Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-21 / 170. szám

4. oldal Gazdaság 1994. július 21., csütörtök Westel 900 GSM, ha elnémul Csökkenő jövedelmek, növekvő fogyasztás A közelmúlban történ az eset. Egy hiszékeny vállalkozó egyik nap reggelén rádiótelefont vá­sárolt. Kézalól. De nem is egyet, hanem hármat. Az biz­nisz bombaüzletnek indult, hi­szen jócskán a hivatalos áron alul jutott hozzá a készülékek­hez. Hármat egycsapásra, ilyen olcsón, ennek a csábításnak nem lehetett ellenállni. A telefonokat használni is tudta - egészen egy napig. Ak­kor azonban mind a három el­némult. Talán elromlottak? Irány a Westel 900 GSM ügy­félszolgálata, ahol az Eurofon kártyát vásárolta. A meglepetés akkor érte igazán, amikor kö­zölték vele, hogy két nappal ko­rábban ellopott telefonokat vett, és nagyon sajnálják, de kényte­lenek voltak kizárni ezeket a készülékeket a nemzetközi GSM-hálózatból. A közelmúltban adtuk hírül mi is, hogy immáron nemcsak a fővárosban, hanem az Ml-es, az M7-es autópálya mentén, a Balatonnál és a megyeszékhe­lyeken is él a Westel 900. Az új mobiltelefon előnyeit latol­gatva sokan kacsingatnak egy ilyen telefonra, s bizony nem kevesen az olcsóbbnak ígér­kező magánimportot vagy a ha­zai utcai kereskedéseket vá­lasztják. Aztán a telefon birto­kában a Westwl 900-al kötnek szolgáltatási szerződést, itt jut­nak hozzá az előfizetői kártyá­hoz. A mobiltelefon megvétele­kor kell tehát elővigyázatosnak lenni, s legjobb ezt az itthoni ki­jelölt üzletekben, a hivatalos kereskedőknél lebonyolítani. Az ellopott, vagy elvesztett ké­szülékeket - akár Magyarorszá­gon vagy külföldön - letiltják, s ettől kezdve semmilyen kártyá­val, semelyik hálózaton nem működik. Ezt a tulajdonos kér­heti, hivatkozva az tizenötje­gyű, úgynevezett IMEI illetve CEPT számra. Sőt a készülék akkor sem használható, ha nem rendelkezik érvényes típusen­gedéllyel, mivel elavult, ré­gebbi gyártmány. Az MNB külföldi érdekeltségű kötvény­kibocsátásai 1990-1994-ben A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt négy és fél esztendő során összesen 8,5 milliárd dollár értékben hozott for­galomba kötvényeket kül­földi pénzpiacokon. A bank 1993-ban volt a legaktívabb, a múlt esztendő során ugyanis a teljes kibo­csátás összege 4,5 milliárd dollár volt. Az idén kötvényekből már 1,5 milliárd dolláros hi­telhez jutott a jegybank, 1992- ben az így nyert köl­csön összege 900 millió dol­lár volt, s az 1990. évi kibo­csátásokból 1,5 milliárd dol­láros forráshoz jutott az or­szág. Mindezt az MNB közel­múltban elkészített összesí­tése állapítja meg. Ebben az időszakban az MNB egyaránt aktív volt a német és a japán pénzpia­con. Összesen 10 alkalom­mal jelent meg márkaköt­vénnyel és ugyancsak 10 al­kalommal jenben forga­lomba hozott papírral. A jenkötvényeknél az egy alkalommal kibocsátott mennyiség fokozatosan emelkedett, 1991-ben 10 milliárd jen körül alakult, majd az utolsó másfél évben általában 50 milliárd jenes csomagokkal lépett a piacra a központi jegybank. Hason­lóan alakultak a márkaköt­vények is. A kezdeti 