Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-07 / 132. szám

TÖI331 Gazdaság 1904 június 7„ kedd Ürszenzáció a szomszédban ,fz tulajdonképpen egy, a vilá­gon egyedülálló, különlegesen jó kuktafazék, amiben jobb le­vest lehet főzni, mint a többi­ben, ha van hozzá egy jó sza­kács, fizetőképes gazdag ven­dég és megfelelő környezet a tá­laláshoz” - így jellemezte a Miskolci Egyetemen Bárczy Pál professzor az egyetem fém­tan i tanszékén az űr- anyag-technológiai laboratóri­umban 7 éves munkával, az anyagiak hiányát megszállott­sággal pótoló nyolctagú tudós- csoport által kifejlesztett talál­mányt, a miskolci űrkemencét. Az egyetemen pontosan 14 évvel Farkas Bertalan űruta­zása után jelentették be a szen­zációt: sikerült a világon egye­dülálló műszaki szívonalű űr­kemencét készíteni, amelyik a miskolci laboratóriumi környe­zetben is alkalmasnak bizo­nyult különleges kristályok előállítására. Kovács Ferenc rektor arról szólt, hogy az Ame­rikai Űrkutatási Hivatal és a Miskolci Egyetem által aláírt együttműködési megállapodás értelmében Amerikába a ' NASA alabamai huntsville-i űrközpontjában fél éven át tesz­telik a miskolci „kuktát” úgy, hogy közben állandó számitó­gépes összeköttetés révén a miskolci kutatók is részt vesz­nek a minősítés minden fázisá­ban. AT év alatt 20 millió forintot költöttek az űrkemence kifej- i tesztésére. A NASA-nál és :ÍJNyugat-Európában is készítet­ŰBV i tek hasonló szerkezeteket, de a miskolci már az eddigiek során is felülmúlta az eddig kifejlesz­tett hasonló berendezéseket, holott csupán az amerikai fej­lesztésére 14 millió dollárt köl­töttek. Ezért fordult a NASA figyelme a miskolci űrkemence felé, amely a világ legolcsóbb, azonban legtöbbet tudó űrke­mencéje. Rendeltetéséről annyit elmondtak, hogy a világűr mik- rogravitációs környezetében ál­tala mód van olyan anyagok előállítására is, amelyeket itt a Földön - éppen a gravitáció miatt - képtelenség létrehozni. Ezért az űrben növesztett kris­tályok értéke vetekszik a földi drágakövekével. Ezek az űrkemencében „hiz­lalt” kristályok felhasználhatók az elektronikai ipartól kezdve az optikán, lézertechnológián és csillagászaton át a géntech­nológia számos területén. Mis­kolcon be is mutattak laborató­riumi körülmények között ké­szült 5 centiméter átmérőjű, 25 centiméter hosszúságú, mint­egy 8-10 kilogramm súlyú, henger alakú kristályokat. A fejlesztők nagy bizalommal te­kintenek a tesztelés elé, bízva abban, hogy a következő évek­ben valamelyik amerikai űrre­pülőgép vagy állomás fedélze­tén működésbe állítják a mis­kolci ürkemencét. A remélt si­kerek megbecsülést szerezhet­nek a magyar űrtechnológiai kutatásoknak, élénkíthetik a gazdaságot, és űriparágakat te­remthetnek Magyarországon. ^Sürgetnek a mielőbbi gazdaságpolitikai teendők 1 „Jía elmarad a gazdaságpoli- :: nkai fordulat, akkor már 1995 tavaszán külső fizetési nehézségekbe sodródhat az ' Ország” - jelentette ki Vértes András, a GKI Gazdaságku- -ó 'tató Rt. vezérigazgatója.-dpi i Surányi György, a Kö- -'Pjjép-európai Nemzetközi Bank -dnvezérigazgatója úgy vélte, -jVujtógy tarthatatlan a jelenlegi ri ;'fogyasztási színvonal, s azon- -lnlflíil hozzá kell látni az ország !/nfegbomlott külső és belső 0'egyensúlyának helyreállításá­hoz. Tamás István, a Duna- Aü'liölding elnöke arra hívta fel a "! i figyelmet, hogy hitelből ne - -‘'próbáljanak meg növekedni. Miközben lassú emelkedés- .