Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-14 / 164. szám
4. oldal Gazdaság 1994. július 14., csütörtök Tegnaptól vételi ajánlat Nyilvános vételi ajánlatot tesz az EGIS-részvények tulajdonosainak a budapesti székhelyű CS First Boston Rt. A cég azon befektetőik számára tesz vételi ajánlatot, akik kárpótlási jegy ellenében szereztek részvényeket. Az MTI-hez eljuttatott információ szerint részvényenként 1825 forintot hajlandó fizetni, ajánlata július 13-19. között érvényes. A cég kizárólag a következő jegyzési helyeken - az AF1 Bróker Rt. Váci utcai irodájában, a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. Deák Ferenc úti központjában, valamint a Budapest Bank Rt. jegyzésben részt vett fiókjainál - jegyzett részvényekre teszi az ajánlatot. A megvásárlást az eredeti jegyzési helyen végzik. Garanciális gabonavásárlás A legjelentősebb gabonaexportőrök közé tartozó két kereskedő cég: az Agrimpex és az Agráradé összesen mintegy 170 ezer tonna gabonát vásárol fel. A vételre az Agrárrendtartási Hivatal által hirdetett garanciális gabonafelvásárlási pályázat keretében kerül sor. Az Agritrade igazgatója, Orbán Imre az MTI képviselőjének elmondta: az általuk megpályázott gabonamennyiség 50 ezer tonna. Az ügylet értéke nyolcezer forintos felvásárlási ár mellett 400 millió forint. Mivel ennek az értéknek hatvan százalékára az állam garanciát vállal, a cég így 240 millió forintos hitelhez jut. Erre az Ag- ritrade-nek a meglévő hitelállományon felül volt szüksége. Mivel a közös piaci értékesítésre bevihető 216 ezer tonna búzát már lekötötték a gabona- exportőrök, így az újabb 50 ezer tonna eladása még kérdéses. Attól függ, sikerül-e piacot találni. Abban az esetben, ha nem akad december 31-éig külföldi vevő, valószínűleg itthon adják el a búzát. Az Agrimpex tájékoztatása alapján a garanciális vásárlással tulajdonukba kerülő 120 ezer tonna gabona felét december 31. után itthon fogják feldolgozni, a cég tulajdonában lévő Agrimill Rt. malmaiban. Az exportról jelenleg is tárgyalások folynak keleti vevőkkel. Kárpótlási jegyek piaca A Budapesti Értéktőzsdén, a kárpótlási jegyek piacán az elmúlt héten 191 üzletkötésben 143,67 millió forintos forgalmat bonyolítottak le. A heti átlagár 555 forint volt. A legtöbbet július 6-án regisztrálták, amikor 46 esetben 48,81 millió forintos forgalmat értek el. A svéd vendéglátók érdeklődéssel figyelték a kiállított hevesi szőtteseket is. Fontosak megyénknek a svéd kapcsolatok Mint lapunkban is hírül adtuk, nemrég dr. Jakab Istvánnak, a Heves Megyei Közgyűlés elnökének vezetésével delegáció járt Svédországban, Varmland megyében, Karlstadt városban. Ez alkalommal a két önkormányzat között hosszú távra szóló együttműködési megállapodást írtak alá. Mint megtudtuk, ez kiterjed a közigazgatás, a közművelődés és a kultúra, a gazdaság és a kereskedelem, az idegenforgalom, az ifjúság és sport területeire, valamint az európai kezdeményezésekben, programokban való közös részvételre. Az együttműködés kiemelt része a gazdaság. Ez magában foglalja a vállalat- közi kapcsolatok megteremtését, azoknak a mindenkori piaci viszonyok között történő működtetését, a befektetési lehetőségek megismertetését. Megyénk svédországi bemutatkozása jól sikerült. Termékbemutatót és vásárt rendeztek, és üzletember-találkozók egész sorozatát tartották. Kiállította termékeit a Thur Húsipar Gyöngyös Rt., az Egervin Borgazdaság Rt., a Hatvani Konzervgyár Kft., továbbá a Kalocsai Paprikaüzem, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet, a Matyó Háziipari Szövetkezet, a Parádi Manufaktúra Kft., a Hollóházi Porcelángyár, valamint több kézműiparral foglalkozó kisvállalkozó is. A meghatározó szerepet az élelmiszeripari cikkek képviselték, amelyek a svéd piacon versenyképesek lehetnek. A találkozások bizonyították, hogy az üzleti kapcsolatok megteremtésének fontos előfeltétele a svéd piacról való mélyebb ismeretszerzés. A felek kifejezésre juttatták, hogy a jövőben hasonló rendezvényeknél kölcsönösen előtérbe helyezik az áruházi bemutatkozásokat, és azokat - lehetőség szerint - értékesítéssel kötik egybe. A találkozókon sikerült megnyerni megyénk svéd partnereit, hogy részt vegyenek az őszi Vásár Agriában tartandó nemzetközi kiállításon Egerben. Ez jó alkalmat kínál arra, hogy tovább folytassák a tárgyalásokat a jövőbeni vállalkozások megalapozásáról. Az együttműködés érdekében fontos szerepet kell vállalniuk a kamaráknak is. A Magyar Nemzeti Bank újabb kölcsönöket vett fel Japánban Két kölcsönt vett fel a Magyar Nemzeti Bank Tokióban. A választások óta az MNB-nek ez a második hitelfelvétele a nemzetközi tőkepiacon, s az első a távol-keleti szigetországban. A hitel, illetve a kötvény feltételei azt tükrözik, hogy hazánk megítélése nem változott a japán pénzpiacon - értékelte az akciót Hárshegyi Frigyes, az MNB alelnöke. Harmincmilli- árd yen értékű kötvény - nagyjából 300 millió dollárnak megfelelő - kibocsátásáról van szó, amely az MNB idei első kötvénye a japán yenben jegyzett szamurájpiacon. Két részből: egy 3 és egy 6 éves futamidejű részből áll a fix kamatozású értékpapír, a 3 évre szóló öt, a 6 évre szóló 6,15 százalékos kamatozású. A két rész egyaránt 150-150 millió dollár értékű. A kamatfelár az első rész esetében a yen libor felett 1,45, a 6 évre szóló rész esetében 1,80 szinten áll. A kötvény ára - vagyis a fizetendő kamatfelár - nagyjából azonos a korábbi könyvkibocsátásunk felárával. Hárshegyi Frigyes számos japán kereskedelmi bankkal tárgyalt, és ez alkalommal megkezdődött egy 300 millió dollár értékű szindikált hitel szervezése is. A jegybank célja az volt, hogy a pénzintézetek minél szélesebb köre vegyen részt a kölcsön térítésében, és ezt az MNB elérte. A 300 millió dolláros, ötéves futamidejű hitelt egy nyolctagú bankcsoport szervezi, köztük három jelentős japán pénzintézet: a Szakura, a Szumitomo és a Long Term Credit Bank. „Az MNB legutóbbi három műveletével - a harmadik egy guldenkötvény kibocsátása volt - gyakorlatilag fedeztük összes hiteltörlesztési szükségleteinket az év végéig. Az év hátralévő részében tehát már majd csak a jövő évi hiteligények kielégítésére kell újabb pénzhez jutnunk” - közölte Hárshegyi Frigyes. Az elmúlt napokban találkozott a japán pénzügyi élet irányítóival, a Pénzügyminisztérium, a japán Eximbank, a hitelminősítő intézet vezetőivel. Mint elmondta, partnerei lényegesnek tartják, vajon az új kormány képes lesz-e javítani a költségvetés helyzetén. Helyzetelemzés az adósságállományról Az elmúlt négy év során a Magyar Nemzeti Bank bruttó külföldi adóssága jóval kisebb mértékben növekedett, mint az ország eladósodása. Míg 1990-ben az ország bruttó adóssága 21,3 milliárd dollárt tett ki, a Magyar Nemzeti Bank külföldi hitelezőinek 17,7 milliárd dollárral tartozott. Négy évvel később a teljes bruttó adósságállomány 24,6 milliárd dollárt ért el, ebből az MNB-tartozások értéke 18,3 milliárd dollár volt. Mindezt a Pénzügyminisztérium elemzése állapítja meg, amely az állam- adósság alakulásáról készült. Ebben az időszakban a Magyar Nemzeti Bank bruttó adóssága minimális mértékben emelkedett. Sőt 1991-ben és 1992- ben az 1990-es esztendőhöz képest csökkent is. Csupán 1993- ban növekedett kismértékben, mivel ebben az évben jelentős folyófizetésimérleg-hiány alakult ki, a korábbi évektől eltérően, amikor is minimális többlettel zárt a folyó fizetési mérleg. Miközben az MNB bruttó adóssága alig növekedett, a jegybank külföldi követelései nagymértékben emelkedtek. A követelések értéke 1990-ben 1,2 milliárd dollárt ért el, 1991-ben 4, 1992-ben 4,4, 1993-ban 6,7 milliárd dollárra emelkedett. Ez jelzi, hogy ebben az időszakban a Magyar Nemzeti Bank tartalékai dinamikusan növekedtek. Annak ellenére, hogy az MNB eladósodottsága csak minimális mértékben nőtt, az ország külföldi adósságállománya 1993-ban jelentősen emelkedett. A külföldi források megszerzésében ugyanis a Magyar Nemzeti Bank mellett fokozatosan nőtt a vállalatok, a kereskedelmi bankok, valamint közvetlenül az állam szerepe is. Még váratnak magukra a nagyobb beruházások... Az idén a beruházások nagysága várhatóan 6-8 százalékkal növekszik, de ezzel még mindig csak az 1990. évi szintet éri el. Az év első negyedében az értékük folyó áron 65,4 milliárd forintot tett ki, amelynek 43 százaléka építés, 47 százaléka gépbeszerzés volt. Mindezt a Gazdaságkutató Rt. előrejelzése tartalmazza. A beruházások zömét továbbra is a gépbeszerzések teszik ki. Az agrárterületen tovább már nem halogathatok az elhalasztott fejlesztések. Az új tulajdonosok egy része már kisebb beruházásokba kezdett, s a százezer forint alatti invesztíciók költségként való elszámolása kedvez a folyamatnak. Ám ezek csak arra elegendőek, hogy a mező- gazdasági beruházások nagysága ne süllyedjen tovább. A komolyabb ipari beruházások a szakértők szerint egyelőre váratnak magukra. A vállalkozások egyelőre saját likviditási helyzetük rendbetételével vannak és lesznek elfoglalva. Sokkterápia nélkül... Még most is nagy visszhangja van a nemrég zárult debreceni közgazdász-vándorgyűlésnek. A hazánk élvonalához tartozó szakemberek gazdaságunk stabilizációjáért szálltak síkra. Különböző oldalról világították meg jelenlegi helyzetünket, az előrelépés lehetőségeit. Méltán aratott sikert a héten beiktatásra kerülő új pénzügy- miniszter, Békési László előadása. Helyzetértékelésében kijelentette: a kormány nem alkalmaz sokkterápiát. Helyette beruházás-, befektetés- és megtakarítás-központú gazdaságpolitikát ígért. Ehhez kérte a szakma támogatását. Mondanivalójából az is kitűnt, hogy egyidejűleg három eszközt alkalmaznak: ösztönzik a megtakarításokat, igyekeznek csökkenteni az államháztartás deficitjét, és mérséklik a teljesítménynövekedés nélküli bérkiáramlást. A még idén megteendő lépések között említette a kamatok növelését, a forrásadó mérséklését vagy megszüntetését, a költségvetési kiadások csökkentését és a fogyasztáshoz kapcsolt adók emelését. Arra is utalt, hogy a kormánynak szűk a mozgástere, amelyben viszont a kedvező lépések megtétele nagyon fontos. Ezek között szerepel az államháztartás gyökeres átalakítása, a bank- rendszer és az infrastruktúra fejlesztése, az agrárgazdaság talpraállítása, valamint a külgazdaság fejlődése. Az említettekhez szükség lesz stabil, kiszámítható intézményrendszer kiépítésére. Mentusz Károly A GAZDASÁG HÍREI Aszály fenyeget az Alföldön Súlyos aszály is bekövetkezhet az Alföld középső és délkeleti részén, ha az elkövetkezendő két hónapban folytatódik az eddigi száraz, meleg időjárás. Júniusban csak az ország egyes pontjain alakult ki jelentős zápor, zivatar, és a Nyu- gat-Dunántúlt kivéve mindössze 20-30 milliméter csapadék hullott, ami a sokévi átlag egyharmada. A talajvízszint a sokévi júniusi átlag alatti. Négy évtizede épült... Negyvenéves a Tiszalöki Vízlépcső. Mosonyi Emil 1951-ben elkészült tervei szerint 1954-ben fejeződött be az építése a Keleti- és Nyugati-főcsatornával, valamint az ezekhez kapcsolódó öntözőfürtökkel együtt. A duzzasztómű lehetővé teszi a Tiszántúl legnagyobb öntözőrendszerének táplálását, így például a Hortobágyon 200 ezer hektárnyi terület öntözését. Az erőműben évente 55 millió kilowatt villamos energiát termelnek, és a hajózsilip 1200 tonnás hajók áthaladását teszi lehetővé. Főszezon a Balatonon Július második hetétől indult az igazi balatoni nyár. A kedvező májusi tapasztalatok után júniusban a tavalyi mélyponthoz képest is jóval kevesebb vendég volt a szállodákban és a kempingekben. A helyek jelenleg mintegy 40 százalékát veszik csak igénybe, de az előzetes szobafoglalások alapján a következő hetekben lényegesen magasabb lesz a forgalom. A szállások és az idegenforgalmi hivatalok által felkínált programok árai reálisak, ám az egyéb szolgáltatásokért olykor elképesztő árakat kérnek a Balaton partján. Ikarus buszok Amerikába Átadták Budapesten az Észak-Amerikai Járműipari Kft. autóbusz-gyártelepét. A csuklósok hamarosan Miamiban, Baltimore-ban és Washingtonban közlekednek majd. A kft.-t az Első Magyar Alap hozta létre, amely 1992 novemberében megvásárolta a pénzügyi gondokkal küzdő UCBC amerikai járműgyártó cég tulajdonában lévő Ikarus USA Inc. vagyonát, és létrehozta az American Ikarus Inc.-t. Az üzem Alabama állam Anniston városában működik, mely korábban is a Magyarországról az Ikarus által szállított busztestek és -vázak amerikai alkatrészekkel történő felszerelését és azok értékesítését végezte. A törzstőkéje mára 2360 millió forintra emelkedett, melyből 75 százalék az Első Magyar Alap, 25 százalék pedig az Ikarus Rt. tulajdona. Gyógynövények exportra Növeli exportját a Herbária. Tavaly 120, az idén mintegy 150 millió forint értékben kívánnak exportálni. A növekedésben szerepet játszik két új piac, Anglia és Írország, ahová kozmetikumokat szállít a cég. A gyógynövényalapú kozmetikumok exportjáról más országokkal is tárgyalnak a Herbária illetékesei. Remélik, újabb üzleteket szereznek. r GSM RÁDIÓTELEFONOK MOTOROLA 5200 62.900,- Ft + ÁFA ERICSSON GH 1 74 62.900,- Ft + ÁFA ERICSSON GH 197 72.900,- Ft + ÁFA ERICSSON GH 197 fedeles 75.900,- Ft + ÁFA HAGENUK MT 2000 üzenetrögzítős 83.900,- Ft + ÁFA Mindegyik készülékre kedvező lízingkonstrukció! A fenti árak tartalmazzák a teljes alapkészlet árát, valamint 1 év garanciát. Az árak magukért beszélnek. M.C.G. Kft. a STOG GmbH hivatalos forgalmazója Eger, Katona tér 5. I. em. Tel/Fax: 06-36-312-733 Nyitva: H-P: 9-17 Sz: 9-12