Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-07 / 132. szám
6. oldal Horizont 1994. június 7., kedd Választások utáni kérdés: hogyan lesz kormányunk, parlamentünk? Köztudott, hogy a választások második fordulója után harminc nappal a köztársasági elnök összehívja az Országgyűlést.- Nem egészen így van! - pontosít Papp István, az Országgyűlés főtitkárhelyettese. - Az alkotmány 22. paragrafusa szerint a köztársasági elnöknek a választások után 30 napon belül kell az Országy- gyűlést összehívnia.- És addig mi történik?- Május 30-án a következő parlamenti ciklus egyik legfontosabb munkaszakasza kezdődött: a parlamenti pártok egy-egy képviselője (feltehetően jövendő frakcióvezetője) hozzálátott az alakuló ülés előkészítéséhez. Az itt születő megállapodások kihatnak majd az egész választási ciklus munkájára. Megállapodnak abban, melyik frakció adja a házelnököt, hány alelnököt, hány jegyzőt válasszanak az első ülésen. De arról is határoznak, milyen bizottságok működjenek a következő négy évben, hány tagjuk legyen, és milyen arányban osztozzanak a helyeken az egyes frakciók. A rendező elvek két módszert ismernek: a paritásost, amikor egyenlő arányban delegálnak tagokat a frakciók, vagy amikor a képviselőcsoportok számarányuknak megfelelően kapnak helyet a bizottságokban. Ha ebben megállapodás születik, akkor összeállítják valameny- nyi bizottság névsorát, majd a vezetőség összetételét. Ekkor határoznak a Házbizottság jog- és- munkarendjéről, annak tagjairól. Más fontos technikai kérdések is napirenden szereptelnek. Meghatározzák az Országgyűlés üléseinek rendjét iS.., ... . [— Feltehetően megtartják a régi rendet: hétfőn, kedden ülésszak, szerdán, csütörtökön bizottsági ülések, pénteken a-ev- -------------------------------választási kerületekben folyik a munka?- Leheséges, de erről is ha- tározniok kell. Mint arról is, hogy a frakiciók miként foglalnak helyet az ülésteremben.-Úgy tűnik, hosszan tartó tárgyalási sorozatra kerül sor az alakuló ülésig. Nyilván annak is megvan a maga lebonyolítási rendje.- Természetesen. Az alakuló ülést a korelnök és két körjegyző vezeti. Elsőként dr. Németh János, az Országos Választási Bizottság elnöke számol be a képviselő-választásról. Ezt követően a belügyminiszter szól a választások megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról. Ezt követi a képviselők mandátumigazolása.- Ez ugyanúgy zajlik, mint ahogyan ciklus közben, az új képviselők mandátumigazolásánál már láthattuk?- Ez esetben minden képviselő külön-külön benyújtja a mandátumlevelét a köztársasági elnöknek, aki azokat még az alakuló ülés előtt továbbítja a korelnöknek és körjegyzőnek, hogy megvizsgálhassák az iratok pecsétjét és hitelességét. A korelnök és a körjegyzők mandátumát az országgyűlési képviselők alfabetikus névsorának első öt helyén szereplő képviselők vizsgálják meg. Ezt követi az országgyűlési képviselők eskütétele. Ugyancsak az alakuló ülésen választják meg a Parlament tisztségviselőit, az al- elnököket és a jegyzőket. Feltehetően egy szavazással valamennyit, hiszen előzetes megállapodás alapján jelölik valamennyiüket e funkciókra. Ugyanígy kerülnek megválasztásra a bizottságok vezetői és tagjai is.- Az Országgyűlés elnökét kihagyta a sorból. Miért?- Szándékosan, mert az előkészítő tárgyalásokon csak abban állapodnak meg a pártok, hogy melyik frakció töltse be ezt a helyet. A jelölt nevét az alakuló ülésen jelentik be, és arról a képviselők titkos szavazással döntenek.- Közéletünket ismerve ez csak formai szavazás lehet, biztosak lehetünk abban, hogy a jelölt nevét már előbb tudja mindenki.- Ha a nagyközönség nem is, de az Országgyűlés hivatali szervei biztosan, hiszen a jelöltnek időben meg kell ismernie a sokszor bonyolult és sokrétű feladatait, hogy már a megválasztása után, az első ülésen átvehesse az elnöklést.- A tisztségviselők megválasztása után következik az ülés másik lényeges feladata: a köztársasági elnök felkéri jelöltjét a kormány megalakítására. Amíg a kormányalakítási tárgyalások folynak, ülésezik a Parlament?- Természetesen. Működik az ügyvezető kormány, és van Országgyűlésünk. Csak az ügyvezető kormánynak igen szűk a mozgástere. Nem kezdeményezhet új törvényeket, s határozatokat is csak bizonyos körben hozhat.- Amikor a koalíciós tárgyalások befejeződnek, s a pártok megállapodnak a kormány összetételéről, hogyan mutatkozik be az új kormány?- A miniszterjelölteket a parlamenti bizottságok meghallgatják, de őket a köztársasági elnök nevezi ki. A kormányfő a Ház előtt megtartja programbeszédét, és a képviselők döntenek mind a program elfogadásáról, mind a személyéről. Ezután a jegyző felolvassa a köztársasági elnök átiratát, amelyben közli, kiket nevezett ki a kormány tagjaivá. Ettől kezdve mind a kormány, mind a parlament hozzáfoghat a munkájához... Koós Tamás-ui i A Pius Kollégium a Mecsekalján Az. iskolatörténeti művek manapság oly gazdag kínálatából is kiemelkedik Hegedűs László kötete, mely Pécs századunk oktatástörténetének egyik legjelentősebb intézetét, az egykori Pius Kollégiumot mutatja be. A kollégium alapítója gróf Zichy Gyula (1871—1942) megyéspüspök volt. Őt személyes ismeretség fűzte X. Pius pápához,, kiről egykoron az intézet a nevét kapta. A Pius Kollégium az intemátus, a rendház és a gimnázium együttesét jelentette. A híres intézmény működése 38 év után szűnt meg. A könyv megjelenésével párhuzamosan dr. Rajczi Péter az Új Dunántúli Napló hasábjain emlékezett meg a Pius gimnázium volt diákjairól, többek között arról a Sebes (Schober) Józsefről, aki később az USA-ba vándorolt ki, s a wa shingtoni egyetemen tanított. Egy időben Bili Clintonnak, az USA elnökének is professzora volt, amikor az ott nemzetközi jogi tanulmányokat folytatott. Tanítványa mostani sikerét azonban már nem érhette meg, mert Sebes professzor 1991— ben elhunyt. A fenti cikkíró még egy volt Pius gimnazista, Zrínyi József S. J. levélből is idéz, amelyet az 1987-es 50 éves érettségi találkozóra küldött, mint a washingtoni egyetem tanára: „Elég hamar hozzászoktam az itteni egyetemi élethez és az amerikai fiatalsághoz. Tizenkétezer diákunk van. Volt több híres tanítványom... Tanítottam Bili Clintont, Arkansas állam jelenlegi kormányzóját (még elnök is lehet belőle...). Több diákom van amerikai külügyi szolgálatban szerte az egész világon, Magyarországon is.” Ezek alapján érdemes elgondolkodni, hogy a magyarországi szerzetesrendek és iskoláik mennyi kiválóságot adtak a világnak. Dr. Domonkos János Szívzűr - műtét előtt Újvári Lászlónál Tegnap éjszaka jött a hír: annyi, de annyi szenvedés, pillanatnyi lemondások és sok-sok bizakodás után megműtötték az immár 53. éves Újvári Lászlót a berlini Hertzzentrumban. Immár új szív dobog a mellkasában. Az egri férfinak ez a műtét utáni ébredés volt - mint mondta, amikor odakinn jártunk nála - a hetedik megszületése... (Az akkori látogatásunk alkalmával készült beszélgetésből közlünk most részleteket.)- Álmatlan éjszakáim...? Voltak, hogyne lettek volna. Családom van, gyermekeim vannak, sokat gondoltam rájuk. Csak megfordul az ember fejében, hogy mit adtam nekik, mire jutottam eddig, mi lenne még hátra, hiszen végül is 51 éves vagyok, alig múltam ötvenegy... A férfi itt megáll egy pillanatra, kitekint az apró kórházi társalgó csupa üveg falán túlra, ahol borongós esőfelhőket karcol a berlini Alexander Platz híres tévétomyának tűhegye. Hiába a nagyváros lüktetése, a hetedik emeletről hangyabolynak tűnő embertömeg nyüzsgő látványa, érzem, mindketten ugyanarra gondolunk ebben a gyógyszerszagú, sterilfehér nővérköpeny-libbe- nésű szárnyban. A műtétre...- ...Ha egyszer túl leszek rajta, annyi biztos, ennél a mostani rossz állapotomnál csak jobb lehet. A víz időnként any- nyira felgyülemlik már, hogy alig kapok levegőt, szívelégtelenséget okoz.- Most hogy érzi magát?- Mit mondjak...? A körülményekhez képest jól. Csak hát, vámom kell. Most már minden a donortól függ, egy-két hónapra saccolták, mire megtalálják. Lehet, hogy több időbe is beletelik, de az is, hogy még ma éjszaka megműtenek... Borzasztó fájdalommal kezdődött, jajdul fel még most is az akkori, mellkast szorongató érzést idézve Újvári László, aki rögtön hozzá is teszi: „...soha ne tapasztalja meg, uram!” Az egri férfi ’86 novemberében kapott infarktust.- Dohányzott, idegeskedett, sokat dolgozott...? Ingatja a fejét, keresi a magyarázatot most is. A rejtély „kulcsához” a feleség, Márta asszony morfondírozása visz talán közelebb.- Hét gyermeket nevelünk a családban, szűkösen éltünk, hát építkezni kezdtünk, akkoriban még nem járt szociálpolitikai kedvezmény. Maradt az OTP, 140 ezer forint hitelt törlesztettünk úgy, hogy éveken keresztül négy helyen vállaltunk munkát...- Egyszóval, hajtottunk...! Ez az igazság - jegyzi meg a férfi. Ennyi, tehetjük a pontot a hétköznapi történet végére: tipikusan magyar sors(csapás)... A folytatás: a kórházi ágy Egerben, majd Debrecenben, ahol egy hosszú műtéten esett át.- Négy eret kellett kivenni a szívemből, s visszapótolni a lábamból. Nehéz műtét volt állítólag, mert az új erek szét akartak menni. Később elmesélték: „rá kellett patkolni”, hogy meglegyen a rugalmasságuk. Á debreceni leletek - a feleség révén - végül is Berlinbe kerültek, ahol megerősítették a döntést: új szívre van szükség, nincs más megoldás, mint az átültetés...- Különösebben nem lepődtem meg - mondja a berlini kórház lakója. Ámulatba ejt a nyugodt hanghordozás, a pánik nélküli kommentálás. - Tudja, érzi azt az ember, hogy nincs más választása. Belegondoltam: egy-két hónapig bírhatom még így, de ha a műtétet megcsinálják, lehet, hogy sokkal tovább, sőt biztosan... Ha az ember felébred, akkor jó, ha nem, akkor kész. Nem tud róla semmit, elaludt és kész...- Ennyi lenne az egész? Ekkora tétnél ilyen nyugodtan fekszik fel a műtőasztalra?- Rá kell adnom a fejem...- Hogyan készítik fel rá? Pszichológus esetleg...- Csak vizsgálatokat végeznek, a professzor, aki műteni fog, kétszer beszélgetett el velem, itt volt nálam, leült az ágyam szélére, és elmondta, mit fognak csinálni. Bízom benne, nagy tudású ember, mondják, kétezernél is több ilyen átültetést csinált eddig, ez itt rutinműtét már... Pszichológusra- meg nincs szükségem, lelkileg felkészültem már.- És miként...?- Betápláltam az agyamba, hogy ezt meg kell csinálni, túl kell esni rajta. Mondtam már, különösebben nem foglalkozom vele...- Kezdek felnézni önre, Újvári úr! Ha belegondolok, milyen pánikba esnék én, mondjuk, mert mégsem azt közlik az emberrel, csak úgy mellékesen, hogy kihúzzuk a fogát, s beteszünk helyette egy pótlást...- Hát, nem ugyanaz a kategória, az igaz... - erősít meg az előbbiekben. - De elhatározás kérdése, hogy miként éli meg az ember. Debrecenben volt előttem egy nagyon is szemléletes példa: egy nálam sokkalta fiatalabb ember, talán harmincas, ha lehetett, rettentő pánikba esett. Reggelente, amikor felébredt, mindössze annyi erőt vett magának, hogy letette a lábát a padlóra, a hátára húzta a plédet, s ott üldögélt egész nap. Közben azon nyafogott, hogy Istenem, mi lesz velem, meghalok, és bele is halt... Mert nem akart élni, érti már, én viszont még sokáig akarok élni. Megvan rá az esélyem... Hetzel professzor fog műteni. Az esélyekről dr. Somogyi Péter, a Kidben végzett magyar orvos annyit mond: a berlini Hertzzentrumban csaknem húsz éve végezték el az első átültetést. S hogy mennyire „rutinműtét” már itt a plantáció: az egymillió lakosra jutó műtétek száma Németországban eléri a hetet. (Ennél többet csak Ausztriában és Belgiumban végeznek, kilencet-kilencet egymillió lakosra jutóan.)- Amikor Újvári úr megérkezett - idézi fel azt a napot Somogyi doktor -, öt percen belül „számítógépen” volt, s az alapos vizsgálódás után egyértelmű volt, hogy műteni kell.- Mikor kerülhet erre sor?- Abban a pillanatban, amikor megtalálják azt a donort, illetve azt a szívet, amelynek minden szükséges „paramétere”, így a vércsoport, a szövettani azonosság megfelel a szigorú feltételeknek. Hollandiában működik az a ’’donorbank” - ez egy számítógép -, amely összeköttetésben áll minden olyan sebészeti klinikával, ahonnan megkaphatják a beültetésre alkalmas szervet... A folyosón egy szobatárs integet, mosolygós török, messziről jelzi, jókorára tátott szája felé bököd a mutatóujjával, hogy meghozták az ebédet. Szedelőzködni kezdünk...- Hogy mit fogok csinálni, ha hazakerülök...? - kérdez vissza beszélgetőtársam. - Attól függ, mit bírok vállalni, de nem lenne jó ölbe tett kézzel üldögélni... Egy csinos ápolónő suhan el mellettünk. Kiderül róla, hogy nagyon kedves a betegekhez, akárcsak a többiek.- Nekem itt lesz a hetedik megszületésem - vált témát hirtelen a férfi. - Amióta a világra jöttem, egyszer már a klinikai halál állapotába kerültem. Úgy hoztak vissza. Aztán, amikor Debrecenben műtötték, mondták, négyszer állt le a szívem, s nem akart indulni. Négyszer élesztettek újra... S ha minden igaz, itt kelek ismét új életre, de már új szívvel... És azt megünnepeljük. A múltkorában megleptek az ápolók, nekem egészen kiment a fejemből, hogy milyen nap is van. Reggel jönnek be a szobába, megállnak az ágyamnál, és egy papírlapon mutatják: 13-dika van. Úristen, gondoltam, csak nem most műtenek...! Aztán beugrott, hát persze, január 13-án van a születésnapom, az ötvenegyedik. Hát, erre az ápolófiú előhúzott a háta mögül egy szépen összehajtogatott szalvétát, a közepén egy szál gyertya égett, körülötte pedig három szem cukor díszlett. S egymás után ismételgették: „...boldog születésnapot!” Mit mondjak, megható érzés volt... Szilvás István BIZTOS, HOGY CSAK A DRÁGA A JÓ? Hatékony földmunkagépek meglepően alacsony áron l Fizetési könnyítések! „Csepürágók” fesztiválja Nem rosszindulattal illetjük a színésztársadalmat ezzel a „gúnynévvel”: önmagukat nevezik így, és a közelmúltban lezajlott fesztiváljukon is ezen a néven, „csepűrágókként” szerepeltek. A rajongók és nézelődők nemcsak a színes programokat tekinthették meg a Budai Várban, de el is beszélgethettek a színészekkel és más társművészetek képviselőivel, akik sajátos szakmai gondjaik ellenére ragyogó hangulatot próbáltak teremteni, és talán sikerrel. Külön elismerés illette a Merlin Színház néhány fős társulatát, az élükön Jordán Tamással, a Magyar Színészi Kamara elnökével, a színház igazgatójával, akik ezt a nagy érdeklődést kiváltó fesztivált megrendezték. A színes forgatagban Szakácsi Sándor és Kézdy György (Fotó: Zalka István)
