Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-09 / 134. szám

6. oldal Horizont 1994. június 9., csütörtök A „talpalatnyi föld” emlékezete Egy nagy emlékű művészgeneráció talán legtehetségesebb képviselőjével beszélgettem a minap egy találkozó után, ahol is a megmaradás esélyeiről, a magyar művészfilm továbbélé­sének „reményeiről” beszélt Makay Árpád operatőr.- Visszatérek Magyaror­szágra, annyi éves emigráció után újra a talpalatnyi földön folytatom, s megpróbálok a magyar filmgyártás javára te­vékenykedni - mondta három éve, amikor repülőgépének indulása előtt találkoztunk New Yorkban, a 82. úti refor­mátus templomban.- Sikerült-e visszatérnie a Talpalatnyi föld, a Halálos ta­vasz, a Valamit visz a víz, a Kerek Ferkó, a Szerencsés fló- tás, az Ének a búzamezőkről (hogy csak néhányat említsek) filmek alkotójának? Hazaér­kezett-e Makay Árpád?- Úgy gondolom, a magyar filmgyártás nem lesz attól jobb, ha panaszkodásba kez­denék, így aztán minden kísér­letet próbálok is elkerülni, melyben szakmai észrevétele­ket tennék - kezdi rendkívül kedvesen az operatőr. - Ami­kor évekkel ezelőtt visszatér­tem, megpróbáltam segítő­készségemről tanúságot tenni. Nagyon kevesen gondolták úgy, hogy bármiben is szol­gálhatnám őket. Tervem tehát nem sikerült, marad a múltban való merengés és az új tervek gyártása, mások jó ötleteinek a támogatása, mint például a Jo­seph von Ferenczyé is. Az osztrák úr nemrégiben beje­lentette Magyarországon, hogy támogat egy műsorcsa­tornát, amelyben Közép- és Kelet-Európábán készült (ki­sebbségi) filmeket játszanak. Egy-egy alkalommal az én filmjeimet is levetítik majd e program keretében. Sokat dolgoztam, forgattam Afrikában, Kanadában, Dél-Amerikában, s örömmel tapasztaltam, hogy minden or­szág keresi saját karakterét a filmgyártásban. Itthon ezt nem tapasztalom. Úgy érzem, itt nem erőltetik magukat, hogy új formát találjanak. A Sose halunk meg című filmről pél­dául úgy tűnt, már 20 éve „lát­tam” Amerikában... Élnek pe­dig jó írók és költők, s min­denféle művészeti alkotók eb­ben az országban, akik szín­vonalas történetet és formát szolgáltatnának. Persze, azt lá­tom legszomorúbban, hogy nem is filmszerűen dolgoznak, hanem teátrálisan fényképez­nek. Pedig alig hiszem, hogy valaki beleszólna ma már az alkotók elképzelésébe. Amikor felkértek a Talp­alatnyi föld forgatására, oda­jött Révai Dezső, a Hunnia ak­kori új igazgatója, és így szólt: „Szocreálban forgasson, mert különben baj lesz!” - mondta. „ Uram, a film elkészítését bi­zonyára azért bízták rám, mert úgy gondolják, értek hozzá, kérem hát, nem kell bele­szólni" - vágtam vissza neki. Többet nem jött hozzám. Ta­lán mert ő is tudta, hogy még mozinézőként sem konyít a filmhez. Az emlékek sokasá­gát tudnám persze felemlíteni a múltból, de nem akarom, hogy azt higgyék, csak nosz­talgiázni tudok. Arcok és szép történetek tolulnak elő például A szerelem nem szégyen forga­tásáról: Tolnai Klárié; Jávor Pálé és Máli Gerőé a Mezei prófétából. Aztán Bartók Éva és Benkö Gyula jut eszembe, és hát sok-sok filmből Karádi Katalin. Azt az alázatot, amellyel mindennap megje­lent a kamera előtt, tanítani le­hetne. Jó volt vele dolgozni, mert nem akart okosabb lenni a rendezőnél, mindent meg­csinált, amit kértek tőle. Ki­véve a vetkőzést! Azt mindig dublőrrel vettük fel, részletek­ben. Nem igaz hát az a híresz­telés, hogy bárkivel a szerelem útjaira lépett. Amerikában is szorgalmasan dolgozott ka­lapüzletében. Itt már a barát­nőjével élt, fokozatosan vonult vissza. Sokat beszélgettünk New Yorkban, s visszavonulá­sának, elmagányosodásának fázisait ismerem. No de me­gint a múltban merengek... Beszéljük inkább a jelenről, és a „hogyan tovább”-ról. De erről majd legközelebb... Sziki Károly Az alma mater tisztelgése Bán Imre előtt Dr. Bán Imre professzornak, a tudós irodalomtörténésznek, tanámemzedékek nevelőjének állított emléket az egri Dobó István Gimnázium tantestülete és diáksága - az Egri Város­szépítő Egyesülettel összefogva -, az alma mater falai közt em­léktáblát avatva egykori diákja tiszteletére. Bán Imre a méltán híres egri Dobó István Főreáliskola diák­jaként kezdte gyűjtögetni óriási tudásanyagát. Eminens diák­ként többször is pénzjutalom­ban részesült. A Petőfi-centená- riumot rendező országos bizott­ság adományaként „mint a ma­gyar irodalomban legkiválóbb” kapta jutalmul Petőfi összes költeményeinek székesfővárosi kiadványát. Az ősi scholában ismerte meg a görög, a latin és a francia nyelvet és irodalmat is. Az Eötvös Kollégium diák­jaként, majd a párizsi Sorbonne hallgatójaként törekedett az is­meretek egyetemességére, az univerzitás eszményét követve. Mintegy negyedszázadon át tanított a gyöngyösi gimnázi­umban, majd a debreceni uni­verzitásnak lett rangot és hírne­vet adó tanára. Példamutató munkaszeretettel, türelemmel és emberséggel tanította hallga­tóit, segítette munkatársait. A klasszika filológiának, a régi magyar literatúrának, a protestáns művelődési és iro­dalmi hagyományoknak, a kö­zépkortól a barokkig tartó idő­szaknak világhíres szakértő ku­tatója volt. Apáczairól monog­ráfiát írt, a barokkról szóló első magyar nyelvű összegzés is az ő érdeme. A XVI-XVIII. szá­zadi irodalomtörténeti kézi­könyvről könyv alakú „doctus” értékelést publikált. A Kartha- usi Névtelen műveltsége címen jelentetett meg könyvet. Ta­nulmányainak válogatott kötete Eszmék és stílusok címen látott napvilágot. Megcáfolta Pappini tételét, amely szerint Daniéról csakis olasz, csakis firenzei és csakis katolikus írhat monográ­fiát. Bán Imre magyar, reformá­tus, egri-gyöngyösi-debreceni tudósként, a magyar Dante-is- meret nagy szellemeinek nyo­mán - Arany János, Péterfy Jenő, Kaposi József, Babits Mihály - monográfiával fölérő könyvet adott ki Dante-tanul- mányok címen. Egy életen át folytatott, elmélyült kutató­munkájának eredménye ez a fi­lológiai pontossággal megírt, olvasmányélményt nyújtó, de az európai szakirodalom ma­gaslatán helyet foglaló tanul­mánykötet. Joggal írta róla Ki­rály Erzsébet a könyv utósza­vában: ....egy filológiai iskola, egy módszer, egy tudásfárado­zás gyümölcse..., amely egy­szersmind egy embernek, egy ethosznak, egy személyes gyö­nyörűségnek a gyümölcse”. Arany Dante című versének so­rait idézzük: „Állottam vizének mélységei felett... De örvénye­ibe nem hatott le a szem, Me­lyeket csupán ö - talán ö sem - ismert”. Énnek a „Csodálatos szellem”-nek, a substanciának és az accidensnek, a „vágyat és célt”, „napot és csillagot” moz­gató Szeretetnek lett értő kuta­tója Bán Imre. A Sommo poéta - hozzá képest Boccaccio csak minor - szellemében, a nagy tudósokra jellemző, alázatossá­gig menő szerénységgel, su­gárzó példaképként, „üdvös­ségre vezérlő kalauzként” ge­nerációkat oktatók seregének értelmezte a Nagy Művet: „Hogy a hitetlen ember imádni tanulja A köd oszlopában rejlő Istenséget". Cs. Varga István Tombstone - A halott város egyik jelenete Kurt Russell-lel E heti film- és videopremierek Tűréshatár Jeff Douglas FBI-ügynök csa­ládját kiirtja a Fehér Kéz bűn- szövetkezet. Ezután egysze­mélyes keresztes háborút indít az öt városra kiterjedő narkó- hálózat ellen. Az elszabadult Halálosztót azonban nem lehet megállítani. Az akciófilmet az egri Uránia mozi nézői tekint­hetik meg. Tombstone 1881. október 26-án a vad­nyugat leghíresebb pisztoly­párbaja zajlott le Tombs­tone-ban. Ekkor akarnak pon­tot tenni egy évek óta húzódó viszály végére. Wyatt Earp (Kurt Russell) pisztolyhős, egykori békebíró, valamint két bátyja, és a szövetségesükké szegődött hivatásos szerencse­játékos. De Holliday (Val Kilmer) még nem tudja, hogy bár szitává lőtték a velük szemben álló klánt, a háborús­kodás még ért véget... A wes- temfilmet az egri Uránia mozi mutatja be. / Árulás Az IRA által elkövetett bel­fasti terrorcselekmény egy gyermek halálát okozza. Á szervezeten belüli ellentétek miatt az egyik IRA-tagból áruló lesz. Az állam bújtatja, a szervezet üldözi, sőt egy hiva­tásos gyilkost is a nyomába küldenek. Az áruló férfi és családja Ausztráliában nyer menedéket. A bérgyilkos megkegyelmez, a szervezet azonban újabb embereket küld a család kiirtására. A rendkí­vül izgalmas krimi főszerep­lőit Elliot Gould és Patrick Bergin alakítja... A videoka­zetta megtalálható az egri Vi- deotopban. Örök kérdés: mit keresünk mi a zenében? Gábos Judit, aki az egri Eszter- házy Károly Tanárképző Főis­kola zene tanszékén zenét oktat - Kolozsvárról áttelepült zon­goraművész és tanár - ezúttal Bach D-dúr Partitájával (BWV 828.) és Fr. Chopin tizenkét etűdjével, az op. 18-cal örven­deztette meg hallgatóit a Ma­gyar Honvédség egri, Helyőr­ségi Művelődési Otthonában. Szokatlan a párosítás, Bach és Chopin együtt. Még akkor is, ha ez a Partita, ez a héttételes mű, nyitány és hat tánc, Bach profán muzsikájából szól ki. Már ami a profánt illeti, ez csak esetlen szembeállítás Bachnál a vallásos, a liturgiában is elférő zenével. A barokk óriás itt összegyűjt néhány dallamot, a tánc és kör­nyékéről érzelmeket, lelkiálla­potot, azt is, ahogyan a XVIII. század európai embere a szóra­kozást elképzelte, végigélte. Csakhogy ezek a dallamok nem önmagukban léteznek, ahogyan a zongorából előcsalogatja ez a komoly fiatalasszony, hanem összességükben kiadják egy korabeli egyéniség jellemvoná­sait, gondolkodásmódját. Magyarán: ez a J. S. Bach a barokk kor emberét mintázza meg, azzal a méltóságtudatával, ahogyan ez a vad, az örökösö­dési háborúkban, öltözködési cicomákban tobzódó Európa hagyta megélni mindazt a kor­társak számára, amit az ember, mint lelki tartalmat,- hordoz magában. Amit természetesen kapott a születésében, és vele munkálkodott haláláig. Ezt az állapotot a barokk időkben, bizonyos szellemi szint felett, méltóságteljesen hordozták, mint azokat a súlyos kelméket is, amikből ruháik ké­szültek. Mára, amikor már az emberi formák - testiek és lel­kiek egyaránt - a végsőkig fel­lazultak, csak távolról figyel­jük, miként is szerkeszti meg a Mester ezeket a zenei élvezete­ket, közönsége és a maga gyö­nyörködtetésére. Van ebben valami - a mából visszatekintve - a művészet túlhajtott tekintélyéből! De az ma sem vitatható, hogy jólesik visszahallgatni egy letűnt korba, ahol még az egyéniség nagyszerű hatást is kelthetett. Gábos Judit jól tette, hogy ezt a számunkra még szórako­zásnak is veretes zenei anyagot elénk hozta. És mert Bach és muzsikája szinte betetőzött egy európai és zenetörténeti, tehát szemléleti korszakot, Chopin tizenkét etűdje forradalmian lebegett végig a zongorán és a termen. Mintha egy kibontott zsebken­dőt dobott volna a közönség so­rai közé ez a csak szívvel, csak érzésekkel vívódó, csak az ol- dottságokban és kötetlenségek­ben turkáló romantikus zongo­rista. A barokk fegyelem rég odavan, itt fellobbanások köve­tik egymást, szinte a sóhajok szárnyán közlekedik a lélek. Egy új korszak. Egy új szemlé­let, amely fittyet hány min­denre, ami tegnap történt. Mintha mi manapság valami hasonlót élnénk át: ránk ülepe­dett egy mára már fárasztó szemlélet, és mintha türelmet­lenül kutatnánk valami más után. Korszakváltásban vol­nánk? Ezt a néhány gondolatot kö­szönöm meg Gábos Juditnak, a koncert után, kicsit megkésve. (farkas) AMITŐL A FÖLD IS MEGMOZDUL 'IfcBENATI ^■r M A C C H I N E HA FÖLDMUNKAGÉPRE VAN SZÜKSÉGE HÍVJON most a 147-6774, vagy a 269-9563-as telefonszámon Forgalmazza: POWERED ACCESS HUNGARY ÉPlTÖGÉPKERESKEDELMI KFT. Nagyréde Községi Önkormányzat a községi 16 tanulócsoportos általános iskola igazgatói állásának betöltésére pályázatot hirdet. A pályázatokat a Polgármesteri Hivatalhoz (3214 Nagyréde, Fő út 4. sz.) kell benyújtani I994. július 15-ig. A pályázatnak tartalmazni keli:- szakmai önéletrajzot,- 5 évre szóló szakma programot,- felsőfokú szakirányú végzettséget igazoló okirat másolatát,- erkölcsi bizonyítványt. Az állás betölthető: 1994. augusztus I -tői. Bérezés a közalkalmazotti törvényben előírtak szerint. Pénzügyi Tanácsadó és Vagyonkezelő Rt. FELSZÁMOLÁSI HIRDETMÉNY A BROSS HOLDING Heves megyei Iroda, mint az Épületkarbantartó Szövetkezet felszámolója, nyilvános pályázat útján értékesíti: 1. Eger, Kisasszony u. 34. sz. alatti ingatlant, a rajta levő összes felépítménnyel. A pályázat feltétele az eljárási rendet is tartalmazó, vagyonismertető megvásárlása, amely beszerezhető az ÉKSZÖV "FA.", Eger. Kisasszony u. 34. (Molnár Sándornénál) 3.000.-Ft + 25% ÁFA áron. Pályázati jelige: ÉKSZÖV INGATLAN 2. Az Épületkarbantartó Szövetkezet tulajdonában levő alábbi részvényeket: Kereskedelmi Bank Rt. névérték: 1.050.000.-Ft OKISZLABOR Rt. névérték: 70.000.-Ft COOP INFORM Rt. névérték: 20.000. -Ft FOLKART Rt. névérték: 70.000.-Ft RAMOVILL Rt. névérték: 370.000.-Ft Pályázati jelige: ÉKSZÖV RÉSZVÉNY. A pályázatokat postán tértivevénnyel, vagy személyesen lehet benyújtani 3 példányban, kettős borítékban, feladó megjelölése nélkül a BROSS HOLDING RT Heves megyei Iroda (3300 Eger, Kossuth L. u. 18.) 1994. június 30-án 12 óráig. A felszámoló tájékoztatja a szövetkezet tagjait és a hitelezőket, hogy elővásárlási jogukat a meghirdetett időpontig történő bejelentéssel gyakorolhatják. A kiíró fenntartja magának a jogot, hogy nem megfelelő ajánlati ár esetén ra a pályázatokat érvénytelennek nyilvánítsa.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents