Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-08 / 133. szám

4. oldal Az Olvasók Fóruma 1994. június 8., szerda Évek óta ülőke nélkül szomorkodnak az egri Dobó téri középiskolai diákotthon falá­hoz illesztett „padok”. Lehet, hogy a cél: ne rágja a szú az ülőkéket? (Fotó: Kaposi Tamás) Becsület és megbízhatóság Könnyü-e a rejtvény? Lapunk 1994. április 18-i szá­mában jelent meg egy név nél­kül beküldött olvasói levél, melynek rám vonatkozó részére szeretnék válaszolni. Teszem ezt annál is inkább, mert már más is illetett azzal a „váddal”, hogy túl könnyen fejthetők a keresztrejtvényeim. Tisztelt Olvasók, azt hiszem, nem kell külön bizonygatnom, hogy mennyi problémával kell az embereknek a megneheze­dett körülmények miatt nap mint nap megküzdeniük. Kell, hogy legyen sikerélmé­nyük is, még ha ebben csak egy egyszerű keresztrejtvény meg­fejtése erejéig is van részük. Szándékom szerint ezért próbá­lok mindig könnyed poént tar­talmazó, könnyen fejthető ke­resztrejtvényeket készíteni, hi­szen szórakoztatni, sikerél­ményt adni akarok. Temészetesen a rejtvényfej- tők olvasottságuk, érdeklődési területük függvényében eltérő módon értékelhetik szándékom megvalósulását. De a szándékom ismételten is kihangsúlyozva a szórakozta­tás, s némi sikerélmény biztosí­tása. Mindezek figyelembevételé­vel szinte örömömre szolgál, ha az olvasók rejtvényeim könnyű fejthetőségéről írnak, hiszen cé­lomat elértem (egyébként higy- gyék el, nehezebb egy könnyen fejthető, lexikonok nélkül elké­szített keresztrejtvényt összeál­lítani, mint a nehezebb fejtörő­ket, mert ezeknél a rejtvényké­szítő többnyire csak az átlag­ember szókincsére építhet, te­hát lecsökken a variációs lehe­tőségek száma.) Ami pedig a nyertesek díja­zását illeti, értékesebb nyere­mények kísörsolására csak ak­kor van lehetőség, ha a közölt rejtvényt valaki - többnyire hirdetési céllal - szponzorálja. Természetesen mi is szeretnénk nagy díjakat a megfejtést be­küldők között kisorsolni, ezért örömmel várjuk azon szponzo­rok jelentkezéséi, akik a rejt­vények) fő soraival maguknak szeretnének reklámot csinálni! Végezetül kívánok minden kedves Olvasónak jó szórako­zást a rejtvényeim megfejtésé­hez! Báthory Attila Hírlap Olvasószolgálat A szerkesztőség fenntartja ma­gának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Adott esetben a levél szerzőjének nevét és címét nem közöljük, de a levelet a közér­deklődésre való tekintettel is­mertetjük. A Heves Megyei Hírlap 1994. május 25-i számában szóvá tet­tem, hogy a Bródy Sándor Me­gyei Könyvtár épületéből ellop­tak egy különleges barokk réz­kilincset. Cikkemet a következő sza­vakkal fejeztem be: „Az olva­sók százai ma úgy érzik, hogy ezzel őket lopták meg, Eger vá­rost lopták meg. Nagyon sze­retnénk remélni, hogy a tettes nem fogja tudni értékesíteni a műemlék rézkilincset. így az még visszakerülhet eredeti he­lyére.” Két nap múlva azzal fogad­tak engem a könyvtárban: kép­zeljem el, az újságcikk hatására visszajött a rézkilincs, amelyet pár nappal előbb a feljárati ba­rokk szárnyas ajtóból szereltek ki és vittek el. Az ismeretlen tettes titokban visszahozta, le­tette egy ablakmélyedésbe, s ott találták meg. Érdekes példája ez annak, hogy a megtévedt embereket néha vissza lehet fordítani a rossz útról, ha van, aki figyel­meztesse őket közös érdeke­inkre, a felelősségre és - a be­csületre. Ebben nagy szerepe lehet a helyi sajtónak. Örömmel adok hírt egy má­sik pozitív tapasztalatomról is. Május 30-án csekken pénzt fi­zettem be az egri OTP Bank­ban, 1194 forintot. A pénztá­rosnő a két darab ezresemből egy darab ötszáz- és két darab száz forintost adott vissza, meg a hat forint aprópénzt. Nem el­lenőriztem a visszakapott ösz- szeget, csak betettem a tás­kámba. Otthon vettem észre, hogy száz forinttal több járt volna vissza. Szomorúan pana­szoltam tízéves Ferkó unokám­nak, hogy a vigyázatlanságom miatt elvesztettem száz forintot. Ő adta azt a tanácsot, hogy kér­jem ezt vissza a banktól. Nos, két nappal utóbb csak­ugyan visszamentem az OTP-be, s elmondtam a pénztá­rosnőnek a száz forint hiányt. Ő azzal fogadott: de jó, hogy je­lentkezem, mert jegyző­könyvbe is vették a száz forint többletet, csak nem tudták, ki­nek fizessék ezt vissza. Bocsá­natot kértek a hibáért, és egy aláírás fejében a pénztár kifi­zette nekem a kérdéses száz fo­rintot. Én is elnézést kértem a pénztárosnőtől, hogy két nappal előbb számolatlanul vettem át a visszajáró pénzt, és így gondot okoztam neki. Elmondtam: számomra fontos tanulság, hogy az OTP igen megbízható intézmény. Megígértem: ha legközelebb fordítva történik a dolog, és véletlenül ők fizetnek nekem száz forinttal többet, ak­kor én is visszaadom ezt a pénz­tárosnőnek, mert így kívánja a becsület. Megkerült tehát a Bródy Sándor Megyei Könyvtár rézki­lincse és az én elveszettnek hitt száz forintom. Sokan azt mondhatják: nem nagy ügy sem az egyik, sem a másik. De nekem ez a két kis törté­net azt sugallja, hogy méltán lehetünk optimisták, mert Eger városban a becsületnek és a megbízhatóságnak is sok szép példájával találkozhatunk. Dr. Pásztor Emil Még egyszer a cukorgyári pánikról 1994. május 19-én a Heves Megyei Hírlapban megjelent egy cikk a Mátravidéki Cukor­gyárak selypi gyáregységéről „Pánikhangulat a selypi cukor­gyárban” címmel. Ebben a cikkben a nevem közlésével a cikk írója úgy állí­totta be egyrészt, mintha velem riportot készített volna, és én neki nyilatkoztam. Ez a való­ságban nem így történt. Mi, régi munkatársai, látogatását mun­katársi látogatásnak vettük. A cikket megjelenése előtt én nem olvastam. Nevem közléséhez nem já­rultam hozzá, én mint riport­alany, az újságírónak nem nyi­latkoztam. Kérem, hogy az újság tegye lehetővé levelem közlését a fenti említett helyesbítéssel. Pintér Mihály Levélírónk aggálya bizonyos szempontból érthető, mivel - mint utólag kiderült - a Mátra Cukor Rt. kollektív, szerződése nem teszi lehetővé dolgozóinak a vállalat érdekeivel ellentétes szellemű nyilatkozatot. Cikkünk szerzőjének természetesen erről nem volt tudomása, ám az írás­ban megszólalók többségének lehetett, mivel nyomatékosan kérték nevük elhallgatását. A levél írója nem élt ezzel a lehetőséggel, mint ahogy a ri­port öt érintő részének a megje­lenés előtti véleményezésére sem tartott igényt. Munkatár­sunk cukorgyári látogatása so­rán mindenkinek - így a