á/jflek indult a gazdaság, s mér- ‘dnsgfciődött az infláció, addig -|Jírfüihd a külső, mind a belső egyensúly megbomlott. Vértes -ab András azt is elmondta, hogy » Változtatni kell a trendeken, mivel a félév végére a folyó fi- 1 Zetési mérleg hiánya kétmilli­árd’ dollár lesz, a költségvetés kiadásai pedig 170 milliárd fo­rinttal meg fogják haladni a be­vételeket. Surányi György ha­sonlóan vélekedett, hozzátéve, hogy ha a gazdaság-, illetve pénzügypolitika feladja egyen­súlymegtartó szerepét, akkor törvényszerű, hogy előbb-utóbb minden felborul. A GKI szakértői javasolják a belföldi kereslet lehűtését, fi­gyelembe véve, hogy az év első hónapjaiban a reálkeresetek 9 százalékkal emelkedtek. Vértes szerint a belső fogyasztás az első fél évben 2-3 százalékkal növekszik, s a szorító lépések nyomán az év végére ez 1-2 százalékra módosulhat. A jelen­legi életszínvonal tarthatatlan - fogalmazott Surányi György. Az elemzések azt mutatják, hogy az idén a magyarországi reálbér, illetve reálfogyasztás el fogja érni az 1989-90-es szin­tet. A többi, válsággal küszködő kelet-közép-európai országban ugyanakkor 15-20 százalékkal csökkent a reálfogyasztás 1989-90-hez képest. Ezekben az országokban sikerült egyen­súlyjavulást elérni. Ha a gazda­ságpolitikai fordulat elmarad, akkor 1995 tavaszán külső fize­tési nehézségekkel nézhetünk szembe. Az új Ikarus, Scania-motorral, az idei év egyik nagy szenzációja. (Fotó: Szántó György) Porondon: iparunk nagydíjas „követei” Nem volt nagy csinnadratta, szerény ünnepség keretében ad­ták át a nagydíjakat a nemrég zárult Industria ’94 nemzet­közi kiállításon a kőbányai vásárvárosban. Mégis ez a gesztus jó alkalmat kínált arra, hogy ráirányítsa a szakemberek fi­gyelmét iparunk „követeire”. A nagydíjasok ugyanis méltán reprezentálják iparunkat a világpiacon remélhetőleg a jövő­ben is. A Rába Rt. a tavalyi - három világszabadalmat tartalmazó - úgynevezett nedvesfékes mun­kagép-futómű révén elért si­kert ezúttal megduplázta. Az úgynevezett portál futómű, va­lamint a legújabb motorcsalád valóban világszínvonalú ter­mék. Mindkettőt itthon fej­lesztették ki, döntően a rábás szakemberek, mérnökök tudá­sát bizonyítja. A mostani nagydíjas termé­keiket is jobbára a külpiacokra szánják, de az említettek al­kalmasak a megnövekedett hazai igények kielégítésére is. A portál futómű például az alacsony padlómagasságú au­tóbuszok nélkülözhetetlen fő­egysége. A motorban használt dízel erőforrás pedig a szigorú Euro 1-es nemzetközi környe­zetvédelmi előírásoknak is megfelel. Mind a két nagydíjas ter­mék egyébként már bemutat­kozott a gyakorlatban is. A fu­tóműből például több európai és amerikai autóbuszgyártó cég kért mintadarabokat. Az Ikarus pedig mindkét terméket beépítette már az autóbusza­iba. A másik díjazott, a Lábat- lani Vasbetonipari Rt. leg­újabb közvilágítási betonosz­lopai az eddig gyártottaknál - anyagfelhasználásukat te­kintve - ötven-hatvan száza­lékkal gazdaságosabbak. A statikai felépítésük kedve­zőbb, a technológiájuk korsze­rűbb, és nem utolsósorban esz­tétikus megjelenésűek. Két­személyes, személyszállításra alkalmas kisrepülőgéppel ruk­kolt ki a Ganz Gépgyár Avia Repülőgép Építő és Fejlesztő Kft. Ez a tervezéstől a kivitele­zésig magyar munka. Külön­leges negatív számyelrende- zése nagymértékben növeli a repülés biztonságát. A berepü­lése már megtörtént, és az apróbb módosítások után so­rozatgyártásra alkalmas. A Ganz Gépgyár Motor Kft. az általa gyártott földgáz- üzemű Otto-motor felhaszná­lásával alakított ki úgyneve­zett blokkfűtöerőművet. Ennek legnagyobb előnye, hogy a hagyományos kondenzációs erőművek negyvenszázalékos hatásfokával szemben 85 szá­zalékos összhátásfokkal mű­ködtethető. Állandó felügyelet nélkül folyamatosan üzemben tartható, és karbantartást alig igényel. Nagydíjjal jutalmazták a dunaújvárosi Dunaferr Rt. fó­liával bevont lemezét, amely az importált hasonlónál leg­alább tíz százalékkal olcsóbb. Elismerést váltott ki nemcsak a szakemberek, de a vasárlá­togatók körében is a MÁV Du­nakeszi Vagongyártó és Javító Kft. által készített belforgalmi személyszállító kocsi, nem ke­vésbé a Ganz Hunsiet Rt. MÁV Intercity villamos mo­torvonat első osztályú mellék­kocsija, illetve az Ikarus Egyedi Autóbusz Gyár Kft. Rába-alvázra épített és Sca­nia-motorral felszerelt Inter­city autóbusza is. Minden bizonnyal ezek a termékek nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi piacokon is hamarosan megjelennek. Mentusz Károly A Rába Rt. által kifejlesztett futómű. Gyöngyösiek Németországban Nemrég Heves megyei delegá­ció tagjaként Németországban és Hollandiában járt Metus Miklós gyöngyösi építési és szerelési vállalkozó. Vajon mi volt a küldöttség célja, milyen tapasztalatokat szereztek? Erről érdeklődtünk nála.- Az ottani kamarai tevé­kenységet vizsgáltuk - mondta a kérdésre válaszolva -, mivel ebben az évben nálunk is meg kell alakítani ezeket. Sok min­dent láttunk és tapasztaltunk, van mit tanulnunk tőlük.- Mit várnak a kamaráktól?- A gazdasági rendszerváltás végrehajtását. Ma ugyanis szinte „banditizmus” uralkodik a vállalkozásokban. Bárki vál­lalkozhat bármire, mert ezt a lehetőséget állampolgári jogon használhatja. Arra sincs szük­sége senkinek, hogy megfelelő szakképzettséggel rendelkez­zék.- Min változtat a kamara az elképzelések szerint?- Mindenekelőtt regisztrálja a vállalkozókat. A kamarai tag­ság kötelező lesz. Hatósági fel­adatokat kap. Irányítja a szak­mai oktatást, és a mestervizsgát ellenőrzi. Részt vesz a nemzet­közi kapcsolatok kialakításá­ban. Bekapcsolódik a vállalko­zóknak nyújtható nyugati hite­lek elosztásába is.- Milyen lesz a viszony a ka­marák és az önkormányzat kö­zött?- Véleményt fejtenek ki azokban a gazdasági kérdések­ben, amelyekkel az önkor­mányzatok foglalkoznak. Sze­retnénk mindazokat a módsze­reket átültetni a mi viszonya­inkra, amelyekkel tanulmányu- tunk során megismerkedtünk. Ezek ugyanis előremutatnak.- Hadd mondjak egyetlen példát. Odakint a mestervizsga letételéhez el kell végezni egy bentlakásos iskolát, amelynek időtartama két év.- Ki viseli ennek a költsé­geit?- A kamara, de úgy, hogy a két év alatt a bentlakó családjá­nak megélhetéséről is gondos­kodik. Ez pedig nagyon fontos dolog. Németországban viszont már régen megteremtették en­nek a szükséges feltételeit. Te­hát nálunk is sürgető, de remél­jük, hogy hamarosan itt is be­szélhetünk ezekről.- Hol tart ma nálunk a ka­mara megalakításának előké­szítése?- Miután szeptemberig meg kell alakulniuk a kamaráknak, az események gyorsan „pörög­nek”. Már megválasztottuk tit­kos szavazással a tizenegy tagú szervezőbizottságot, amelybe engem is beválasztottak. Innen kezdve a dolgok a kiszabott tennivalók szerint alakulnak. Reméljük, hogy a jelzett határ­időre minden előkészület meg­történik, és akkor lesznek ka­marák. G. Molnár Ferenc A GAZDASÁG HÍREI Az Évizig a vízügyi szétválásról Italokat dobozol a Tetra Pak A környezetkímélő, tej és üdí­tőital csomagolására szolgáló termékeik népszerűsítésére akciót kezdeményez a svéd családi tulajdonban lévő Tetra Pak magyar részvénytársa­sága. Az 1993-ban 8,1 milliárd svájci frankos árbevételt elért Tetra Pak a világ 120 orszá­gában a különböző italok cso­magolásának specialistája. Sa­ját fejlesztésű technológiájuk lehetővé teszi, hogy a tennék ne érintkezzen a levegővel. így tartósítószer nélkül is például három hónapig szobahőmér­sékleten elálló tejet lehet előál­lítani. Lakossági valutakeret: növekvő igény Az idén négy hónap alatt 135 millió dollárt váltottak ki valu­taalapjuk terhére a magyar ál­lampolgárok. Ez mintegy húszszázalékos növekedést je­lez az elmúlt év hasonló idő­szakához képest. Áprilisig 171 ezren éltek ez­zel a lehetőséggel, és összesen 57 millió dollárt váltottak ki az április I-jétől immár 800 dol­lárra növelt éves keretük ter­hére. Eszerint az egy főre jutó átlagos felvétel meghaladta a 300 dollárt. Négy hónap alatt 135 millió dollárt adtak el ösz- szesen 646 ezer magyar ál­lampolgárnak. Alapítvány enciklopédia A Sansz Alapítvány kiadásában megjelent kötet Magyarorszá­gon az 1994. január 24-ig be­jegyzett 11.489 alapítvány szaknévsorát tartalmazza. Ä kiadvány tematikus: szociális, egészségügyi, kulturális, okta­tás, ifjúság, sport, szabadidő, emberi jogok, vallás, az élővi­lág és a környezet védelme, te­lepülésfejlesztés és település­politika, gazdaság, tudomány és kutatás, magyarországi és határainkon túli kisebbségek védelme, ■ műemlékvédelem, valamint megyénkénti bontás­ban mutatja be az alapítvá­nyokat. Ezek mintegy felét, 4416-at Budapesten jegyezték be, a legkevesebb Tolna me­gyében van: 141. A legtöbb: 2553, oktatási célt szolgál. Ezt a kulturális alapítványok köve­tik. Magyarország 3200 tele­püléséből 1239 rendelkezik va­lamilyen alapítvánnyal. Devizaszámlák: lassú gyarapodás Áprilisban hárommilliárd fo­rinttal növekedett a lakossági devizaszámlák értéke. A hó­nap végén 222,7 milliárd fo­rint, azaz mintegy 2,1 milliárd dollár volt. Az MNB-nél az MTI érdeklődésére elmondták, hogy áprilisban a befizetések 32,56 milliárd forintot, a kifi­zetések pedig 29,54 milliárd forintot tettek ki. A lakossági devizaállomány az idén négy hónap alatt 18 milliárd forint­tal növekedett. A hazai piac több mint felén... A Hungarovin Rt. az idén öt­tíz százalékos forgalomnöve­kedésre számít. Tavaly há­rommilliárdos forgalmat bo­nyolított le a nagyrészt német, Henkel-tulajdonban levő cég. A bevételük zöme a pezsgőből származott, és ma már a hazai piac több mint felét uralják. Júliustól átszervezésre kerül a vízügy, miután a hatósági és üzemeltetési feladatokra az idén a tervezett 9 milliárd fo­rinttal szemben mindössze 2,4 milliárdot biztosít a költségve­tés. Az átszervezés - a tervek szerint —1,2 milliárd forintba kerül. Az országban az egyik leg­nagyobb szakmai szervezet az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, amely Heves me­gyében is tevékenykedik. A ve­zetője, Pados Imre elmondta: az átszervezés nem egyéb, mint szétválás. A vízügyi igazgató­ságoknál marad továbbra is a szakágazati, szakhatósági, ál­lamigazgatási feladatok ellá­tása, az állami kezelésben lévő, közcélokat szolgáló vízügyi lé­tesítmények - árvízvédelmi töl­tések, szivattyútelepek - fenn­tartása, üzemeltetése és fejlesz­tése. Ezenkívül a vízkárok és vízszennyeződések elhárítása, az árvíz- és belvízvédelem is. Az igazgató szerint ha egy nagymérvű árhullám vonul le a folyókon, a vízügyesek kevesen lesznek a védekezéshez. Igaz, amikor harmadfokú készültsé­get kell elrendelni a gátakon, nem maradnak magukra, to­vábbra is számítanak a vízparti települések lakóira, a honvéd­ségre. Az igazgatóságokról a vál­lalkozási részlegek szakadnak le. Azok az emberek, akik a kö­zeljövőben különböző kft.-kbe kerülnek, szükség esetén be­hívhatok, tehát nagy ár- vagy belvíz esetére velük is számol­nak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents