Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-08 / 133. szám
4. oldal Az Olvasók Fóruma 1994. június 8., szerda Évek óta ülőke nélkül szomorkodnak az egri Dobó téri középiskolai diákotthon falához illesztett „padok”. Lehet, hogy a cél: ne rágja a szú az ülőkéket? (Fotó: Kaposi Tamás) Becsület és megbízhatóság Könnyü-e a rejtvény? Lapunk 1994. április 18-i számában jelent meg egy név nélkül beküldött olvasói levél, melynek rám vonatkozó részére szeretnék válaszolni. Teszem ezt annál is inkább, mert már más is illetett azzal a „váddal”, hogy túl könnyen fejthetők a keresztrejtvényeim. Tisztelt Olvasók, azt hiszem, nem kell külön bizonygatnom, hogy mennyi problémával kell az embereknek a megnehezedett körülmények miatt nap mint nap megküzdeniük. Kell, hogy legyen sikerélményük is, még ha ebben csak egy egyszerű keresztrejtvény megfejtése erejéig is van részük. Szándékom szerint ezért próbálok mindig könnyed poént tartalmazó, könnyen fejthető keresztrejtvényeket készíteni, hiszen szórakoztatni, sikerélményt adni akarok. Temészetesen a rejtvényfej- tők olvasottságuk, érdeklődési területük függvényében eltérő módon értékelhetik szándékom megvalósulását. De a szándékom ismételten is kihangsúlyozva a szórakoztatás, s némi sikerélmény biztosítása. Mindezek figyelembevételével szinte örömömre szolgál, ha az olvasók rejtvényeim könnyű fejthetőségéről írnak, hiszen célomat elértem (egyébként higy- gyék el, nehezebb egy könnyen fejthető, lexikonok nélkül elkészített keresztrejtvényt összeállítani, mint a nehezebb fejtörőket, mert ezeknél a rejtvénykészítő többnyire csak az átlagember szókincsére építhet, tehát lecsökken a variációs lehetőségek száma.) Ami pedig a nyertesek díjazását illeti, értékesebb nyeremények kísörsolására csak akkor van lehetőség, ha a közölt rejtvényt valaki - többnyire hirdetési céllal - szponzorálja. Természetesen mi is szeretnénk nagy díjakat a megfejtést beküldők között kisorsolni, ezért örömmel várjuk azon szponzorok jelentkezéséi, akik a rejtvények) fő soraival maguknak szeretnének reklámot csinálni! Végezetül kívánok minden kedves Olvasónak jó szórakozást a rejtvényeim megfejtéséhez! Báthory Attila Hírlap Olvasószolgálat A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Adott esetben a levél szerzőjének nevét és címét nem közöljük, de a levelet a közérdeklődésre való tekintettel ismertetjük. A Heves Megyei Hírlap 1994. május 25-i számában szóvá tettem, hogy a Bródy Sándor Megyei Könyvtár épületéből elloptak egy különleges barokk rézkilincset. Cikkemet a következő szavakkal fejeztem be: „Az olvasók százai ma úgy érzik, hogy ezzel őket lopták meg, Eger várost lopták meg. Nagyon szeretnénk remélni, hogy a tettes nem fogja tudni értékesíteni a műemlék rézkilincset. így az még visszakerülhet eredeti helyére.” Két nap múlva azzal fogadtak engem a könyvtárban: képzeljem el, az újságcikk hatására visszajött a rézkilincs, amelyet pár nappal előbb a feljárati barokk szárnyas ajtóból szereltek ki és vittek el. Az ismeretlen tettes titokban visszahozta, letette egy ablakmélyedésbe, s ott találták meg. Érdekes példája ez annak, hogy a megtévedt embereket néha vissza lehet fordítani a rossz útról, ha van, aki figyelmeztesse őket közös érdekeinkre, a felelősségre és - a becsületre. Ebben nagy szerepe lehet a helyi sajtónak. Örömmel adok hírt egy másik pozitív tapasztalatomról is. Május 30-án csekken pénzt fizettem be az egri OTP Bankban, 1194 forintot. A pénztárosnő a két darab ezresemből egy darab ötszáz- és két darab száz forintost adott vissza, meg a hat forint aprópénzt. Nem ellenőriztem a visszakapott ösz- szeget, csak betettem a táskámba. Otthon vettem észre, hogy száz forinttal több járt volna vissza. Szomorúan panaszoltam tízéves Ferkó unokámnak, hogy a vigyázatlanságom miatt elvesztettem száz forintot. Ő adta azt a tanácsot, hogy kérjem ezt vissza a banktól. Nos, két nappal utóbb csakugyan visszamentem az OTP-be, s elmondtam a pénztárosnőnek a száz forint hiányt. Ő azzal fogadott: de jó, hogy jelentkezem, mert jegyzőkönyvbe is vették a száz forint többletet, csak nem tudták, kinek fizessék ezt vissza. Bocsánatot kértek a hibáért, és egy aláírás fejében a pénztár kifizette nekem a kérdéses száz forintot. Én is elnézést kértem a pénztárosnőtől, hogy két nappal előbb számolatlanul vettem át a visszajáró pénzt, és így gondot okoztam neki. Elmondtam: számomra fontos tanulság, hogy az OTP igen megbízható intézmény. Megígértem: ha legközelebb fordítva történik a dolog, és véletlenül ők fizetnek nekem száz forinttal többet, akkor én is visszaadom ezt a pénztárosnőnek, mert így kívánja a becsület. Megkerült tehát a Bródy Sándor Megyei Könyvtár rézkilincse és az én elveszettnek hitt száz forintom. Sokan azt mondhatják: nem nagy ügy sem az egyik, sem a másik. De nekem ez a két kis történet azt sugallja, hogy méltán lehetünk optimisták, mert Eger városban a becsületnek és a megbízhatóságnak is sok szép példájával találkozhatunk. Dr. Pásztor Emil Még egyszer a cukorgyári pánikról 1994. május 19-én a Heves Megyei Hírlapban megjelent egy cikk a Mátravidéki Cukorgyárak selypi gyáregységéről „Pánikhangulat a selypi cukorgyárban” címmel. Ebben a cikkben a nevem közlésével a cikk írója úgy állította be egyrészt, mintha velem riportot készített volna, és én neki nyilatkoztam. Ez a valóságban nem így történt. Mi, régi munkatársai, látogatását munkatársi látogatásnak vettük. A cikket megjelenése előtt én nem olvastam. Nevem közléséhez nem járultam hozzá, én mint riportalany, az újságírónak nem nyilatkoztam. Kérem, hogy az újság tegye lehetővé levelem közlését a fenti említett helyesbítéssel. Pintér Mihály Levélírónk aggálya bizonyos szempontból érthető, mivel - mint utólag kiderült - a Mátra Cukor Rt. kollektív, szerződése nem teszi lehetővé dolgozóinak a vállalat érdekeivel ellentétes szellemű nyilatkozatot. Cikkünk szerzőjének természetesen erről nem volt tudomása, ám az írásban megszólalók többségének lehetett, mivel nyomatékosan kérték nevük elhallgatását. A levél írója nem élt ezzel a lehetőséggel, mint ahogy a riport öt érintő részének a megjelenés előtti véleményezésére sem tartott igényt. Munkatársunk cukorgyári látogatása során mindenkinek - így a levélírónak is - jelezte: közölni kívánja tapasztalatait, amit ekkor Pintér Mihály és a jelenlévő öt másik munkatársa is helyeseltek. A szóban forgó cikkünket azóta egy újabb követte, melyben Domonkosi Imre vezérigazgató leszögezte: panaszosunkat nyilatkozatáért semmiféle hátrány nem éri. - A szerk.) Vendégüző vendéglátás Minap egy új, színvonalasnak tűnő vendéglátóegységgel gazdagodott a megyeszékhely. A nyitást követően nem sokkal ellátogattunk az üzletbe. A helyiség, bár látszik rajta, hogy eredetileg tervezője nem e célra álmodta, mégis fiatalos hangulatot áraszt, leszámítva élénksárga sötétítő függönyeit, melyhez színben harmonizáló berendezést hiába kerestünk. Első találkozásunk ugyan nem volt igazán kedvező, hisz a kiválasztott étkek igencsak lassan érkeztek asztalunkra. Ám a gondok igazán csak a számla összeállításakor kezdődtek. A Főúr tőlünk tudakolta fogyasztásunk tárgyát, majd sietve eltávozott, hogy az étlapról tájékozódjon az árakat illetően. A rendelés felvételekor az étlap jobb szélső oszlopa árként 360 forintot tüntetett fel, fizetési cédulánkon viszont már 490 forint szerepelt. Fizetés után ismét megnéztük az árakat, hiszen rohanó világunkban az infláció emelkedése bármikor várható. Csodák csodája, ám ez esetben mégsem erről volt szó, hiszen az árlap ismét 360-at mutatott. Szóvá téve a tévedést, nagy elnézések közepette visz- szafizették a különbözetet. Ezzel a dolog el is lett felejtve. Csupán az ütött szöget a fejembe, hogy vajon melyik étlap közölte a helyes árat. Az a kettő, amit mi néztünk, és ami alapján visszakaptuk a pénzt, vagy a harmadik, amelyikről a számlát állították össze? Mivel optimista természetűek vagyunk, így sor került egy második találkozásra köztünk és a pizzéria között. Ezúttal Dunántúlról érkezett vendégeinket invitáltuk e helyre vacsorázni. Este fél tíz tájban érkeztünk, így az éjfélig üzemelő konyha még javában dolgozott. Kezdetben a teraszra ültünk, gondolván: kellemes levegőn ülve fogyasztjuk el vacsoránkat, hallgatva közben a tücskök ciripelését, a békák brekegését a patak partján. Szó ami szó, pompásan éreztük magunkat, midőn letelepedtünk az imént említett teraszra. Az este első meglepetése az asztalra terített abrosz volt. Az abroszt piros-fehér csíkok tették színessé, és több tucat lyuk. No de sebaj, a lyukak ravasz módon a terítő oldalán helyezkedtek el, ahol úgysem látszanak evés közben. Ézen apróságot elnyomta abból eredő rossz érzésünk, hogy az igen impozáns étlapról kiválasztott három főétel és egy saláta szervírozása közel másfél órát vett igénybe. Emellé jött a meleg kóla, ám nyár lévén, kérésünkre kaptunk hozzá egy pohárnyi félig olvadt jeget. A kiváló sör kellemes meglepetés gyanánt viszont tényleg hideg volt. Azt hiszem, nem kell következtetéseket levonni a fent leírtakból, de talán a vendéglátósoknak is érdemes egy kicsit jobban odafigyelni, hisz itt a turistaszezon. Igyekezzünk jó benyomást kelteni az ide látogató vendégekben, hogy kellemes emlékekkel térjenek haza, s hogy jövőre ismét vendégeink legyenek. Kaposi Tamás Lobby és aszfalt Szerény körű, nem reprezentatív közvélemény-kutatásom eredményeként megállapíthatom, hogy a címben szereplő és a sajtóban széles körben használt szó eredeti, de még átvitt értelmét sem nagyon ismerik. Ennek az eredetileg angol szónak e különböző formáit lobi-nak, lobizás-nak kell ejteni. Eredeti, magyar jelentése: előcsarnok, váró, előszoba. Átvitt értelemben viszont a szó kijárást, ajánlást, protekciózást, befolyásolást jelent. Hogyan kapcsolódik tehát össze az előszoba a protekciózással, az előnyszerzéssel? Ennek magyarázata a következő. Az USA törvényhozásában régóta elfogadott szokás, hogy a képviselők - teljesen természetesen - bizonyos érdekekért szavukat hallatják, és ennek megfelelően szavaznak. így a legkülönbözőbb célok, szándékok és érdekek vezérelhetnek egyes képviselőket vagy azok csoportjait. Ők tehát adott ügyet pártfogolnak, vagyis lobiznak érte. Ámde! Mi történik azon csoportok érdekeivel, amelyeknek nincs képviselőjük a parlamentben, a törvényhozásban?! Ezek „kijáró”, „segítséget kérő” embereket küldenek a képviselőház és a szenátus előcsarnokába, hogy ott az ülésterembe siető törvényhozókat szándékaiknak megfelelően befolyásolják. A helyszín persze mára már módosult. Az lehet egy étterem, színház vagy golfpálya is. S hogy céljaikat a lobizók tiszta vagy törvénytelen eszközökkel érik el. már más kérdés. A lobizás a különböző országok gyakorlatában egyre terjed és polgárjogot nyer. Végül is nincs egyébről szó, mint az érdekképviselet markánsabb megjelenési formájáról. A lobi mögött tehát választott képviselő, vagy „kijáró ember” állhat. Utóbbi a parlament előcsarnokában - vagy máshol - igyekszik a megfelelően megválasztott képviselőt céljainak megnyerni. Végül néhány példa, miért lehet és érdemes lobizni: alacsonyabb adók, magasabb életnívó. Környezetvédelem, tandíjmentesség. Aszfaltozás az egri Foglár utcában. Remélem, e sorokat a Főmérnöki Irodában is olvassák. Dr. Czenkár Béla Új árushelyek A közelmúltban bővült azon árushelyek száma, ahol a Heves Megyei Hírlapot és a Rendőr-Kék c. magazint meg lehet vásárolni. Majd mindegyik helyen már hajnalban hozzá lehet jutni e két sajtótermékhez. Egerben: Hadnagy u. 7.: Mini Nap ABC; Makiári út 64.: Nonstop* Csemege; Széchenyi út 42.: Kossuth Könyvkiadó; Mátyás k. u. 17. (garázssor): Mini Vegyesbolt; Csiky S. u. 20.: Menő ABC; Mikes K. u. 27.: Élelmiszer vegyesbolt. Eger belvárosában és a strand területén találkozhatnak kedves olvasóink Muri- nai Zoltán mozgóárussal. Gyöngyösön: Nonstop Büfé a 3-as főút és a kará- csondi út elágazásánál. Tiszanána: dinnyésháti üdülőtelep. Az M-VED Munka- és Vagyonvédelmi Szolgáltató BT. megnyitotta Eger, Törvényház u. 15. szám alatt MUNKAVÉDELMI CENTRUM-át, ahol az alábbi szolgáltatásokkal várja Tisztelt Ügyfeleit: munkabiztonsági, tűzvédelmi, környezetvédelmi, vagyonvédelmi tanácsadás, illetve ezen tevékenységek teljes átvállalása, portaszolgálatok működtetése. Továbbá CENTRUM-unkban az alábbi termékek is megvásárolhatók: védőfelszerelések, védőruházat, munkaruházat tevékenységi körünkhöz tartozó nyomtatványok, szakkönyvek, táblák, feliratok. Nyitva tartás: hétfőtó'l - péntekig 8.30-tól 16.30-ig
