonyban... Pólyák Pál Elutasított örökös légtérhasználat... Füzesabony képviselő-testülete legutóbbi ülésén az önkor­mányzati tulajdonú közterület beépítésével is foglalkozott an­nak alapján, hogy Krasznai Géza helyi lakos kérelemmel fordult hozzájuk, miszerint: a Rákóczi — Arany János - Baros úti tömbben megvásárolt építési telke mellett gyalogosátjárót szeretne építeni. Ennek fejében kaput is elhelyezne ott, az éjjeli őrzést megoldva. Az önkormányzat némi vita után döntött: eszerint az építke­zésekhez úgy járul hozzá, hogy Krasznai határidő nélkül fizes­sen közterület-használati díjat, négyzetméterenként ötven fo­rintot. A kérelmező a dolog bi­zonytalansága miatt mégis visszalépett. A helyszínt is bejárva, Krasznai Gézától pontosan ar­ról tájékozódtunk: mi is a valós helyzet?- A rendezési terveknek megfelelően a város központjá­ban - a vasútállomással szem­ben - a buszpályaudvar mellett különféle szolgáltató üzleteket alakítanak ki a vállalkozók. Ti­zenkilenc helyiséget építenek ki, s még két üzlet eladó - mondja a panaszos Krasznai. - A feladatok elvégzésére meg­alakult a Szolgáltatóház Építő Közösség: kétszintes épületek készülnek, tetőterüket is csak üzleti célra lehet majd felhasz­nálni. A 30 négyzetméteres tel­kekért 300 forintot fizettünk ki, melyhez még hozzájönnek a tervezés és az építés költségei. Mivel én a létesítendő üzletsor végén kaptam telket - s ott biz­tosítani kell az utat a kazánház­hoz úgy gondoltam, ezt a fel­adatot magamra vállalom, és a három méter feletti légteret át­adják nekem. Kaput építettem volna az elejére, hogy zárható legyen - főleg az éjszakai órákban - az átjáró, hogy vélet­lenül se lehessen más célra, például „nyilvános illemhely­nek” használni.- A városkép szempontjából szebb lett volna, a tervek ezt a beépítési lehetőséget is tartal­mazzák - folytatja a panaszos. - Kértem a város építési irodá­jának vezetőjét, hogy lépjen be az önkormányzat is az építési közösségbe. Jobban biztosított lett volna a munka folyamatos­sága, de közölték, hogy erre nincs pénzük. Szerintem arra várnak, hogy én építsem meg a gyalogátjárót a saját költsége­men, és bérleti díjat is fizessek a légtérhasználatért. Ezért nem kívánok ilyen formában az ön- kormányzattal üzletet kötni, azt a költséget, amit erre fordítot­tam volna, esetleg más telepü­lésen fektetem be... F. I. A PHARE támogatására pályáznak A Közlekedési és Hírközlési Minisztérium PHARE-irodája a közelmúltban írt ki egy pá­lyázatot a kistérségi együtt­működések támogatására. A füzesabonyi önkormány­zat Besenyőtelek és Dormánd községek polgármestereivel, valamint a Picopack Rész­vénytársaság és a Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet veze­tőivel együtt úgy határoztak, hogy a települések együttmű­ködésének érdekében szerző­dést írnak alá a támogatások­ban rejlő lehetőség és előnyök kihasználása céljából. Ezt követően benyújtották a pályázatot a PHARE-irodá- hoz, de annak első fordulójá­ban nem sikerült támogatást szerezniük. Szeptemberig azonban van még idejük a polgármesteri hivataloknak egy új, jól meg­alapozott és színvonalas pá­lyázat elkészítésére és benyúj­tására. A résztvevők később abban egyeztek meg, hogy - a meg­állapodásukban rögzített felté­telek szerint - a szükséges pénzügyi források a teljes költség mintegy húsz százalé­kát teszik majd ki. A megállapított összeget egy esetleg sikeres pályázat esetén bocsátják az önkor­mányzatok rendelkezésére. Az együttműködés létre­jötte jelentős anyagi terhektől mentesítené a településeket, mert a kistérségek nagyobb esélyekkel nyerhetnek köz­ponti támogatást egy-egy na­gyobb összeget igénylő, ám nélkülözhetetlen beruházás esetén. A jelenlegi PHARE-támo- gatás elnyerésével sikerülne számos munkahelyteremtő be­ruházást végezni a területen, amelyek jelentősen hozzájá­rulnának a térség gazdasági fejlődéséhez, de a kialakult kapcsolatrendszer révén to­vábbi tervek is megvalósítha­tók lennének a közeljövőben. A napjainkban végbemenő társadalmi és gazdasági átala­kulás folyamatában egyre több önkormányzat ismeri fel - a korábbi évekkel ellentétben - a térségek, kistérségek szere­pének fontosságát. Az együttműködésekre, me­lyek alapja a szükséges fej­lesztések közösen való meg­oldása, a tervek közös megva­lósítása, egyre több példa akad megyénkben is, mint legutóbb a Tama menti települések ese­tében volt. sze-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents