Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-26 / 174. szám

6. oldal Horizont 1994. július 26., kedd KÉRDŐJELEK A bizalom nem szempont? A minisztereken és a politikai államtitkárokon kívül vannak-e más bizalmi állások az ország kormányzati szervezetében? A válaszhoz először is tisztázni kell, hogy mit értünk bizalmi ál­láson? Azokat a magas pozíciókat, amelyeknél nem elég a min­denkori kormányzathoz való jogszerű kapcsolódás - a hivatalos kinevezés, az alá- és fölérendeltség pontos meghatározása, stb. —, hanem elengedhetetlen egy jogszabályba nem foglalható tényező is. Az, hogy legyen meg a kölcsönös bizalom a kormányzatért fel­elős politikai erők és a szóbanforgó vezető között, s feltétlenül bíz­zon egymásban az a két ember, amely közül az egyik a kinevező, a másik a kinevezett. A bizalom tehát egyszerre politikai és emberi kategória. Milyen állások betöltői sorolhatók ide? Szakkifejezéssel szólva: a stratégiai fontosságú posztoké. Ilye­nek például az országos hatáskörű szervezetek vezetői (gondoljunk a mostani vitára: ide tartozik a Magyar Nemzeti Bank elnöke is), az országot külföldön képviselő nagykövetek, (akik közül eddig két diplomata ezt be is látta), a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és az MTI vezetői, a fegyveres testületek irányítói. Lehet-e ezeken a posztokon bizalom nélkül dolgozni? Nem lehet, s ezt nyíltan ki kell mondani. Mert igaz, hogy első­rendűen fontos a szakmai tudás, tapasztalat és nem szabad figyel­men kivül hagyni a jogszabályi kötöttségeket, például a hosszabb időre szóló kinevezéseket. De mindez csak viszonylagos támasz, ha a szóbanforgó személyt bizalmatlanság övezi. S a bizalom meg­adásához vagy annak megvonásához minden kormányra kerülő po­litikai erőnek joga van. így hát, aki a politikai és emberi bizalmat­lanság nyilvánvaló jelei ellenére is ragaszkodik az íróasztalához, s nem vonja le maga a megfelelő következtetéseket, az vagy a hata­lom megszállottja, vagy nagyon szeremé megkapni a busás végki­elégítést. Egyik típusból sincs haszna az országnak. (FEB) (Véd)jegyzett termékek Újra lesz Kiváló Áruk Fó­ruma. Csak most úgy fogják hívni: Rendszeresen Ellenőr­zött Kiváló Magyar Termék. A „rendszeresen” azt kell érteni, hogy legalább kétszer minden évben. Először a gyártás helyén, másodszor pedig az üzletben. A termé­kek - először csak az élelmi­szerek! -minőségének garan­ciáját tehát az ellenőrzések adják. A védjegy egyben se­gíti a vásárlókat eligazodni az áruk rengetegében: amelyiken uJjyiüSS1 eVt tó 'éhiblémát! lát­ják,'biztosak lehetnek a minő­ségében. A szakértőkből álló függet­len bizottság, amely odaítéli az emblémát, azt ígéri, hogy az Európai Unióban is elfo­gadott kritériumrendszer alap­ján vizsgáztatja a termékeket. Ezek között olyan szempon­tok szerepelnek, mint tiszta, kultúrált csomagolás, jól ol­vasható jelölések, állandóan kiváló minőség, környezet­kímélő alapanyagok, s hogy az áru legalább 51 százalék­ban magyar gyártmánynak legyen. A védjegyet nem adják in­gyen! Elnyerésére pályázatot kell benyújtania a gyártónak. Csupán a nevezési díj 50 ezer forint. Ezenkívül viselnie kell még az odaítéléshez szüksé­ges laboratóriumi vizsgálatok költségeit, s ha elnyeri egy termék a címet, akkor annak használati díját - minimum 30 ezer forintot -, illetve a termék nettó árbevételének 2 ezrelékét be kell fizetnie a termelőnek. De az utólagos ellenőrzések költségeit is a gyártóra terheli a bizottság. A gyártók viszont - kétségünk sem lehet felőle -a vásárlókra terhelik tovább ezeket a költ­ségeket. S hogy mit kap mindeze­kért cserébe a kiváló holmi előállítója? Valószínűleg ál­landó vevőkört, biztos bevéte­leket - itthon és esetleg kül­földön is! A reményt, hogy bőven megtérülnek a védjegy megszerzésével kapcsolatos befektetései. Reméljük, nekünk, vásár­lóknak is... Bánhegyi Zsuzsa Több szülés, kevesebb halál Kiváló eredmények az egri ortopédián A KSH adatai pozitív irányú változást jeleznek a népmozga­lom területén: az év első ne­gyedében - 1993 azonos idő­szakához viszonyítva - javultak a demográfiai mutatók. Három hónap alatt 29 400 születést je­gyeztek föl, 2 százalékkal töb­bet mint a tavalyi első évne­gyedben. Az elhalálozások száma 38 600 volt, ami 7,5 szá­zalékkal kevesebb a korábbinál. Az izületi rendellenességek, fájdalmak ma már - sajnos - népbetegségnek számítanak hazánkban is. Csak azok a megmondhatói, mennyit szen­vednek, akiknek lábuk, csípő­jük fáj, s ez gátolja őket a járás­ban, a mozgásban. Már évek óta elterjedt gya­korlat, hogy belső protézissel - műtéti eljárással - lehet pótolni az elkopott, elhasználódott csípő-, illetve térdizületet. Az egri megyei kórház orto­pédia osztályának orvosai - dr. Tőzsér Kornél főorvos vezeté­sével — figyelemre méltó ered­ményeket értek el e téren.- Az ortopédiai sebészetben a protézis a csontok, Ízületek, szalagok pótlását jelenti, külső anyagok segítségével - hallot­tuk a főorvostól. - Testünk két legnagyobb ízülete a csípő és a térd, amely igen gyakran megy tönkre, részben veleszületett okok, részben szerzett betegsé­gek, balesetek vagy egyéb ká­rosodások miatt. Az idős korra jellemző, hogy az emberek nagy részének e fontos Ízülete elkopik. Ennek a következmé­nye, hogy komoly fájdalmakat érez a beteg, a teherbíró képes­sége csökken.- A gyógyításra többféle módszer is van?- Igen, az egyik a reumato­lógiai kezelés: fürdők, gyógy­víz, iszappakolások, fizikothe- rápiás módszerek, gyógysze­rek. Ha nem segítenek a kon­zervatív eszközök, már csak műtéti beavatkozástól lehet ja­vulást várni. Eredeti állapotot visszaállí­tani ugyan sosem lehet, de job- bulást, könnyebb mozgást el le­het érni. Az „átmeneti javulás” sokszor valakinek élete végéig értendő - főként idősebb embe­reknél. Bármilyen jók is az eredményeink, a protézis még­iscsak egy művi megoldás, amely segít a mozgásban. A be­teget két dolog érdekli: az egyik, hogy ne fájjon, a másik, hogy újra járhasson.- Ezek köztudottan nagy mű­tétek...- Valóban. Kifejlesztésük több évtizedes tapasztalaton nyugszik. A technikai fejlett­ségnek köszönhetően, Nyuga­ton valósították meg először. Ki kellett kísérletezni az anyago­kat, és a biomechanikát kipró­bálni. A protézisek általában műanyagból, fémből és kerá­mia-kombinációból készülnek. Az általunk használtak is ezek­ből állnak. Az ízületben cson­tok találkozásáról van szó, így a protézis is több komponensből áll. A csípőizületbe olyan proté­zist fejlesztettek ki a világon, hogy a combcsont vége fémből van pótolva, ahová illeszkedik, az úgynevezett vápába pedig műanyagból készül a beépí­tendő rész. Ezek a valóban kor­szerű protézisek általában 10-20 év időtartamúak. A csí­pőizületek pótlását egyébként az osztályunkon hét évvel ez­előtt kezdtük el.