Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-20 / 169. szám
2. oldal Világtükör 1994. július 20., szerda Szolyvai emlékpark az áldozatoknak Régóta vajúdó kérdés Kárpátalján a sztálinizmus áldozatai szolyvai emlékparkjának az építése. Az 1944 őszén lágerekbe elhurcolt -főként magyar nemzetiségű - több ezer áldozat földi maradványait rejtő területen már néhány éve lerakták a leendő emlékmű alapkövét, de azóta sem jutottak tovább a földmunkák elvégzésénél, a területrendezésnél, a parkot övező kerítés építésénél. Az emlékpark építését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kezdte el, majd a Kárpátalja Alapítvány folytatta. Sem az egyik, sem a másik nem volt képes azonban felülkerekedni a problémákon, megteremteni a szükséges anyagi feltételeket. A kárpátaljai vállalatoktól, szövetkezetektől és magánszemélyektől kapott adományok kevésnek bizonyultak a tervek kivitelezéséhez, s csak részben segített a gondokon a Magyarország ungvári főkonzulátusától és a Bethlen Gábor Alapítványtól kapott támogatás is. Ezért is fordult a KMKSZ elnöksége és a Kárpátalja Alapítvány az anyaországhoz segítségért. Pontosabban az Illyés Alapítvány 1,1 millió forintos támogatásának feltétele: hozzanak létre közös emlékbizottságot a kárpátaljai szervezetek, amely készítse el az eddigi munkálatok leírását, valamint a további költségvetést. Az emlékbizottság létre is jött, s tagjai vállalták, hogy az emlékpark a magyar holocaust 50. évfordulójáig, vagyis 1994. novemberéig elkészül. Kristálykoporsó Kim ír Szénnek Kedden helyezték örök nyugalomba Kim ír Szent, a 11 nappal ezelőtt elhunyt észak-koreai vezetőt. A temetési szertartás helyi idő szerint délelőtt tíz órakor kezdődött el, Kim ír Szénnek az elnöki palotában felravatalozott holtestét, a kristálykoporsót autós körmenet vitte végig a városközponton, hogy még azok is búcsút vehessenek az elhunyt vezértől, akik csak az elmúlt napokban tudtak Phen- janba utazni. Szó volt arról, hogy Kim ír Szén holttestét bebalzsamozzák és mauzóleumot emelnek a volt államfő tiszteletére. A hagyományokat követték különben azzal - vélik megfigyelők -, hogy Kim ír Szén halála utáni páratlan, all. napon rendezték a temetést. Ma a szertartás-sorozat záróaktusaként nagyszabású emlékünnepélyt tartanak, amely már a hatalomátörökítés megerősítését fogja szolgálni. Ezt követi majd Kim Dzsong Ilnek, a legidősebb fiúnak a hatalomátvétele a közeli hetekben. Sophia Loren átvette UNICEF útlevelét, amivel, mint különleges hatáskörrel felruházott nagykövet jár Szomáliában. Az éhség sújtotta területeket keresi fel. Véleménye szerint az ő neve és társadalmi helyzete talán megindítja az emberek szívét, hogy cselekedjenek az éhezők érdekében (FEB Fotó) Elfogadta a tervet a boszniai parlament A boszniai parlament és a mu- zulmán-horvát föderáció nemzetgyűlése együttes ülésén hétfőn késő este elfogadta a boszniai rendezésről szóló nemzetközi tervet, amelynek alapján a muzulmánok és a horvátok 51 százalékot, a szerbek pedig 49 százalékot kapnak Bosznia területéből. A szavazást este tíz után tartották meg, csak tizenheten voksoltak a terv ellen, a többiek mind a dokumentum elfogadására szavaztak. A boszniai szerb parlament viszont több mint hat órán át tartó zárt ülés után hétfő késő este szünetet rendelt el, s a vitát az éjszaka képviselőcsoportokban folytatták. Az eddigi tanácskozáson a küldöttek túlnyomó többsége a tervezet ellen szólalt fel, Radovan Karadzic boszniai szerb elnök nem foglalt egyértelműen állást az elutasítás vagy az elfogadás mellett,, de beszédében szinte csak a terv szerbekre nézve hátrányos oldalairól szólt. Kijelentette, hogy a szerbeknek újabb harcokra kell felkészülniük. Keddre virradóra Palában azonban félbeszakadt a boszniai szerb parlament ülése, s a tanácskozást délelőtt tíz órakor folytatták. A hétfőn délben elkezdődött maratoni ülésről semmilyen közleményt sem adtak ki, de ismeretes, hogy a képviselők túlnyomó része ellenezte a tervet, amely Bosznia területét úgy osztja fel, hogy a szerbeknek 49 százalék jutna, tehát több mint húsz százaléknyi körzetet át kellene adniuk a muzulmán-horvát föderációnak. (MTI) Az amerikai üzleti körök napilapja Magyarországról és a szomszédairól Amikor a nemzetiségi viszály kardként függ a posztkommunista világ fölött, Magyarorsz- szág új vezetése új megközelítéssel próbálkozik - írja a The Wall Street Journal, az amerikai üzleti körök tekintélyes napilapja hétfői számában Daniel Benjamin. Emlékeztet arra, hogy a hárommilliós magyar szórvány az egyik legnagyobb Európában. Nagy az aggodalom amiatt - a szomszédos Jugoszlávia példájából kiindulva -, hogy ezek a közösségek gyújtólángként szolgálhatnak etnikai konfliktusokhoz. Ezeket a félelemeket csak fokozták a magyarellenes intézkedések Szlovákiában és különösen Romániában, ahol közel kétmilliós magyar kisebbség él, és ahol mindennaposak a panaszok a kulturális, gazdasági és oktatási megkülönböztetésről. A szerző rámutat: a leköszönt kormány kihívó szónoki- assága nem segített semmit; védelmi illetékesei gyakran hangoztatták a külföldön élő magyarok érdekeinek védelmét. Irritálta a szomszédos államokat Antall Józsefnek, a tavaly elhunyt kormányfőnek azon kijelentése, amely szerint „15 millió magyar minisztelnö- kének érzi magát”. A kisebbségek akkor részesülnek jobb bánásmódban, ha Budapest kevésbé szembenálló politikát mutat - idézi a lap Kovácsot. Ezért elsődleges céllá vált mihamarabb kétoldalú barátsági szerződéseket kötni Szlovákiával - ahol egy sokkal mérsékeltebb kormány került a közelmúltban hatalomra - és Romániával. Amerikai politikai megfigyelők szerint az új megközelítés túlmutat pártpolitikákon, a kommunizmus bukása utáni nacionalista folyamatok elleni reakciót tükrözi. Az embereknek elegük van abból a retorikából, hogy ki magyarabb. A gyakorlatiasság került előtérbe. Az emberek úgy érzik, hogy ha megbékülnek szomszédaikkal, azt a nyugati államok is figyelembe veszik. S akkor bekerülhetnek az Európai Unióba, amely létfontosságú, mivel oly sok piacról vannak kirekesztve - idézi a Princeton Egyetem közép-európai szakértőjét. Kiszabadultak a kéksisakosok Szomáliában Keddre virradóra kiszabadult az ENSZ Szomáliái békefenntartó erőinek tizenegy tagja. A kéksisakosokat hétfőn rabolták el Mogadishu központjában a szomáliaiak. A foglyul ejtett ENSZ-katonák között olasz és új-zélandi tisztek is voltak. Hétfőn újabb támadás érte egyébként az ENSZ-katonákat: a délutáni órákban a nemzetközi véderők konvoja elleni rajtaütés két malajziai békefenntartó életét követette. További két malajziai ENSZ-katona súlyosan megsebesült. E támadás részletei egyelőre nem ismeretesek. Az akciókat elítélte Butrosz Gáli, a világszervezet főtitkára is. Már vizsgálható a márciusi bösi baleset A szlovák Vízgazdálodási Beruházó Vállalat szóvivője az MTI érdeklődésére megerősítette, hogy a bösi erőmi márciusban összeroppant zsilikapuja körül sikerült kialakítani a szárazdokkot. Ez azt jelenti, hogy a baleset okát vizsgáló szakértői csoport először tekintheti meg a március 20-án összeroppant baloldali zsilipkapu eddig víz alatt álló részeit, így a kaput támasztó vasbeton-küszöböt is. Már látni lehetett, hogy a küszöb két méternyi szakaszon megrongálódott. A szakértők megkezdték a helyszíni vizsgálódást. Rálőttek egy korzikai parlamenti képviselőre Súlyosan megsebesült hétfőn este a korzikai területi parlament egyik képviselője: a kocsiját vezető Pierre Poggiolira egy motoros lőtt rá Ajaccio városában. A 44 éves férfit két lövedék érte (a lábán és a vállán), de sikerült az autót megállítania, s még vissza is tudott lőni. A tettes elmenekült, Poggiolit kórházba szállították: az orvosok szerint nincs életveszélyben. Poggioli a korzikai nacionalizmus egyik megtestesítőjének számít: először 1984-ben választották be a korzikai helyi parlamentbe, s öt évre rá - addigi pártjából kilépve - létrehozta saját mozgalmát, az Accolta Naziunale Corsa-t. Az Ulsteri Szabadságharcosok lövöldöztek Protestáns terroristák bejelentették, hogy ők támadtak rá vasárnap este egy északír kisvendéglő vendégeire. A támadásban heten megsebesültek. A Reuter szerint az észak-írországi brit uralom fenntartásáért harcoló betiltott szervezet, az Ulsteri Szabadságharcosok (UFF) közölték: gyorstüzelő fegyverből sortüzet zúdítottak az annaclone-i Hawthorne Inn vendéglőre. Közel a lengyelek csatlakozása a NATO-hoz A Nyugat abban az esetben is elfogadhatja Lengyelország csatlakozását a NATO-hoz, ha Oroszország esetleg ellenezné ezt a lépést - jelentette ki Volker Rühe német védelmi miniszter, aki a „weimari trojka” - Franciaország, Németország és Lengyel- ország - honvédelmi minisztereinek találkozójára érkezett a lengyel fővárosba. Rühe egyúttal annak a véleményének is hangott adott, hogy Oroszország nem lesz tagja az észak-atlanti szövetségnek, ellenben Lengyelország kedvező esetben még az ezredforduló előtt beléphet a katonai szervezetbe. Büntetés vár a politizáló palesztinokra Az izraeli kormány törvénytervezetet fogadott el a palesztin intézmények és a PFSZ kelet-jeruzsálemi politikai tevékenységének tilalmáról. Egy év börtönt és százezer sékel (több mint 30 ezer dollár) pénzbüntetést irányoz elő annak a palesztin személynek, aki engedély nélkül „kormánytevékenységet” folytat a város megszállt keleti felében, amelyet Izrael saját fővárosa elválaszthatatlan részének tekint. Feiszal Huszeini, a megszállt területek vezető palesztin politikusa a békefolyamattal ellentétesnek nevezte a készülő törvényt, és közölte, hogy nem áll szándékában betartani előírásait. Veséje miatt operálták a francia államfőt Egy párizsi kórházban megoperálták Francois Mitterrand francia köztársasági elnököt. Az operációt a hivatalos, bár meglehetősen szűkszavú orvosi közlemény szerint veseműködési zavar indokolta, amelyet a május 25. óta tartó rendszeres vizsgálatok során diagnosztizáltak. A közlemény szerint a műtétet endosz- kópikus úton hajtották végre, s a sebészi beavatkozás nagyon jól sikerült. Mitterrand-t vasárnap vitték be a kórházba, s bár a kormányzat illetékesei tudtak az ügyről (magát Balladur kormányfőt körülbelül egy hete értesítették a tervezett kórházi kezelésről), a nyilvánossággal egészen a műtét végeztéig semmit sem közöltek. A most 77 éves Mitterrand-on már két évvel ezelőtt is végrehajtottak egy műtétet, akkor prosztatarák miatt. Ki volt az igazi ellenálló 1944-ben? Németország újabb történész-vitának néz elébe? A nyolcvanas évek közepén volt már egy, amelynek egyes szereplői a náci rémtetteket a sztálini terrorral próbálták szembeállítani és viszonylagossá tenni. Az újabb, bontakozó történész-vita 1944. július 20-ához kapcsolódik, amikoris a kelet-poroszországi főhadiszálláson merényletet követtek el Hitler ellen, de a diktátor jóformán sértetlen maradt, négy tiszt halálos kimenetelű sérülést szenvedett. A merénylőket, Stauffenberg grófot és még három társát a rákövetkező éjszaka Berlinben kivégezték. A merénylet letartóztatási hullámot váltott ki, amely messze túlcsapott az összeesküvők szűk körén: egyes statisztikák hétezer letartóztatottról tudnak, közülök ötezren nem élték túl a fogságot. Hitler húskampókra akasztatott fel egyeseket, s titokban lefilmeztette haláltusájukat. A német történetírás, annak is nyugatnémet része, szívesen állítja be Stauffenberg és társainak tettét a lelkiismeret lázadásának, ám az összeesküvők - zömük a tisztikarból került ki, de voltak közöttük a hivatalnoki karból, az egyházaktól és korábbi baloldali pártokból is - motívumai és céljai nagyon eltérőek voltak. Nem mindenki volt híve a merényletnek, sokuk nem is tudott ilyen tervről. A kép összetett, elmosódott, ezért van az, hogy Stauffenberg és társainak merészsége csak kevéssé hatolt be a köztudatba. Nyugat-Né- metországban minden évben megemlékeztek ugyan a Hitler elleni merénylet évfordulójáról, Kelet-Németországban legfeljebb elismerték az úgymond polgári összeesküvők bátorságát. Az egyesült Németországban azonban most, az 50. évfordulón hajlandóság mutatkozik Stauffenbergék mítoszának megalkotására és az ellenállás más szárnyainak kirekesztésére. Abban mindenki egyetért, hogy a német ellenállás nép nélküli ellenállás volt, katonai-politikai elitek szűk csoportjáé. Ám ki lehet-e re- keszteni az ellenállásból a kommunisták csoportját? Peter Steinbach professzor, a német ellenállás berlini emlékhelyének tudományos vezetője szerint nem. Hans Mommsen professzor, aki már az előző történész-vitában is részt vett, azt ajánlja, hogy rugaszkodjanak el a moralizáló történelemszemlélettől, az ellenállást fogják fel „a német társadalom időhöz kötött, a nemzetiszocialista öké- nyuralommal szembeni ellenlehetőségének. Stauffenberg gróf „tisztességes békét” követelt, csoportja azonban nemzetközileg elszigetelt maradt. Roosevelt és Churchill, márcsak Sztálinra való tekintettel is, minden kapcsolatot elutasított. Churchill cinikusan jegyezte meg 1944. augustus 2-án: „A Birodalom legfőbb személyiségei egymást öldösik”. (sarkadi) Merénylet Argentínában: huszonhat halálos áldozat Legalább huszonhat halálos áldozata van a Buenos Aires-i zsidó érdekképviselet elleni hétfői merényletnek, a sebesültek száma pedig 127 - közölte újságírókkal helyi idő szerint hétfőn késő este Alberto Iribarne argentin belügyminiszter-helyettes. Alberto Mázzá egészségügyi miniszter, aki a robbantás helyszínén járt, azt a tájékoztatást adta, hogy a sebesültek 80 százalékának állapota válságos. Carlos Menem argentin elnök bejelentése szerint ugyancsak hétfőn este a brazil határ közelében fekvő Paso de Los Libresben letartóztattak egy iraki férfit. A férfinál egy lejárt brazil útlevélen kívül nem volt más okmány. A férfit a Paso de Los Libres-i bíróságon hallgatták ki - mondta egy tévéinterjúban az argentin államfő. A merénylet helyszínén keddre virradóra egész éjszaka folyt a kutatás az esetleges túlélők után. Izraelből kedden reggel egy katonai repülőgép fedélzetén ötvenfős mentőalakulat indult útnak a dél-amerikai ország felé. Hasonló szerkezetet alkalmaztak akkor is, amikor 1992. március 17-én robbantásos merényletet hajtottak végre Izrael Buenos Aires-i nagykövetsége ellen. Annak a merényletnek 29 halottja és több mint 200 sebesültje volt. Simon Peresz izraeli külügyminiszter tv-nyilatkozatá- ban a két merénylet hasonlóságára hívta fel a figyelmet. „Tudjuk, hogy kik támadnak fiainkra” - tette hozzá.
