Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-01 / 127. szám

1994. június 1., szerda Füzesabony es Körzete 5. oldal Fedél a nemzetiségi művelődési házon Kálban - alapítványi támoga­tással - negyedéve épül a helyi nemzetiségi művelődési ház. Mára helyére került a tetőszer- kezet is, hogy augusztus 20-án átadhassák az intézményt. A művelődési házban kap helyet a Gazdálkodó Cigányok Orszá­gos Hálózatának központja. Megjelent az aldebrői önkormányzat lapja A napokban jelent meg Aldebrö község önkormányzatának lapja, az Aldebrői Krónika. A kiadványban megemlékeznek a település alapításának 251. év­fordulójáról, és bemutatják a község díszpolgárát. A lapban többek között helytörténeti visszaemlékezést is olvashat­nak a helyi világháborús ese­ményekről. Alapkő-koncert lesz Füzesabonyban Modem keresztény zenét, gos- peleket hallgathatnak az érdek­lődők június 4-én, szombaton Füzesabonyban, a Városi Mű­velődési Központban délután fél hat órai kezdettel. A szerve­zők mindenkit szeretettel vár­nak. Sikeres önkormányzati vállalkozás Poroszlón Tavaly, a gáztársulat alakuló ülésén a lakosság egyetértésé­vel hozta létre Poroszló önkor­mányzata önálló vállalkozása­ként a Porker Kft.-1, mely első­sorban gázkészülékek forgal­mazásával foglalkozik. Az el­képzelések szerint a kereskede­lemben elért minimális profitot a felvett hiteltörlesztésekbe forgatják vissza. A cég április­tól újabb harminccal több dol­gozót alkalmaz, s az ígéretek szerint munkát kapnak majd a kőművesátképző programban résztvevő fiatalok is. Elkezdték az abonyi kábeltévé szervezését A napokban az épülő kábelhá­lózatba történő belépés feltéte­leit ismertetik a lakosokkal Fü­zesabonyban. A szervező- munka eredményeképp máris nagy érdeklődésre tart számot, hogy a műholdas programok és mozicsatoma mellett lehetőség nyílik a helyi televíziózásra is. Fedezet híján: az idén jutalom nélkül a füzesabonyi közalkalmazottak... Több mint négyszáz dolgozót érint Füzesabonyban a város önkormányzatának legutóbbi ülésén elfogadott határozat, miszerint a városi intézményekben az idén se a közalkalma­zottaknak, se pedig a köztisztviselőknek ne fizessenek jutal­mat addig, amíg a jövő év januárjában esedékes 13. havi il­letményeket ki nem gazdálkodják. A Tisza-part vonzó látképe a felújított hídnál Az idegenforgalmi szezonra készülnek a poroszlóiak is Jutalmazásokra csak abban az esetben kerülhet sor, ha vala­melyik intézménynél a de­cemberi fizetések után olyan bérmegtakarítás lesz, hogy az a 13. havi illetmények össze­gét meghaladja. Az önkormányzati intéz­ményeket érintő állásfoglalást a pénzügyi ellenőrző bizottság azzal indokolja, hogy a költ­ségvetésben tervezett bevéte­lek nem időarányosan érkez­nek a hivatal számlájára. így többek között a helyi adókból származó bevétel 10 százalék­kal kevesebb az előirányzott­nál, mivel több közület elmu­lasztotta a március 15-ig ese­dékes adóelőlegek befizetését. A megyei önkormányzat ál­tal létesítendő elmeszociális otthon megépítéséhez szüksé­ges telek értékesítése folya­matban van, de a beruházás megindításához szükséges címzett támogatások parla­menti elbírálása az eredeti ha­táridőkhöz képest jelentősen csúszott, az adásvétel határ­ideje is módosult. A költségvetési bevételek növelésére az önkormányzat a telekeladás mellett azt az al­ternatívát is mérlegelte hogy értékesíti a MÓL Rt. részvé­nyeit, azonban a kárpótlási je­gyekért szerzett részvények szabadpiaci árfolyama jelen­tősen csökkent. A bevételek csúszása miatt szükségessé vált a hitelek át­ütemezése, s ez újabb kamat­kiadást eredményez.j Az át­ütemezések a működési hitelt’, is érintették - ezt 12 hónapra kapta az önkormányzat ápri­lisi fizetési határidővel, és a közalkalmazotti bérek és bér­jellegű kiadások finanszírozá­sát szolgálta -, s visszafizetése jelentősen megnöveli a jövő év első négy hónapjának ki­adásait. így az önkormányzat­nak nem lesz módja arra, hogy a 13. havi bérek intézményi forrásait kiegészítse.