200 milliós kibocsátás egymilli- árdra növekedett. Tavaly és az idén három alkalommal hozott forga­lomba egymilliárdos már- kakötvény-csomagokat a jegybank. Az MNB aktív volt a schillingpiacon is. Ebben az időszakban összesen öt schillingkötvénnyel jelent meg. Az európai és a tenge­rentúli piacok mellett sike­rült kötvényt kibocsátani a Magyar Nemzeti Banknak az Egyesült Államokban is. A bankers Trust 1991-ben 100 millió dolláros, 1993- ban 150 millió dollá­ros csomagot hozott forga­lomba. Még ebben az évben a Sa­lomon Brothers és a Mor­gan Stanley ugyancsak meg­jelent az MNB megbízásá­ból 200-200 millió dolláros kötvénycsomaggal. A felsoroltakon kívül az MNB fontban, francia frankban, spanyol pesetá­ban, luxemburgi frankban és ECU-ben is hozott forga­lomba papírokat. Magyarország bruttó hazai terméke 1993-ban 3502,6 mil­liárd forint volt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal je­lentéséből. Ez az összeg egy főre vetítve 340 ezer forintot, az MNB évi átlagos valutaárfo­lyamán számítva 3700 dollárt jelent. A gazdaság teljesítmé­nye 2,3 százalékkal csökkent, ami elsősorban a negatív külke­reskedelmi mérleggel magya­rázható. A KSH adatai szerint az import 19 százalékos növe­kedése nagy mértékben megha­ladta az export 12 százalékos csökkenését. Az államháztartás legnagyobb fogyasztási célú kiadása a 100 millió forintot meghaladó orosz haditechnikai szállítások kiegyenlítése volt. Stagnált a beruházások mér­téke; a feldolgozóiparban és a kereskedelemben is csak 1-2 százalékos volt a növekedés. Az elmúlt évben a belföldi fo­gyasztás - a csökkenő termelés November 30-áig kapott határ­időt az Országgyűlés, hogy az Alkotmánybíróság határozata értelmében kiküszöbölje a szö­vetkezeti, illetve átmeneti tör­vény azon rendelkezéseit, ame­lyek lehetővé tették természet- védelem alá eső területek ma­gánkézbe adását is. Nem való­színű, hogy az alapvetően a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium által forszírozott és vele szemben a Földművelésügyi Miniszté­rium, valamint az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hi­vatal között zajló csaknem két­éves vitát ez a határozat min­denki megnyugtatására lezárja. A vita lényege, hogy vissza­menőleges hatállyal meg kell semmisíteni azokat a jogszabá­lyokat, amelyek lehetővé tették, hogy a szövetkezeti és kárpót­lási törvények végrehajtása so­rán főként erdőterületek kerül­jenek magánkézbe. Ezek ter­mészetvédelme nem biztosított. Nagyon leegyszerűsítve, még­iscsak célszerűbb ezeket a terü­leteket állami kézben hagyni, biztos, ami biztos alapon - de­rűi ki az Alkotmánybíróság ha­tározatának indoklásából. A kárpótlási földkijelölé- sek-árverések, a szövetkezeti vagyonnevesítések során több százezerre tehető azok száma, akik ilyen területeken szereztek földtulajdont. Az inkriminált paragrafusok visszamenőleges hatályon kívül helyezése egy­szerű jogtechnikai lépés, ám a tulajdonosok kártalanítása ko­moly főfájást okozhat. Ez ugyanis, a jelenleg hatályos jogszabályok szerint, csak ellenére - emelkedett. Ennek következtében mintegy 2 száza­lékkal csökkent a felhalmozá­sok aránya. Anövekvő fogyasztás nincs összhangban azzal, hogy a ház­tartások jövedelme az 0992-es 2 százalék után tavaly 6 száza­lékkal csökkent. Legnagyobb mértékben a bérek és a kerese­tek estek vissza, a csökkenés több mint 8 százalékos volt. A csökkenő jövedelmek és a nö­vekvő fogyasztás eredménye­ként nagy mértékben - közel a felére - esett a lakossági meg­takarítások szintje. Az ipar termelői árai 1994 májusában 10 százalékkal ha­ladták meg az egy évvel koráb­bit. Az építőipar esetében ugyanez a mutató 12,5, a me­zőgazdaságban pedig 28,7 szá­zalékos. Igaz viszont, hogy a gyümölcsöknél 24,2 százalékos árcsökkenést kellett elköny­velni. azonnali és teljes kártalanítás mellett történhet. Józan becslé­sek szerint az erre fordítandó összeg mintegy 11 milliárd fo­rintra rúg, és hiába érvel a Természetvédelmi Hivatal el­nöke, hogy a vagyonpolitikai irányelvekben a privatizációs bevételek ezt lehetővé teszik, ha egyszer a privatizációs bevé­telek még a 10 milliárd forintot sem érik el. Kétségkívül patt­helyzet ez, mert az összeget a tárcának kell kigazdálkodnia. De maradjunk csak a jogsza­bályoknál, ugyanis az Alkot­mánybíróság többségi állás­pontja mellett két alkotmány- bíró, dr. Adóm Antal és dr. Ter- tyánszky Ödön a többségi hatá­rozattal ellentétes véleményét fogalmazta meg. Az alkot­mánybírák véleménye szerint nem igazolható általánosság­ban, hogy az állam más szemé­lyeknél gondosabb tulajdonosa lenne a természetvédelmi terü­leteknek. Mi több, az elbírált esetben lényeges, hogy az erdő nemcsak a természetvédelem, hanem a gazdálkodás tárgya is. Szigorú szabályok vannak arra, hogy az erdő tulajdonosa mire jogosult, illetve mire kötelezett. A vizsgált körben nincs iga­zolva, hogy az erdők védelme kizárólag állami tulajdonban, avagy a jogi védelmi szint eme­lésére irányuló újabb szabályo­zással valósítható meg. Ezt tá­masztja alá Dauner Márton, az FM erdészeti hivatalának veze­tője is, aki elmondta; tavaly kö­zel 40 millió forintot fizettek be büntetésként a különböző gaz­dálkodószervezetek az orszá­gos Erdészeti Alapba. Hogyan viselkedjünk a próbaidő alatt? - néhány javaslat új munkatársaknak Ma általában először próbaidőre veszik fel az új munkatársakat, ami az esetleg huzamosabb ideje munka nélkül élőket elbizonytalanítja, íme, néhány javaslat ezzel kapcsolatban. Ér­demes megszívlelni! Alapvető feltétel, hogy legyen önbizalma! Ne induljon pesszimistán az új munkahelyére! S félelme akkor se látsszon meg önön, ha előző­leg leendő kollégái mindenfajta rémségekkel tömték teli a fejét. Mindenből csak egy dolgot szűrjön le: jó lesz ébernek lenni. Bízzon magában: végtére is sok jelentkezőből éppen önt választották ki! Kérdezzen a munkahelyén, ha esetleg nem ért valamit, de arra nagyon ügyeljen, hogy ne járassa le magát „tudatlanságával”. Ahárhogy is tart tőle, hogy nem hosszabbít­ják meg munkaviszonyát a próbaidő lejártával, ne csupán saját feladatával foglalkozzon. Le­gyen közösségi szellemű és segítőkész, de pletykákba ne keveredjen. Akkor is