Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-26 / 174. szám
1994. július 26., kedd PÉTERVÁSÁRA ES KÖRZETE 5. oldal Nemzetközi motorostalálkozó - harmadszor Augusztus 5. és 7. között rendezik meg Sirok-Kútvölgyben a ///. nemzetközi motorostalálkozót, egy blues-rock fesztivállal egybekötve. Az előzetes program szerint lesz majd Riga-blokk-dobó verseny, dirt-track bemutató, iszapbirkózás, helikopteres sétarepülés is a három nap során. Emellett szerveznek gyorsulási és egy- kerekező vetélkedőt, motorhang- és -szépségversenyt, eldől, ki tud legjobban hordót görgetni, illetve szkanderezni. A vállalkozó kedvűek éjszakai fürdőzésen vehetnek részt a közeli bányatóban, kitetováltat- hatják magukat, este pedig sztriptízműsoron szórakozhatnak. A rendezők mindenkit várnak, mint írják: „Belépés nemcsak motorral!" Nem épül Sírokban hulladékkezelő telep Az Ózon és a Kis-Kecskeméti Kft. egy desztilláló és veszélyes hulladékot összegyűjtő, előkészítő és továbbszállító telepet szeretett volna kialakítani Sírokban, a Mátravidéki Fémművek területén. A község önkormányzata nemrégiben testületi ülésen foglalkozott ezzel a kérdéssel: az itt, illetve az ezt megelőző közmeghallgatáson elhangzott lakossági vélemények alapján azonban a vállalkozók elálltak szándékuktól. Fitness-klub működik a parádi iskolában A parádi általános iskolában március eleje óta működik a fitness-klub. Heti két estén, hétfőn és pénteken egy-egy órára találkoznak itt a fölös zsírpárnáktól, vagy éppen a gerincfájdalmaktól megszabadulni kívánó lányok és asszonyok. Van persze, aki csak a mozgás kedvéért látogat el a klubba, amelynek jelenleg mintegy harminc tagja van. Recski anyagi segítség a gyermekeknek Recsk önkormányzata a közelmúltban húszezer forintot juttatott a hozzá tartozó gyermekintézményeknek. Ezt az összeget a csoportok, illetve az osztályok között arányosan elosztva, az egyes közösségek saját döntésük alapján használhatták fel. Kellemes Randevú - Mátraderecskén Immár évek óta üzemel, s a helyiek körében meglehetős népszerűségnek örvend Mátraderecskén a Randevú söröző. A tulajdonos, Tóth Péter igyekszik gondoskodni arról, hogy minden ide látogató vendég kellemesen érezze magát: ehhez pedig maga a környezet - tessék csak egyszer bemenni - már biztosítja a kellő hangulatot. A közelmúlttól a hétvégéken már diszkó is várja e helyütt a Derecskén, illetve a környező településeken élő fiatalokat. Külön érdekessége a dolognak, hogy a söröző mögött egy, a domboldalba vájt „föld alatti” épületben lehet ropni minden pénteken és szombaton este a táncot egészen a hajnali órákig. Egy élet keservét feledtetné verseivel Zagyva Sebők Lajosné: „Csak a gyerekkorom volt felhőtlenül szép és boldog” Személyesen keresett meg a szerkesztőségben Anna néni: mondjam meg neki, miért nem kell a mai világban az, ami szép, kedves, egyszerű. Azt hiszem, hogy az én válaszomtól sem lett okosabb. Azt mindenesetre megígértem neki, hogy Bükkszéken járván meglátogatom, és minderről elbeszélgetünk. Takaros kis ház áll a Kossuth utcai portán. A konyhaablak alatt egy barackfa árválkodik. Anna néni szeme rá-ráté- ved, de bizonyosan nem azt látja...- Itt éldegélünk. A nap jó részét vagy a kertben, vagy a konyhában töltjük. Már csak így, szegényesen, csöndesen.- Anna néni, meséljen nekem az életéről.- A legszebb és a legboldogabb a gyerekkorom volt. Azóta minden csupa szomorúság. Vigaszt csak a munkában, a hímzésben, a versírásban találok. A háborúk csúfították el, keserítették meg az életemet. Apám harcolt az első világháborúban. Távollétében göm- bölyödött anyám. Igen rös- tellte szegényke, és mindenáron el akart veszejteni, de én mégis megmaradtam. A gyerekkorom, habár munkával telt, gyönyörű volt. Őriztem a jószágot, leginkább a libákat. Földekre jártunk dolgozni anyámmal, telente pedig a fonóba.- Az édesapja hol volt?