- A 13. havi illetmények ki­fizetését törvény írja elő. A ta­valyi költségvetésben az ak­kori béreknek megfelelően el­különítettük a szükséges fede­zetet. Azóta központi bérfej­lesztés történt, amely viszont nem tartalmazta a 13. havi bé­rek fedezetét. Azt csak tizen­két hónapra kapták meg az in­tézmények, így hiány keletke­zett. Ezt követte a központi bér­emelés, amikor a százszázalé­kos bérbeállást biztosították. Gyakorlatilag a 13. havi illet­mények fedezete is megterem­tődött, csupán annak egy mi­nimális százaléka maradt fe­dezet nélkül - tájékoztatta la­punkat a füzesabonyi polgár- mesteri hivatal gazdasági osz­tályának vezetője, Molnáráé Kovács Klára.- Az intézményeknél min­den évben egyszázalékos juta­lomkeretet különítettek el, ezenkívül a tartósan megma­radó bérmegtakarításaikat is jutalomfizetésre használták fel. így minden évben csaknem egyhavi jutalmat ki tudtak fi­zetni. Mi azt kértük csak, hogy ju­talomfizetésre mindaddig ne kerüljön sor, amíg nem lát­ható, hogy a törvényben előírt 13. havi illetmény a bérmegta­karításokból fizethető lesz-e. Döntésünkre azért volt szük­ség, mert a közalkalmazotti bérek saját részét gyakorlati­lag hitelből finanszírozzuk. Viszont nem láttuk azt a jövő évre nézve sem, hogy ezt a forrást miből tudjuk előterem­teni. Hitelre szorultunk a fej­lesztéseink miatt is, a költség- vetést jelentősen terhelik az esedékes hiteltörlesztések, a folyamatban lévő beruházások befejezése még 1995-ben is. Ugyanakkor nagyarányú mű­ködési kiadásokkal számolha­tunk.- Hogyan lehetne csökken­teni a kiadásokat?- Kértünk a költségvetés megalkotásakor - s erről a tes­tület állást is foglalt - egy tel­jes körű intézményi átvilágí­tást, melyet a megyei önkor­mányzat szakemberei végez­nek el, június közepén. Nem titkolt cél, hogy felmérjék: a működési kiadásokat hogyan lehet csökkenteni. Bár még ko­rai elmondanom, de olyan le­hetséges átszervezéseket is megvizsgálnak, amelyek megvalósításával - gondolok itt esetleges intézmény-össze­vonásokra - tovább csökkent­hetőek lennének a költségek.- Milyen szempontok jöhet­nek számításba?- Az elsődleges szempon­tok között a kapacitáskihasz­nálás szerepel. Azt kívánjuk megvizsgálni többek között, hogy például az étkeztetést biztosító intézményeknél az adott konyha mennyire van ki­használva. Több helyen - így az öregek napközi otthonában is - érzékelhető, hogy nem százszázalékos, de ugyanígy van az iskolákban is. Kíván­csiak vagyunk arra is, hogy amennyiben az említett kapa­citáskihasználtság csak 75 százalékos vagy kevesebb, in­dokolt-e az a létszám, amely az adott helyen dolgozik. Azon is gondolkodunk - s en­nek egy részét már meg is va­lósítottuk -, hogy milyen kar­bantartási munkálatokat lehet elvégezni például a saját poli­technikai műhelyünkben. Vagy hogy mennyiben lehetne esetleg a közművelődés terüle­tén a mozihoz létszámot át­csoportosítani, állandó státu­sokat átvinni. Az világosan ki­tűnik, hogy a dologi kiadások­ból nem lehet visszavonni, mert évek óta nem emeltük az arra szánt összeget. Vizsgál­nánk az óvodai, általános isko­lai létszámcsoportokat is. — Várhatóak-e elbocsátások a jövőben?- Nem elbocsátásokat ter­vez az önkormányzat, hanem egy esetleges lassú átszerve­zést, intézmények összevoná­sát, amennyiben az átvilágítás azt a lépést szorgalmazza majd, hogy szükség van rá. Előre még nem látható, hogy a szakértők igazolják-e a felte­véseinket. Azt el kell mondanom, hogy nem a fejlesztés sok Fü­zesabonyban, hanem a kiadá­sok szerkezetében vannak problémák. Nagy működési kiadásra számítunk, ami rá­nyomja a bélyegét a gazdál­kodásra. Amire a törvény kötelezi az önkormányzatot, annak a fe­dezetét kell előteremteni. Úgy gondolom, hogy ha a testület a későbbiekben áttekinti a költ­ségvetés teljesítését, az intéz­mények addigi bérfelhaszná­lását; állásfoglalását bármikor módosíthatja. (szegedi) * (Füzesabonyban számos be­ruházás, fejlesztés van folya­matban. Két tornaterem épül: a Remenyik Zsigmond Gimná­ziumban,^ illetve a Teleki Blanka Általános Iskolában. Az utóbbinál tanulmányi- szárny-bővítésre is sor kerül; a nyári vakáció ideje alatt ki­lenc tanteremmel bővül az in­tézmény. A közúti beruházá­sokhoz, a helyi utak kiépíté­sére negyvenszázalékos támo­gatást nyert el a város önkor­mányzata. Mindezeken kívül a 2-es számú óvoda fűtéskorsze­rűsítését kívánják megoldani a közeljövőben. A tervek szerint először a konyhai eszközöket csatlakoztatnák a vezetékes gázra, a fűtés pedig egyelőre marad szilárd és vegyes tüze­lésű kazánon, anyagi források hiányában. A beruházások összességében, előzetes számí­tások szerint csaknem 60 mil­lióforintba kerülnek majd.) A hazai turisták mellett szép számmal német és holland ven­dégek is felkeresik évről évre Poroszlót, ahol a látogatók a táj szépségei, a Tisza-part élővi­lága mellett azt is előnyben ré­szesítik, hogy nincs tömeg, tü­lekedés a vízparton. Csend van és nyugalom, így a mindenna­pok rohanása után felüdülésre találnak a kikapcsolódni vá­gyók. A nyaralók három szabad strandon fürödhetnek, horgász­hatnak, bővült az immár több mint kétszáz csónak, vitorlás kikötésére alkalmas kikötő, idegenforgalmi tájékoztató iroda működik, folyamatban van a gáz bevezetése is, mely ha elkészül, nemcsak a helyi Aldebrő község önkormányza­tának legutóbbi ülésén a képvi­selő-testület elvi döntésében megerősítette, hogy szorgal­mazza a községi kábelrádió ki­alakítását, és a polgármestert hatalmazta fel a szükséges elő­készületek, lépések megtéte­lére. Aldebrő-Tófaluban négy esz­tendeje építették ki a kábelhá­lózatot, s ez a modem rendszer lehetővé tette, hogy a műholdas csatornák vételén kívül helyi műsorokat is készítsenek, me­lyekben a település életéről számolnak be, és a lakosságot érintő kérdésekben nyújtanak részletes tájékoztatást. A stúdi­óból közvetített adások egy új, immár harmadik műsor kialakí­tását tették lehetővé. A nézők igényei alapján a helyi közélet­ről, rendezvényekről tudósíta­nak, mint például a közelmúlt­ban az óvodások és iskolások farsangi báljáról, a nyári tábo­rozásokról, különböző egyházi szertartásokról, családi ünne­pekről, önkormányzati ülések­ről. Mint a tapasztalatok igazol- ját, ezek az adások, közvetíté­lakosság, hanem a turisták ké­nyelmét is szolgálja majd. Halász Károly polgármester elmondta, hogy évente dinami­kusan növekszik a környék lá­togatottsága, amit az is elősegít, hogy szórakozó- és vendéglá­tóhelyek nyíltak, kibővült a te­lefonhálózat, parkolók épültek, s a közeljövőben kialakításra vár az üdülőterület: eddig nyolcvan telket értékesítettek. A polgármester hozzátette azt is, hogy az elmúlt évek gaz­dasági állapota miatt - amikor a kedvező adottságokat nem használták ki kellőképpen - nem volt megalapozva az ide­genforgalmi ágazat, ma pedig a tőke máshol kockáztat, melyen változtatni szeretnének. sek sokszor nézettebbek, mint a televízió központi műsorai. A kábeltelevízió kiépítésével a művelődés, szórakozás új lehe­tőségeit nyitották meg mindkét településen. Mivel a rádió beindításához az anyagiakról szóló felméré­sek még nem készültek el, a végleges döntést várhatóan szeptemberben alkotja majd meg Aldebrő község önkor­mányzata. Az ülésen határozat született arról, hogy a testület szorgal­mazza a közeli, használaton kí­vüli halastó és környékének belterületté nyilvánítását. Az önkormányzati ülés egyik fő napirendi témája a