-Úgy hallottam, hogy az or­szágban kevés helyütt érnek el ilyen eredményeket, mint Önök...- Ezek az információki szub­jektív talajból táplálkoznak, bár kétségtelen, hogy egy orvosi team munkájában ez sem lebe­csülendő: a betegek véleménye sokat nyom a latban. A proté­zisműtét kontrollja a röntgen­kép. A műtéti sikereket pont- rendszer alapján szokták érté­kelni - s valóban -, mi e téren nem állunk rosszul. Az objektív mérce a maradandóbb: meg­vannak a műszaki szabályai egy beültetésnek. Egy gyakor­lott operatőrnek könnyebben, gyorsabban sikerül.- Azt is hallottam, hogy ön tanította be a team-et...- Ez a kötelességem és a fel­adatom. Az egészségügyben úgy működnek az operatív egy­ségek, hogy a vezető, illetőleg a gyakorlott helyettes mindig be­tanítja az újonnan érkezőket, s az élet törvényei szerint a fiata­lok szerzik meg a tudást.- Betegektől tudom, hogy az egész osztály légköre igen em­beri, humánus...- úgy gondolom, hogy a mi kollektívánk semmiképpen nem minősíthető roszznak. Ezek alkati adottságokból fa­kadnak: milyen emberek dol­goznak itt, kezdve a segédnővé­rektől az orvosokig. Mi is ne­héz gazdasági körülmények között élünk, sok attrocitás ér, frusztráltak a betegek, gyógyí­tók egyaránt. Mégis sikerült olyan miliőt kialakítani, amely­ben a betegek jólérzik magukat. Pedig az egészségügy is egy ki­szolgáltatott terület, ahová ke­vés pénz jut...- Önök kapcsolatban állnak a világhírű Johnson and John­son céggel. Mennyiben segíti ez a munkájukat?- A protézisellátás eleinte központilag irányított volt: természetes, hogy egy nagy - mondjuk pesti - többet kapott „a kosárból”. A rendszerváltás után más elosztási módszerre tértek át. A társadalombiztosí­tás konkrétan és külön kasszá­ból kezdte finanszírozni a pro­tézis-programot: minden osz­tály külön kapta meg a pénzke­retet. így jött a lehetőség, sze­rezzük meg a szükséges anya­gokat, ahonnan tudjuk. Ekkor törtek be hazánkba a világcé­gek, így van ez az egészséá- gügyben is. A Johnson and Johnson a világ egyik legna­gyobb, egészségügyi terméke­ket gyártó cége. A műtétnek igen fontos technikai része az, hogy a beültetéshez nagyon precíz műszerek kellenek. Or­vosi szakmai nyelven úgy mondjuk ezt, hogy kell egy mű­szertálca, amelyen a megfelelő eszközök sorakoznak. Az emlí­tett cég műszerkészlete nagyon fejlett, a világon már nagy terü­leteket hódítottak meg Ameri­kából Ázsián át Ausztráliáig. A Johnson and Johnson azzal is preferálta protézisei eladását, hogy ingyen adta a műszertál­cát, amelynek értéke igen nagy. Amikor az első évben vettünk egy totál csípő belső protézist, 30 ezer forintba került. És pluszban adták hozzá a mű­szerkészletet, amelynek értéke félmillió forint. Ez azért is lé­nyeges, mert például egy cég protézisét csak az általa készí­tett műszerekkel lehet beépí­teni.- Milyenek a tapasztalataik?- Mi voltunk az elsők az or­szágban, akik az egyik típusú amerikai terméket kipróbáltuk. Ezek olyanok, hogy fiatalabb korban is beépíthetők, mert hosszabb ideig tartanak, egy­szerűbb a cseréjük, ezek úgy­nevezett „cement nélküli” pro­tézisek, de áruk négyszerese a „cementeseknek”. Tapasztala­tainkat felhasználták több kór­házban, például a Honvéd Kór­házban Pesten, vagy Győrben. Hogy van választék a termékek között, azért is jó, mert egy fia­talabb, mondjuk negyven éves emberen is tudunk segíteni. Nem mondhatjuk azt: „várd meg az ötven évet, addig szen­vedj!”. Persze, a helyzet ko­rántsem rózsás: a TB jelenleg még a két évvel ezelőtti árakat finanszírozza, holott azóta emelkedtek az árak.- Térd-protézismütéteket is sikerrel végeznek?- Három évvel ezelőtt kezd­tük el. Az idén kaptunk enge­délyt a TB-től, hogy az úgyne­vezett totál térd-protéziseket is alkalmazhassunk. Ezek olyan bonyolultak, hogy „nem sok cég rúghat labdába” a terméke­ivel. így ezeket is a Johnson and Johnson cégtől vásároljuk. A térdizület egyébként sokkal bonyolultabb, nint a csípő. Év­tizedekig nem tudták megvaló­sítani a megfelelő biomechani- kájú protézist. Nekünk is öröm, hogy ezekkel a protézisekkel a súlyosan károsodott térdű bete­geken is segíthetünk. Én a gyógyításnak azt az el­vét vallom, hogy a beteg nem lehet sem kísérlet, sem felkészü­letlen gyakorlat tárgya. Minden ember megismételhetetlen, egyedi, és úgy kell mindig ke­zelni - nézetem szerint —, hogy az EMBERT egyenlőnek te­kintsük az universummal. Mikes Márta Pallagi Ferenc könyve: Terített Betti Megjelent egy könyv nemré­giben, az Intera Rt. gondozá­sában, amely aligha számíthat hangos sikerre már, mert kicsit megkésett. Most éppen a kor­mányzati felelősséget ízlelge­tik azok az olvasók, akikre Pallagi Ferenc, a könyv szer­zője elsősorban számított. Összeolvad pedig az utca ké­pével, mert mint ennek hátsó borítóján villognak a ciril be­tűk, úgy rikkantanak Buda já­rókelőire is a cirilbetűs falra­gaszok egy-egy MDF-es arcra ragasztva: Konyec! (cirill be­tűnk nincs!) Kár, hogy megké­sett, mondom én, mert jót le­hetne mosolyogni a főleg Ma- ! gyár Hírlap — Népszabadság - Népszava ollózott anyagain, mely 1989-1994-ig paskolja fent, s lent az ex-rex kor­mányt. Csak úgy ömlesztve pár cím: „Ez a kormány meg­bukott, Drágult a benzin, A ta­xisok gyorsan reagáltak, Ben­zinsokk, Bénultan, Kupa a kasszánál, Jönnek a Jenkik, A világkiállítás illúzió, Keményít az MDF, A válság éve, A biro­dalom visszavág, Ez már le­számolás, Nyugtával dicsérjük a komrányt.” Új-régi mondatok. A 368 oldalas könyv akár tanulmány is lehetne, mely mélyen vesé­jébe lát a betegnek, felbon­colja, kiteríti, majd össze­varrja. Csak kár, mondom mégegyszer, hogy mire lejön a műtőasztalról, már a hozzátar­tozóknak sem igazán érdekes. Azt gondolom pedig, hogy mindkét oldal sokat okulhat e szubjektív valóságból, hogy a mostani és majdani hatalomba kapaszkodók ha mosolyogni találnak, ne rémüljön meg mindenki. „Tények, vélemények, sze­mélyes megjegyzések az elmúlt négy évről. Lapzárta egy poli­tikai korszak végén. Segéd­könyv az emlékezetnek, a poli­tikai hazugság, a szándékos feledékenység, a csúsztatás el­len ... egy vélemény a lehetsé­ges sok közül” - írja a Csurka- /ú.vííT-karikatúra alatt a lap- szerkesztő, újságíró, a hírek világában élő szerző,. Valóban, „egy vélemény a sok közül” a Terített Betli,- ez az egyszemélyes játék. Mert az nem derül ki tisztán, ki kit, ki mit terített ki, hányán ülték körbe az asztalt, ebben a ku- kucskálós játékban. És tény­leg: ki nyert? Már pedig valaki besöpri ilyenkor, őszi-nyári takarítás előtt a pénzt, ha már terített betűiről van szó! És nyerni pedig „muszály”. Sziki Károly Nekünk fontos, hogy On takarékoskodjon, ezért előfizetőink havonta két számot ingyen kapnak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents