Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-25 / 173. szám

1994. július 25., hétfő Heves Es Körzete 5. oldal Kiskörei tanácskozás az aszályhelyzetröl A Tisza-völgyi vízügyi igazga­tóságok - Szeged, Gyula, Deb­recen, Nyíregyháza, Miskolc és Szolnok - vezetői tanácskoz­nak ma délelőtt 10 órától a kis­körei szakaszmérnökségen. A szakemberek kicserélik tapasz­talataikat a Tisza-völgy víz­készletéről, a vízgazdálkodás­ról és az aszályhelyzetről. Zaránki fogathajtó- és díjugrató-verseny Július 30-31-én rendezik meg az idén az immár hagyomá­nyossá vált fogathajtó- és díj­ugrató-versenyt, melyet Koráik Zoltánról, a lovassport fiatalon elhunyt zaránki szervezőjéről neveztek el. A két nap program­jában többek között maraton- hajtás, staféta- és pont­gyűjtő-verseny is szerepel. A kellemes kikapcsolódást ígérő rendezvényen tombolahúzásra is sor kerül, a főnyeremény egy csikó. Templomfelújítás Erdőtelken és Tenken A helyi önkormányzat anyagi támogatásával, illetve a hívek adományaiból újították fel a közelmúltban az erdőtelki plé­bánia tetőszerkezetét, valamint a templom homlokzati részét. Jövőre - mint azt Tajti Zoltán kanonok-esperes plébános el­mondta - a tíz éve épült tenki templom külső-belső rendbeté­telét tervezik. Római zarándokúton három település hívei Olaszországi zarándokúton vett részt a közeli napokban három község - Boconád, Tornáméra és Zaránk - híveinek negyven tagú közössége. A Varga Berta­lan plébános vezette csoport tagjai Róma egyházi és törté­nelmi nevezetességeivel ismer­kedett az egyhetes út során. Tanszersegély Hevesvezekényen Ma - a kora esti órákban - tartja soron következő ülését a heves- vezekényi képviselő-testület, amelynek tagjai - egyebek kö­zött - ezúttal a mintegy negy­ven 1-4. osztályos tanuló kép­zéséről, illetve az iskolásoknak adható tanszersegély összegé­ről tanácskoznak majd. Caroline Hall, az örökké mosolygós Newcastle-i tanárnő a gyerekek között Caroline „tanarneni” Newcastle-ból A tarnamérai iskola egy csöppet sem idézi a nyarat: vá- zsongó gyermekhad fogad az aulában, miközben amolyan „munkazaj” szűrődik ki a tan­termekből. Az egyikben vagy két tucat gyerek a könyvek, raj­zok, játékok halmazában éppen arról énekel angolul Caroline Hall fiatal Newcastle-i tanárje­lölttel, hogy: ugyan ki csente el az üresen tátongó tasakból a süteményt? Miközben a felelgetőssel vé- gigéneklik a mondókát, a az ifjú tanár figyeli a szájmozgá­sukat, kiejtésüket, gondosan pallérozza az esetleges tévedé­seket. A hátsó padban a tanfolyam vezetője, Páriné Berencz Etelka angoltanár élvezi az „új tanáméni”, s a gyermekek lel­kesedését, közös játékát. Tőle érdeklődünk, hogyan született meg a rendhagyó tanfolyam öt­lete?- Az angol nyelv szintentar- tása mellett mindig arra töre­kedtem, hogy lehetőleg erede­tiben ismerhessék meg tanítvá­nyaim a választott nyelvhez tar­tozók kultúráját, hagyományait - mondja a szakember. - Ennek járható útja, ha minél többször személyes részesei a nyelv használatának. Három évvel ezelőtt egy újsághír révén jött létre a feldebrői nyelvi táborral a kapcsolat. S már az elmúlt évben egy angol diák közremű­ködésével, most pedig Caroline segítségével tesszük lehetővé, hogy a gyerekek minél jobban tudják az angol nyelvet. Azt is szeretném, ha tehetségesebb növendékeim minél előbb nyelvvizsgát tehetnének. Amig a foglalkozás követ­kező jelenetéhez kicserélik a díszleteket a gyerekek, Caro- line-t faggatom arról, hogy mi­ként került ide?- Merő véletlen folytán ­meséli nevetve. - A barátnőm, akivel Cambridge-ben egye­temre járunk, már egy évvel ez­előtt járt Magyarországon. Be­szélgettünk az úton, megláttuk a Magyarországra invitáló hir­detést, s mivel a barátnőmnek nagyon jó benyomásai voltak az itteni gyerekekről, ez kíván­csivá tett. Jelentkeztem, most már bevallom szerencsés va­gyok, hogy idejöhettem.- Milyenek az eddigi tapasz­talatai?- Jó itt lenni - mondja ked­vesen -, nagyon aranyosak az emberek, barátságosak. Külö­nösen a gyerekeket szeretem, nagyon szeretnek játszani, s jobb viselkedésűek, mint akik­kel otthon találkoztam.- Mi a véleménye tanítványai nyelvi felkészültségéről?- Úgy vélem, igazán jó, kü­lönösen ami a szóismeretüket illeti. A nyelvtan, az természe­tesen nehéz még ebben a kor­ban - neveti el magát -, külö­nösen a szerkesztésben csúsz­nak be hibák, de bátorítom őket. Fontosnak tartom, hogy ebben a korban érdekessé kell tenni a nyelvet. Élvezze, játssza és ne unatkozzona kisdiák, mert akkor nem fogja tanulni.- Hazájában is az itteniekhez hasonlóan mozgalmasak a fog­lalkozások?- Igen, különösen az elsóta- gozatban tartott órák, rengeteg az aplikáció, alapvető viszont a tábla és a kréta.- Milyen programok voltak eddig?- Az életszerűségre törek­szem, bevásároltunk a boltban, természetesen angolul - idézi fel a foglalkozásokat. - Étte­remben, szállodában próbál­tunk eligazodni. A strandon gyermekolimpiát rendeztünk, a gyerekek különböző országokat képviseltek, s azok színeiben versenyeztek. A strand hallatán máris köze­lebb telepednek a gyerekek, így nem nehéz szóra bírni őket az eddigi nyelvtanulási élménye­ikről... Molnár Zoli elégedetten bólogat, bizony nagyon élvezte az olimpiát, a küzdelem mellett megtanulták a versennyel kap­csolatos angol kifejezéseket. Pári Tamás is helyesel. Na­gyon jó programok vannak - mondja -, jól elbeszélgetünk, sokat játszunk s ez nagyszerű. Molnár Judit szerint kötetle­nül el lehet beszélgetni a „ta­nárnővel”.- Jobban közelebb van hoz­zánk, mert fiatal - neveti el magát -, sok-sok éneket, játé­kot tanulunk, í ami még jó, nincs osztályzat.- Ami a későbbieket illeti - tudjuk meg a tanfolyam vezető­jétől -, kerékpártúrán veszünk részt, de nem maradhat ki a sorból a beat sem. Rengeteg kazette között válogathatnak a gyerekek, végül egy képregényt készítenek, természetesen an­gol szövegezéssel. Ennyi fér az egyhetes programba - mondja sajnálkozva -. Az idén ez már a második turnus, most egy alsós csoport jön majd, végül egy kö­zépiskolás társasággal fejezzük be az idei nyelvi tábort. Búcsúzóul még megkérdez­tük a fiatal tanárjelöltet, hogyan telik a szabadidő?- Alig van - mondja Caro­line -, a vendéglátók jóvoltából Budapest és Eger után most megismerkedhettem a Mátrá­val, a palócnapi forgataggal Pa- rádfürdőn, lesz otthon mire em­lékezni.- Hogyan boldogul a magyar nyelvvel?- Nagyon jól! „Köszönöm, csokolom, finom volt..." - eze­ket már tudom, de hol van még a tanfolyam vége?- cseh ­Hogy Tarnabod újra fel virágozzék (Folytatás az 1 .oldalról) A tatár és a török dúlás sem tette tartósan kihalttá ezt a fa­lut.- És a közelmúlt?- A hatvanas években már fürdőszobás, komfortos házak épültek, utak, járdák. Aztán a hetvenes évek körzetesítési törekvései nyomán az addig virágzó falu egyre inkább „el­szegényedett”. így a termelő- szövetkezet is. Az iskola felső tagozatát megszüntették, máshová helyezték... Igaz, a falu mostani vezető­sége mindent megtesz, hogy pályázatokat nyerjen el a fej­lesztésre, de segítő kéz, vál­lalkozó szellem, kezdemé­nyező fantázia még elkelne.- Hányán élnek ma Tarna- bodon?- Most már csak mintegy nyolcszázan, és egyre több az idősebb. Lokálpatrióta kö­rünk az itt élők nyolcvanadik születésnapjára dísztáviratot küld - s bizony nem kevés az ilyen idős ember. Egyesüle­tünknek egyyébként nemcsak egri tagjai vannak, s pártolók­kal is dicsekedhetünk már. Je­lentkeztek a gyöngyösi főisko­láról, Debrecenből, írt egy he- raldikus, aki elkészítette a falu címerét. Alkotóművé­szek érdeklődnek a település iránt, ahonnan az amerikai kontinensről hazatért Szalay Lajos is meghatározó gyer­j! iivxöá mekkori élményeit eredezteú. S már vannak vállalkozóink, is, akik a biokertészetet meg­valósítják. Egyébként a kör pártoló tagja lehet az, aki; adománnyal segíti munkán­kat.- Tehát az egyesület már nemcsak az ötletgyűjtés, elő­készítés stádiumában van...- Szeretnénk mindenkép­pen továbblépni. Érdekes módon a falu lakóival nehe­zebb a dolgunk. Többen nem értik: mit akarunk, mit „kere­sünk" , mi itt ezen az elörege­dett helyen. Természetesen, nem adjuk fel. Szórólapokat készítettünk terveinkről, gyakran hazalátogatunk, so­kat beszélgetünk az emberek­kel. Sikerült felvenni a kapso- latot az egri tanárképző főis­kola közművelődési tanszé­kével: szeptemberben több diák tölti gyakorlatát Tama- bodon, az ott élők adnak ne­kik szállást. Foglalkoznak majd falukutatással, a cigány folklórral. Egyébként ezt a tanszék és az egyesület közös pályázatával valósíthatjuk meg. Ez a hallgatóknak is hasznos, hisz „életközeibe” kerülnek a mindennapi köz- művelődési tevékenységgel. Az egyesületi tagok már be­szélgettek a főiskolásokkal, - s hogy miként foglalkoznak Tamaboddal - ezáltal is bő­vült pártolóink száma... Mikes Márta Vasárnap - Hanyi búcsú Mielőtt két éve ismét lehetőség nyílt rá, hogy megtartsák, utoljára 1952-ben volt itt búcsú. A Buttler-család által építtetett Hanyi-ká- polna régen jelentős zarándokhely volt. E hagyomány jegyében tartják július 31-én 10 órától az eseményt, amelyen Kévéje s, Jézeef hevesi esperes mond majd misét. Pélyen a faluközösség élvezője Pély mint déli mezsgyéje szűkebb hazánknak, földrajzi helyze­téből adódóan nem tartozik az iparkörzetek vonzásába, gaz­dasági adottságai miatt az elmaradott térségek között tartják nyílván. Mindezeket jól ismeri a he­lyi önkormányzat, éppen ezért arra törekszik — vállalva a kor kihívását -, hogy az itt élő em­berek megélhetése, élet- és munkakörülménye lépést tart­son a fejlődéssel. Ezért a tele­pülés arculatát az öntevékeny közösség kívánalmai szerint alakítják, formálják. A faluközösség naponta ta­pasztalhatja, részese az eddig elért eredményeknek, mi az álalakulás jövőjéről kérdezük Kalmár Mária polgármes­ter-asszonyt.- Mi foglalkoztatja most az ittenieket?- A korszerű tüzeléstech­nika eljuttatása a községbe. Mi is csatlakoztunk a térségi gáz­hálózat kiépítéséhez, s a szom­széd község után a megye leg­délibb csücskébe is eljut majd a gáz. A kivitelező Rekord Kisszövetkezet munkáját di­cséri, hogy eddig időben eleget tett vállalásának, ezért bizako­dunk, hogy a fűtési szezont mi is gázzal kezdhetjük majd.- Mekkora a lakossági igény?- Mostanáig a lakosságnak csaknem a fele igényelte a gáz­bekötést, de még most is van­nak újabb igénylők. Igaz, az „alapítók” még 55 ezret, a mostaniak viszont már 65 ezret fizetnek, ha belépnek a tásru- lásba.- Hogyan jött létre az anyagi fedezet?- Egyrészt a lakossági befi­zetésekből, másrészt - miután a kormány ezt a térséget kie­melten fejlesztendőnek tartotta - az így államtól kapott támo­gatásból, s nem utolsó sorban a kivitelező segítőkészségéből. Úgy tűnik tehát, hogy hitelfel­vétel nélkül megépülhet a rendszer. Ha szorítani kell, ak­kor 1-2 milliós hitel még elvi­selhető teher lesz az önkor­mányzatnak.- Tudomásunk szerint nem­csak ez az egyetlen fejlesztés.- A Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye végvárait ösz- szekötő jászkiséri útszakasz a község kitárulkozását is je­lenti. Nekünk ez 12 millióba a közös munkának kerül, noha ennek egy részét a megye finanszírozta támogatá­séként.- Elégedettek lehetnek az itt lakók.- Talán majd akkor, ha meg­felelően gondoskodunk az idő­sekről is, hiszen az ő sorsuk szívügyünk. Eddig a több, mint 40 rászoruló ebédeltetését háziszolgálattal oldottuk meg. Szeptembertől - ha minden igaz - a régi óvoda felújításá­val, illetve átalakításával mindez szociális étkezdében történhet. A Népjóléti Minisz­tériumi pályázaton nyert pén­zen olyan, egyenlőre még nem napközis intézményt hoztunk létre, ahová a megfáradt, idős ember besétálhat, ebédelhet, s néhány órát eltölthet pihenés­sel, beszélgetéssel. Természe­tesen egésznapos otthonná ál­modtuk ezt a létesítményt, egyenlőre azonban az erőnkből ennyire tellett.- Megnyugtató manapság ezekről hallani.- Higgye el, az lenne a megnyugató, ha a munkanél­küliség enyhítésére is lenne orvosságunk. Talán mérséklő­dik az arány, hiszen egy maa- gánvállalkozó több helybéli munkanélkülinek biztosít mun­kát, az útépítés is leköt néhány embert, s majd a közeljövőben beinduló gázberuházás is.- Mi van még a tarsolyban?- Éppen elég ennyi fonalat a lakosság színes szőttesévé fonni, azért ha majd a telefon- hálózat fejlesztése is megvaló­sul, meglátja, a pélyiek élet- és munkakörülményei is változ­nak. Cs.B. Hevesi véradás - sürgős műtéthez Különleges és gyors segítségért fordultak az egészségügyi szakemberek a közelmúltban a Heves gép Kft. dolgozóihoz. A debreceni kórház kért - szinte azonnalra - öt egységnyi A-ne- gatív vért, amely nélkül el kel­lett volna halasztani egy hevesi férfi, Fekete Sándor sürgős mű­tétjét. A hír hallatán három helyi vöröskeresztes aktíva - Szűcs Gyula és felesége, valamint Barna András — mintaszerű gyorsasággal szervezte meg a véradást, amelybe a kft. munka­társain kívül más önkéntes do­nort is bevontak. Ennek ered­ményeként sikerült „levenniük” tíz egységnyit a kért fajtából. Emellett más csoporthoz tar­tozó vért is adtak az egri diali- záló állomásnak, ahol ennek segítségével ott is elvégezhet­tek egy műtétet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents