Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-08 / 133. szám

6. oldal Horizont 1994. június 8., szerda A Cantus Agriensis hangversenye Gergely Péter Pál karnagy vezényletével Kórusmuzsika: az igazak nem öregednek A Cantus Agriensis és a Mind­szenti Kórus Miskolcról - Gergely Péter Pál két vegyes­kara - összefogott, és három egymást követő hónapban műsort adott az egri Nagybol- dogasszony-templomban, Pa­lestrina (1525-1594) és Las­sus, azaz Orlando di Lasso (1532-1594) műveiből, a klasszikus vokálpolifónia nagymestereinek dallam- és érzésvilágából. A szellemidézés indoka na­gyon egyszerű: mindketten 400 évvel ezelőtt haltak meg. Az évforduló kapcsán sem kívánunk párhuzamot vonni a két művészi életpálya között. Palestrina Rómában pápáknak szolgált művészetével, a há­rom hétig trónoló II. Marcell még misét is kapott tőle, ami­ért aztán a következő pápa ki is dobta őt a szolgálatból. Hogy aztán újabb pápák jöj­jenek, no meg a tridenti zsinat. Minden korszakos baj ellenére ő marad a csúcson - minden­képpen. Lassus nemkülönben a sze­rencse fia. Gyönyörű hangja alkirályi társaságot biztosít neki, németalföldi létére meg­járja Szicíliát, Nápolyi, majd kiköt Antwerpenben: hűsége oda is ragasztja mindhaláláig. Ő is a siker minden változatát megélhette. Es mennyi a világ dicső­ség-hányadosa: akiket ők szolgáltak - Palestrina és Las­sus - már csak azért említtet- nek manapság, mert vala­micske közük lehetett a szel­lem óriásaihoz. Sapienti sat! Gergely Péter Pál azokból az alkotásokból válogatott mindkét szerző esetében, ame­lyeket ma is becsben tart a megújuló emlékezet. Zsoltárok ezek, a liturgia szerves elemeivé váló részek. Kyriek, sequentiák, amikben minden formai és tartalmi kö­töttség ellenére eltüntethetet- lenül ott mutatja magát, az ar­cát, szellemiségét, egyéniségét - a szerző. Mára ritkásabban hangza­nak fel Palestrina és Lassus dallamai, szellemes zenei kép­letei akár a hazai pódiumokon is. Igaz, az utolsó fél évszázad szellemi közélete nemigen ka­rolta fel ezeket a mestereket. Pedig ez a muzsika - kora ellenére, vagy talán éppen ezért - ma is eleven, nemcsak esztétikai élvezetet nyújt, de el is gondolkodtat afölött, aho­gyan ma utána kutatunk az életérzésnek, annak a megin­gathatatlan istenhitnek és em­beri tudatnak, amely kivallotta ezeket a dallamokat, polifóni­ákat. TV. Pius, a zenére fogékony pápa is becsben tartotta pél­dául Palestrina Improperiáit, ezeket a könnyed hangú áram­lásokat, amelyekkel a nagy­pénteki misztériumot lényegi- tette a mester zenévé. Miért is emeljük ki ezt az egyetlen alkotást a gazdag életműből? Mert most is, min­den évben éneklik Nagypén­teken, annyira mérce ez a „zsolozsmázás” az egyházban. (A harmincas-negyvenes' években a magyar rádió is át­vette ezt a vatikáni programot: ugyan, mikor hallhatjuk me­gint a helyszíni közvetítést?) Az eddigiekből is kitetszik: élményt szerzett nekünk ez a tavaszi este a Barátok temp­lomában. Némileg késett a program, mert az ájtatos asz- szonyok az esti mise után litá- niáztak még egyet, fel is hang­zott a gyerekkorból kedves dallam: Mennynek Királyné Asszonya. Aztán, hogy a tévé­sek még fontoskodtak, további kis időt a kamagyi riport oká­ból, már el is feledtem ennek a kedves dallamnak az Allelujá- ját. De milyen a véletlen! Ger­gely Péter Pál a Palestrina és Lassus-művek közé ez alka­lommal „becsempészte” Liszt Ave Mariáját és Bárdos Lajos egyik művét, amit a Nyújtsd ki mennyből kezdetű vallásos ének átiratának-feldolgozásá- nak tekintettünk mindig is. Most azonban, ahogyan