- Nagy sokára visszajött a háborúból. Már nem is nagyon hittük, hogy ez lehetséges. Azt ugye nem kell mondanom, micsoda szegénységben éltünk. Apám a boldogulásunkért elindult a nagyvilágba. Először Németországban, majd Amerikában keresett munkát, de ettől sem gazdagodtunk meg, csak egy darab földet vehettünk. Kincseket azért hozott: kétszáz könyvet az idegen országokból. Szerettem olvasni lánykoromban, egyebem nemigen volt. A régi pásztoremberektől, juhászoktól sok-sok dalt tanultunk. Ennyi volt a szórakozás...- Ma is énekel még Anna néni?- Csak halkan, hogy ki ne hallatszódjék az utcára. Meg leginkább egyedül. A falubéli asszonyok máshogy szoktak dalolni. Én szeretem a díszítéseket, a hajlításokat. A hetvenes években jártak itt a Magyar Rádiótól gyűjteni. Bizony meglepődtem, amikor levelet kaptam, hogy ekkor és ekkor hallgassam meg magam, mert bekerültem az adásba.- Aztán hogyan alakult az élete?- Férjhez mentem, de az én uramat is elrabolta a háború. Nem is jött vissza. Ketten éltünk az én árva fiammal, ínséges időket. Mindenünket el kellett adnunk, hogy egyáltalán enni tudjunk. Persze ezek az idők is elmúltak, ahogy az életem, csak a fájdalmas szomorúság maradt utána. A fiamat is eltemettem... Bükkszékre a második férjem miatt költöztem, ennek is már jó pár esztendeje.- Mivel telnek a nyugdíjasévek?- Megszoktam én már, hogy dolgozom. A ház körül elvégzem, amit kell, megfőzök. A ráérő időmben pedig hímezek, kutatom a saját vidékem hagyományait. A palóc szobánkat magam rendeztem be, saját kezemmel hímeztem a térítőkét, pámahajakat. S jó ideje minden gondolatomat versbe szövöm.- Hogyan támadt az ötlet, hogy néprajzi témájú dolgozatokat és verseket írjon?- Pontosan emlékszem arra, amikor az első vers megfogant a fejemben, és le is írtam. Tél volt, néztem a hópelyheket, ahogy megfészkelnek a fákon, és hirtelen eszembe jutott: „Kiszakadt az ég dunyhája,/ fehér pehely hull a fákra,I az erdőre, a mezőre,/ a falusi háztetőre". Ettől kezdve minden bánatomat, örömömet versbe írtam. A felelevenített gyerekkoromat, a háborúk iszonytató emlékét, a hétköznapjaimat, bármit, amit teszek. De el vagyok ám keseredve, mert nem értékelik sehol sem. A néprajzi dolgozatokkal már nyertem pályázatokat, okleveleket, de a versekről mindenki azt mondta, nincs bennük művészi érték. Nekem ez jelenti már az életemet. Gondolkodtam én ezen már igen sokat. Lánykoromban olyan szégyel- lős voltam, öregségemre jött meg a bátorságom.- Miért gondolhatják így?- Magam sem tudom. Talán mert nem modem. Én még azt tanultam, hogy az a vers, ami rímel. Úgy is írom mindegyiket, hogy összecsendüljenek a sorok, de ma már ez nem érték. A faluban akik ismerik, szeretik is. Saját versemet szavaltam, amikor átadták a csúszdát a fürdőben. Meg másutt is, Gyöngyösön, a nyugdíjasok Ki mit tud?-ján.- Vágyik még valamire, Anna néni?- Egyetlenegy álmom van még, de nem nyugszom, míg valóra nem válik. A második világháború keservét megverseltem. A szenvedőknek, az áldozatoknak állítva emléket. Én ezt a verset az ötvenedik évforduló tiszteletére az ország füle hallatára szeretném elszavalni. Bozsó Bea Termálvíz Sándor-réten: tőkeerős beruházó kellene Azt a parádi vizet, az úgynevezett „csevicét”, amely üvegpalackokban kapható, s amely főként különböző gyomorpanaszok esetén használatos - például a másnaposságot kiválóan gyógyítja -, sokan ismerik. Jól alkalmazható annak mind a kénes, mind pedig a szénsavas változata: mindkettő Parádsas- váron jut a felszínre, s ott működik a palackozóüzem is. Már jóval kevesebben tudnak viszont arról, hogy Párádon, pontosabban a Parádfürdő mögötti Sándor-réten évekkel ezelőtt meleg víz tört fel a föld mélyéből. Még a recski ércbánya indított a hetvenes években arrafelé egy kutatófúrást a hármas aknához. Ennek során bukkantak rá a vízre, amely egy ideig a szabadba folyt, eközben azonban a szükséges laboratóriumi vizsgálatokat elvégezték. Kiderült, hogy a víz 27-28 fokos, „hipo-termál”, összetétele pedig nagyban hasonlít a híres bükkszéki Salvus-vízéhez: lényegében azzal azonos. Ez azonban nem is véletlen, hiszen ugyanabból a föld alatti üregből származik. (Hogy a Salvus-víz mi mindenre jó, most felsorolni is sok lenne, nemrégiben írtunk erről ezeken a hasábokon.) Mindez - a mintavétel, illetve a vízminőség vizsgálata - 1976-ban történt.- Később azonban lebetonozták a kutat - meséli érdeklődésünkre Nagy Oszkár, Párád polgármestere. - Olyan mértékű volt ugyanis a sókicsapódás, hogy bármilyen csövet használtak is, nagyon hamar eldugult. Emellett világossá vált az is: akárhová is vezetnék onnan a vizet, óriási gond lenne a temperálás, vagyis az, hogy megőrizzék a folyadék hőmérsékletét. A kút egyébként úgy működött, mint egy szódásszi- fon, egy bizonyos mennyiségű víz feltört, felhajtotta az alatta lévő gáz, de most már szivaty- tyúzni kellene. Ezenkívül pedig a vízhozam eleve jóval kevesebb, mint amilyen Bükkszéken a Salvus-vizet szolgáltató ku- také.- Mindezektől függetlenül, az önkormányzati testület tagjai nem gondoltak arra, hogy valamilyen módon lehetne hasznosítani ezt a vizet? Tudomásom szerint felvetődött például, hogy a parádfürdői strandhoz vezetnék fel azt. De egyáltalán, maga a környezet olyan, hogy oda, a kúthoz, Sándor-rétre nyugodtan épülhetne fürdő, üdülőtelep, bármi...- Megkerestük már ebben az ügyben a mostani tulajdonost, a Recski Ércbánya Vállalatot. Próbáltunk eljárni annak érdekében, hogy megkaphassuk ezt a területet, ami jelenleg a bányához tartozik. Egyelőre nem sikerült dűlőre jutni, de - természetesen - nincsen vége a dolognak.- S amennyiben végül sikér- rel járnak, mi a teendő? A település önkormányzata értékesíti a Sándor-réti területet a kúttal együtt, avagy maga kezd ott beruházásba?- Utóbbinak igen kicsi a valószínűsége. A helyzet az: ahhoz, hogy bármi is meginduljon ezzel kapcsolatban Sándor-té- ten, bizony, egy tőkeerős befektető szükségeltetne, olyan, ,aki lát ebben fantáziát, s hajlandó pénzt áldozni is rá. Csakhogy az a nagy probléma: erről a vízről szinte nem is tudnak, nem is hallottak még a szóba jöhető vállalkozók, beruházók. Égyet- len érdeklődő sem járt még az önkormányzatnál. tsuRWtn.vtrifR PB?itov irt(rénes) ^uuzjniíii i^gíjgdJiqsj Csak a Parlament pihen: kapcsolat a választókkal A napokban Pétervásárán, a Magyar Szocialista Párt városi irodájában találkoztunk Csomós Lászlóval, a választókerület országgyűlési képviselőjével. Arról kérdeztük: míg a Parlament augusztus végéig nyári szünetet tart, mi mindennel tölti majd az idejét?- Úgy döntöttem - mondta -, hogy szünet ide, szünet oda, ennek a több mint egy hónapnak a nagy részét a települések vezetőivel, a választópolgárokkal való kapcsolat kialakítására kívánom fordítani: egyébként ezt ígértem megbízólevelem átvételekor is. Első lépésként a héten a választókerülethez tartozó összes település ön- kormányzatát, polgármesterét felkeresem. Egyfajta „adósság- törlesztés” is ez azoknak a községeknek az esetében, ahováta kampány során, a választások előtt nem jutottam el. ág Ezeken a találkozókon szeretném megismerni a helyi problémákat, ugyanakkor szó esik majd az őszi önkormányzati választások előkészületeiről is. Megbeszéljük azt is:: az érintett településeken mikor, milyen rendszerességgel legyenek a képviselői fogadóórákul A szocialista honatyától megtudtuk továbbá: előreláthatólag szeptember elsején nyílik meg képviselői irodája Péttírvá- sárán. izaq űoT Zay Jázdej Német-magyar Kft. PÁLYÁZATOT HIRDET m // a ■■ a //■ főkönyvelői állás betöltésére. Követelmények:- felsőfokú szakirányú végzettség- legalább 5 éves pénzügyi-számviteli vezetői gyakorlat- tárgyaló- szervezőkészség- számítógép felhasználói szintű ismerete A pályázatnak tartalmaznia kell:- a részletes szakmai önéletrajzot- az iskolai végzettséget igazoló okmányok másolatát Bérezés megegyezés szerint. A pályázatokat „FŐKÖNYVELŐ” jeligére a kiadóba Eger, Pf. 23. kérjük leadni 1994. július 30-ig. Pénteken és szombaton a táncolni vágyóknak érdemes felkeresniük a Randevút...
