Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-19 / 168. szám
4. oldal Gazdaság 1994. július 19., kedd r Erdemes-e itthon magyar áruval kereskedni? Segít a modern technika. Korszerű gépek, berendezések üzembehelyezésével jelentős műszaki fejlesztést valósítottak meg a svájci-magyar vegyes társaságnál, a Dieti- ker Egri Bútorgyár Kft.-nél. Ezek nagyban megkönnyítik az emberi munkát. A zömmel exportra dolgozó cégnél különböző, formatervezett székeket és asztalokat gyártanak. (Foto: Kaposi Tamás) Növekvő támogatás az állattenyésztőknek Tavaly novemberében olyan elképzeléssel indult Egerben az M és O Áruház, hogy magyar árukat forgalmaz. Az elképzelés szép volt, de kérdés az, hogy hogyan lehet ezt megvalósítani a hazai piacon. Erről kérdeztük a vállalkozás egyik tulajdonosát dr. Offen- bácher Gézát. Mint elmondta, Németországban építőipari munkát végeztek, az ottani bevételt szerették volna valamilyen hosszú- távú befektetésbe forgatni. így kezdett kereskedelmi tevékenységhez. Az ötlet onnan származott, hogy a magyar áruk nincsenek kitéve a forint leértékeléséből származó áremelkedésnek, ezért hosszabb távon lényegesen olcsóbbak lehetnek.- Azt tapasztalom, hogy ezt nagyon nehéz önmagában megvalósítani - mondja a vállalkozó -, mert rossz a privatizáció. Gyakorlatilag a multinacionális cégeknek adtak el komoly gyártókapacitásokat, de azok nem arra törekszenek, hogy magyar termékeket forgalmazzanak, hanem inkább arra, hogy importálják a külföldön előállított áruikat. Azért nem száműzték a világmárkákat, hanem az a kiindulópontjuk, hogy itthon előállított termékeket kínáljanak. Ezt végül is úgy SO százalékban sikerült megvalósítani. Annál kevésbé nélkülözik a híres márkákat, mert a nagy multinacionális cégek adják a reklámot, s amit a vásárló lát a tévében, legtöbbször azt keresi.- A mai körülmények között utópisztikus volt az elképzelésünk, több cégnek kellene képviselni ezt a kereskedelmi filozófiát, hogy valóban reális talajon álljon - hangsúlyozza. - Nagyon jó példa erre a Centrum Aruház magyar napja, amely igen sikeres volt. Nagyon sok termékünk jobb, mint az import. Arra törekszenek, hogy láncot hoznak létre. Sokan értékelik törekvéseiket, mondván, hogy végre valaki nem szé- gyenli azt, hogy magyar, s fölkarolja a hazai termékeket. De nem könnyű a vállalkozás. Például étolajhoz a nyitás óta a termelőtől nem tudott hozzájutni, mert az annak ad, akinek akar. Tény, hogy a kispénzű emberek, akiknél minden forint számít, a város másik végéből is eljönnek, hogy a közvetlenül a termelőtől beszerzett árut olcsón megvásárolják.- Az ügyvédi pályát feladtam, hogy vállalkozóként dolgozhassam — fűzi hozzá az eddigiekhez. - Ma embertpróbáló dolog vállalkozni Magyarországon. Nem a keserűség mondatja velem, de ritkán sikerül olyan munkatársakat találni, akikre bizton számíthat az ember. Emellett vinni kell a régi cégünket, az Arany Oroszlán éttermet is, s a német építőipari vállalkozást. Bőven van tennivalónk, szakembereinket szeretnénk nyugatra is elvinni, hogy lássák, miként is kellene ezt csinálni. Ez nem kevés anyagi áldozattal jár, de a siker érdekében meg kell hozni. Gábor László A tenyészállat-támogatás hatására várhatóan - hamarosan - 3-4 százalékkal növekszik majd a nagyüzemi tehénlétszám. Többek között ezt tartalmazza a Földművelésügyi Minisztérium összefoglalója. Nagyon fontos ez, de kérdés, hogy valóban rövid idő alatt lesz-e hatása? A magántermelők nehezen tudják igénybevenni a támoga- tát, mivel a magángazdáknál többségében található, származási lappal nem rendelkező holstein vérségű üszők, illetve kocasüldők tartása nem támogatható. Többen pedig azért nem veszik igénybe, mert a 2-3 vemhesüsző után járó összeg nem fedezi a tehenek nyilvántartási költségét, ami évente és egyedenként 2500forint. Továbbra is elenyésző a támogatási igény a juhtenyésztők körében, mivel a gazdálkodók többsége rendelkezik olyan állománnyal, amely megfelel a rendeletben megfogalmazott követelményeknek. A szarvas- marhák takarmányellátása, a megyék többségében megfelelő. Kedvez az ágazat fejlődésének, hogy egyre több tejipari cég emeli a tej átvételi árát. Az extra minőségű tejért literenként 26 forint 30 fillért is fizetnek, a többlet tejért pedig további 4 forintot kapnak a termelők. Egyes tejfeldolgozók pénzügyileg is támogatják a tehénállomány növekedését fel- vásárlási körzetükben. A feldolgozók ösztönző módszereinek hatására a tej minősége is javul. Bankok az alagútban A leköszönt kormány jóval nagyobb állami tulajdonhányadú és centralizáltabb irányítású bankrendszert hagyott hátra, mint amilyet örökölt. A közvetlen állami tulajdonhányad a négy év alatt csaknem megduplázódott, 38-ról 70 százalékra növekedett a bankrendszerben. Egyebek közt ez olvasható a Pénzügykutató Rt. Jelentések az alagútból című kiadványának a monetáris és bankpolitikáról szóló fejezetében, mint az MTI jelentette. A szerzők szerint a kedvezőtlen tulajdonosi struktúra is hozzájárult ahhoz,hogy a banki kihelyezések minősége a bankreform kezdete óta nem javult. Sőt a vállalati összeomlások és a szigorúbb számviteli előírások hatására a minősített kintlévőségek állománya nőtt, s már másfél évvel ezelőtt elérte az összes banki hitelállomány egyötödét. Elkerülhetetlenné vált az állam szerepe a tőkepiac megtisztításában, a bankrendszer működőképességének helyreállításában. Mindezt a hitelkonszolidációs programnak kellett volna megvalósítania. A bankok többségénél azonban rövid idő alatt elenyésztek a kedvező hatások. Tigáz: nem tudják, hogy mennyi lesz? Hét megyében - közöttük Hevesben is - szolgáltató Tigáz Rt. 600 ezer fogyasztója közül százezret tavaly kapcsoltak be, és idén hasonló mértékben nő majd a fogyasztók száma. A gáz beszerzési és értékesítési áráról szólva hangsúlyozták: az hatóságilag meghatározott, ami azt jelenti, hogy a cégnek nincs befolyása sem a fogyasztói árváltozásokra, sem saját árrésének kialakítására. A MÓL Rt. állítólag az importhoz közelítő árakat kíván alkalmazni, a végső döntést azonban kormányzati szinten kell majd meghozni. Kistermelők és vállalkozók Mezőgazdaságunk az elmúlt fél évszázados fejlődését figye- lembevéve a Központi Statisztikai Hivatal - a különböző felvételek segítségével - megvizsgálta és a kiadványban ismerteti a magántermelés alakulását, megszilárdulásának lehetőségeit. A kiadvány első fejezete az 1972, 1981 és 1991 évi általános mezőgazdasági összeírások adatai alapján mutatja be a kistermelés elmúlt 20 év alatti fejlődését, termelőeszköz felszereltségét, területi megoszlását. Ismerteti annak gazdaságtípusait, alakulását, a bruttó termelésük nagysága szerint. Talán az ezredfordulóra! A hazai tudományos műhelyek igyekeznek segíteni a politikusoknak, különösen ahhoz próbálnak iránytűt adni, hogy a gazdaságban miként haladjuk tovább. Ezért figyelemreméltó a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársai által írt Kihívások című sorozat. Ennek legújabb tanulmánya a hazánk európai uniós tagságával kapcsolatos törekvéseket vázolja fel. Arra figyelmeztet,hogy nem a piacgazdasági normák szám- szerűségét, hanem az átalakulási folyamat dinamikáját kellene mércének tekinteni. A tanulmány emlékeztet arra, hogy - noha korábban nem volt gyakrolat - Brüsszel most a teljes jogú tagságra pályázó átalakuló országokkal szemben feltételeket támasztott. Ezek között szerepel az adott államban a demokrácia és a törvényesség megszilárdításaa és a piacgazdaság kialakítása. A prognózis szerint hazánk teljes jogú tagsága legkorábban az ezredfordulóra tehető. A megállapítások szerint az addig rendelkezésre álló idő alatt el kell indítani gazdaságunk modernizációját. Ez a gazdaságpolitikai elsődlegességek átrendezésével, a növekedés újraindításával és a beruházások fellendítésével érhető el. Az ipar rekonstrukciójához, vagy a mezőgazdaságunk közösségi illesztéséhez élni kellene az unió pénzügyi támogatásával. Felhívják a figyelmet arra: ezek során következetesen kell képviselni azt az álláspontot, hogy az említett pénzügi segítség nem a szociális újraelosztást, hanem a modernizáció finanszírozását szolgálja. A teljes jogú tagságra való felkészülés tehát rendkívül alapos munkát igényel. Az ebben kialakított elképzeléseket egységes nemzeti álláspontként kell képviselnünk. Mentusz Károly A GAZDASÁG HÍREI Vietnami hitelfelvételi tervek Vietnam az ezredfordulóig 3 milliárd dollár kölcsönhöz szeretne jutni a nemzetközi tőkepiacokon kötvények kibocsátása révén - közölte a pénzügyminisztérium magasrangú hivatalnoka. Vietnam első ízben fog megjelenni a nemzetközi piacon, a kibocsátás időpontja azonban még nem ismert. (Világgazdaság) Gyorsult az infláció Lengyelországban Júniusban 2,5 százalékkal emelkedtek az árak Lengyel- országban májushoz képest, amikor 1,7 százalékos volt az infláció. Június folyamán az élelmiszerek ára 2 százalékkal, az egyéb termékeké 2,6 százalékkal ment feljebb. (Világgazdaság) Munkanélküliek Oroszországban Az év eleje óta másfélszeresére növekedett Oroszországban a munkanélküliek tábora. A legfrissebb statisztikai kimutatás szerint számuk májusban meghaladta az 1,2 milliót. A munkanélküliség növekedése az idei év első öt hónapjában gyorsabb volt, mint a múlt év azonos időszakában. (Világgazdaság) Szlovén privatizációs mérleg Eddig 21 szlovén vállalatnál fejeződött be a privatizáció, de csak egynél, a Lek gyógyszeripari cégnél volt nyilvános részvénykibocsátás. További nyolc vállalat kapta meg az ügynökség jóváhagyását nyilvános részvénykibocsátásra. (Világgazdaság) Arab tőkepiac európai segítséggel Arab bankárok az Euórpai Unió segítségével szeretnék fejleszteni az arab államok tőke- és befektetési piacát - jelentették be az illetékesek, akik szerint a kérés célja, hogy az arab országok visszacsalogassák azokat az arab üzletembereket, akik más országok piacaira vitték befektetéseiket. Becslések szerint az arab országok üzletemberei mintegy 700 milliárd dollárt fektettek be nem arab országokban. A befektetések közel negyven százaléka Európára esik. (Világgazdaság) MOHÁCSI FAROSTLEMEZGYÁR Rt. Mohács, Budapesti országút Tel.: 69/311-922, Fax: 69/322-742 MOFA Farostlemezeink! ÉPÍTKEZÉSHEZ BÚTORKÉSZÍTÉSHEZ >t ajánljuk: KIÁLLÍTÁSI standépítéshez BELSOTER BURKOLÁSHOZ BARKÁCSOLÁSHOZ Július 15 ■ augusztus 15-ig farostlemezeinket márkakereskedőink Vos engedménnyel forgalmazzák! GÉCZI és TÁRSAI KÉR. KM. 3300 Eger, Külíótor u. 8. Tal.:(3E) 312-951 KériOk Arizza meg számlálát. mart augusztus 18-én MOFA-NAP SORSOLÁS! A kisorsolt napon mlndan mérkakoroskodfnil, a visirlék kizll • agg szeroaesis - vlsszaayarl a számlán szoropli tollas vétől árai /Az aosasztM 22-1 száakaa klzáliák • sorsolás oroimáoyétú VEVŐINK ELÉBEOETTSÉGE - MUNKÁNK SIKERE! herényi IRODATECHNIKA EGER Nagy-Eged u. 36. Tel/fax: (36) 411-010,411 700 wmmmmmmmmmmmmmmmmmm K O R S Z E R U S I T E S A M A S O L O T E C H N I K A B A N Elavult, elhasználódott, túlterhelt másolók használata bosszúságokkal jár és költséges. Felújításuk helyett KORSZERŰSÍTSEN, cserélje ki ÚJRA. Régi gépét visszavásároljuk. Első fénymásolóhoz való jutását részletfizetési lehetőséggel segítjük. AKTUÁLIS AJÁNLATUNK DEVELOP ÉS nashuatec másológépek Develop 2500 25 pl/perc, 1:1 A4/A3 1,5 Ft/pl havi 10-20.000 pl-ra ajánlva. 35 % kedvezmény nashuatec 3000 gépcsalód 15, 20, 22, 27, 33 pl/perc teljesítmény, hosszú élettartamú elemek, universalis másolók Develop 701 álló asztalos személyi fénymásoló 8 pl/perc, kétoldalas másolás, 1:1 arány, 2-3,7 Ft/pl, festékutántöltés, bevezető árkedvezmény Helyi szervizellátással, cseregép biztosításával gyorsszolgálatot tartunk munkaidőn kívül is. Távolról szervezett szervizelés kiváltása, kellékanyag értékesítés mindenféle géphez. Telefax készülékek-karbantartása, javítása cseregép biztosításával. (Ha reklamáció van az elküldött távmásolat minőségére, akkor az Ön készülékében van a hiba, - a gépe karbantartásra szorul) nashuatec CP 303 copy printer asztali digitális sokszorosító 1 00 pl feletti másolatokhoz 130 pl/perc (A4)
