Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-28 / 150. szám

1994. június 28., kedd PÉTERVÁSÁRA ES KÖRZETE 5. oldal Francia cserkészek tábora Mátraballán Összesen hatszáz francia cser­kész táborozik a jövő hónap elejétől hazánkban, a Mátrában. A terepszemlét követően a le­endő táborozok Mátraballát ta­lálták a legvonzóbb környezet­nek. Az itt sátort verő fiatalok munkát kértek Forgó János polgármestertől. Megállapod­tak abban, hogy táborhelyükön szabadidőparkot alakítanak ki pihenő- és tűzrakóhelyekkel. Terveik szerint sátorbontó bú­csúzásukat az új parkban tartják majd meg. Hagyományőrzés - palócnapok Párádon Lapunkban már korábban is be­számoltunk arról, hogy Párád az idén is megrendezi a palóc hagyományokat őrző, egyhetes rendezvényét. Ez a hír annál is örvendetesebb, mivel anyagi támogatás híján az ugyancsak a nyárra tervezett nemzetközi néptánctalálkozó elmarad. A palócnapok megvalósításához Heves Megye Önkormányzata, az Idegenforgalmi Alap, a Pá­rád és Vidéke Takarékszövet­kezet és a parádi Mátraszipka teremtette meg a szükséges anyagi hátteret. Kézművestáborok amatőr fiataloknak Nyári kézműves alkotótábor kezdődik Pétervásárán július 22. és 31. között. Az alkotó kedvű amatőr fiatalok és felnőt­tek július 5-ig jelentkezhetnek a (36)-368-138-as telefonszá­mon, valamint személyesen a Művelődés Házában. A tábor­ban két alkotócsoportban - képzőművészeti, illetve kéz­műves szekcióban - folyik majd a munka. Az alkotásokból várhatóan kiállítást is rendez­nek. Szünidei program péterkei gyerekeknek A Művelődés Háza helybéli gyerekek nyaralására gondolva szervezte meg szabadidős tábo­rát. Kirándulás, strandolás, já­tékos vetélkedők és egyéb szí­nes programokra várják a je­lentkezőket. Az érdeklődők Suha Péternél kaphatnak bő­vebb felvilágosítást a péterkei kultúrházban. A helyi tábort reggel fél nyolctól délután négy óráig vehetik igénybe. Pál Aladár: „Szerettem volna, hogy a falu gyarapodjon.., (Fotó: Perl Márton) Ha nincs tűz, citerázik a gyerekekkel Pál Aladár világéletében Váraszón élt. Dolgozott itt-ott, aztán egyszer csak kedvet kapott a tűzoltáshoz. Mindez bizony elég régen volt már, negyven esztendeje. Ám nyugdíjaséveiben is oly fáradhatatlan, mint hajdanán. Az önkéntes tűzoltóknak mind a mai napig ő a parancsnoka, a fiatalok tőle tanulnak ci- terázni. Méltán lehet rá büszke a falu, amiért oly sokat tett.-Annyira haragszik a tűzre, hogy az oltására esküdött, vagy a piros autó tetszett meg kisfiú korában?- Hát, ha veszélyes, akkor nagyon haragszom rá... Az er­dőtűzzel semmiképpen nem cimborálnék. De nem harag­ból lettem tűzoltó. Nem is va­gyok „igazi”, csak önkéntes... A nagybátyám hivatásos tűz­oltó volt, ő noszogatott le­génykoromban, hogy próbál­jam meg, hátha tetszene. Szó, ami szó, férfias munka. Nem­csak hogy megtetszett, de igen meg is szerettem. Olyannyira, hogy nem értem be csupán a lelkesedéssel. Elég nehéz és szerény - mondhatnám, kez­detleges - körülmények között voltunk kénytelenek dolgozni még mi, önkéntesek is. Azért, mert kis falu vagyunk, csak kellenek jó felszerelések. Ar­ról nem is beszélve, hogy egy időben minket hívtak akkor is, ha valamelyik közeli települé­sen ütött ki tűz. A helyzeten változtatni kellett. Szép lassan gyarapodott a készletünk, de nem volt hol tárolni. Nagy ne­hezen kaptunk engedélyt arra, hogy egy régi rozoga épületet felújítsunk. Fel hát, mondtam én, csak előbb lebontjuk, és építünk helyet egy nagyobbat, egy szebbet, egy újat. Utána majd felújítjuk. Sok-sok jó ember segítségével társadalmi munkában végül fölépült a tűzoltószertár. Tágas és taka­ros. Szerettem volna, hogy gyarapodjon a falu.