levél­írónak is - jelezte: közölni kí­vánja tapasztalatait, amit ekkor Pintér Mihály és a jelenlévő öt másik munkatársa is helyesel­tek. A szóban forgó cikkünket azóta egy újabb követte, mely­ben Domonkosi Imre vezéri­gazgató leszögezte: panaszo­sunkat nyilatkozatáért semmi­féle hátrány nem éri. - A szerk.) Vendégüző vendéglátás Minap egy új, színvonalasnak tűnő vendéglátóegységgel gaz­dagodott a megyeszékhely. A nyitást követően nem sokkal el­látogattunk az üzletbe. A helyi­ség, bár látszik rajta, hogy ere­detileg tervezője nem e célra álmodta, mégis fiatalos hangu­latot áraszt, leszámítva élénk­sárga sötétítő függönyeit, melyhez színben harmonizáló berendezést hiába kerestünk. Első találkozásunk ugyan nem volt igazán kedvező, hisz a kiválasztott étkek igencsak las­san érkeztek asztalunkra. Ám a gondok igazán csak a számla összeállításakor kezdődtek. A Főúr tőlünk tudakolta fogyasz­tásunk tárgyát, majd sietve el­távozott, hogy az étlapról tájé­kozódjon az árakat illetően. A rendelés felvételekor az étlap jobb szélső oszlopa árként 360 forintot tüntetett fel, fizetési cédulánkon viszont már 490 fo­rint szerepelt. Fizetés után is­mét megnéztük az árakat, hi­szen rohanó világunkban az inf­láció emelkedése bármikor várható. Csodák csodája, ám ez esetben mégsem erről volt szó, hiszen az árlap ismét 360-at mutatott. Szóvá téve a tévedést, nagy elnézések közepette visz- szafizették a különbözetet. Ez­zel a dolog el is lett felejtve. Csupán az ütött szöget a fe­jembe, hogy vajon melyik étlap közölte a helyes árat. Az a kettő, amit mi néztünk, és ami alapján visszakaptuk a pénzt, vagy a harmadik, amelyikről a számlát állították össze? Mivel optimista természe­tűek vagyunk, így sor került egy második találkozásra köz­tünk és a pizzéria között. Ezút­tal Dunántúlról érkezett vendé­geinket invitáltuk e helyre va­csorázni. Este fél tíz tájban ér­keztünk, így az éjfélig üzemelő konyha még javában dolgozott. Kezdetben a teraszra ültünk, gondolván: kellemes levegőn ülve fogyasztjuk el vacsorán­kat, hallgatva közben a tücskök ciripelését, a békák brekegését a patak partján. Szó ami szó, pompásan érez­tük magunkat, midőn leteleped­tünk az imént említett teraszra. Az este első meglepetése az asztalra terített abrosz volt. Az abroszt piros-fehér csíkok tet­ték színessé, és több tucat lyuk. No de sebaj, a lyukak ravasz módon a terítő oldalán helyez­kedtek el, ahol úgysem látsza­nak evés közben. Ézen aprósá­got elnyomta abból eredő rossz érzésünk, hogy az igen impo­záns étlapról kiválasztott három főétel és egy saláta szervírozása közel másfél órát vett igénybe. Emellé jött a meleg kóla, ám nyár lévén, kérésünkre kaptunk hozzá egy pohárnyi félig olvadt jeget. A kiváló sör kellemes meglepetés gyanánt viszont tényleg hideg volt. Azt hiszem, nem kell következtetéseket le­vonni a fent leírtakból, de talán a vendéglátósoknak is érdemes egy kicsit jobban odafigyelni, hisz itt a turistaszezon. Igye­kezzünk jó benyomást kelteni az ide látogató vendégekben, hogy kellemes emlékekkel tér­jenek haza, s hogy jövőre ismét vendégeink legyenek. Kaposi Tamás Lobby és aszfalt Szerény körű, nem reprezenta­tív közvélemény-kutatásom eredményeként megállapítha­tom, hogy a címben szereplő és a sajtóban széles körben hasz­nált szó eredeti, de még átvitt értelmét sem nagyon ismerik. Ennek az eredetileg angol szónak e különböző formáit lobi-nak, lobizás-nak kell ej­teni. Eredeti, magyar jelentése: előcsarnok, váró, előszoba. Át­vitt értelemben viszont a szó ki­járást, ajánlást, protekciózást, befolyásolást jelent. Hogyan kapcsolódik tehát össze az előszoba a protekció­zással, az előnyszerzéssel? En­nek magyarázata a következő. Az USA törvényhozásában régóta elfogadott szokás, hogy a képviselők - teljesen termé­szetesen - bizonyos érdekekért szavukat hallatják, és ennek megfelelően szavaznak. így a legkülönbözőbb célok, szándé­kok és érdekek vezérelhetnek egyes képviselőket vagy azok csoportjait. Ők tehát adott ügyet pártfogolnak, vagyis lo­biznak érte. Ámde! Mi történik azon csoportok érdekeivel, amelyeknek nincs képviselőjük a parlamentben, a törvényho­zásban?! Ezek „kijáró”, „segít­séget kérő” embereket külde­nek a képviselőház és a szená­tus előcsarnokába, hogy ott az ülésterembe siető törvényhozó­kat szándékaiknak megfelelően befolyásolják. A helyszín per­sze mára már módosult. Az le­het egy étterem, színház vagy golfpálya is. S hogy céljaikat a lobizók tiszta vagy törvényte­len eszközökkel érik el. már más kérdés. A lobizás a külön­böző országok gyakorlatában egyre terjed és polgárjogot nyer. Végül is nincs egyébről szó, mint az érdekképviselet markánsabb megjelenési for­májáról. A lobi mögött tehát vá­lasztott képviselő, vagy „kijáró ember” állhat. Utóbbi a parla­ment előcsarnokában - vagy máshol - igyekszik a megfele­lően megválasztott képviselőt céljainak megnyerni. Végül né­hány példa, miért lehet és ér­demes lobizni: alacsonyabb adók, magasabb életnívó. Kör­nyezetvédelem, tandíjmentes­ség. Aszfaltozás az egri Foglár utcában. Remélem, e sorokat a Főmérnöki Irodában is olvas­sák. Dr. Czenkár Béla Új árushelyek A közelmúltban bővült azon árushelyek száma, ahol a Heves Megyei Hírlapot és a Rendőr-Kék c. magazint meg lehet vásárolni. Majd mindegyik helyen már haj­nalban hozzá lehet jutni e két sajtótermékhez. Egerben: Hadnagy u. 7.: Mini Nap ABC; Makiári út 64.: Nonstop* Csemege; Széchenyi út 42.: Kossuth Könyvkiadó; Mátyás k. u. 17. (garázssor): Mini Ve­gyesbolt; Csiky S. u. 20.: Menő ABC; Mikes K. u. 27.: Élelmiszer vegyesbolt. Eger belvárosában és a strand területén találkozhat­nak kedves olvasóink Muri- nai Zoltán mozgóárussal. Gyöngyösön: Nonstop Büfé a 3-as főút és a kará- csondi út elágazásánál. Tiszanána: dinnyésháti üdülőtelep. Az M-VED Munka- és Vagyonvédelmi Szolgáltató BT. megnyitotta Eger, Törvényház u. 15. szám alatt MUNKAVÉDELMI CENTRUM-át, ahol az alábbi szolgáltatásokkal várja Tisztelt Ügyfeleit: munkabiztonsági, tűzvédelmi, környezetvédelmi, vagyonvédelmi tanácsadás, illetve ezen tevékenységek teljes átvállalása, portaszolgálatok működtetése. Továbbá CENTRUM-unkban az alábbi termékek is megvásárolhatók: védőfelszerelések, védőruházat, munkaruházat tevékenységi körünkhöz tartozó nyomtatványok, szakkönyvek, táblák, feliratok. Nyitva tartás: hétfőtó'l - péntekig 8.30-tól 16.30-ig

Next

/
Thumbnails
Contents