település rendezési tervének felülvizsgá­lata volt. A képviselők mérle­gelték, hogy miként lehet a rendezési tervhez szükséges pénzösszeget előteremtenie az önkormányzatnak. Az új terv elkészítésére azért van szükség, mert az eltelt évtizedek alatt gyökeresen megváltoztak a tu­lajdonviszonyok, és új szabá­lyok léptek életbe. (sz. I.) Elvi támogatást kapott a helyi kábelrádió Aldebrőn Erdélyi testvérkapcsolatok megyénkben (Folytatás az 1. oldalról)- 1989 utolsó napjaiban, a ro­mániai felkelés idején Farkas Pált, Kompolt mai polgármes­terét nyugtalanították azok a hí­rek, hogy az adományok, me­lyeket három település - Kál, Kápolna és Kompolt - lakosai gyűjtöttek, esetleg nem a meg­felelő helyekre kerülnek, el­vesznek útközben. Ekkor meg­kérdezték a véleményem arról, hogy mit lehetne tenni. Megem­lítettem, hogy létezik egy erdé­lyi település, Székely-Kál, ahová - mivel a neve is meg­egyezik a mi településünkével- el lehetne juttatni a küldemé­nyeket. A következő napon már beszámolhatott a lakosságnak az erdélyi hasonnevű község­ről. Ennek hallatán az emberek adakozó kedve megsokszoro­zódott. A két teherautónyi adományt ezt követően elvittük Székely-Kálba a szeretet, a se­gíteni akarás, az összetartozás jeleként.- Az akció sikerrel zárult, mi lett a folytatása?- Néhány hónap múlva fel­vettük a testvérközségi kapcso­latot, amely a mai napig is él... Ezt követően kerestek meg az­tán több Heves megyei telepü­lésről, hogy keressek számukra is testvérközségeket. így jelen­leg a megyéből 24 település ápolja kapcsolatait a határontúli romániai falvakkal. Azóta ta­valy télen megtartottuk a káli testvérközségek találkozóját, s az elmúlt héten is vendégeket fogadott például Kápolna a hargitai Kápolnásfaluból.- Milyen előnyei vannak a ezeknek a kapcsolatfelvételek­nek?- Többek között visszaadja az erdélyiek számára méltósá­gukat. Az elmúlt évtizedekben Romániában a magyar hely­ségneveket elvetették, meg­nyomorították, sok település neve nem is azt jelenti, amit eredetileg. Ezenkívül - amikor elmegyünk hozzájuk látogatóba - megismerünk régen elfelejtett kultúrákat, például népvisele­tet, melyet elfelejtettek, nem is szólva a hagyományokról. A kirándulásokból mindenki csak tanulhat. — Ütköztek valamilyen ellen­állásba a román szervek részé­ről?- Minden akadályt át tudtunk eddig hidalni, a Magyar Johan- nita Segélyszolgálat referense­ként vallási alapon is kereshe­tem a kapcsolatokat a határon­túli közösségekkel, de volt már olyan község, ahol kérték, hogy a román nemzetiségűeket se hagyjuk ki a kapcsolatokból.- A tavalyi káli találkozót követi-e a közeljövőben a többi?- Mindenképpen szerette volna vezetés, hogy a határon- túliak és az inneniek káli talál­kozója tradíció legyen, hiszen innen indult el a legelső kez­deményezés. Ebben az évben mindenki meghívást kapott Eger testvértelepülésétől, a Hargita megyei Gyergyószent- miklóstól egy közös, kulturális programokkal egybekötött eszmecserére.- Említene néhány példát még az azonos nevű társközsé­gekre?- Például Bodony — Mezőbo- dony, Tornáméra - Méra, Fel- sőtárkány - Köröstárkány, Ka- rácsond - Kürácsondfalva. Tó­falu pedig a Maros megyei Tó­faluval vette fel a kapcsolatot. (szegedi) »7A WGCE ÁRUHÁZ NYÁR! XÍMÁlATÁBÓLi- Farmerek, pólók- pamut együttesek- rövidujjú ingek- selyemdzsekik - selyemingek- sportcipők- szandálok nagy választékban! Különleges ajánlatunk! Nagyon szép indiai ruhák, szoknyák, kendők érkeztek. ST Eger,Széchenyi u. 25. I Tel.: 310-683 Nyitva: H-P 9-18-ig Szó 9-13-ig Eger - Autó '94 az Észak-Magyarországi Régió legnagyobb Autó- és Járműipari Szakkiállításán és vásárán szeretettel látjuk Önt is! Eget Július 1-3. Rendező: P. és R Bt. Tel.: 06-60-352-176. A rendezvény hivatalos lapja a HtyLVg HÍRIAP |

Next

/
Thumbnails
Contents