- Létezik még ilyen szeretet, amivel ön viseltet a falu sorsa iránt?- Ezt máshogyan nem lehet csinálni, csak ha az ember na­gyon szereti. Babszemet kap­tunk mi az önkéntes szolgála­tért. Mert babszemnek vehet­tük azt a 37 forintot, amit an­nak idején tiszteletdíjként utal­tak ki nekünk. Ma már azért valamivel több. Nem is baj, hogy nem jár érte nagy pénz, így biztos, hogy csak azok csinálják, akik hivatásuknak érzik. Meg hát emellett volt nekem rendes munkám is. Ti­zennégy esztendőt dolgoztam bányában, aztán még huszon­ötöt a helyi téesz faüzemében. Megvolt nekem a fizetségem. Most is megvan az a kis nyug­díjam, abból megélünk ketten a feleségemmel. Mind a mai napig azonban én vagyok a falu önkéntes tűzoltóparancs­noka.- Azt beszélik, hogy a tűzol­tószertárból időnként citera- szó hallatszik ki.- Jól pletykálják, mert jól hallják. Evekkel ezelőtt négy kis csitri lány megkeresett, hogy tanítsam meg őket cite- rázni. Kicsit csudálkoztam, hogy lányoknak jutott eszébe, de szívesen ráálltam. Azóta ők már kirepültek, főiskolára, férjhez mentek, de megvan az utánpótlás. Jelenleg is két cso­portban járnak hozzám a gye­rekek, összesen tizennégyen. Vasárnaponként szoktunk gyakorolni a tűzoltószertár- ban. Ezeknek a csoportoknak a fele már fiú. Nincs más cé­lunk, csak hogy szórakoztas­suk a falut. Egy-egy nevezete­sebb napon a kultúrházban szoktunk muzsikálni. Nagy örömünk, hogy a falubéliek szeretik a citerazenekart hall­gatni. De hívtak már bennün­ket Egerbe, Tiszakécskére és Bükkszékre is.- A citerázáshoz is a nagy­bátyjától kapott kedvet?- Nem buzdított engem senki, csak úgy, magamtól ta­nultam. Gyerekkoromban mondogatta a tanító az édes­anyámnak, hogy jó hallása van ennek a gyereknek. Gombos harmonikán és tangóharmoni­kán már régen megtanultam játszani. No, citerázni sem tegnap, de elég későn az előb­biekhez képest. A zenét min­dig is nagyon szerettem, benne van a véremben. Amikor el­kezdtük, összeálltunk hatan férfiak. Az idő mindenkit le­morzsolt rajtam kívül, én ma­radtam, de most már én is át­adnám a stafétabotot valame­lyik fiatalnak.- Akad-e olyasvalaki, aki folytatná a munkáját?- Egyik-másik fiúnak már fürgébben jár az ujja, mint az enyém, de ez még nem ele­gendő. A hagyományt foly­tatni kell, de csak szívvel-lé- lekkel lehet. Ez a kis falu min­dig visszavárja szülötteit, tar­tozunk neki annyival, hogy te­hetségünk szerint gyarapít- suk... Bozsó Bea Mátraballai telefonok Rövidesen Mátraballa is be­kapcsolódhat a crossbar-tele­fonhálózatba. A helyi polgár- mesteri hivatal mellett a 256 vonalas Ericsson-központ már korábban elkészült, s azóta is folyamatosan halad a munka. Ha minden igaz - mondta Forgó János polgármester -, három hét múlva végeznek is a Matáv szakemberei, akik azt ígérték, az előzőleg megállapí­tott július 31-i határidő előtt át­adják a hálózatot. A településen gyakorlatilag minden telefonigénylőt ki tud­nak elégíteni, miután 200 előfi­zetőt kötnek be, és többen nem is jelentkeztek erre vonatkozó kéréssel az önkormányzatnál. Képletesebben szólva: Mátra­balla minden második házában nemsokára már csak egy tár­csázás lesz a világ. Még folynak a vizsgálatok a mátraderecskei gázról Köztudott, hogy korábban az életre is veszélyes gázkeverék tört fel Mátraderecskén a föld repedéseiből. Beszámoltunk már arról is, hogy ugyanezt a keveréket ab­ból a szempontból is vizsgál­ják: lehet-e esetleg hasznosítani a gyógyászatban. Ámint azt a minap a község polgármestere, Zám Ferenc ér­deklődésünkre elmondta, a vizsgálódás még nem ért véget: körülbelül egy hónap, s persze számos mérés, elemzés szüksé­geltetik az eredményhez. Többek között az ELTE Atomfizikai Tanszékének mun­katársai látogatják mostanában „gázügyben” Derecskét, de a településre várják például július 5-én a híres fizikust, Teller Edét is. A vizsgálatok helyén egyéb­ként egy kisebb faházat emel­tek a gázzal telített gödör fölé: később ez szolgál majd a bete­gek kúrálására is. Egykori osztálytársak parádsasvári találkozója Ilyen még nem volt Parádsas- váron! Két egykori általános is­kolai tanuló a helyi ABC-ben, a kenyérre várakozás közben el­döntötte: megszervezik az 1952-53-ban végzett diákok ta­lálkozóját. Az elhatározást tett követte: Povázsony Lászlóné lelkes szervezőmunkájának eredmé­nyeként a napokban már meg is tartották az összejövetelt. Volt tanítójuk helyett - aki időköz­ben elhalálozott - özvegye, Or- bók Józsefné vezette az osztály- főnöki órát. Megható volt hall­gatni a hajdani diákok elmúlt negyvenévi visszaemlékezését, s elhangzott közben egy kedves javaslat is: a tanító tiszteletére, aki több évtizedet töltött el az iskolában, helyezzenek el egy emléktáblát. Ezt jövőre szeret­nék felavatni. Egyébként, a tervek szerint, egy év múlva ismét hasonló ta­lálkozó lesz Parádsasváron, de erre már mindazokat meginvi­tálják, akiket Orbók József va­laha tanított. A hangulatos osztályfőnöki óra után a parádfürdői Muflon fogadóban folytatódott a kötet­len beszélgetés: itt persze már szóba kerültek a fiatalkori csínytevések is. Gembiczki Béla A Mi Újságunk - Sírokból Nemrégiben látott napvilágot a siroki általános iskola „időn­ként megjelenő irománya”, A Mi Újságunk júniusi száma. Az immáron harmadik évfolya­mába lépett lap persze elsősor­ban a helyi diákokról, a diá­koknak szól. „ Vigyétek és egyé­tek! Mert ez a mi lelkünk, iro­mányunk, firkálmányunk... Szó­val, ez a mi lapunk..." - írják minderről a szerkesztők. Az újságban olvasható töb­bek között egy érdekes cikk ar­ról, hogy miként is keletkezett a nevezetes siroki Nyírjes-tó, ahol a monda szerint a tatárok elől sikerült megmenekülnie IV. Béla királynak és katonái­nak. Megszólal az iskola volt igazgatója, Sebők Gyuláné, s bemutatkozik az ötödik osztály, ahol mindig vidám a hangulat, kivéve, ha dolgozatot írnak va­lamiből. Természetesen a foci, a kézi­labda, az atlétika, vagyis a sport sem hiányzik a lapból, és tudó­sítanak a különböző tantár­gyakban megrendezett tanul­mányi versenyek eredményei­ről is. A ma legaktuálisabb té­mával, a választásokkal kapcso­latban egy rejtvényt is tartal­maz az újság. S amiről még nem szóltunk: rengeteg rajz, kép és számos vicc is tarkítja a siroki iskolások lapját. Új orvosi rendelő épül Domonkoson A közelmúltban új orvosi ren­delő építésébe kezdett Szent- domonkos önkormányzata. A mintegy három és fél millió forintba kerülő, korszerű léte­sítmény a községi polgármes­teri hivatal mellett kapott he­lyet. „Készültségi foka” - Si­pos József, a település polgár- mesterének elmondása szerint - jelenleg olyan hetvenszáza­lékos. A kivitelező cég, a mát­raballai Uniform Kft. szakem­berei azonban folyamatosan dolgoznak, s a terveknek meg­felelően szeptemberben meg is történhet majd az átadás. (Fotó: Perl Márton) FŐ- ÉS MELLÉKFOGLALKOZÁSÚ ÜZLETI MUNKATÁRSAKAT KERESÜNK. Az eredményes munkához- versenyképes módozatokat (lakás-, vállalkozói, vagyon-, kötelező gépjárműfelelősség-, casco-, életbiztosítások)- magas szerzési és fenntartási jutalékot, céljutalékot- eredménytől függő költségtérítést- egyéb juttatásokat biztosítunk. Jelentkezésüket várja az első magyar bankbiztosító: Jelentkezni lehet a Heves megyei Verérképviselet ■ 3300 Eger, Telekessy utca 7. ■ ..... ^ DL Postafiók: 248; Tel.: 36/411-534; Fax: 412-401 w

Next

/
Thumbnails
Contents