maradjon szerény és szolid, ha úgy érzi, ön alatt már szilárd a szék! Ne engedje, hogy a régi munkatársak önre „szánjanak”. Vannak, akik túlságos érdeklődé­sükkel, állandó fontoskodásukkal szeretik le­támadni a gyanútlanokat. Ha új javaslata van, azt nem feltétlenül ön­nek, a legújabb munkatársnak kell előterjesz­teni. Kerülje még a látszatát is annak, hogy át akarja venni a hatalmat, és már most, zöldfülű­ként, vezetői ambíciói vannak. Ez a magatartása nem kerülné el a főnökök figyelmét, akik a fontoskodókat szeretik „la­pátra” tenni. Nem várják meg, amíg valaki más beleül a székükbe. Akkor se dolgozza magát agyon, ha tart a felmondástól! Időnként megteheti, hogy egész nap végig „gürizik”, de ne mondjon le minden­nap például az ebédszünetről. Ebből egyesek azt a téves következtetést vonhatnák le„ hogy ön mindenki helyett húzza az igát, és ki lehet használni. Ügyeljen rá, hogy ne telefonáljon sokat, s főleg ne terejegesse ki legbelsőbb ügyeit. Persze nagyon sok okos és hasznos tanácsot lehetne még adni, de ne feledjük: a legfonto­sabb a gondos és pontos munkavégzés. Nem csupán a próbaidő alatt, hanem a későbbi hóna­pokban és években is. Erdőtulajdonosok kártérítésére: 11 milliárd MOHÁCSI FAROSTLEMEZGYÁR Rt. Mohács, Budapesti országút Tel.: 69/311-922, Fax: 69/322-742 Farostlemezeinket ajánljuk: ÉPÍTKEZÉSHEZ BÚTOR- KIÁLLÍTÁSI KÉSZÍTÉSHEZ STANDÉPÍTÉSHEZ BELSOTER _ BURKOLÁSHOZ BARKÁCSOLÁSHOZ CSOMAGOLÁSHOZ Július 15 • augusztus 15-ig farostlemezeinkéi márkakereskedőink 20 %-os engedménnyel forgalmazzák! GÉCZI is TÁRSAI KÉR. Kft. 3300 Eger, Külsfisor a. 8. M:(36) 312-951 Kirllk Arizza mai számláját, mart augusztus 16-áu M0FA-NAP SORSOLÁSI A kisorsolt napon mlodon márkakoroskodfoil, a vásirlék klzál - oav szoroaesés - wlsszoayorl a számlán szaraplf tollas vital árat /Az aaauztu 22-1 számban klzálitk a sorsolás art0máayil7 VEVŐINK ELÉOEDETTSÉGE - MUNKÁNK SIKERE! OTP GARANCIA BIZTOSÍTÓ RT. Az OTF-cioport to»o Szerződéseink Heves megyei értékesítésére FŐ- ÉS MELLÉKFOGLALKOZÁSÚ ÜZLETI MUNKATÁRSAKAT KERESÜNK. Az eredményes munkához- versenyképes módozatokat (lakás-, vállalkozói, vagyon­kötelező gépjárműfelelősség-, casco-, életbiztosítások)- magas szerzési és fenntartási jutalékot, céljutalékot- eredménytől függő költségtérítést- egyéb juttatásokat biztosítunk. Jelentkezésüket várja az első magyar bankbiztosító: Jelentkezni lehet a Heves megyei Vezérképviselet 3300 Eger, Telekessy utca 7. Postafiók: 248; Tel.: 36/411-534; Fax: 412-401 Német-magyar Kft. PÁLYÁZATOT HIRDET főkönyvelői állás betöltésére. Követelmények:- felsőfokú szakirányú végzettség- legalább 5 éves pénzügyi-számviteli vezetői gyakorlat- tárgyaló- szervezőkészség- számítógép felhasználói szintű ismerete A pályázatnak tartalmaznia kell:- a részletes szakmai önéletrajzot- az iskolai végzettséget igazoló okmányok másolatát Bérezés megegyezés szerint. ^ A pályázatokat „FŐKÖNYVELŐ” jeligére a kiadóba Eger, Pf. 23. kérjük leadni 1994. július 30-ig. Pásztor Zoltán az MCG Kft. irodavezetője (Fotó: Kaposi Tamás)

Next

/
Thumbnails
Contents