ezt az áradást, ezt a könyörgést eb­ben a templomban, a márvány, az arany, a különféle szimbó­lumok, jelek, szobrok, jelrend­szerek, színek, képek, oltárok, próféták, történeti és szimbo­likus nagyságok egymásra tomyosulásának súlya alatt, azok súlya alóli felszabadu­lásként megéltük - szándékta- lan, de nem véletlen ajándéka volt a kórusnak. Ahogyan a hangok átértel­mezték a környezetet, aho­gyan ez a pátriárka kort meg­élt Bárdos Lajos elsóhajtja ezt a magyar népi könyörgést - útravaló is a földi élet vándo­rának, vigasztalás arról szólva, hogy lehet ezer és millió -, egy személyi tragédia itt ná­lunk útijelzet; a nép, a nemzet, a nyelv alapélményét megölni senkik nem tudják. Se izmu­sok, se hatalmak. Ezért a kórusok énekeljenek csak minél sűrűbben és minél többet - akár a XVI. századból is! Az igazak nem öregednek! A zenetörténeti bevezetőket Kari József mondotta. (farkas) # Grassalkovich Antal: 400 éve született Hatvan és számos település fejlesztője Hatvan 1400 táján mezővárosi rangot kapott ugyan, de ezzel még nem szabadult meg a föl­desúri függés alól. A nemes bir­tokosok ezt követően is még évszázadokon át többnyire csak arra törekedtek, hogy minél na­gyobb haszonra tegyenek szert jobbágyaik kizsákmányolása révén. A Rákóczi-szabadság- harc után még a honvédelem terhét is jobbágyaikra hárítot­ták. A csak élősködő földesurak sorából ki kell emelnünk I. Grassalkovich Antalt (fia és unokája is e nevet viselte), aki sokat tett Hatvan fejlesztése ér­dekében is. Neki köszönhető, hogy a 18. században jelentő­sen korszerűsödött a város me­zőgazdasága. Igaz, lényegében ő is csak feudális gazdálkodást folytatott, a jobbágyok és a zsellérek munkáját vette igénybe, de nyugati mintára építette ki a nagygombosi ura­dalmi központot, benne hatal­mas, kőből épült szarvas- marha- és lóistállókat, magtá­rakat, egyéb gazdasági épülete­ket. A város területén az ipart fej­lesztette: posztógyárat, sörgyá­rat létesített. A korszerű terme­lés érdekében német földről hí­vott be munkásokat, szakembe­reket. Ő vállalta magára a bel­városi katolikus templom és a hozzá tartozó plébániaépület felépítésének költségeit. Városfejlesztő politikájának eredményei mind a mai napig megtalálhatók, ezért megér­demli, hogy a város polgárai tisztelettel őrizzék emlékét. A Nyitra megyei Örményben született 1694. március 6-án, és 1771. december 1-jén halt meg. Nem volt született arisztokrata. Apja, Grassalkovich János csak köznemes, jószágfelügyelő volt. Háromszor házasodott: elő­ször 1722-ben, amikor felesé­gül vette a királyi kamara elnö­kének lányát, Láng Erzsébetet, aki két év múlva meghalt. Gyermekük nem született. 1731-ben vette feleségül Klo- vusiczky Krisztinát, az egykori királyi személynök lányát, majd ennek halála után tizen­négy évvel sógornőjét Klovu- siczky Terézt. A második házasságból hat gyermeke született (más forrá­sok szerint hat lánya és egy fia). Az elemi iskola után a nyit- rai, majd a nagyszombati jezsu­ita gimnáziumban tanult. A jogi ismereteket Dubniczky András királyi személynök írnokaként sajátította el. 1715-ben tette le az ügyvédi esküt. A hivatali ranglétrán gyorsan emelkedett. Először mint a kirá­lyi ítélőtábla jegyzője hívta fel magára a figyelmet. 1716-ban lett a budai kerület kamarai ügyvédje. 1720-ban a váci püs­pök bízta meg a püspökség jó­szágigazgatói teendőinek ellá­tásával. Még ebben az évben III. Ká­roly királyi jogügyi igazgató­nak nevezte ki. 1724-ben lett kamarai tanácsos. 1727-től ő in­tézte az Újszerzeményi Bizott­ság birtokpereit is. 1731-től 1748-ig a királyi személynök tisztét töltötte be, ami azzal járt, hogy a király nevében ő vezette az országgyűlést. A hivatali beosztás mellett a címek, rangok is kifejezésre jut­tatták munkájának, hűségének elismerését. Bárói rangot kapott 1743-ban. Valóságos titkos ál­lamtanácsos lett 1741-ben. Grófi címet kapott 1743-ban. 1748-ban a kamara elnökének nevezték ki. A következő évben Arad megye főispánja. 1751-ben megkapta a valósá­gos belső titkos tanácsosi cí­met. Felemelkedését tehetségé­nek, szakértelmének, buzgó ka­tolikus magatartásának és a Habsburg-ház iránti hűségének köszönhette, de meggazdago­dását elősegítette a háromszori házassága is. Habsburg-hűségének bizo­nyítására több ízben saját költ­ségén felruházott és felfegyver­zett ezredeket. 1744-ben maga is hadba vonult, és három hó­napon át Sziléziában volt a hadra kelt sereggel. Mint a kamara elnöke, előse­gítette a németek szervezett be­telepítését Aldebrö (1743), Kompolt (1754) és Hatvan (1741) községekbe, iiletve vá­rosba. A katolikus egyház iránti el­kötelezettségét azzal juttatta ki­fejezésre, hogy birtokain 32 községben építtetett saját költ­ségén templomot. Gyorsan gazdagodott. 1752-ben még 640 ezer forint adóssága volt, 1767-ben már semennyi. Első felesége révén Pest megyében lett birtokos, de vásárolt birtokokat Esztergom, Bars és Hont megyében is. A mi vidékünkön megvette a gö­döllői, a hatvani és a debrői uradalmat, továbbá a bajai, a komjáti és az irányi uradalma­kat. Jelentős készpénzvagyon­hoz jutott a második és harma­dik házasságával, amiből újabb birtokokat vásárolt. Mária Terézia trónra lépése után bekapcsolódott a biro­dalmi politikába. Nagy szerepe volt abban, hogy 174l-ben, a pozsonyi országgyűlésen meg­szavazták a kért katonai segít­séget. Ő találta ki az „életünket és vérünket” szállóigét. Jelentős építkezéseivel szá­mottevő hatást gyakorolt a ha-, zai barokk építészetre. A temp­lomokon kívül kastélyokat épít­tetett Gödöllőn, Hatvanban és Komjátiban. Hatvanban a kasté­lyon és a belvárosi templomon kívül a plébánia, a posztómanu­faktúra és a sörház épületét, Nagygomboson pedig az ura­dalmi épületegyüttest. A róla elnevezett építészeti stílusirányzat a magyar barokk egyik változata: a Grassalko- vich-barokk. 1749-ben az ural­kodó rábízta a budai királyi pa­lota építését. 1751-ben a ki­rálynő meglátogatta gödöllői kastélyában. (Itt jegyezzük meg, hogy a királynő Hatvanba nem látogatott el). Élete végéhez közeledve, pá­lyája töretlenül ívelt felfelé. 1758-ban királyi főlovászmes- terré nevezte ki Mária Terézia. 1762-ben valamennyi birtokára megkapta a pallosjogot, 1767-ben ötvenévi szolgálata elismeréseként a Szent István- rend nagykeresztje kitüntetést. Németi Gábor Soványság: a topmodellek is szenvednek Legnagyobb tőkéjüket - so­ványságukat - a manökenek is csak vasfegyelemmel tudják megtartani - derül ki egy fran­cia lap körkérdéséből. „Azok a topmodellek, akik azt állítják, bármit ehetnek anélkül, hogy híznának, vagy lódítanak, vagy a szerencsés, ám ritka kivételek közé tartoz­nak. Tízből legalább hét lány szenved az állandó koplalástól. Étvágycsökkentőkön élnek, néha pedig összeesnek a színfa­lak mögött...” - mondja Ma­rilyn Gauthier, a legnagyobb párizsi modellügynökség igaz­gatónője. A manökeneknek legalább 4—5 kilóval soványabbaknak kell lenniük ideális súlyuknál, mert a fotókon teltebbnek néz­nek ki, mint a valóságban. A német Nadja Auermann például napi két órát tölt a testépítő stú­dióban, ugyanakkor nyers zöld­ségeken, főként sárgarépán él. Carla Bruni a kalóriákat szá­molja és a diétás szakácsköny­veket bújja: „Amióta leszoktam a dohányzásról, észrevettem, hogy felszedtem 1-2 kilót”. A barna bőrű szépség kizáró­lag teljes őrlésű lisztből sütött kenyeret és magokat fogyaszt reggelire. A világhírű Naomi Camp- bellnek azonban - állítása sze­rint - nem kell ügyelnie a kaló­riákra. „Bármit megeszem, amit megkívánok. De ha alkoholról van szó, a gyomrom csak a Dom Perignon pezsgőt veszi be.” Piros Christa Gépkocsinkat - ebek harmincadjára? A puli, az uszkár, a foxterrier és néhány más fajta - megfelelő kiképzés után - kitűnő és meg­bízható testőre lehet a gazda gépkocsijának, s riasztóberen­dezés nélkül is védelmet nyújt­hat az autótolvajok és autófosz­togatók ellen. A tanítással azt kell elér­nünk, hogy a kutya a családi kocsi belsejét saját „vadászterü­letének” tekintse, és gazdája tá­vollétében mindenáron meg­védje a behatolás ellen. Ezért a biztonságos őrzés első számú feltétele, hogy szabadon mo­zoghasson az első-hátsó ülések között, át-átugorhasson egyik­ről a másikra, s ne gátolja eb­ben semmilyen elválasztó rács vagy háló. Az őrzésre való konkrét fel­készítés előtt azonban türelmes csitítással, csöndesítéssel meg kell tanítanunk a kocsiban „posztoló” négylábút a nyugodt viselkedésre, az autó körüli jö­vés-menés békés elviselésére. Az autók négylábú őrét ugyanis a gyerekek, a járókelők gyakran puszta szórakozásból is inger­ük, s ha ezek az alapjában nem rossz szándékú mozzanatok a jószágot fölizgatják, tehetetlen haragját az üléshuzaton tölti ki. A tulajdonképpeni kiképzés két részből áll. Az első: az őrző ösztön fejlesztése. Ezt olyan manőverekkel érhetjük el, ame­lyek figyelem-összpontosításra, energiáinak mozgósítására késztetik az állatot. Például a kutya számára ismeretlen segí­tőtársunk sétáljon lassan, tétova lépésekkel a kocsi felé, majd eredjen futásnak, ha a négylábú őr morogni vagy csaholni kezd. A kutya így egy idő múlva fel­ismeri a sanda szándékot, az ahhoz párosuló magatartást, és tüstént harap, ha az áltolvaj megpróbál a kocsiba benyúlni. A képzés második része annak tudatosítása, hogy a küzdelmet meg kell vívnia - méghozzá si­keresen. Erre a következő gya­korlattal vezethetjük rá: kissé letekerjük az ablakot, kiképző­társunk pedig néhányszor be­dugja kezét a kocsiba, majd nyomban „ijedten” vissza­rántja, amikor a kutya látható­lag támadni, harapni készül. Többszöri ismétlés után a tá­madókedv az állatban reflex­szerűvé válik. Ekkor segítőnk keze helyett rongycsomót vagy rossz párnát csúsztassunk az ablakrésbe, s hagyjuk, hogy el­kapja - ez a győzelem érzetét kelti, s tudatosítja benne, hogy a kocsi, a benne levő tárgyak gazdáin kívül mások számára érinthetetlenek, s azokat fog­gal-körömmel meg kell véde­nie a behatolók ellen. Veress István PROGRAM:- Vacsora- Könnyűzenei vetélkedő- Táncverseny- Tombola, értékes nyeremények Belépő: 500.- Ft Minden érdeklődőt szertettel várunk! Jelentkezni lehet a 37/376-011, 012-es telefonszámon. Egyéb zenés műsoros rendezvényeinkre is szeretettel várjuk vendégeinket a hétvégeken is 04 óráig nyitvatartó bárunkban. (2466) ÚJ TOTÓZÓ GYÖNGYÖSÖN A BUSZPÁLYAUDVARON!!! Hagyományos és gépi szelvények. Ötös lottó, hatos lottó, joker, totó, góltotó. Nyitva: hétfő 9-20, kedd-csiitörtök 6-20, PÉNTEK 6-19. Ágynemű garnitúrák 700 Ft Krepp ágynemű 1500 Ft Lepedő 250 Ft Törölközők 200 Ft-tól Paplan 1800 Ft Öblítők 4 literes 200 Ft_ Helyszín: Ifjúsági Ház Eger, Széchenyi u. 16. (. Időpont: 1994. június 9. 8-17-ig. j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents