Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-07 / 132. szám
1994. június 7., kedd PÉTERVÁSÁRA ES KÖRZETE 5. oldal Fogadóórákat tart a falugazdász Nagy Sándorné falugazdász fogadóórái településenként a következő időpontban lesznek. Bodonyban: szerdánként 11-13 és 16-18 óráig, Párádon keddenként 10-03 óráig, Parád- sasváron csütörtökönként 13.30-15.30 óráig, Mátrade- recskén pedig ugyancsak csütörtökönként 10-12 óráig. Terpesen is lesz az idén ivóvízvezeték Falugyűlés volt május második felében Terpesen. Sály István polgármester beszámolt a tavalyi gazdálkodás eredményességéről, továbbá ismertette az idei önkormányzati terveket. Szólt többek között arról is, hogy az idén befejezik a vezetékes ivó- vízhálózat kiépítését, ami jelentősen könnyít majd a falu komforthelyzetén. Telefonhálózatot bővít a Matáv a falvakban Július 31-ig - ígéri a MATÁV - három település, Párád, Parád- sasvár és Bodony közös telefonközpontját kibővítik. Kovács Imre bodonyi polgármester tájékoztatása szerint a faluban 95 vonallal lesz több, mint eddig. A lakossági hozzájárulás családonként 50 ezer forint volt. Felújítási munkához láttak Derecskén A mátraderecski téglagyárban az új tulajdonos megkezdte a felújítása karbantartási munkálatokat. ígéretéhez híven egyetlen munkaerőt sem küldött el. Sőt, a termelés beindításakor tervezi a létszám emelését is, amennyiben a megrendelések mennyisége így kívánja. Húsz éve énekelnek a fedémesi asszonyok Fennállásának 20. évfordulójához érkezett a Molnár Tiva- darné által alapított fedémesi asszonykórus. Ä település hagyományőrzésében nagy feladatot vállaló együttes határainkon túl - így Angliában, Amerikában, Olaszországban is - vendégszerepeit pályafutása során. De az énekkar tagjai szülőföldjük és környékének kulturális életében is jelentős részt vállalt. Virágzó cseresznyefák a kétezer méteres hegyekkel körülvett Yamagotában Cseresznyevirágzás idején - Japánban Ebben a távol-keleti országban minden ultramodern. Talán ezért is van, hogy a japánok a természet szépségeihez menekülnek: a holdtölte, a Fudzsi megmászása, a cseresznyefa-virágzás - mind megannyi népünnepély. Ebbe a cseresznyevirágos tavas'zünnepbe érkezett - 9600 kilométeres, 12 és fél órás repülőút után - a megyei önkormányzati delegáció tagjaként Japánba Lakatos István, Sírok polgármestere.- A megállás nélkül suhanó Boeing kényelmes utasterében mindössze 3-4 órányira sűrűsödött össze az éjszaka: délután 5-kor indultunk Ferihegyről, majd belerepültünk a napkeltébe, s éppen délre járt, mire landoltunk a Tokiótól ötszáz kilométerre lévő város, Okoyama légikikötőjében... S ettől a pillanattól kezdve fordított életet éltünk: az a nyolc nap nem volt elegendő arra, hogy szervezetünk átálljon az ottani életritmusra...- ...Ha már ritmusváltásról esett szó: milyen tempóban élnek a japánok?- Ha azt mondom, hogy szinte állandóan rohannak, akkor nem túlzók... Nagyon hajtanak, mindenük a munka, s mindig mindent annak rendelnek alá, hogy maradéktalanul teljesítsék a megrendelő, az üzleti partner, az ügyfél kívánságát, mert hiszen az fizet. Mindezek mellett természetesen jut idejük, hogy megálljának egy-egy elmaradhatatlan teára, szakítanak időt a meditációra, lelki egyensúlyuk megteremtésére.- Szimpatikus vonások...- Ami azt illeti, lenne mit tanulnunk tőlük... Hihetetlenül precízek, pontosak, mindenütt rendezettség, tisztaság uralkodik. S ami különösen megfogott: a másik ember tisztelete, s ez nemcsak arra a bizonyos tisztelgő meghajlásra vonatkozik, hanem általában a viselkedésükre, a kapcsolattartásra, a tárgyalások menetére. Mindenütt ezt tapasztaltam, ahol csak jártunk...- Apropó! Végül is mi volt az úticéljuk?- A csaknem másfél millió lakosú Yamagota ken (megye) egyik, idegenforgalommal foglalkozó vállalkozójának meghívására jártunk ott, s tárgyaltunk az együttműködés lehetőségeiről. Kikapcsolódásként pedig elvittek bennünket Tokióba, illetve Kyo- tóba is...- Milyen érzés Japánban magyarnak lenni?- Meglepően sokat tudnak rólunk. Jártunkban-keltünk- ben úgy tapasztaltam, hogy - s ezt nem lekicsinylőén mondom - még az „utca embere” is hallott már rólunk. Yamago- tában még egy magyar vonatkozású emlék is van: ma múzeum az a ház, amelyben hajdanán egy, az Osztrák-Magyar Monarchiából származó orvos megalapította a helyi kórházat. Emlékezetes, ahogyan megőrizték... Örök emlék marad az is, hogy a régi fővárosban, Kyotóban láthattuk a császári dinasztia 35, fából készült, díszes pagodáját. Tokióban pedig a panorámában gyönyörködhettünk a párizsinál hat méterrel magasabb „Eiffel-torony” kilátójából. Lenyűgözött az a modem laboratórium is, amelyben apró testeket ültetnek be a kagylókba, hogy aztán az évek múltával potom 25-30 ezer yen értékű gyöngy érlelődjék belőle a tengervízben...- Bizonyára megízlelték a tenger étkeit is...- Az külön élmény volt: Yamagotában egy 38 fogásos vacsorára voltunk hivatalosak. Helyi szokás szerint, kimonó- ban - a csípőn kétszer körbecsavart övvel - kellett megjelennünk az alacsony asztalkánál, s a „mindössze” három órahosszás étkezéskor gésák énekeltek, táncoltak, ők tálalták fel a cápauszony levest, a nyers halat, a farügyet, a rákot, a kagylót, a csirkét, a kis golyókká gyúrt rizst a hozzá való mártásokkal, szószokkal, s végül az ízletes keserű teával, amelyhez babból készült édes masszát kell csipegetni...- Gondolom, az elmaradhatatlan fapálcikákkal, amelyek mellett akár éhen is halhat az ember...- íme, nem haltam éhen... Noha a pálcikázásnak külön művészete van, nehezen, de azért rááll az ember keze: a nagyujj és a mutatóujj közé kell venni, súlypontját a középső ujjra helyezve, szóval, pofonegyszerű... Mint ahogy hamar megtanultuk, hogy a teáscsészét csak bal kézzel szabad megfogni, aztán kétszer fordítani kell rajta jobbra, hogy elűzzük a rossz szellemeket, s csak ezután jöhet az élvezet, a szó szoros értelmében vett „szürcsölés”.- Ezek után már azon sem csodálkoznék, ha itt ízes japán nyelvjárással köszöntenék ottani vendéglátóikat.- Miután a japán sem tartozik a könnyen elsajátítható nyelvek közé, így majd csak a látogatás végén rukkolunk elő a tudásunkkal, amikor viszontlátást mondunk nekik. Vagyis hogy - Sayorana... Szilvás István Nehézségekkel küzd a Gárdonyi-szövetkezet Az alapszabályban megfogalmazottak értelmében közgyűlést tartott a közelmúltban a pé- tervásárai Gárdonyi Mezőgazdasági Szövetkezet. Napirenden az elmúlt évi mérlegbeszámoló megtárgyalása, a felügyelőbizottság jelentése, valamint a szövetkezet előtt álló feladatok megvitatása szerepelt. Kaszab Balázs elnök beszámolójában elmondta: az ország súlyos gazdasági helyzete, az átalakulással járó nehézségek a helyi gazdálkodásra is rányomták a bélyeget. A pénzügyi helyzet rosszabbodott, de a tartalékok felhasználásával sikerült a gazdálkodás folyamatosságát biztosítani, egyes ágazatokat nyereségessé tenni. A „földalapú támogatás” elmaradása - mintegy 4,5 millió forint - alapvetően meghatározta a költségvetés lehetőségeit. Az összes veszteség mégis 5 millió forinttal kevesebb, mint a tavalyi esztendőben. A vállalkozók díjának, a dolgozók bérének kifizetése azonban nem maradt el, mint ahogy a földjáradék és a természetbeni juttatás sem. Törvényes keretek között zajlottak le a földárverések, és folyik a részaránytulajdonok rendezése. A gazdálkodók bizalmát jelzi, hogy a kárpótlási földterületek 90 százalékát bérbe adták a szövetkezetnek. Az aszálykárok ellenére az állatok számára szükséges takarmányt sikerült megtermelni. Bár a szarvasmarha-állomány törzstenyésztési minősítéssel rendelkezik, az állattenyésztés összességében veszteséges volt. Az erdőgazdasági ágazat viszont nyereséges évet zárt. Az üzemi jellegű foglalkoztatás mellett vállalkozókkal is kötött szerződést a szövetkezet, elsősorban az erdőművelés és a fakitermelés területén. Az idei feladatok között első helyen említette az elnök a szövetkezet fizetőképességének megtartását és a meglévő munkahelyek biztosítását. A tervezett éves árbevétel 86 millió forint. A határ jelenlegi képe közepes terméshozamot ígér. Zay Józsej Nyári táborokba vágyó gyerekeknek ajánlják... Nyolc éve minden esztendőben megszervezi nyári táborait a pé- tervásárai Művelődés Háza. A mostani tanév befejezését követően, június 20. és 25. között ismét megrendezik a kézművestábort. Az idén elsősorban a kismesterségek fogásainak elmélyültebb megismerését tűzték ki célul. A művésztáborban készült alkotásokat az őszi időszakban kiállítás keretében mutatják be Pétervásárán. A kézművestábor szövőműhelyében három szövőszéken folyik majd a munka, de a gyöngyfűzés, gyöngyszövés, csomózás fortélyait is elleshetik a gyerekek. A fazekasműhely mesterségének ismertetése mellett tűzzománc ékszerek; képek elkészítését is tervezi. A kiegészítő műhely munkájában a díszítő faragás, papírkészítés és -nyomás, maszkkészítés, gyékényfonás is szerepel. A szabadidős tábor célja a gyerekek kikapcsolódása. Lesz játékos tanulás, strandolás, kirándulás, vetélkedők és természetesen közös főzés. Ebben a táborban a környék iskoláinak alsó tagozatosai vesznek majd részt. Az elmúlt esztendőben indult őstörténeti tábort az idén hagyományőrző táborként hirdette meg a Művelődés Háza július 11. és 16. között a Bükk hegységben. Még várják azokat a 11 és 14 év közötti fiatalokat, akik szeretnek a múltban búvárkodni. A magyar őstörténet mondái világán keresztül a bükki barlangok rejtélyes szépségét ismerik meg a táborlakók. Az életképes emberi közösség küzdelmes útjára hívják a vállalkozó gyerekeket. Figyelem, a feladat szép, de nehéz. Ä részletes megbeszélést június 9-én tartják a szülők részére. A tábor vezetője Gál Sándor lesz. A jelentkezőket az egyeztető megbeszélés időpontjáig várják a pétervásárai Művelődés Házában. Július 22-31. között Pétervásárán lesz a Képzőművészeti és Kézműves Alkotótábor. Ide 14 éves kortól várják a résztvevőket. Szálláshelyet a Keglevich- kastélyban biztosítanak. A képzőművészeti szekció hagyományos festészeti, grafikai eljárások alkalmazásával, a térségben történő témagyűjtéssel foglalkozik. Ezenkívül lehetőség nyílik nyomatok készítésére, fotótechnikai munkák megismerésére is. A résztvevőknek papírt, alapozott vásznat, eredeti merített papírt és korlátozott meny- nyiségben olaj- és temperafestéket biztosítanak, de saját készletét mindenki hozhatja magával. A kézműves-szekcióban fafaragás, fazekasság, szövés és számos érdekes mesterség bemutatása is szerepel. Jelentkezni személyesen vagy igényelt jelentkezési lapon június 10-ig lehet a Művelődés Házában, Pétervásárán a Szent Márton u. 3. sz alatt. Nekünk fontos, hogy Ön tokorékoskodjon, ezért Negyedévente egy hétig ingyen jor Önnek o HEVES MEGYEI HÍRLAP mm. Nagyszállóban június 11-én m órától PROGRAM:- Vacsora- Könnyűzenei vetélkedő- Táncverseny- Tombola, értékes nyeremények Belépő: 500.- Ft Minden érdeklődőt szertettel várunk! Jelentkezni lehet a 37/376-011, 012-es telefonszámon. Egyéb zenés műsoros rendezvényeinkre is szeretettel várjuk vendégeinket a hétvégeken is 04 óráig nyitvatartó bárunkban. (2466) • m, SfjGÉÚa Nagy szövetválasztékkal rövid szállítási határidővel várunk minden kedves vásárlót. Nyitva tartás: hétköznap 9-12 13-17 óráig szombaton 9-12 óráig
