Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-20 / 169. szám

Két szék közül a földre - A tolerancia hiánya, de mások nem emberszámba vétele is pattanásig feszítheti a húrt _______ (4. oldal) T ovábbra is veszélyben a kerékpárosok - A 33-ast Füzesabony és Poroszló között autók, tehéncsordák népesítik be (5. oldal) Nem bánom meg, hogy Egert választottam - A kiváló röplabda szakvezető fia is városunkban látta meg a napvilágot (10. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1994. JULIUS 20., SZERDA LŐRINCI, PÉTER VÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 169. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT Százötven millió képző központokra A munkanélküliek átképző köz­pontjainak indításához 150 mil­lió forint támogatást hagyott jóvá keddi ülésén az Országos Képzési Tanács (OKT). Az indításhoz adott segítség­gel elsősorban a korszerű tech­nológiák alkalmazását támogat­ják. Támogatást kaphatnak a központok a jelentős ipari szer­kezetátalakítások miatt szüksé­gessé váló elbocsátások meg­előzését szolgáló képzésekhez. Szintén előnyt élvez az újszerű gazdasági tevékenységek, szol­gáltatások honosítása, a pálya­kezdők felkészítése. A célok között szerepel a tartósan mun­kanélküliek képzése, a különö­sen hátrányos helyzetű rétegek felkészítése. Igen elhanyagoltak az ország temetői Az országban 299 állami, il­letve önkormányzati, 146 egy­házi, 100 szövetkezeti, továbbá 281 társulásban és 183 magán- vállalkozásban működő temetőt ellenőriztek. Az ellenőrzés ki­terjedt 268 kegyeleti cikket árusító üzletre, továbbá 293 temetkezési szolgáltatást végző vállalkozásra is. Összességében megállapították, hogy a teme­tők helyzete - elsősorban a pénzhiány miatt - nagyon sok kívánni valót hagy maga után: számos helyen hiányzik a kerí­tés, kevés a ravatalozó, a teme­tőkön belüli utak rossz állapot­ban vannak, a temetők csaknem 40 százaléka semmilyen világí­tással nem rendelkezik, nincs nyilvános WC, és nem megol­dott a temetők őrzése sem. Na­gyon sok helyütt nincs hűtőház, hűtőkamra, hűtőláda. Sírgondozást inkább csak a fővárosban és a nagyvárosok­ban vállalnak, a kisebb telepü­lésekről lassan eltűnnek a ko­rábban e feladatra vállalkozó helyi szolgáltatók. A vizsgálat során felfedett hiányosságok, szabálytalansá­gok miatt 26 esetben róttak ki helyszíni bírságot az ellenőrök, 28 alkalommal született sza­bálysértési határozat. Hetven fős elbocsátás az ecsédi külfejtésnél Az első magyarországi külfejtés Ecséden létesült. A Mátraaljai Szénbányákhoz tartozó cég a lőrinci erőművet látta el viszony­lag olcsón kitermelt fűtőanyaggal, egészen 1968-ig. Akkor a gé­peket Visontára szállították, ám néhány év alatt sikerült profilt váltaniuk, megtartva ezzel több mint háromszáz dolgozójukat. Egészen napjainkig. Nagy közhely, ám tény: az utóbbi időkben óriásit változott a világ. A mindenki által csak ecsédi külfejtésként ismert vál­lalatról újabban az is kiderült, önkormányzatilag Szűcsihez tartoznak, noha lényegesen tá­volabb esnek ettől a település­től, mint a névadójuktól. Posta­címként továbbra is Ecsédet használják, mondván, így isme­rik őket országszerte, de gya­níthatóan érzelmi indokok is szerepet játszottak döntésük­ben. Az üzem területére érve, mintha a konzerválódott hetve­nes évekbe lépne az ember. Nem üres az udvar, mint oly sok helyen manapság: külön­féle termelőeszközök minden­felé. Sorban parkolnak a jó öreg Ikaruszok, amolyan „ipar­szaga” van az egésznek. Szinte várnánk, hogy svájcisapkás ipari tanulók csapatával találjuk szembe magunkat, akik szürke bányász-egyenruhájukban har­sányan igyekeznek a fürdő felé, hogy aztán az öltözőkasok lánccsörgése jelezze: újabb nap telt el, nemsokára ők is pénzért dolgozhatnak. Ehelyett azonban - senkivel sem találkozunk... Az új idők első jeleként egy - az irodaépü­let előtt parkoló - fehér színű Opel Vectrát fedezünk fel, rendszámán a cég elnevezésé­vel: MET-111. Megfordul a fe­jemben, túl nagy gond nem le­het, ha még ilyen apróságokra is kiterjed a figyelmük, ám csakhamar visszatérek a reali­tásokhoz. Nem ezen a pár ezer forinton múlhat, hogy bizony, nagyobb elbocsátásokról is hal­lani errefelé mostanság... A barakkszerű irodaépület­ben Bódi János műszaki igazga­tóval beszélgetek. Ügyvezető - teszi hozzá, s ebből kitalálha­tom, hogy kft.-vé alakultak, ezeknél ez az elnevezés járja. Beszélgetőtársam készséges, udvarias ember, a napi helyzet felvázolása mellett bemutatja cégük történetét is.- Az itteni külfejtés megszű­nésével már csak Oroszlányban maradt egy bányánk, 1990-ig - mondja. - Egy évre rá lettünk kft., fő profilunk a nagynyo­mású, illetve műanyag hálóza­tok építése, amely a települések gázellátását szolgálja. A térségi fejlesztésekbe kapcsolódtunk be: többek között Csány, Hort, Ecséd gerincvezetékét építet­tük, valamint Hort teljes belső szerelését mi végeztük.- Akad még munkájuk?- Sajnos, egyre kevesebb... A vállalkozók megjelenésével jelentősen korlátozódtak a lehe­tőségeink, és ami a fő problé­mánk: a legnagyobb megrende­lőnket, a MÓL Rt-t is elérte a beruházási recesszió. Huszonöt évig teljesítettük a megbízásai­kat, ám egyre kevesebb pályá­zatot írnak ki...- Következésképpen elérkez­tünk a legkényesebb kérdéshez, a létszámleépítéshez. Olyan hí­reket hallani, hogy jelentős csökkentéseket terveznek! (Folytatás a 3. oldalon) Gazdasági kilátások az év végéig: nem takarítható meg az 50 milliárd A külső egyensúly javítása rö­vid távon nem érhető el költ­ségvetéspolitikai intézkedések­kel. A kiadások csökkentése nem garantálja, hogy a belső felhasználás mérséklődését a külső egyensúly javulása kíséri - állapítja meg a Kopint-Da- torg konjunktúra-jelentése. A szakértők nem bíznak ab­ban, hogy a jelenlegi feltételek és korlátok mellett sikerül el­érni a célul tűzött 50 milliárd forintos megtakarítást. A fo­gyasztáshoz kapcsolódó adók emelése ugyanis viszonylag csekély pótlólagos bevételt hozhat. A jövedéki adók eme­lése nem tűnik hatékony esz­köznek, e termékek nagyobb árrugalmassága és az adóelke­rülő mechanizmusok térhódí­tása miatt. Járhatóbb útnak lát­szik a forgalmi adókulcsok emelése, azonban nem hagy­ható figyelmen kívül, hogy ez esetben valamiféle kompenzá­ciót is alkalmazni kell. A lehetséges kiadáscsökken- tések-bevételnövelések ará­nyukat tekintve mégiscsak kis- és csökkenő mértékben tudnak hozzájárulni az óriásira duz­zadt állami adósságszolgálati terhekhez, amelyek gyorsuló ütemben nőnek és jövőre várha­tóan elérik a 450 milliárd forin­tot. Ekkora összeg takarékosko­dással nem gazdálkodható ki, a bevételek pedig a stagnáló gaz­daságból aligha növelhetők. így szükséges lesz a Pénzügymi­nisztérium és: a Magyar Nem­zeti Bank megállapodása a fis­kális és monetáris politika ösz- szehangolásáról s olyan eszkö­zök kidolgozásáról, amelyek legalább átmenetileg csökken­tik a költségvetés kamatterheit. A rendkívül bizonytalannak minősített 1995. évi gazdasági kilátásokról a jelentés készítői úgy vélekednek, ha az exporto­rientáció válik fontos szem­ponttá, van esély arra, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya jö­vőre 2 milliárd dollárnál keve­sebb legyen. A költségvetési deficit ebben az esetben is legalább 400 mil­liárd forint lesz, az adóbevéte­lek pedig nem emelkedhetnek számottevően. (MTI) Újra magyar földön a vb-döntő bírája. Labdarú­gásunk legfelső országos és megyei vezetői, a családta­gok és a kollégák fogadták tegnap délután a Ferihegy-2 repülőtéren az amerikai világbajnokságon szerepelt já­tékvezetőinket. Puhl Sándort a Helasz díszes serleggel köszöntötte abból az alkalomból, hogy ő volt az első ma­gyar, aki a sportág ilyen nagy feladatot kapott. Az egri sípmester hazaérkezéséről riportban számolunk be a 11. oldalon (Fotó: Szántó György) Kell a döntőbírói intézmény Bár a Munka törvénykönyve előírja a Munkaügyi Bíróság el­járásai előtt az egyeztetést, ezek elmaradnak vagy formálisak. Az Érdekegyeztető Tanács Bér- és Munkaügyi Bizottsá­gának kormányzati és munka- vállalói oldala keddi megbeszé­lésén ezért szükségesnek tar­totta egy konfliktuskezelő in­tézmény mielőbbi felállítását. A tapasztalatok szerint a Munkaügyi Bíróságok által tár­gyalt ügyek 2-3 százalékában egyeztetnek előzetesen a vitá­ban álló felek. Kétoldalú tár­gyalásaikat nem helyettesítve, azt csak kiegészítve működne az elképzelések szerint a felek­től független, békéltető, közve­títő, döntőbírói intézmény. Ez­zel csökkene a jogviták száma. Az új intézmény segíthetne a kollektív szerződések tárgya­lása, módosítása, vagy a kollek­tív szerződés és más jogszabá­lyok által nem rendezett kérdé­sekben kialakult vitáknál is. A NAP HÍREI IDŐJÁRÁS Változékony, gyakran erősen felhős idő lesz, csak rövid időszakokra süt ki a nap. Sokfelé várható eső, zápor, zivatar. A legmagasabb nappali hőmérséklet ma 26 és 31 fok között alakul. A Fidesz keményen bírálja a kormányt A Fidesz szakértői - sajtótájé­koztatójukon - bírálták a kor­mányprogramot, amiért homá­lyosan kezeli a környezetvéde­lem ügyét, és halogatja az azonnali kezelést igénylő problémák rendezését. Ag­gasztónak tartják az új kor­mány, az MSZP Bős-Nagy­maros ügyében képviselt ál­láspontját. Figyelmeztetnek: a dunakiliti víztározó feltölté­sére törekednek, ez a nagyma­rosi bemházás megvalósítását vetíti előre. Kétmilliárdba került a Vígszínház felújítása A Vígszínház felújítása határ­időre befejeződött, a társulat visszaköltözött az épületbe. Miként Lázár Egon gazdasági igazgató elmondta: a felújítási munkálatok egy évig tartottak, az ehhez szükséges összeget - kétmilliárd forintot - a Parla­ment céltámogatásként sza­vazta meg. A rekonstrukció során megújult a színház épü­lete, teljes belső berendezését is kicserélték. Az épület két új emelettel és egy 80-100 néző befogadására alkalmas stúdió- színpaddal, illetve teremmel bővült. A megújult Vígszín­házban először október 22-én gördül fel a függöny. Az MDF kabineteket alakított meg A gazdasági, politikai, társa­dalmi élet egyes területeinek „gondozására” úgynevezett kabineteket hozott létre a Ma­gyar Demokrata Fórum 38 fős képviselőcsoportja. A kabine­tek közül kettő, a szociális, kulturális oktatási és foglal­koztatáspolitikai ügyekkel fog­lalkozó humán kabinet, illetve az alkotmányügyi, mentelmi, önkormányzati és emberi jogi kérdéseket kezelő jogi kabinet kedden sajtótájékoztatón talál­kozott a média képviselőivel. Elég takarékos a magyar lakosság A lakossági megtakarítások az év első felében 151,2 milliárd forinttal emelkedtek, júniusban 36,1 milliárd forinttal haladták meg a május végi összeget. Ezzel szemben tavaly az első félévben 109,6 milliárd forint volt a növekmény, júniusban pedig 19,7 milliárd forint. A pénzintézeti megtakarítások ennél kisebb ütemben bővül­tek, ez év június végén 112,1 milliárd forinttal haladták meg az év eleji mértéket, a júniusi növekmény 27,3 milliárd fo­rint volt. A pénzintézeti beté­tek június végén 70,3 milliárd forinttal haladták meg az év eleji szintet. / Épp eladni akarta az elrabolt aranyakat A nyomozók a rablóit arany tárgyak értékesítése közben az V. kerületi Kígyó utcában el­fogták és előállították B. József 17 éves bicskei lakost, aki a múlt hét pénteken délelőtt a Péterfy Sándor utcai Kórház és Rendelőintézet illemhelyén megtámadta és bántalmazta B. Mihály 65 éves budapesti la­kost és elrabolta autóstáskáját a benne lévő 30 ezer forinttal, személyi iratokkal, továbbá arany gyűrűjét és arany kar­láncát is. A rablással okozott kár értéke mintegy 80 ezer fo­rint. VALUTA vételi eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font 154,74 157,74 Ausztrál dollár 72,61 73,95 Dán korona 16,28 16,58 Finn márka 19,30 19,64 Francia frank 18,66 19,00 Görög drachma (100) 42,28 43,08 Holland forint 57,03 58,07 ír font 152,21 155,01 Japán yen (100) 100,76 102,62 Kanadai dollár 71,91 73,43 Kuvaiti dinár 335,03 341,69 Német márka 63,93 65,13 Norvég korona 14,61 14,89 Olasz líra (1000) 64,00 65,22 Oszt. schilling (100) 908,78 925,48 Spanyol peseta (100) 77,58 79,04 Svájci frank 75,83 77,15 Svéd korona 12,86 13,10 USA dollár 99,12 101,12 ECU (Közös Piac) 122,10 124,34

Next

/
Thumbnails
Contents